Keresés eredménye

81 találat a megadott távolléti díj tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket megjelenítettük. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Munkaviszony szünetelése - az inaktív idő
Mi számít aktív időszaknak, és mi lehet az inaktív idő a munkaviszonynál? A gyermekgondozási díjon lévő munkavállaló inaktív állományba tartozónak minősül? Ha a munkáltató a felmondási idő időszakára felmenti a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót, akkor a munkavállaló az inaktív állományba tartozók közé kerül?
életévének betöltéséig [Ebtv. 42/B. §(1) bek.]. (Részlet a válaszból!) Az a munkavállaló, aki gyermekgondozási díjban részesül, az esetek jelentős részében a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van (Mt. 128. §). (Részlet a válaszból!) Ebben az esetben a munkavállaló munkaviszonya is szünetel. (Részlet a válaszból!) Amennyiben a munkáltató a felmondási idő egy része vagy egésze alatt mentesíti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettsége alól, ez nem tekinthető szünetelésnek, hiszen a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót általános szabály szerint távolléti díj illeti meg. (Részlet a válaszból!) A távolléti díj fizetése alól csak az jelenthet kivételt, ha a munkavállaló munkabérre egyébként
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2927
2. találat: Egészségügyi alkalmatlanság nem jogosít felmentési idő alatt távolléti díjra
A munkaviszony a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képessége, azaz egészségi okból eredő alkalmatlansága miatt kerül megszüntetésre munkáltatói felmondással. Helyesen jár el a munkáltató akkor, amikor az Mt. 70. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva a felmentési időre nem fizet távolléti díjat, mondván, hogy munkabérre sem lenne jogosult?
munkavállaló egészségügyi alkalmatlansága lesz. (Részlet a válaszból!) Az Mt. 70. §-ának (3) bekezdése szerint a felmondás esetén történő munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult. (Részlet a válaszból!) A munkabér a munkavégzés idejére illeti meg a munkavállalót, ha pedig nem végez munkát, az Mt. pontosan meghatározza azon eseteket, mikor a munkavállaló munkavégzés
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2861
3. találat: "Fizetett ünnep" elszámolása készenléti jellegű munkakörben
Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott éjjeliőr október 31-én este 18:00-kor állt munkába, november 1-jén reggel 6-ig dolgozott. Kollégája 1-jén este 18:00-kor kezdett, másnap reggel 6-ig dolgozott. Hány órára kell fizetett ünnepet elszámolni nekik? Távolléti díj jár-e, ha igen, hány órára?
§ (2) bek.] - a munkavállalót, ha óra- vagy teljesítménybéres, távolléti díj [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], ha havibéres, az Mt. 136. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel időarányos alapbére illeti meg - ezt hívja a szakzsargon fizetett ünnepnek. (Részlet a válaszból!) A fizetett ünnep elszámolása tehát független a munkavállaló beosztás szerinti munkaidejétől, kizárólag azon alapul, hogy az adott hónapban van-e olyan munkaszüneti nap, amelyik hétköznapra esik.
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2841
4. találat: Szociális dolgozó továbbképzése
57 éves szociális dolgozó vagyok. Munkáltatóm továbbképzésre kötelez. Vonatkozik rám az Nkt. 62. §-ának (2) bekezdése? Most belső képzésnek nevezték át, cégem pszichológusa tartaná.
Az első továbbképzés az első minősítés előtt kötelező. (Részlet a válaszból!) Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. (Részlet a válaszból!) Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben. (Részlet a válaszból!) A szociális ágazatban foglalkoztatottakra ez a szabály nem vonatkozik, tekintettel arra, hogy a nem köznevelési ágazatban foglalkoztatottakra csak az Nkt. egyes besorolási szabályai
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2818
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: "Fizetett ünnep" elszámolása
Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
amelynek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ez a figyelmen kívül hagyott mérték az, amire az előző szabály úgy hivatkozik, hogy csökken a teljesítendő munkaidő. (Részlet a válaszból!) A számításnál a munkaszüneti napra eső napi munkaidővel kell számolni, azaz a munkavállaló szerződés szerinti napi munkaidejével [Mt. 88. § (1) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ez az általános teljes munkaidőre szerződött munkavállaló esetén napi nyolc óra. (Részlet a válaszból!) A "fizetett ünnep" szempontjából tehát annak nincs jelentősége, hogy a munkavállaló az adott munkaszüneti napra be volt-e osztva, avagy sem, mint ahogy az is közömbös, hogy hány órára volt beosztva. (Részlet a válaszból!) Mivel itt egy kiesett időre járó munkabér helyett kap kompenzációt,
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2588
6. találat: Szabadság munkaszüneti napon
Karbantartó munkakörben, megszakítás nélküli tevékenység keretében dolgozó kollégánk 2016. január 1-jén be volt osztva, de szabadságra ment. Erre a napra fizetett ünnepet, vagy a szabadságra járó távolléti díjat kell elszámolnunk neki?
