Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH közzétette a 2008. január 1. és január 31. és a február 1. és február 29. között között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
Az árak januárra a következők:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 294 Ft/l
Gázolaj 298 Ft/l
Keverék 316 Ft/l
LPG autógáz 180 Ft/l
A februári árak az alábbiak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 289 Ft/l
Gázolaj 295 Ft/l
Keverék 312 Ft/l
LPG autógáz 186 Ft/l
A munkaerő szabad áramlása
A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a 183. sz. Magyar Közlöny 2. sz. kötetében található. Ez a jogszabály több más, eddig ezen kérdést szabályozó rendelet helyébe lépett, így a munkaerő-piaci viszonosságról és védintézkedésről szóló 93/2004. (IV. 27.), valamint a Románia és Bulgária munkavállalóinak munkaerő-áramlására vonatkozó 354/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletek (és módosításaik) helyébe. A rendelet összefüggésben áll a miniszterelnök romániai látogatásán bejelentett döntéssel, hogy hazánk csaknem teljesen megnyitja munkaerőpiacát Románia előtt.
A 2008. január 1-jétől hatályos jogszabály személyi hatálya kiterjed az uniós, illetve az EGK-államok polgáraira, ezek házastársára, illetve általuk eltartott vagy 21 évesnél fiatalabb leszármazóikra (nyilván akkor, ha ezek maguk nem bírnak EU-s vagy EGK-tagállami állampolgársággal), ezen személyek magyarországi foglalkoztatására, feltéve hogy a foglalkoztatásra nem kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor.
Az osztrák, német, svájci, francia, dán, belga, norvég, román és bolgár állampolgárok főszabály szerint a szakképzettséget nem igénylő tevékenységek keretében ugyan engedéllyel foglalkoztathatók, ám a kivételek köre széles. A korábban csatlakozott országok tagjainak (és hozzátartozóiknak) továbbra is a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni az engedélyt. A román és bolgár állampolgároknak (és hozzátartozóiknak) a mezőgazdaságban történő szezonális foglalkoztatáshoz, valamint bizonyos, a rendelet mellékletében meghatározott tevékenységek (foglalkozások) keretében való alkalmazásához szintén nincs szükség a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatára. E tevékenységek körébe tartozik pl. a házvezetőnő és háztartási alkalmazott tevékenysége, a fémmegmunkáló tevékenység, raktárosi, útépítő, targoncavezető tevékenység, egyszerű mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások stb.
Teljes engedélymentesség vonatkozik – a bolgár és osztrák állampolgárok kivételével - az uniós polgárokra, ha már 2004. május 1-jén is vagy azt követően megszakítás nélkül legalább 12 hónapig hazánkban foglalkoztatták. Az így foglalkoztatott személyek hozzátartozóira ugyanez a szabály vonatkozik. Hasonlóképpen, ha a bolgár vagy román állampolgárt 2007. január 1-jén (e két állam Unióhoz történő csatlakozásának időpontjában) vagy azt követően megszakítás nélkül 12 hónapig foglalkoztatták. A román és bolgár személy hozzátartozója akkor mentesül az engedélyezés alól, ha ezen időpontban, vagy azt követő kezdettel legalább 18 hónapig jogszerűen együtt tartózkodott hazánkban a román vagy bolgár személlyel együtt.
Az eljárási szabályok között kimondja a rendelet, hogy az engedélymentesség fennállását a regionális munkaügyi központ igazolja, mégpedig az érintett vagy foglalkoztatója kérelmére. Az engedély nélküli foglalkoztatás azonban nem minden kötöttség nélküli foglalkoztatást jelent: a foglalkoztató az ilyen személyek nevét köteles bejelenteni a munkaügyi központnak.
Külföldiek magyarországi foglalkoztatása
A tavalyi 186. számú Magyar Közlönyben hirdették ki a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsM rendeletet módosító, 2008. január 1-jével hatályba lépő 39/2007 (XII. 29.) SZMM rendeletet.
A rendelet 2/A. §-a előírja, hogy a Magyarországon egyidejűleg összesen, engedéllyel foglalkoztatható külföldiek legmagasabb száma nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző év egy átlagos hónapjában bejelentett munkaerőigények számát. Az egyidejűleg engedéllyel foglalkoztatható külföldiek számába be kell számítani a foglalkoztatás kölcsönös cseréjéről szóló nemzetközi szerződések alapján kiadott engedély alapján foglalkoztatható külföldiek számát is. Új rendelkezés, hogy az egybeszámításból viszont ki kell hagyni azokat a – menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású - személyeket, akiknek magyarországi foglalkoztatásához munkavállalási engedélyre van szükség.
A rendelet 3. §-ának (6) bekezdése igen lényeges változtatást tartalmaz, mégpedig azt, hogy az egyéni munkavállalási engedély a jövőben nem egy, hanem két évre adható, és a meghosszabbítása sem egy, hanem további két évre szólhat.
