×

A béren kívüli juttatás gazdasági erőforrás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 117. számában (2008. február 15.)
A teljesítmény elismeréseként a fizetés hagyományosan őrzi vezető helyét a hazai munkavállalók körében, ugyanakkor nem csökken a jelentőségük a bért kiegészítő természetbeni juttatásoknak sem. A kötelező ellátásokat a korábbinál nagyobb figyelem övezi, azonban megfontoltan mérlegelik az adható juttatásokat, amelyeknek költségvetési vonzatuk van, vagy a munkáltatók döntésétől függnek. A munkahelyi ellátás központi, kötelező elemeit a munkavédelmi előírások szabják meg. Ezek teljesítésében – a statisztikai adatok és az ellenőrzési tapasztalatok szerint – az utóbbi néhány évben javult a helyzet.

Érzékelhetően változott a munkáltatók – és a munkavállalók – szemlélete, az érintettek komolyabban veszik a munkavédelmi előírásokat. Szabályszegések persze előfordulnak, nem is kis számban, de Eőry Tiborné, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) munkavédelmi főosztályának helyettes vezetője szerint az egészen bizonyos, hogy a munkáltatók mulasztás esetén az egyéni védőeszközök beszerzési csatornáinak, a kínálatnak a szűkösségére, vagy a megfizethetetlenül magas árakra nem hivatkozhatnak.

Védő- és munkaruha

A fejlődés aligha kérdőjelezhető meg, akkor sem, ha a versenyszféra a kívánatos munkavédelmi állapotoktól még messze van, s gyakran elemi hiányosságok is felfedezhetők. Jellemző például, hogy sokan még mindig összekeverik a védő- és a munkaruha fogalmát, holott az előbbi az egyéni védőeszközök sorába tartozik, míg az utóbbi egészen más célt szolgál. Két, egymástól eltérő juttatásról van szó, más a jogszabályi alapjuk is.

A munkaruháról a Munka Törvénykönyve (Mt.) rendelkezik. "Szociális szolgáltatások" című fejezetében kimondja, hogy ha bizonyos munka – jellegéből adódóan - elszennyezheti a ruházatot, akkor a munkáltató köteles a dolgozójának munkaruhát adni, más esetben üzleti céljai, belátása szerint cselekedhet. Mindenesetre a körülményeket, a részleteket célszerű a kollektív szerződésben rögzíteni. Védőruhánál a vagy-vagy megoldás nem lehetséges, azt meghatározott esetekben kötelező adni, erről az Mt. rendelkezik.

Az alapvető kérdés mellett több "mellékes" különbség is van a kétfajta öltözék között. A munkaruhát például kihordási időre adják, a védőeszközt nem; az előbbit megveheti a dolgozó, a védőeszközt nem; a munkaruha kiválasztása nem "szaktevékenység", tehát nem kell hozzá speciálisan felkészült szakember, a védőeszközhöz igen – a lényeg, hogy a munkaruhának nincs vagy kevés köze van a munkavédelemhez. Ezzel szemben az egyéni védőeszközök, amelyeket Eőry Tiborné szerint rossz zsargonban munkavédelmi eszközöknek is neveznek, a munkavédelemről szóló törvényből "táplálkoznak", tehát a munkavédelem szerves részét képezik, és használatukat a munkáltatóknak önálló szabályzatban kell rögzíteniük.

Munkavédelmi kockázatok

A szabályozáshoz a munkáltatóknak munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenység ellátására jogosult szakembert kell igénybe venniük, aki rendszerint a munkahely munkavédelmi kockázatértékelését is elkészíti. Ezek ismeretében következhet a különböző műszaki eszközökkel vagy szervezési intézkedésekkel történő védekezés és az egyéni védőeszköz-juttatás.

Ez utóbbiak kiválasztásakor a szakembereknek arra kell törekedniük, hogy azokkal a munkavállalók lehetőleg elégedettek legyenek, illeszkedjenek az adott munkafolyamathoz, ne gátolják a tevékenységet, és – főként a nők esetében - lehetőleg tetszetősek is legyenek.

Az árak között, kétségtelen, jelentős eltérések fedezhetők fel, ismeri el a főosztályvezető-helyettes, egyik-másik azonban nem azért drágább, mert "olyan sokat" tud, hanem mert talán komfortosabb, kényelmesebb. Ugyanez gyakran az olcsóbb eszközökről is elmondható, erősen megkérdőjelezhető tehát, ha a vállalkozók, főként a kisebbek a védőeszközök hiányakor nehéz gazdasági helyzetükre hivatkoznak. Arra pedig végképp nem lehet magyarázat, és nincs mentség rá, ha a munkavállalók rendelkezésére áll a védőeszköz, de "elfelejtik" használni.

A munkavédelmi felügyelők utóbbi időben szerzett tapasztalatai szerint olcsóságuk miatt mind kevesebben keresik fel a kínai piacokat, egyre több munkáltató ismeri fel, hogy nem csupán biztonsági, hanem gazdasági szempontból is előnyösebb a némileg drágább, de jobb anyagból készült, tartósabb és minősítő jellel ellátott eszközök alkalmazása. Ha a beszerzők figyelnek minderre, nem fordulhat elő, hogy például finomabb munkákhoz készült, ám olcsóbb védőkesztyűt vásárolnak kőműveseknek téglahordáshoz.

Egy ideje "jó biznisznek" számít az egyéni védőeszközök gyártása és forgalmazása, s ebben van valami igazság. Végül is gazdára lelnek a termékek, a munkáltatók megveszik a portékát. Az viszont már más kérdés, hogy kellően ellenőrzik-e tényleges használatukat, betartatják-e alkalmazottaikkal a maguk alkotta munkavédelmi szabályzatukat. A főosztályvezető-helyettes szerint erre sajnos nem lehet egyértelmű igennel válaszolni.

Építőipari helyzetkép

Visszatérő megállapítás az OMMF éves jelentéseiben, ami például a 2006. évi beszámolóban is olvasható, hogy a legtöbb munkabiztonsági veszélyhelyzet az építőipart és az építőanyag-ipart jellemzi. Ezen ágazatokban csak kismértékben javul a munkahelyi környezet, s alig-alig csökkennek a kockázatok. A tapasztalt hiányosságok, például a be- és a leesés, a beomlás veszélye, a védőeszközök meglétének vagy használatának elmulasztása, típushibaként definiálhatók.

Általánosítani persze nem lehet, példa erre az egyik legtekintélyesebb hazai cég, a Magyar Építő Zrt. Jellemző, hogy a társaságnál az utóbbi idők legsúlyosabb munkabalesete az volt, amikor egy munkás a mintegy másfél méter magas szabályos vasbakállásról leesett és bordatörést szenvedett. Náluk évekre visszamenően nem volt súlyos munkabaleset, s nemcsak saját alkalmazottaik körében, hanem generálkivitelezőként menedzselt munkaterületeken sem, pedig egy-egy nagyobb beruházásnál, például a Honvédkórház rekonstrukciós építkezésén csaknem kétezer ember dolgozott. A társaság ugyanis saját, közvetlen hatókörén túl felelősséget érez alvállalkozóinak munkavédelméért is, ami nem csekély feladat, lévén hogy száz alvállalkozóval bizonyosan együttműködnek egy-egy ilyen esetben.

Éles István munkavédelmi vezető szerint a Magyar Építő Zrt.-nél megveszik a szükséges egyéni védőfelszereléseket, s nem fordulhat elő, hogy valamilyen okból a "nagyon olcsó" mellett döntenének. Pedig bő a kínálat. A kiválasztásnál egy a lényeg, hogy az eszköz jó legyen. E termékek a mai előírások szerint már szabványoknak felelnek meg, és kategóriától függően megfelelőségi nyilatkozat vagy típusvizsgálati tanúsítvány társul melléjük.

Kiváló védőfelszereléseket lehet kapni, mondja Éles István, védősisakokból egész arzenál található a boltokban. Köztük van például a Kiskőrösön gyártott, állszíjjal rögzíthető, a legmagasabb igénynek is megfelelő Toldi típusú sisak, amelynek mellesleg a gyártását, mint hírlik, a közelmúltban szüntették be, mert úgymond "nem felel meg a minősítés követelményeinek".

Biztonság és megbízhatóság

A vállalatok általában nagyobb mennyiségben rendelnek védőfelszereléseket, már csak azért is, mert azok "fogyóeszközök". A sisakot, bakancsot, kesztyűt, szemüveget, védőruhát stb. az előírások szerint a munkavállalóknak névreszólóan kell kiadni, rendeltetésszerű használatukra ki kell oktatni őket, s viselésüket folyamatosan ellenőrizni kell. A munkavállalók a használatbavételt megelőzően kötelesek a védőfelszerelést megvizsgálni, s ha ez valamilyen okból nem megfelelő, akkor azonnal jelenteniük kell a főnöküknek, aki a cseréről haladéktalanul gondoskodik.

Mindezen túl a bonyolultabbakat, például a zuhanásgátlókat időnként az arra szakosodott, rendszerint felkért külső szakértők, gyártók, forgalmazók munkatársai is felülvizsgálják. A vállalatok ilyen célra külön státusokat általában nem tartanak fenn, ritka kivételek azonban akadnak. Ezek olyan munkahelyek, ahol egyes védőeszközöket, például munkaöveket, nagy mennyiségben használnak. Éles István szerint a munkavédelmi eszközök kínálata hazánkban megoldott, sőt, bőséges, ezzel szemben a munkahelyeken gyakran szabálytalan a tárolásuk, hiányos a karbantartásuk. És ami mindennél nagyobb gond, hogy gyakran nem használják azokat a munkavállalók.

Éles István szerint a védőeszközök rendeltetésszerű viselése nemcsak a megfelelő munkavédelmi fegyelemről tájékoztat, hanem a vállalat fegyelmezett gazdálkodását is tükrözi, s ez természetesen nemcsak az építőiparra érvényes. Ha rend van a munkavédelemben, akkor feltehetően rend van a technológiai utasítások terén is, garantáltak a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei. A munkavédelemnek általános fegyelemszilárdító hatása van, s ilyen értelemben gazdasági tényező.

Végül is: kényszer vagy gazdasági célszerűség a munkavédelem? Cége válogatja, válaszolja a munkavédelmi vezető. Nem csupán kényszer annál, aki az érdekét felismeri. Aki már szembesült egy munkahelyi baleset következményeivel, nem a védőeszközökön takarékoskodik. Éles István látott olyan vállalatot, amelyik a munkavédelem elhanyagolása miatt a csőd szélére került.

 

Munkahelyi öltözet

A munkahelyi öltözet formája többféle. Lehet forma-, egyen- és munkaruha, illetve termékvédő ruha és egyéni védőruha. A formaruha és az egyenruha átmehet a védőeszköz kategóriába, persze akkor, ha közel esik a kettő igénye.

A gyártók szívesen elkészítik az öltözetet, ha a megrendelő közli, hogy a védőruha milyen különleges formai elemeket tartalmazzon, milyen színű, fazonú legyen, azon milyen díszeket, megkülönböztető jeleket helyezzenek el. Az ágazatok közül talán a kereskedelem az, ahol a legkülönbözőbb munkahelyi öltözet megtalálható. Mást-mást igényelhetnek az üzlethelyiségben, a raktárban, a hűtőtérben, a külső munkahelyeken tevékenykedők. Az eszközök skálája pedig a védőkendőtől a védőbakancsig terjedhet.

Választható juttatások

Átfogó felmérést készített a közelmúltban a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató Intézet - az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületének megbízásából – a béren kívüli, természetbeni juttatásokról. Ebből a többi között kiderül, hogy nagyfokú változatosság jellemzi ezt a kompenzációs formát, s széles az a kör, amelyből a munkáltatónak és a munkavállalónak válogatni lehet.

A legtöbb alkalmazott a munkahelyi étkezéshez vesz igénybe adómentes támogatást, jobbára utalvány formájában. Számuk fokozatosan nő, a felmérés szerint 2007-ben a versenyszféra dolgozóinak 58 százaléka igényelt úgynevezett hideg- és 18 százaléka melegétkezési utalványt. Igazolja az étkezési jegyek népszerűségét az egyik utalványforgalmazó cég, a Sodexho Pass Hungária Kft. egy korábbi felmérése is.