megállapítani. (Részlet a válaszból!) Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni - az arra eső napi munkaidő mértéke kiesik [Mt. 93. § (2) bek.]. (Részlet a válaszból!) A munkaszüneti nap miatt kiesett idő kerül elszámolásra "fizetett ünnepként", amelyre a munkavállalót díjazás illeti meg. (Részlet a válaszból!) A díjazás mértéke óra- vagy teljesítménybérezés esetén távolléti díj, amely egynapi munkaidőre (általános teljes munkaidő esetén 8 órára) jár [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; a havibéres munkavállalót pedig alapbére illeti meg ugyanerre
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2541
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
7. találat: Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlékok és a távolléti díj
Egy több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónak túlórát rendelnek el, erre az időre megilleti műszakpótlék is. Beletartozik-e a távolléti díj számításába ez a műszakpótlék? Ha a rendkívüli munkaidőre a munkavállalót olyan pótlék is megilletné, amelyet nem a törvény, hanem a kollektív szerződés alapján fizet a munkáltató (melegüzemi pótlék), akkor az beszámít-e a távolléti díjba?
bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát [Mt. 151. § (3) bek.]. (Részlet a válaszból!) E két bérpótlék kizárja egymást, ezért a 30%-os küszöb szempontjából a két pótlékkal díjazott időszakokat egybe kell számítani. (Részlet a válaszból!) Például a feltétel akkor is teljesül, ha a vizsgálandó időszakban a beosztás szerinti munkaidő 20%-ában műszakpótlékot, 10%-ában éjszakai pótlékot kapott a munkavállaló. (Részlet a válaszból!) Amint látható, a feltétel vizsgálatánál csak a beosztás szerinti munka­időnek van jelentősége, a rendkívüli munkaidőnek - még ha járt is rá éjszakai vagy műszakpótlék - nincs. (Részlet a válaszból!) A távolléti díj bérpótlékrészének egy órára eső összegét úgy számítjuk, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, a beosztás szerinti munkaidőben teljesített
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2511
8. találat: Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése
A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
nem közvetlenül az intézményvezetői pótlékot kapja, hanem - közvetetten - azt a távolléti díjat, amelynek összegébe ezt a pótlékot be kellett számítani. (Részlet a válaszból!) A Kjt. 24. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy ha a közalkalmazott munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2365
9. találat: Bérfizetés a bedolgozóknál - a teljesítménybér garanciái
Egy munkavállalónkat bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatjuk, tiszta teljesítménybérben. Hogyan értelmezhető ilyenkor a garantált bér, ami az "alapbér" fele? A törvény szerint nem jár díjazás és költségtérítés, ha a teljesítés az előírt követelménynek a munkavállalónak felróható okból nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy ilyen esetben még a garantált bért sem kell kifizetni? Mi a teendő akkor, ha a frissen felvett bedolgozó megbetegszik, és távolléti díjat kell neki számítani, de még nem történt a részére teljesítménybér-kifizetés? Ilyenkor nulla lesz a távolléti díj?
időszaki teljesítménye egyébként nem éri el az 50%-ot sem. (Részlet a válaszból!) Más kérdés, hogy ilyen alacsony teljesítmény esetén a munkáltató minden bizonnyal - a munkavállaló képességére alapozott okból - meg fogja szüntetni a munkaviszonyt. (Részlet a válaszból!) Az alapbért mindig időbérként kell meghatározni [Mt. 136. § (2) bek.]. (Részlet a válaszból!) Ez tiszta teljesítménybérezés esetén is így van, azzal, hogy az időbérként megadott összeg a 100%-os teljesítmény esetén jár (pl. 150 000 Ft/hó, teljesítményalapon). (Részlet a válaszból!) Valóban nem jár díjazás és költségtérítés a bedolgozónak, ha a teljesítése az előírt követelménynek, a munkavállalónak felróható okból, nem felel meg. (Részlet a válaszból!) Csökkentett díjazás és költségtérítés jár, ha a munkáltató a munka eredményét
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2355
10. találat: Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben
2014-ben 3 műszakban (5+2 H-P 8 óra, heti 40 óra) foglalkoztattuk a munkavállalóinkat, viszont a munkavállalók egy jelentős részére 2014. október 1-jével 3 havi, 2014. december 31-ig tartó munkaidőkeretet vezettünk be, 12 órás, 3 nap munka, 3 nap pihenés beosztással. A munkaidőkeretet úgy határoztuk meg, hogy annak az ünnepnapok nem részei, azaz az ünnepek a teljes keret­óraszámba nem számítanak bele, azokat 8 órával fizetjük ki. Helyesen jártunk el?
munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti napra díjazás attól függően jár, hogy havi- vagy órabéres (esetleg teljesítménybéres), előző esetben alapbért, utóbbi esetekben távolléti díjat kell részére elszámolni [Mt. 146. § (3) bek. d) pont], ugyanis kizárólag az óra- vagy teljesítménybérezés
Részlet a válaszból. Az egész megtekintéséhez kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2211
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés