Keresés eredménye

77 találat a megadott távolléti díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: "Fizetett ünnep" elszámolása
Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ez a figyelmen kívül hagyott mérték az, amire az előző szabály úgy hivatkozik, hogy csökken a teljesítendő munkaidő. (Részlet a válaszból!) A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ez az általános teljes munkaidőre szerződött munkavállaló esetén napi nyolc óra. (Részlet a válaszból!) A "fizetett ünnep" szempontjából tehát annak nincs jelentősége, hogy a munkavállaló az adott munkaszüneti napra be volt-e osztva, avagy sem, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva. (Részlet a válaszból!) Mivel itt egy kiesett időre járó munkabér helyett kap kompenzációt,
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2588
2. találat: Szabadság munkaszüneti napon
Karbantartó munkakörben, megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó kollégánk 2016. január 1-jén be volt osztva, de szabadságra ment. Erre a napra fizetett ünnepet, vagy a szabadságra járó távolléti díjat kell elszámolnunk neki?
megállapítani. (Részlet a válaszból!) Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni - az arra eső napi munkaidő mértéke kiesik [Mt. 93. § (2) bek.]. (Részlet a válaszból!) A munkaszüneti nap miatt kiesett idő kerül elszámolásra "fizetett ünnepként", amelyre a munkavállalót díjazás illeti meg. (Részlet a válaszból!) A díjazás mértéke óra- vagy teljesítménybérezés esetén távolléti díj, amely egynapi munkaidőre (általános teljes munkaidő esetén 8 órára) jár [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; a havibéres munkavállalót pedig alapbére illeti meg ugyanerre
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2541
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
3. találat: Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj
Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát [Mt. 151. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) E két bérpótlék kizárja egymást, ezért a 30%-os küszöb szempontjából a két pótlékkal díjazott időszakokat egybe kell számítani. (Részlet a válaszból!) Például a feltétel akkor is teljesül, ha a vizsgálandó időszakban a beosztás szerinti munkaidő 20%-ában műszakpótlékot, 10%-ában éjszakai pótlékot kapott a munkavállaló. (Részlet a válaszból!) Amint látható, a feltétel vizsgálatánál csak a beosztás szerinti munka­időnek van jelentősége, a rendkívüli munkaidőnek - még ha járt is rá éjszakai vagy műszakpótlék - nincs. (Részlet a válaszból!) A távolléti díj bérpótlékrészének egy órára eső összegét úgy számítjuk, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2511
4. találat: Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése
A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
nem közvetlenül az intézményvezetői pótlékot kapja, hanem - közvetetten - azt a távolléti díjat, amelynek összegébe ezt a pótlékot be kellett számítani. (Részlet a válaszból!) A Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2365
5. találat: Bérfizetés a bedolgozóknál - a teljesítménybér garanciái
Egy munkavállalónkat bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatjuk, tiszta teljesítménybérben. Hogyan értelmezhető ilyenkor a garantált bér, ami az "alapbér" fele? A törvény szerint nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a garantált bért sem kell kifizetni? Mi a teendő akkor, ha a frissen felvett bedolgozó megbetegszik, és távolléti díjat kell neki számítani, de még nem történt a részére teljesítménybér-kifizetés? Ilyenkor nulla lesz a távolléti díj?
időszaki teljesítménye egyébként nem éri el az 50%-ot sem. (Részlet a válaszból!) Más kérdés, hogy ilyen alacsony teljesítmény esetén a munkáltató minden bizonnyal - a munkavállaló képességére alapozott okból - meg fogja szüntetni a munkaviszonyt. (Részlet a válaszból!) Az alapbért mindig időbérként kell meghatározni [Mt. 136. § (2) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ez tiszta teljesítménybérezés esetén is így van, azzal, hogy az időbérként megadott összeg a 100%-os teljesítmény esetén jár (pl. 150 000 Ft/hó, teljesítményalapon). (Részlet a válaszból!) Valóban nem jár díjazás és költségtérítés a bedolgozónak, ha a teljesítése az előírt követelménynek, a munkavállalónak felróható okból, nem felel meg. (Részlet a válaszból!) Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2355
6. találat: Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben
2014-ben 3 műszakban (5+2 H-P 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztattuk a munkavállalóinkat, viszont a munkavállalók egy jelentős részére 2014. október 1-jével 3 havi, 2014. december 31-ig tartó munkaidőkeretet vezettünk be, 12 órás, 3 nap munka, 3 nap pihenés beosztással. A munkaidőkeretet úgy határoztuk meg, hogy annak az ünnepnapok nem részei, azaz az ünnepek a teljes keret­óraszámba nem számítanak bele, azokat 8 órával fizetjük ki. Helyesen jártunk el?
munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti napra díjazás attól függően jár, hogy havi- vagy órabéres (esetleg teljesítménybéres), előző esetben alapbért, utóbbi esetekben távolléti díjat kell részére elszámolni [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], ugyanis kizárólag az óra- vagy teljesítménybérezés
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2211
7. találat: Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése
Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
továbbá a bírákra, ügyészekre és igazságügyi, valamint ügyészségi alkalmazottakra terjed ki. (Részlet a válaszból!) Tartalmi kérdéseket a változás az Mt. hatálya alá tartozók esetében nem érint, tehát megmaradnak az igazolás, a Magyar Államkincstárnál történő évente négyszeri igénylés, a munkáltatói nyilvántartás, az ellenőrzés korábbi feltételei. (Részlet a válaszból!) A közszférában érvényes rendeletből ugyanakkor elmaradtak az igénylés és ellenőrzés szabályai, tekintve hogy a közszférabeli
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2191
8. találat: Munkaszüneti nap elszámolása megszakítás nélküli munkarendben
Megszakítás nélküli műszakrend esetén hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napi munkavégzést, ha a munkavállaló e napon 12 órás műszakot teljesít? Megfelel a törvénynek, ha 12 órára járó alapbért, műszakpótlékot és fizetett ünnepre járó távolléti díjat adunk neki?
teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. (Részlet a válaszból!) A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő mértékét a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani, amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ez a figyelmen kívül hagyott
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2186
9. találat: Részmunkaidőben a gyermekgondozási szabadság után - változik a távolléti díj összege
Egyik munkavállalónk eddig GYES-en volt, de most szeretne visszatérni dolgozni. Kérte, hogy amíg a gyermeke hároméves nem lesz, addig hadd dolgozzon 4 (négy) órás részmunkaidőben. Mi ezt nem ellenezzük, de először szeretnénk kiadni neki a felgyűlt szabadságnapjait. Úgy tudjuk, hogy ha részmunkaidőre módosítjuk a szerződését, akkor a szabadság kiadása során is már a részmunkaidős díjazása alapján kell kiszámolnunk a szabadság díjazását. Esetleg a szülési szabadság előtti teljes munkaidős bérét kellene alapul vennünk?
fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított hatvan napon belül biztosítani [Mt. 123. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) A szabadság tartamára a munkavállalót távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) A távolléti díj mértéke azonban attól függ, hogy a munkaszerződés részmunkaidőre történő módosítása, és ezáltal a munkabér csökkentése mikortól válik hatályossá. (Részlet a válaszból!) A távolléti díjat ugyanis az esedékessége időpontjában érvényes alapbér figyelembevételével kell majd megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. a) pont]. (Részlet a válaszból!) Az esedékesség időpontja esetünkben megegyezik a távollét kezdő időpontjával [Mt. 148. § (2) bek. a) pont]. (Részlet a válaszból!) Tehát amennyiben a munkaszerződést a fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontjával - a szabadság kiadásának
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2183
10. találat: Szabadságra való jogosultság - nem arányosítható a részmunkaidő miatt
2014. áprilisban GYES alatt jött vissza a dolgozó részmunkaidőben dolgozni. A részmunkaidő napi 6 órát jelent, és heti 2-3 nap. Október 1-jétől pedig GYES mellett teljes munkaidőben kezdett dolgozni. Hogyha kiszámolom neki a 2014-es évre járó időarányos szabadságát, akkor az áprilistól októberig terjedő időszakra is jár neki rendesen szabadság?
számú állásfoglalás is, amely kiemelte, hogy a részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók szabadságra való jogosultsága kifejezetten következik a hátrányos megkülönböztetés tilalmából. (Részlet a válaszból!) Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy a munkavállaló 2014. áprilistól kezdve - az október 1-jét követő időre is - azonos szabályok
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2147
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés