Magyarországon jelenleg a munkaképes korú lakosság foglalkoztatottsága 60 százalék alatt marad, ami nemcsak az EU régi, de az EU 27-ek átlagát tekintve is alacsony. A mindenkori kormányzatok e helyzeten kívánnak változtatni csaknem egy évtizede, ám mindeddig csupán részeredményeket sikerült felmutatni. Ennek okairól, a helyzet anomáliáiról mind a munkaadók és a munkavállalók, mind a szakmai szervezetek között véleménykülönbség, vita van.
Szemléleti változás
Noha többen többféleképpen látják a foglalkoztatás bővítésének lehetséges megoldásait, a helyzetértékelések különbségei ellenére elmondható: előrejelzések szerint a vállalatok - a folyamatosan élesedő verseny miatt - egyre jobban értékelik a rugalmasságot, illetve az alkalmazotti létszám zökkenőmentes hozzáigazítását a változó piaci kereslethez. Legalábbis ezt állítja az Ecostat Kormányzati Gazdasági és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet a témában közzétett tanulmányában.
A kutatók - vizsgálataik alapján - úgy vélik, törvényszerű, hogy a cégek egyre kevesebb embert foglalkoztatnak hagyományos módon, s mind többen fognak áttérni az atipikus formákra. Ékes Ildikó kutatásvezető arra a következtetésre jutott, hogy hosszú távon a változások drasztikusak lesznek, ám egyelőre az átmeneti szakaszban vagyunk. Az intézet prognózisa szerint érezhető változásokra 15-20 év múltán kell számítani. Ennyi idő kell ugyanis ahhoz, hogy a gazdasági környezet átrendeződését követően a gazdasági vezetők fejében is végbemenjen a szükséges szemléletváltozás.
Emellett azonban a munkavállalók gondolkodásának átalakulására, illetve az atipikus munkaformákkal kapcsolatos ismeretek bővülésére is szükség van. Utóbbi azért lenne lényeges, mert az Ecostat lakossági felméréséből kiderült: a munkavállalók közel negyede igényel információkat ahhoz, hogy e lehetőséggel élni tudjon. A szakminisztérium - e problémákat érzékelve - az idei évben a távmunka esetében tesz lépéseket.
Kereseti kondíciók
Az Ecostat felmérése szerint a munkavállalók fontosnak tartják azt is, hogy az elhelyezkedéshez megfelelő számú álláshelyeket kínáljanak. Ha lennének munkaalkalmak, akkor a foglalkoztatottak 43 százaléka szívesen dolgozna részmunkaidőben.
Természetesen az sem mindegy - mondták a válaszolók -, hogy az atipikus formában végzett munkáért mennyi fizetést kapnak. Sokan ugyanis úgy vélik: a hagyományostól eltérő munkát kevésbé fizetik meg, a keresetből nehéz megélni. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a potenciális munkavállalóknak csupán egy százaléka utasította el az atipikus munkavégzést.
A munkaadók régóta hangoztatott álláspontja szerint a foglalkoztatásban mielőbbi változásokra van szükség. A globális gazdaságban az egyre élesedő verseny a vállalatoktól rugalmasságot követel, amihez a foglalkoztatásban is igazodni kellene. Annál inkább, hiszen a munkaerő ára a cégek kiadásainak jelentős részét teszi ki, s ha nincs teljesítmény, nem lehet a munkavállalók foglalkoztatását finanszírozni - szögezte le Antalffy Gábor. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke arra figyelmeztetett: a munkavállalói érdekképviselet hiába törekszik biztonságra - azaz a hagyományos foglalkoztatásra -, ha a munkáltató tönkremegy, mert nem tud lépést tartani a versennyel. Ez esetben minden munkahely megszűnik. Munkaadói oldalról szemlélve tehát hosszú távon az a biztosabb, ami ma bizonytalannak tűnik. A munkaadói oldal véleményét összegezve Antalffy Gábor kifejtette: a szakszervezeti oldal e téren túl merev, ami egyrészt érthető, hiszen a munkavállalók biztonságát tekintik prioritásnak, ám előre tekintve ez érthetetlen.
Táv- és részmunka
A munkaadói véleményt cáfolva Pék Zsolt, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökségének tagja elmondta: a szakszervezetek támogatják az atipikus formákat akkor, ha ezzel új munkahelyek keletkeznek, illetve ha régi állásokat óv meg a munkáltató. De csak ekkor - szögezte le a szakszervezeti vezető.
