A stressz az élet velejárója, s önmagában nem feltétlenül káros - sőt cselekvésre késztet -, bizonyos szinten túl azonban veszélyes lehet. A stressz dinamikus hatás, amelynek során az egyén olyan korlátozással, változással, illetve követelménnyel szembesül, amely veszteséggel fenyegeti, megterheli, bizonytalanságot vált ki benne, illetve felboríthatja testi-lelki egyensúlyát.

Európai kampány

A munkahelyi stressz Nyugat-Európában, az USA-ban, illetve Japánban is népbetegségnek számít. Nem meglepő, hogy a Munkahelyi Egészség- és Biztonságvédelem Európai Ügynöksége már 2002-ben elindította a munkahelyi stressz elleni harcot támogató első páneurópai kampányát.

A felmérések szerint az EU-ban a munkahelyi stressz közel ötvenmillió munkavállaló egészségét veszélyezteti. Mindkét nemet érinti, s valamennyi gazdasági ágazatban és a szervezetek minden szintjén súlyos problémaként jelentkezik. A téma szakértői e modern kori népbetegség elsődleges okait a munkakörülmények ellenőrzésének hiányosságaiban látják.

A munkahelyi stressz mind az egészséget érintően (például gyakoribb megbetegedések), mind a gazdasági hatások tekintetében komoly következményekkel jár. A munkahelyi távolmaradások és az egészségügyi költségek több milliárd euróval terhelik meg a közös kasszát, nem beszélve a termelékenység csökkenéséről.

A felmérések szerint a rövid távú hiányzások Nagy-Britanniában, Portugáliában, Olaszországban, Belgiumban a leggyakoribbak, a hosszabb ideig tartó távollétek pedig Hollandiában, Svédországban és Franciaországban a legjellemzőbbek. Egyedül Ausztriában és Írországban alacsonyabbak ezek az értékek. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kedvezőtlen megállapítások Magyarországra is érvényesek.

Vezetői támogatás

A Gordio Tanácsadó Csoport még 2004-ben végzett átfogó - harminc vállalat 1230 munkatársát érintő - felmérést a munkahelyi stresszről. A kutatás szakmai vezetője, dr. Simon Péter munkapszichológus érdeklődésünkre elmondta, a vizsgálat által feltárt kedvezőtlen tendenciák ma is érvényesek, sőt - tekintettel a növekvő létbizonytalanságra - még romlott is a helyzet.

Minden második magyar munkavállaló magas munkahelyi stressznek van kitéve, további negyven százalék pedig közepes mértékű stressztől szenved. Feszültséget okoz a fokozott megterhelés is, hiszen a hazai foglalkoztatottak átlagosan napi egy órával többet dolgoznak a törvényileg előírt kötelező penzumnál. Vannak, akik önkéntes alapon vesznek magukra nagyobb munkahelyi terheket, de a többség kényszerből vállalja a túlórát.

A legtöbben az "időnyomást" viselik nehezen, azonban az elvégzendő feladatok mennyisége és tempója is gyakorta problémát jelent. Dr. Simon Péter szerint a jó munkahelyi légkör kialakításában meghatározó szerepük van a vezetőknek. A stressztől szenvedő alkalmazottak sokszor panaszkodnak feletteseik viselkedésére, támogatásuk hiányára, a rossz kommunikációra és a szervezési hiányosságokra.

A kiegyensúlyozott munkának feltétele lenne az is, hogy a beosztottak megbeszéljék irányítóikkal az ötleteiket, különösképpen, ha munkájuk megtervezéséről van szó. Lényeges a világos üzleti célok kijelölése - különösen a vállalati átszervezések idején -, illetve az őszinte tájékoztatás. A legnagyobb stresszt a kereseti viszonyok, az egymásnak ellentmondó utasítások, a munkaeszközök hiánya, a tisztázatlan feladatkörök és az elbocsátások váltják ki.

A mentális egészséget nagyban veszélyeztetheti a túl kevés vagy a túl nagy felelősség is, miként az elismerés és a szakmai felkészítés hiánya, a diszkrimináció, valamint a törvényi vagy biztonsági kötelezettségek elhanyagolása is. Stresszforrás lehet továbbá a tanulási, változási hajlandóság és a szakmai képességek hiánya. Nem tekinthetők jelentéktelennek a fizikai tényezők sem, ezek közül a zaj és a hőmérséklet a leggyakoribb terhelésforrás. Mivel a teljesítési kényszer a munkahelyen a legerősebb, ezért a stresszhatások is itt kerülnek felszínre.