A 7. § (1) bekezdésének l) pontja továbbá az engedélymentesség körében felsorolja azokat a személyeket is, akik Magyarország területén ún. oltalmazottként történő elismerésüket kérik. Az új, menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény értelmében a Magyar Köztársaság által menekültként, oltalmazottként, valamint menedékesként elismert személy menedékjogot élvez. A törvény 12. §-a szerint a Magyar Köztársaság oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
Szociális foglalkoztatás
A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásáról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosításáról kiadott 371/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007/183. számú Magyar Közlöny 2. kötetében található. A rendelet pontosítja a foglalkoztató által az illetékes szociális és gyámhivatalhoz benyújtandó szociális foglalkoztatás iránti kérelem tartalmát és a csatolandó iratok körét, az engedély tartalmát, az ismételt kérelmezés esetkörét, az ellenőrzés egyes szabályait. A támogatás egy fő foglalkoztatott után járó napi összegét a foglalkoztatás jogcímének, illetve a napi ledolgozott óráknak megfelelően 2000-5500 Ft között határozza meg a rendelet melléklete. Új szabály, hogy a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatósága negyedévente köteles megvizsgálni, hogy a nem állami fenntartónak, illetve intézménynek van-e lejárt köztartozása, és ekkor a támogatás legfeljebb 20 százalékát visszatartja. A rendelet továbbá módosítja a különféle kapcsolódó nyomtatványokat is.
Mentesítés a korkedvezmény-biztosítási járulék alól
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 20/A. §-a mondja ki, hogy a foglalkoztató a nyugdíjazás esetében korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a társadalombiztosítási járulékon felül ún. korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet. Ez alól kivétel, ha e kötelezettsége alól külön jogszabály szerint mentesítették. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény 355. §-a értelmében a hatóság a foglalkoztatót, illetve az egyéni vállalkozót – kérelmére – határozatban akkor mentesíti a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól, ha az eljárás során megállapítja, hogy a kérelemben megjelölt munkakörben és munkahelyen történő foglalkoztatás esetén
a) a különösen nehéz fizikai munka,
b) a különösen terhelő klíma,
c) az ergonómiai kóroki tényezőknek való tartós kitétel,
d) a fokozott pszichés megterhelés,
e) a pszichoszociális kóroki tényezőknek való tartós kitétel
nem áll fenn, vagy csak olyan mértékben áll fenn, amely a korkedvezményre való jogosultság megállapítását nem indokolja. Ezen körülmények vizsgálatára került kiadásra egyfelől a 178-as Magyar Közlönyben a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól kiadott 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet, másfelől a Magyar Közlöny 180. számában a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól történő mentesítéshez szükséges állapotfelmérésről, valamint a mentesítési eljárás szakértői, illetve hatósági közvetítői díjairól szóló 34/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet. A mentesítési eljárásban az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, illetve annak illetékes felügyelősége jár el, szakértőként az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) közreműködik. A foglalkoztató által benyújtott kérelem alapján induló eljárásban helyszíni állapotfelmérést kell végezni, munkakörönként, amely kiterjed pl. a munkához szükséges energiára, a munkakörnyezet egyes jellemzőire stb. A megállapításokat a helyi szakszervezetnek véleményezésre át kell adni. A felügyelőség ezt követően helyszíni szemlét tart. Ha a foglalkoztató az adott munkahelyen legalább 10 érintett munkavállalót foglalkoztat, az eljárásban hatósági közvetítő is igénybe vehető.
Regionális munkaügyi központok illetékessége
A regionális munkaügyi központok illetékességéről szóló 13/2007. (III. 28.) SZMM rendeletet a tavalyi 186. számú Magyar Közlönyben közzétett 40/2007. (XII. 29.) SZMM rendelet módosítja, az encsi, szerencsi, gyöngyösi, hatvani, kaposvári, barcsi, dorogi, ajkai, bajai, jánoshalmi, bácsalmási, gyulai és szeghalmi kirendeltségekhez tartozó községek felsorolását érintően.
Országos Képzési Jegyzék
Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendeletet módosító 35/2007. (XII. 21.) SZMM rendelet a tavalyi 180. számú Magyar Közlönyben található. A rendelet december 29-étől hatályos, és a felsőfokú szakképesítés OKJ-be történő felvételével kapcsolatos egyes eljárási szabályok módosítására irányul. Emellett bizonyos szakképesítések – úgymint a villanyszerelő, mérlegképes könyvelő, okleveles adószakértő, hatósági és közigazgatási ügyintéző stb. – jellemzői változnak, egy-két új szakképesítés is a rendszerbe kerül (erdőgazda, közösségi-civil szervező).
Az OÉT 2008. évi keresetnövelési ajánlása
2007. december 21-én látták el aláírásukkal a kormány és a szociális partnerek képviselői az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a 2008. évi keresetnövelési ajánlást. Ebben az OÉT 2008-ban a bruttó keresetek 5-7,5 százalékos növelését ajánlja a vállalkozási szférának, valamint a kollektív bértárgyalásokat folytató szociális partnereknek; egyúttal felkérte az ágazati párbeszédbizottságok tagjait, hogy az ágazati bértarifák kidolgozására, kollektív szerződésbe foglalására fordítsanak kiemelt figyelmet.