A Magyar Távmunka Szövetség alelnöke, Déri Tamás úgy véli, az atipikus formák, így a távmunka csekély elterjedtségének egyrészt gazdasági, munkaerő-piaci, másrészt szociológiai okai vannak. Szerinte sem a cégvezetők, sem a munkavállalók nagyobb részében nem tudatosultak az atipikus konstrukciók, például a távmunka előnyei.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági és Vállalkozásfejlesztési Kutatóintézete - a szaktárcával közösen - évi rendszerességgel elemzi az atipikus munkaformákat. Bár az idei felmérés adatait most dolgozzák fel a szakemberek, a 2007-ben készült, valamivel több, mint hatezer vállalkozást érintő felmérés eredménye ma is irányadó.
Ezek szerint az atipikus technikák egyike, a részmunkaidő meglehetősen szerényen van jelen a hazai munkaerőpiacon. Míg a 15 régi uniós országban a foglalkoztatottak 18-19 százaléka dolgozik rövidebb munkaidőben - s ez az arány az új tagállamokkal kibővült EU-ban 15-16 százalék -, addig Magyarországon 4-5 százalék közötti. A KSH adatai szerint e lehetőséggel - nyugdíj mellett - főként az idősebbek élnek.
Az MKIK kutatóintézete megállapítja: a cégek valamivel több, mint fele foglalkoztat részmunkaidős alkalmazottat; legtöbbjük az alacsony foglalkoztatottsági szintű Dél-Alföldön, legkevesebben pedig Közép-Magyarországon tevékenykednek. A magyarországi helyzet tehát éppen ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, hiszen hazai viszonylatban a részmunkaidős foglalkoztatást elsősorban a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzet váltja ki.
Távmunka - Élen az USA
A távmunka elterjedését meghatározza az egyes országok informatikai fejlettsége. Ennek alapján nem véletlen, hogy a világban az USA a legfejlettebb, ahol mintegy 31 millióan élnek távmunkából, s közülük is 21 millióan főállásban dolgoznak e formában. Az EU-ban a foglalkoztatottak csaknem 13 százaléka, közel 10 milliónyi ember tevékenykedik távmunkásként, akik közül 4,5 millióan alkalmazottak. A távmunka leginkább Hollandiában terjedt el.
Határozott időre
A rendelkezésre álló adatokból az is tudható, hogy az utóbbi években a részmunkaidősöket foglalkoztató cégek száma egy-két százalékkal emelkedett; jellemzően a nagyobb vállalatok mintegy háromnegyed részénél lelhetők fel ezen álláshelyek. A mikro- és kisvállalkozásoknak viszont csak kisebb része él a lehetőséggel.
Viszonylag új keletű Magyarországon a határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás, ami talán a leginkább elterjedt munkaforma, s nemritkán 4-6 órás alkalmazást is jelent egyben. Az ilyen szerződéssel foglalkoztatottak aránya egyes adatok szerint 6-7 százalék körüli, más számok szerint - éppen a munkaformák közötti átfedések miatt - 11-12 százalék. Jó jelnek tekinthető, hogy az utóbbi években nőtt azon cégek száma, amelyek éltek e lehetőséggel. Ez esetben is - a részmunkához hasonlóan - a nagyobb munkáltatók élnek e konstrukcióval, amit elsősorban a rugalmassága miatt kedvelnek.
Előnyös az is - derül ki az MKIK kutatóintézete felméréséből -, hogy a határozott idejű szerződéssel foglalkoztató cégek aránya a munkanélküliség által jobban sújtott régiókban is viszonylag magas, ugyanakkor további emelkedés is prognosztizálható. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a dél-alföldi és az észak-magyarországi cégek körében 2006-ban négy százalékpontos emelkedésre került sor.
A gazdasági ágak közül azon szektorokban magas a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak aránya, ahol túlsúlyban van a szezonalitás, s ahol meghatározó az élő-, illetve a nehéz fizikai munka. Vagyis az építőiparban, a turizmusban, a feldolgozóiparban, valamint a mezőgazdaságban képvisel nagyobb arányt, jóllehet az egészségügyben is volt növekedés.
Uniós trendek
Az Európai Unió 15 régi tagállamában a keresők csaknem fele a hagyományostól eltérő formában, atipikus munkavégzés keretében dolgozik. Az adatok szerint részmunkaidőben a foglalkoztatottak közel ötöde, határozott idejű szerződéssel valamivel több mint tíz százalékuk, míg önállóan csaknem 15 százalékuk dolgozott az elmúlt években. Az újonnan csatlakozott tagországok többségében - Ciprus és Málta kivételével - még a hagyományos, az alkalmazotti jogviszony a jellemző mind a mai napig.
Az atipikus foglalkoztatási formák közül a legelterjedtebb a részmunkaidő, amely az EU átlagában jellemzően heti 21 óra. Igaz, vannak országok, ahol a részmunkaidőnek létezik egy "rövidebb" - heti néhány órás - és "hosszabb" - a teljes munkaidő legalább felét kitevő - változata. A 15 régi tagország közül a részmunka Hollandiában a legelterjedtebb - ahol a foglalkoztatottak csaknem háromnegyede dolgozott így az elmúlt években -, míg Görögországban a legszerényebb az elterjedtsége. A rövidebb időben tevékenykedők többsége nő, akik önként választották e lehetőséget. Ebben nagy szerepe van az egyes országok jövedelmi viszonyainak; ez teszi lehetővé a nők számára a részmunkát. Az e konstrukcióban foglalkoztatottak másik nagy csoportját a továbbtanuló diákok teszik ki, akik jórészt így keresik meg a tanulás költségeit. A számok azt jelzik, hogy a régi EU-országokban a részmunkaidő elterjedése alapozta meg a foglalkoztatás bővülését.
Szerényebb hatása van a határozott idejű munkaszerződéseknek. Egy OECD-felmérés szerint a vizsgált 27 állam közül ez csak hét országban volt számottevő.
A legtöbb szerződést a 15-24 éves korosztályba tartozó fiatalokkal kötötték a munkaadók. A 15 régi EU-ország közül e szerződések aránya Portugáliában a legmagasabb, közel 22 százalék, míg Írországban a legalacsonyabb, 5,4 százalék.
Bár az önállóak (önfoglalkoztatók) meghatározása nem egységes, megközelítő nemzetközi összehasonlítás e téren is létezik. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) javasolt meghatározását alapul véve e kör aránya Svédországban a legalacsonyabb - 5 százalék körüli -, s a legmagasabb, 42 százalék Görögországban.
Kölcsönzött munkaerő
Egyre népszerűbb az 1990-es évek közepén bevezetett alkalmi munkavállalói könyv is, amely igen kedvező járulékfizetési kötelezettséget jelent a munkaadóknak. Míg 2004-ben 131 ezer, egy évvel később 268 ezer, 2006-ban pedig közel 419 ezer ilyen könyvet váltottak ki. A legfrissebb adatok szerint jelenleg a cégek mintegy 22, százaléka alkalmaz munkavállalót e formában, főként a szezonális ágakban. (További részletek lapunk 43. oldalán.)
Szintén új foglalkoztatási formának tekinthető Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés, amely a cégek, főként a nagyobbak körében szintén a rugalmassága miatt kedvelt. Ezzel az eszközzel jellemzően ott élnek a vállalatok, ahol jobb a munkaerő-piaci helyzet. A legtöbb kölcsönbe adott dolgozóról 2006-ban a Nyugat-Dunántúli régióban szereztek tudomást, míg a legkevesebbről Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon. (További részletek lapunk 36. oldalán.)
E technika más munkatapasztalattal rendelkező réteget ér el, mint a szezonális munka, hiszen kölcsönzött dolgozókat főleg a feldolgozóiparban, ezen belül is a vegyiparban, a gépgyártásban, a műanyagiparban, emellett a kereskedelemben és egyes gazdasági szolgáltató ágakban alkalmaznak.
Helyi sikerek
Az atipikus foglakoztatás legelterjedtebb formája, a távmunka életképességét mutatja az Örkényben tavaly ősszel megnyitott távmunkaház, ahol jelenleg csaknem két tucat ember dolgozik.
Kovács István polgármester települése foglalkoztatási gondjairól elmondta: a lakosság 15-20 százaléka roma, nagyon sokan még a nyolc osztályt sem végezték el. De a munkanélküliség nemcsak ezt a réteget, hanem sok érettségivel rendelkező fiatalt is érinti, akik közül többen álláshoz jutottak a távmunkaházban. Ráadásul az érettségizett állástalanok között sok a nő, akik közül a nyitás előtt meghirdetett számítógépes tanfolyamra sokan jelentkeztek. A foglalkoztatottak többsége is közülük került ki.
A tervek szerint Örkény tovább folytatja a programot. Az önkormányzatnak jelenleg is van egy eladó épülete - a most megnyílt távmunkaház közelében -, ahol újabb egységet lehetne kialakítani. E terv megvalósítása érdekében az önkormányzat meg is tette az első lépést, felvették a távmunkaházat üzemeltető céggel a kapcsolatot, kérve, nézzék meg az ingatlant, és döntsék el, érdekli-e őket a bővítés. Ha nem, akkor az önkormányzat tovább keresi a megfelelő partnert, hiszen - jegyezte meg Kovács István - elszántak abban, hogy további álláshelyeket teremtsenek a városban.
Elvétve alkalmazzák az állásmegosztást
Ma még ritka hazánkban a job sharing, az állásmegosztás, és ha elvétve találkozunk is vele, a munkaadók nem tudják, hogy valójában ebben a formában alkalmazzák dolgozóikat - írja a HR Portál. A munkakörmegosztás akkor működik hatékonyan, ha két összeillő személyt párosítunk össze, ellenkező esetben komoly konfliktusok alakulhatnak ki.
Jóllehet az atipikus foglalkoztatás a nyugati országokban nagyban hozzájárult a gazdaság növekedéséhez - csökkent a munkanélküliség, bővült a foglalkoztatottság -, hazánkban alig dolgoznak ilyen formában. A vállalatoknál jelentkező új kihívásokra a munkakörmegosztás lehet az egyik megoldás, amely hosszú távon az alkalmazottak elvárásainak is jobban megfelel. A job sharing legjobb alanyai a 45 év felettiek, a pályakezdők, a gyermeket nevelők, a továbbképzésben részesülők lehetnek, mivel így az átmeneti időszakban nem esnek el a munkától, a tudásuk nem avul el, és még pozíciójukat is megtarthatják.
Az állásmegosztás a részmunkaidő egyik formája, amikor egy teljes munkaidős állást két személy tölt be, közösen vállalnak felelősséget a munka elvégzésért, és megosztják a munkaköri feladatokat. Arányosan oszlanak meg közöttük a juttatások, a szabadságok; a munkaköri leírás pedig általában mindkettőjükre vonatkozik, és rendszerint azonos fizetési kategóriába tartoznak. A munkát többféleképpen megoszthatják egymás között: dolgozhatnak minden második héten, válthatják egymást hetente, naponta, vagy tölthetnek a munkahelyen mindketten 2 és fél napot hetente.
A munkakörmegosztás a munkáltatóknak is megéri, hiszen egy munkavállaló áráért kettőt kapnak, ezáltal a folytonosságot tudják garantálni, állandó készenlétet, ügyeletet tudnak fenntartani, és csúcsidőszakban is ketten tartják a frontot. Ugyanakkor hátránya a módszernek, hogy nehezebben lehet mérni két ember teljesítményét, s extra felszereléseket - például laptopot, asztalt - kell biztosítani. Végül, de nem utolsósorban rövid távon a juttatások is pluszköltségeket indukálnak.
Uniós támogatással
Az Örkényben megnyitott távmunkaház - az önkormányzat húszmillió forint körüli ingatlant és több millió forint készpénzt adott önrészként a projekthez - 32 millió forintos uniós támogatással valósult meg. A település a szlovákiai Nyitra térség Udvard településével közösen pályázott az Interreg-program lehetőségére. A távmunkaházban egy marketingre szakosodott vállalkozás megbízásából adatrögzítést, illetve telefonos interjúkat készítenek a dolgozók.
A polgármester úgy látja, Örkényben, ahol nagy a munkanélküliség, az emberek igényelnék az atipikus foglalkoztatási formákat, amit mutat a távmunka sikere is. Így akár a részmunka, a határozott idejű munkaszerződéssel való foglakoztatás vagy az AM könyv is szóba jöhetne.
Az örkényi és más helyi példák is serkenthetik, hogy a távmunka terén - ha lassan is, de - előrelépés történjék a következő években - vélik a Távmunka Szövetségnél. Ezt segítheti az a kormányzati terv, mely szerint a következő hat évben uniós támogatással 5,5 milliárd forintot fordítanak a távmunka népszerűsítésére. Ebből az összegből az idén és jövőre 2,3 milliárd forintot használhat fel a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal.
Népszerűsítő iroda
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal tervei szerint rövidesen létrehoznak egy irodát, amelynek az lesz a feladata, hogy szervezze a távmunkát népszerűsítő országos programokat. Céljuk, hogy meggyőzzék a különféle méretű és profilú cégeket arról, hogy e lehetőség egyes munkakörök esetében jelentős anyagi hasznot jelent számukra. Emellett a külföldi példák bemutatásával is hatni kívánnak a cégvezetőkre.
Az iroda feladata lesz az is, hogy a munkavállalói oldal számára szervezzen akciókat, tájékoztatva a potenciális foglalkoztatottakat arról, milyen tudást kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy alkalmassá váljanak a távmunkára. Ettől azt remélik a foglalkoztatási szakemberek, hogy fokozatosan egyre többen elsajátítják a számítástechnikai eszközök használatát.
A Magyar Távmunka Szövetség szerint az atipikus formák közül Magyarországon egyedül a távmunka az, amelyik életképes, hiszen a munkaadók a gazdaságossági szempontokat ezzel tudják elérni. Ráadásul e formának - a Munka Törvénykönyve 2004. áprilisi módosításával - megvan a jogi háttere is.
A Deloitte tanácsadó cég szakértője szerint nem valószínű, hogy a többi atipikus foglalkoztatási forma a következő években jelentősen elterjedne. Ennek okát Forgács Tamás abban látja, hogy a részmunka nem érdeke a munkaadónak, hiszen ha egy ember is el tudja látni az adott munkakört, nincs az a cégvezető, aki egy munkavállaló helyett két embert alkalmazna. A határozott idejű munkaszerződés ellen pedig a szakszervezetek emelnek szót, mert tartanak a munkavállalók kiszolgáltatottságától.
Gazdaságos megoldás
Az adatok szerint a foglalkoztatottaknak csupán néhány százaléka dolgozik távmunkában. Kormányzati cél, hogy a következő években nyolcezer új távmunkahely létesüljön, amihez az érintett munkáltatóknak bértámogatást kívánnak nyújtani. A távmunkára fordítható forrás - az uniós pénzzel is kiegészülő népszerűsítéssel együtt - a következő két évben 14-15 milliárd forint lesz.
Szakemberek, kutatók úgy vélik, a távmunka elterjedéséhez nélkülözhetetlen, hogy a munkaadók felismerjék e forma gazdaságosságát. Ezt a véleményt osztja Forgács Tamás is, hiszen - számításai szerint - egy távmunkahellyel évente egymillió forint is megspórolható, ami egy cég számára átlagosan 30 százalék körüli megtakarítást jelent dolgozónként. A szakember szerint ennek magyarázata egyszerű, hiszen például a fővárostól távoli távmunkahelynek kialakított irodahelyiség bérleti díja 50 százalékkal, a bérköltségek akár 30 százalékkal is olcsóbbak lehetnek. E két tényező alkotja a foglalkoztatás költségeinek nagyobbik hányadát - magyarázza.
Ha ugyanezt a megtérülés szempontjából elemezzük, akkor is kedvező a kép, hiszen - állítja Forgács Tamás - 50 távmunkás esetében két év után mintegy 80-90 millió forint nyereséget számolhat el a munkáltató.
Start a startoláshoz
Az atipikus foglalkoztatás egyik formájának tekinthető a Start kártyával történő foglalkoztatás; a konstrukció a pályakezdő fiatalokat segíti. A 2005 októberében indított program - amely mérsékli a pályakezdőket foglalkoztató munkaadók járulékterheit - sikere nyomán 2007 közepétől a szaktárca elindította a Start-plusz programot, amelynek kedvezményezettjei a munka világába visszatérő kisgyermekes szülők és a tartósan állást keresők.
A program szerint az e személyeket foglalkoztató munkaadó két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, és kedvezőbb a közterhek mértéke is. A projektben részt vevők után a munkaadó az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. A minisztérium számításai szerint az egy foglalkoztatottra jutó megtakarítás - iskolai végzettségtől függően - éves szinten 3-400 ezer forint.
Az atipikus formák sorában említendő a Start-extra program is, amely az ötven év feletti tartósan álláskeresőknek kíván segíteni. Ez esetben szintén járulékkedvezményben részesül a munkaadó, illetve mentességet élvez a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól két évig. A közterheket - a háromszázalékos munkaadói és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot - egy évig nem kell fizetni, a második évben pedig 15 százalék kedvezmény jár. E konstrukcióban a megtakarítás 6-800 ezer forint.
A minisztérium tájékoztatása szerint a fenti járulékkedvezmények mellett az atipikus munkaformák közül a távmunka, a határozott idejű munkaszerződés és a munkaerő-kölcsönzés esetében a járulékfizetés feltételei megegyeznek a normál munkavégzés járulékaival. Eltérés a részmunkaidő esetében van, ahol a tételes egészségügyi hozzájárulást a részmunkaidő arányának megfelelően, de legalább 50 százalékban kell megfizetni. Az AM könyvvel való foglalkoztatás esetében pedig a 400-1100 forint közötti közteherjegy megvásárlásával teljesíthető a járulékfizetési kötelezettség.
Főoldalra
A lap tetejére
