Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani. Az ágazati szabályozásból eredően illetményalapon sem érthető más, mint az Nkt. szerinti illetményalap, tehát a Kjt. pótlékalapja e pótlékkal összefüggésben nem alkalmazható. Akkor is így van ez, ha olyan nevelést és oktatást közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Szabadság- és pótlékalap-számítás – heti 24 órás részmunkaidőnél

Kérdés: Dolgozónk heti 24 órában dolgozik, amit hétfőn, szerdán és szombaton teljesít napi 8 órában. Két hét egybefüggő szabadságon van. Mennyi nap szabadságot számoljak a két hétre, 6 vagy 10 napot? 10 nap esetében hány órára kell távolléti díjat fizetni? Hogyan alakul a részmunkaidősök esetében a pótlékalap számítása?
Részlet a válaszából: […] ...24/5, azaz 4,8 óra. A két hét távol töltött időre eső munkaideje 48 óra, az erre járó távolléti díj illeti meg a munkavállalót. A pótlékalap kapcsán a törvény úgy rendelkezik, hogy a bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a havi alapbér összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 14.
Kapcsolódó címkék:      

Pótlékalap rövidebb teljes munkaidőben

Kérdés: Egyik telephelyünkön egészségre ártalmas munkakörben dolgoznak munkavállalóink, ezért rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk őket, heti 38 órában. A pótlékok alapjának számításánál a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha heti 40 óra helyett csak heti 38 órát dolgoznak, akkor ezzel kell arányosítanunk az osztószámot? Teljes foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. Itt azonban nem a hónapban irányadó, általános munkarend szerinti munkanapok száma alapján számítjuk ki a havibérből az órabért. Ehelyett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Dajka nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékának alapja

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó dajkáknak 2017. január 1-jétől a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot fizetünk, melynek összege az Nkt. 8. számú melléklete alapján és a 65. § (3) bekezdése, illetve a Költségtv. 60. §-a alapján az illetményalap 10%-a. Az illetményalap összege az Nkt. 8. melléklete szerint 20 000 Ft. Ez az eljárás helyes-e, mert több helyen olvastuk, hogy a 326/2013. Korm. rendelet 38. §-a szerinti vetítési alapot kellene alkalmaznunk, azonban ezen paragrafust már hatályon kívül is helyezték?
Részlet a válaszából: […] ...munkakör betöltőjének még középfokú iskolai végzettsége sincs, a legalacsonyabb, azaz a középfokú iskolai végzettséghez kapcsolódó pótlékalap alkalmazásával kell a nehéz körülmények között végzett munka pótlékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.
Kapcsolódó címkék:    

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Dajka pótlékalapja

Kérdés: Az önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott dolgozónknak nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot szeretnénk adni, mivel az a község, ahol az óvoda elhelyezkedik, hátrányos helyzetű település. A dajka munkakört betöltő közalkalmazottunk pedagógusmunkát segítőnek minősül, nem rendelkezik érettségivel, "B" fizetési osztályba van sorolva. Eltérőek a vélemények, hogy a pótlék alapjául mit tekinthetünk. A pedagógus-illetményalap csak középfokú végzettséghez, illetve a felsőfokú végzettségen belül az alapfokozathoz és a mesterfokozathoz kapcsolódóan van meghatározva. Ezek közül melyik alkalmazható, vagy lehetséges, hogy a Kjt. illetménypótlék-alapját (20 000 Ft) kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...százalékában". Ennek 8. pontja nevesíti a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot, melynek mértéke a pótlékalap 10-30%-a között lehet. A nehéz körülmények között végzett munka pótléka tehát nem az Mt. alapján valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Vezetői pótlék egészségügyi intézményben

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi és bölcsődei igazgatóság költségvetési intézmény egészségügyiintézményegység-vezetőjének vezetői pótléka jogszerű megállapításához kérem a segítségüket. Az intézményegység-vezető az intézményvezető szakmai igazgatóhelyettese az egészségügyi intézményegység vonatkozásában. A vezetői pótlékról a 356/2008. Korm. rendelet 3. számú melléklete rendelkezik. E melléklet 3. pontjának bevezető része többek között az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző, fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekről szól. A szóban forgó intézmény gyógyító-megelőző ellátást (fogorvosi alapellátás) biztosít, azonban fekvőbeteg-ellátást nem. Innentől kérdéses, hogy a 3. pont melyik alpontja alkalmazandó jelen esetben, illetve egyáltalán alkalmazható-e? Ellentmondás látszik a 3. pont bevezető része és például a c) pont között is, hiszen a c) pont a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekről szól. A pótlékalap hány százaléka illeti meg? Eddig 100%-ot kapott, ha ennél több, akkor ezt visszamenőleg adni kell?
Részlet a válaszából: […] Az Eütv. 3. §-ának e)-g) pontjai szerinti értelmező rendelkezésekből megállapítható, hogy egészségügyi szolgáltatásnak minősül – többek között – az az egészségügyi tevékenység, amelyet a megbetegedések megelőzése, illetve gyógykezelése céljából végeznek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.