A munkahelyi tényezőkön kívül a pénzügyi nehézségek okozzák a legnagyobb megterhelést, ezt követi az általános gazdasági-politikai helyzet s az otthoni támogatás hiánya. A tűrőképesség egyénenként változó; az öröklött adottságok és a tanult magatartásformák egyaránt befolyásolják, noha utóbbiak fejleszthetők is.

Stresszoldó programok

Ki-ki felmérheti, mekkora terhelést bír el, mikor kezd el szorongani. A stressz testi tüneteket is okozhat, általános kimerültséghez, magas vérnyomáshoz vezethet. A pszichés tünetek közül az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás szedi áldozatait.

Természetesen a munkaadóknak is káros, ha az alkalmazottaknak stresszes munkahelyen kell dolgozniuk. Ugyanis visszaeshet a teljesítmény, romolhat a minőség, s a betegállományban töltött napok száma is jelentősen megugorhat. Ennek ellenére a foglalkoztatóknak csupán egyharmada kínál valamilyen stresszoldó vagy -megelőző programot dolgozóinak, és alig néhány folytat stresszmegelőzést célzó felvilágosító propagandát - állítja a munkapszichológus. Az alkalmazottaknak pedig csupán 10-15 százaléka törekszik valamilyen módon a stressz hatásainak mérséklésére.

Sokan úgy érzik, hogy egyedül is képesek kezelni a problémát, s fel vannak vértezve a szükséges tulajdonságokkal - a céltudatossággal, a pozitív gondolkodással -, amelyek segíthetik a stressz leküzdését. Ugyanakkor nem célszerű figyelmen kívül hagyni a szakemberek azon intelmét, hogy a negatív stressz együtt jár a csökkent tudatossággal, s a testi, lelki és szellemi képességek drasztikus csökkenésével. Ezért ártalmas a stresszt okozó tényezők tagadása. Vicsek András, a Gordio Tanácsadó munkatársa úgy látja, az elmúlt években e területen nem történt jelentős előrelépés, s nem érzékelhető, hogy a vállalatok többet törődnének a stressz megelőzésével.

Munkahelyi kiégés

A tapasztalatok azt jelzik, hogy a munkahelyi kiégés szinte mindenkit elérhet. Vannak olyan munkakörök, ahol ennek nagyobb az esélye. A "veszélyeztetettek" közé tartoznak azok, akik naponta emberekkel foglalkoznak, például az üzletkötők, a tanárok, az orvosok, a rendőrök, az újságírók, az ügyfélszolgálati alkalmazottak, az értékesítők és a menedzserek. A statisztikai adatok szerint minden negyedik vezetőt utolérheti a kiégés.

Nincsenek könnyű helyzetben a nők sem. Ha vezető pozícióba akarnak kerülni, jellemzően többet kell teljesíteniük a férfiaknál, ugyanakkor a családon belül is pluszterhek hárulnak rájuk. A saját vállalkozást alapítók közül sokan nem tudnak megbirkózni a cég növekedésével együtt járó feladatokkal. A nagyobb vállalatoknál elsősorban a középvezetők kerülhetnek kritikus helyzetbe, akikre alulról és felülről egyaránt nagy nyomás nehezedik.

A stressz leküzdésére és főleg megelőzésére sokféle lehetőség kínálkozik. Közéjük tartozik a tudatos időmenedzselés, amelynek legfontosabb elemei a feladatok számbavétele, a prioritások felállítása és a tevékenységek ütemezése. Sokszor elég annyi, hogy az illető igyekezzék némiképp lazítani a munkatempón - bár kétségtelen, hogy ez nem minden munkahelyen lehetséges.

A stressz kivédését nagyban segítheti, ha gondoskodunk a megfelelő fizikai erőnlétünkről, egészségesen táplálkozunk, s kiengedjük a bennünk felgyülemlett "gőzt". Ezt segíthetik elő a vállalati wellness-programok, amelyek révén megőrizhető vagy javítható a fizikai és szellemi kondíció. Feltöltődést nyújtanak a különböző relaxációs, meditációs eljárások is. Szakemberek szerint a legnagyobb lendítőerő az úgynevezett társas támogatás. Ha valaki nagy terhelésnek, nyomásnak van kitéve, de számíthat a munkahelyi vezetők, a közvetlen munkatársak és a család támogatására, akkor ez még a legkilátástalanabb helyzetekben is megoldást jelenthet.

 

Béren kívüli juttatások

A vállalatok egy része béren kívüli juttatásokkal igyekszik kompenzálni a beosztottak túlterheltségét. Felmérések szerint a cégek egyharmadánál működnek egészségmegőrző programok; ott, ahol a munkaadók felismerték, hogy csak a kiegyensúlyozott munkatársaktól várható jó teljesítmény.

A munkapszichológus szerint nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy a munkahelyi légkör a kisebb vagy a nagyobb vállalatoknál jobb-e. Ugyanis mindkét vállalattípus esetében akadnak jó és rossz példák egyaránt. Vannak olyan multinacionális társaságok, ahol a külföldi tulajdonos nagy súlyt helyez az alkalmazottak közérzetére; jelentős erőket fordítanak a képzésre, s elégedettségi mérésekkel igyekeznek kontrollálni az intézkedéseket. Ugyanakkor akadnak olyan kis- és középvállalkozások is, ahol családias a légkör. Viszont olyan tízfős cégek is akadnak, ahol a munkatársak rettegnek, ha megjelenik a tulajdonos. Jellemzően a vezetők akkor akarnak "hangerővel" érvényt szerezni igazuknak, ha nem elég képzettek, s nincs technikájuk arra, hogyan kezeljék a kritikus helyzeteket.

A munkahelyi stressz, illetve kiégés problémáit felismerve immár jó néhány tanácsadó cég is szervez stresszmentesítő tréningeket. A szolgáltatók - jellemzően - a külföldön jól bevált anyagokat veszik át, s alkalmazzák a hazai gyakorlatban. A tanfolyamokra főleg közép- és felsővezetők jelentkeznek. Egy kurzuson egy cégtől több munkatárs nem vehet részt.

 

Cselekvési panelek

A stresszoldó programok keretében a szakemberek igyekeznek átfogóan feltérképezni a résztvevők testi, lelki és szellemi tulajdonságait. A középpontban a cselekvési és a gondolkodási szokások korrigálása áll. Megszüntetik a korábban rögzült stresszes állapotokat, majd - a személyiség igényeinek, céljainak megfelelően - az eredeti képességeket hozzák működésbe.

A komplex stresszoldás során az emberek ráéreznek arra, hogy maguk irányíthatják testi-lelki működésüket, s ettől kezdve megváltozhat teljes személyiségük. A program segítségével a résztvevők jobban megértik saját személyiségük felépítését és reakcióikat. Világossá válnak a rejtett indíttatású, de rendre ismétlődő téves viselkedések, a régebbi események visszahúzó motivációi, illetve az egyes mozzanatok valóságos hatásai és jelentőségük. A személyre szóló munkahelyi és otthoni házifeladat-gyakorlatok, az életviteli ajánlások-megoldások önálló alkalmazása segíthet a stressz leküzdésében a munkahelyen és a magánéletben is.

A stresszoldás nemcsak az egyén, hanem a vállalat számára is hasznos. Javulhat a munkatársak teljesítőképessége, koncentráltabbá, kiegyensúlyozottabbá válhat a munka, ami magasabb felelősségtudatossággal, illetve kreativitással járhat együtt. A vállalatnál a munkavégzés gördülékenyebb lesz, a rendszerszintű működés rugalmasabb, s a személyek és a munkacsoportok közötti feszültség oldódhat, illetve megszűnhet. A javuló együttműködés nyomán jobb eredmények születnek.

Kockázatelemzés

Sokan úgy gondolják, a stressz problémája eltúlzott. Ebben közrejátszik, hogy okai nehezen azonosíthatók; általában szubjektív megítélésre van bízva, hogy ki mit tekint stressznek, s hogy kialakulásában mekkora szerepe van a munkahelynek. Emellett a legtöbb ember nem tudja felmérni, hogy mekkora stressz éri.

A HR-esek és a munkahelyi veszélyekkel foglalkozó szakértők azt javasolják, hogy a problémát minden tényezőre kiterjedően kell kezelni és megközelíteni. Nyugat-Európában vannak olyan foglalkoztatók, melyek sikerrel alkalmazták e modellt, s ezzel csökkentették veszteségeiket is. Az egészségügyi és biztonsági stratégiában olyan programok is szerepelnek, mint a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése, illetve a stresszkockázat-elemző szoftver működtetése. Az alkalmazottak az egészségükre és az őket érő nyomásra - követelések, kapcsolatok, vezetők személye, támogatások - vonatkozó kérdéseket válaszolnak meg, a rendszer pedig összegzi ezeket, s jelentést készít. Ennek alapján kimutatható, hogy az egyes munkatársakat milyen mértékben éri stressz.

A jelentés feltünteti azt is, hogy milyen okok idézik elő a stresszt, s felkínál néhány megoldási lehetőséget is. A program - a következő lépésben - a céges intraneten elhelyezett szakanyagokhoz irányítja a felhasználókat.