Az étkezési utalványt – elterjedtségben – az iskolakezdési támogatás, illetve az üdülési csekk követi, a kettő vetekszik egymással a második-harmadik helyért. Előbbit 2007-ben a cégek 56, míg üdülési csekket 62 százaléka adott alkalmazottainak. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében kedvelt a nyugdíjpénztári és az önkéntes egészségpénztári tagdíjtámogatás, a helyi közlekedési kiegészítés, a kultúrautalvány, az otthoni internet előfizetése, az iskolarendszerű képzés támogatása. Ismert és mindinkább terjed a fizetés kiegészítése különböző biztosítás, például baleset- vagy betegségbiztosítás formájában, miként sok vállalat teszi lehetővé dolgozóinak a kedvezményes vásárlást saját termékeiből.

A béren kívüli juttatások a jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint évi 400 ezer forintos keretig adhatók adómentesen. A lehetőséggel elsősorban a nagyobb cégek élnek, de alkalmazzák bérkiegészítésként a közép- és a kisvállalkozók is. A nagyobb munkáltatók mindinkább úgynevezett cafeteriarendszerben adják a szolgáltatást, lehetővé téve munkavállalóiknak a választást. Azonban az étkezési támogatást - és mind többen az utazási költségtérítést – már-már a kötelező munkahelyi ellátás körébe sorolják.

 

Információs szolgálat

Ingyenes telefonos munkavédelmi információs szolgálat áll a munkavállalók és munkáltatók, munkavédelmi képviselők, valamint munkavédelmi szakemberek rendelkezésére. A tájékoztató, tanácsadó tevékenységet a következő szervezetek látják el:

– Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF); témakör: munkahelyi biztonság; zöld szám: 06-80-204-292; hívható: hétfőtől csütörtökig 8.00-16.00, pénteken 8.00-12.00 óra között.

– Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI); témakör: munkahelyi egészség; zöld szám: 06-80-204-264; hívható: hétfőtől csütörtökig 7.45-16.00, pénteken 7.45-11.45 óra között.

– Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH); témakör: bányászati munkavédelem; zöld szám:06-80-204-258; hívható: hétfőtől csütörtökig 8.00-15.00, pénteken 8.00-12.00 óra között.

Népszerű a cafeteria

A cafeteria a munkáltató által garantált juttatási keret, amelyből minden foglalkoztatott egyénileg, szabadon választhat magának igényének megfelelő természetbeni juttatásokat. A rendszer előnye, hogy könnyen tervezhető, átlátható és kiszámítható, s adómentessége révén gazdaságilag előnyös mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak.

A témában jártas jogászok és HR-szakemberek szerint a részleteit ajánlatos kollektív szerződésben, szabályzatban vagy munkaszerződésben rögzíteni. Ezt ajánlják a szakszervezeti tisztségviselők is, hozzátéve, hogy a természetbeni juttatások, akár cafeteriában, akár hagyományos formában külön-külön, nem helyettesíthetik a fizetést, ezért azokat a különböző szintű bértárgyalásokon is ennek megfelelően kell kezelni.

Az utóbbi években elterjedt a cafeteria. Becslések szerint jelenleg mintegy 25 ezer vállalat él vele, s létezik olyan felmérés, amely szerint a foglalkoztatók 39 százalékánál található a választható béren kívüli juttatási rendszer. A GKI és a Szonda Ipsos felmérése az 5 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél 20 százalékra teszi az arányt; szerintük öt-hatféle juttatás az általános. A témakör egyik jeles kutatója mintegy másfél tucatnyi juttatási formát sorol fel, de ténylegesen választani ennyiből hazánkban legfeljebb néhány multinacionális vállalatnál lehet.

A "csomagok" értékei között is nagy a szóródás: átlagban 120-150 ezer forintra tehető a személyenkénti keret, de gyakori a 200-250 ezer, sőt a 400 ezer forintos is. A Sodexho Pass Hungária Kft. 2007-es felmérése szerint a vizsgált cégeknél a választható keretérték 180 ezer forint, 50 százalékkal több az előző évinél.

Vizsgálódásai során a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. is kitér a cafeteriával kapcsolatos tapasztalataira. Az általuk megkérdezett tekintélyes számú vállalat több mint egyharmada alkalmazza ezt a rendszert, s 120 és 450 ezer forintot fordítanak természetbeni juttatásra. Ez utóbbi a vezetőket illeti, a menedzserek ugyanis általában 60 százalékkal nagyobb összegből állíthatják össze juttatási csomagjukat, mint a beosztottak.

 

Jogszabályok az egyéni védőeszközökről

– A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény;

– a 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról;

– a 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról;

– a 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz-használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről;

– a 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról;

– a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.

Vezetői juttatások

A középvezetők átlagosan alapjövedelmük 20, a felsővezetők 30 százalékát kapják meg béren felüli juttatásként, állapította meg 2004-ben 251 vállalatnál végzett felmérése alapján a Dimenzió Csoport, a Fact Intézet közreműködésével. Akkor a válaszoló cégek kétharmada nyújtott valamilyen többletjuttatást a felsőbb szinteken tevékenykedőknek.

Szakértők szerint ez a javadalmazási gyakorlat napjainkra tovább szélesedett, a cégek igyekeznek követni a nyugati mintákat. A vezetők a honoráriumukat rendszerint külön szerződésben rögzítik; a béren kívüli juttatások értéke többnyire szétfeszíti a vállalati cafeteriacsomagokét. A középvezetőknél például mindenütt megtalálható a mobiltelefon, a laptop és nemritkán az autó is. Ezek olyannyira elterjedtek, hogy alig van motiváló hatásuk, többnyire munkaeszközként használják ezeket.

A Dimenzió felmérésében megkérdezett cégek kétharmada részesítette megkülönböztetett bánásmódban a középvezetőket, felsővezetőit viszont gyakorlatilag mindegyik, s minél nagyobb volt egy vállalat, annál inkább kínált kiemelt csomagokat. A felsővezetők számára jellemző juttatás a legkorszerűbb technika, a különböző információhordozó, a céges gépkocsi, és gyakori néhány más extra járandóság, például az életbiztosítás.

A munkaadók által adott juttatások közül 2007-ben a legnépszerűbb a vállalati gépkocsi, a mobiltelefon és az étkezési hozzájárulás volt, derül ki a Hewitt Humán Tanácsadó Kft. átfogó kompenzációs kutatásából. Az azt megelőző évhez képest csökkent a drága járműveket használók száma, a felsővezetőknek csupán 15 százaléka kapott különlegesen felszerelt limuzint vagy luxusterepjárót, 75 százalékuknak csak középkategóriás jutott. A felmérésből az is kiderült, hogy a magánhasználatot illetően a hazai érdekeltségű cégek engedékenyebbek, mert míg például három évvel ezelőtt kétharmaduk tette lehetővé a vállalati személygépkocsi magáncélú használatát, 2007-ben már megközelítőleg háromnegyedük.

 

Szakszervezeti kézikönyv a kereskedelemben

A kereskedelem látszólag nem veszélyes ágazat, a statisztikák azonban azt jelzik, hogy a munkahelyi baleseteket illetően tartósan a vezető helyek egyikén szerepel. Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke szerint számos veszély forrása lehet akár egy raklapnyi étolaj vagy ásványvíz kiszállítása a raktárból az eladótérbe.

A kereskedelemben könnyen sérülnek a kezek, az ujjak, a fejek, csúszik a láb, törik a boka. Az érdekképviselet erkölcsi feladatának tekinti a törődést a mintegy 360 ezer kereskedelmi dolgozó munkavégzésének a biztonságával; testületeikben időről időre napirendre tűzik a témát, áttekintik a jogszabályokat. Ez utóbbiak között akad, amely korszerűsítésre szorul. Itt lenne az ideje például a kiskereskedelem és a vendéglátás jogszabályi elkülönítésének, mert a 30/1995. (VII. 25.) IKIM számú rendelet összemossa a két terület biztonsági kockázatait.

Várakozásokkal tekint az alelnök az érdekképviselet új vállalkozása, egy átfogó kereskedelmi munkavédelmi kézikönyv kiadása elé. A neves szakemberek által írt gyűjtemény a többi között részletesen tárgyalja a baleseti helyzeteket, értelmezi a fogalmakat, számba veszi a munkáltatók és a munkavállalók kötelességeit, jegyzékbe szedi a jogszabályokat. Tucatnyinál több van belőlük, általános, minden munkahelyre és speciális, a kereskedelemre vonatkozó.

A szakszervezet a viszonylag magas baleseti számokat azzal magyarázza, hogy a kereskedelmi egységekben a munkáltatók a profit vagy a nagyobb üzleti haszon érdekében a szükségesnél kisebb létszámot foglalkoztatnak, s gyakran nem adják ki az évi és a heti pihenőnapokat. Márpedig régi igazság, hogy a munkavállalók túlterhelése, túlhajszolása baleseti forrás. Nem különben az a hiányzó vagy a karban nem tartott munkavédelmi eszköz.

Mátraházi István szerint megfigyelhető, hogy ezen okok különösen akkor kerülnek előtérbe, ha valami miatt tartósan visszaesik a forgalom, ha rosszabbul megy az üzlet. Mivel erre számítani lehet a közeli jövőben, ajánlatos a munkavédelemre összpontosítani a figyelmet.

Részvényopció és biztosítás

Felsővezetői szinteken a magas pénzbeli juttatáson, a drága vállalati autón, a "mindentudó" mobiltelefonon, a laptopon kívül olyan juttatások jöhetnek szóba, mint a részvényopció, a nyugdíjpénztári befizetés, az életbiztosítás – a többi között erre a következtetésre jutottak a PricewaterhouseCoopers egyik munkacsoportjának kutatói.

 

Üdülési támogatások

Jogszabály rögzíti, hogy a munkáltató a munkavállalója – és közeli hozzátartozói – üdülését pénzbeli és természetbeni juttatásokkal támogathatja. Ha a munkáltató az üdülést pénzzel támogatja, vagy a munkavállalónak természetben nyújtandó üdülési támogatást pénzben megváltja, úgy a támogatás összege teljes mértékben adóköteles jövedelemnek minősül. A természetben nyújtott üdülési támogatások körében a munkáltató saját tulajdonú vagy bérelt üdülőt biztosíthat munkavállalója számára, illetőleg üdülési csekkel is hozzájárulhat alkalmazottja üdüléséhez. A természetben nyújtott üdülési támogatások adózási szempontból eltérő jellegűek; a legkedvezőbb közülük az üdülési csekk.

Felmérésük csaknem háromezer munkavállaló fizetésére, valamint juttatásaira vonatkozott. Egy nemzetközi munkacsoport szerint a felsővezetők megszokott juttatásai a fizetésen kívül a már alapnak számító gépjármű, a titkárnő, a benzin- és költségtérítés, s erre jön a részvényjuttatás. Van olyan munkahely, ahol jutányos áron vásárolhatják a részvényeket, de az sem példátlan, hogy a topmenedzsereknek ingyen járnak a milliókat érő papírok.

Szaklapok, élet-/baleset-/nyugdíj-/karrierbiztosítás, hitelkártya az üzleti költségek fedezésére, étkeztetés, taxi, tanácsadás, kedvező vállalati kölcsön, utaztatás, gyermekek iskoláztatása, családtagok utaztatása, otthoni internet – ez egy másik tanulmány leltára. Az elemzők azonban megjegyzik, hogy vizsgálódásaikban sok a bizonytalansági tényező, a magyarországi vezetők ugyanis – ellentétben nyugati és főleg amerikai társaikkal – erősen titkolják jövedelmüket, ezen belül természetbeni juttatásaikat.

 

Változások az idei adótörvények nyomán

A 2008. évi adótörvények elfogadásával számos változás történt a béren kívüli juttatások szabályozásában. A PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírleveléből kiderül: megváltozott több természetbeni juttatás adómentes értékhatára. Január elsejétől a munkáltató által nyújtott étkeztetés adómentes határa hidegutalványok esetén 6 ezer, melegétkeztetés esetében 12 ezer forintra nőtt, iskolakezdési támogatást pedig a minimálbér 30 százalékáig (20 700 forint) lehet adómentesen adni.

Kibővült a művelődési intézményi szolgáltatások adómentes köre, amelybe minden előadó-művészi tevékenység beletartozik. Ennek köszönhetően az úgynevezett kultúrautalvány egyebek között felhasználható színház-, koncert- és mozijegy vásárlására, továbbá könyvtári, múzeumi és állatkerti belépők, valamint közművelődési intézmény által nyújtott oktatás kiegyenlítésére is.

A munkáltatói hozzájárulások esetében a nyugdíjpénztári befizetések adómentes határa továbbra is a minimálbér (2008. január 1-jétől 69 ezer forint) 50 százaléka, az önkéntes kölcsönös egészségpénztárak esetében azonban az adómentes határ 20 százalékról a minimálbér 30 százalékára emelkedett. Módosult a munkáltatói befizetések rendje is. A cégeknek lehetőségük nyílt arra, hogy egy összegben, visszamenőleg is - legfeljebb 3 hónapra, például a próbaidő lejárta után – befizethessék a juttatást a munkavállaló számára, ha az illető átadta a pénztártagi jogviszonyát igazoló okiratot.

Az adómentesen adható béren kívüli juttatások összege nem változott, adóalapnak csak a 400 ezer forintot meghaladó rész számít, figyelemmel a munkáltatónál eltöltött napokra.

A munkáltatók adminisztrációs terheit csökkenti, hogy az adóköteles béren kívüli juttatások adóját a korábbi évek rendelkezéseivel szemben nem havonta, hanem az adóévet követő év májusában kell teljesíteniük, bevallaniuk és megfizetniük.

A sportolást – a minimálbér erejéig - tavaly kormányrendelettel visszahelyezték az adómentesen igénybe vehető kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások körébe. Ezzel összefüggésben a PwC megjegyzi: ha az önkéntes egészségpénztári tag magánszemély olyan szolgáltatást vesz igénybe, amely nem tartozik az adómentes körbe, akkor január 1-jétől az igénybe vett termék, szolgáltatás értéke után nemcsak a személyi jövedelemadót, hanem a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot is neki kell megfizetnie.

Étkezési támogatások

A munkáltató által támogatott munkahelyi étkeztetésnek hagyományai vannak Magyarországon, formái azonban a gazdasági átalakulás következtében megváltoztak. A régi üzemi konyhák mutatóban is alig lelhetők fel, néhány helyen tálalókonyhákként szolgálnak, teret hódítottak viszont a készétel-szolgáltató, -szállító vállalkozások, a foodok, s általánossá váltak a meghatározott összeghatárig adómentesen adható étkezési utalványok.

Nem vesztette el korábbi jelentőségét az üzemi étkeztetés, csak éppen piacosodott. A munkáltatók többnyire külső szolgáltatócégekkel kötnek szerződést, s általában jegyek, csekkek, hideg vagy meleg étel vásárlására jogosító utalványok közvetítésével juttatják dolgozóikat ebédhez. Ez a forma Európa-szerte elterjedt, Franciaországban különösen nagy kultúrája van, nem véletlen, hogy a francia kötődésű szolgáltatóknak nálunk is meghatározó a szerepük. Tevékenységük azonban nem korlátozódik a vállalati étkeztetésre, kínálatukban az ajándék- vagy az iskolautalvány csak úgy szerepel, mint az internet- vagy kultúracsekk.

A Sodexho Pass Hungária Kft. piacvezető a forgalmazásban, utalványpalettáján az étkezési csekkek mellett megtalálható az internet, az iskolakezdési, a kultúra- és az ajándékutalvány. "Enni-kék" hidegétel-utalványukat több mint 12 000 partnerük választja, összesen 860 000 dolgozója számára. A jegyeket az ország legnagyobb elfogadóhely-hálózatában lehet beváltani, köztük a nagy nemzetközi és hazai áruházlánc üzleteiben, minden jelentős regionális és helyi élelmiszer-, valamint számos kisboltban. A melegétel-utalvány országosan több mint 11 és fél ezer egységből álló beváltóhálózatának tagjai: közétkeztetéssel foglalkozó cégek éttermei, az összes munkahelyi étkező, gyorsétterem, ételkiszállító cég, valamint országszerte több száz étterem és büfé.

Az Accor Services Magyarország Kft. gazdasági és közszolgálati ügyfeleknek kínál utalványalapú megoldásokat a foglalkoztatottak béren felüli juttatásának legoptimálisabb kialakítására. Naponta 14 ezer vállalati ügyfelének több mint 700 000 dolgozója használja utalványaikat az ország egész területén. Folyamatosan bővülő termékskálájuk jelenleg a Ticket Restaurant étkezési és melegétel-, a Top Premium ajándék-, a Ticket Wellness egészségpénztári, a Ticket Service beiskolázási, a Ticket Culture kultúra- és a Ticket Web internetutalványokból áll. Az Accor Services innovatív megoldásai révén javulhat a munkavállalók hatékonysága és erősödhet lojalitása munkahelyük iránt.

A La Chèque Déjeuner Kft. a három cég közül a legfiatalabb, tíz éve áll a vállalatok rendelkezésére, hogy megtalálják az adó- és járulékmentesen adható béren kívüli juttatások hatékony formáját, a legegyszerűbb módot munkatársaik motiválására, s ezáltal a vállalat eredményességének növelésére. A Chèque Déjeuner utalványrendszere 1997 óta folyamatosan bővül, a kész élelmiszer vásárlására szolgáló étkezési és ebédcsekk mellett ma már forgalmaz sulicsekket és ajándékutalványt is.

Üdülési utalványok

Évről évre népszerűbbek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott kedvezményes üdülési csekkek. 2007-ben a gazdálkodók mintegy 28 milliárd forintért vásároltak utalványt, s azok tulajdonosai több mint 8 ezer hazai vállalkozásnál vehettek igénybe szolgáltatásokat. Az elfogadóhelyek száma és köre folyamatosan bővül, mind több üdülést, kikapcsolódást, egészségmegőrzést, betegségmegelőzést, szabadidősportot nyújtó vállalkozás kapcsolódik az üdülési csekk rendszeréhez.

A csekk forgalmazásából keletkező eredményt az alapítvány a szociálisan rászorultak támogatására fordítja: minden megvásárolt 25 csekk egy hátrányos helyzetű ember üdüléséhez járul hozzá. Az alapítvány, mint az ország legtöbb támogatást nyújtó civil szervezete, 2007-ben például 1,7 milliárd forint értékben tudta segíteni a rászorultak pihenését, kikapcsolódását.

Üdülési csekkhez pályázati úton is hozzá lehet jutni. Az alapítvány és a vele együttműködő szervezetek 2,5 milliárd forinttal kívánják támogatni az alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, a fogyatékkal élőket, a több gyermeket nevelő szülőket, illetve a szakiskolai tanulókat. A pályázatokat február 1-jétől lehet benyújtani. A többgyermekesek 740 millió forint értékű üdülési csekkhez juthatnak hozzá.

Az egészségpénztárak működésére vonatkozó jogszabályok megváltoztatták a 2007. május 31-e után igénybe vehető szolgáltatások elszámolásának feltételeit. A szolgáltatások két csoportra tagolódnak. Az egyik az úgynevezett kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatások köre, ezek változatlanul adómentesek, a másik csoport az életmódjavító szolgáltatások, melyek 2007. június 1-jétől szja-köteles szolgáltatásoknak minősülnek.

Szolgáltatás megnevezése

36% szja-köteles

fogyókúraprogram

igen

gyógyászati segédeszközök és egészségmegőrző termékek

nem

gyógycipők

nem

gyógyfürdő

nem

gyógykúra

nem

gyógyszerek, OGYI engedélyszámmal rendelkező gyógyhatású készítmények

nem

OGYI engedélyszámmal nem rendelkező gyógyszertárban kapható készítmények

igen

fog- és szájápolási készítmények

igen

gyógytorna, gyógymasszázs

nem

gyógyüdülés

nem

méregtelenítő kúra, léböjtkúra

igen

mozgáskorlátozott, megváltozott egészségi állapotú személyek életvitelét megkönnyítő speciális eszközök árának támogatása, lakókörnyezetük – szükségleteikhez igazodó – átalakítási költségeinek támogatása, különösen korlátok, kapaszkodók felszerelése, ajtók, kijárók, folyosók szélesítése, emelőeszközök beszerelése

nem

optika

nem

orvosi ellátások (belgyógyászat, bőrgyógyászat, fül-orr-gégészet, fogászat, gyermekgyógyászat, közérzetjavító szolgáltatások, nőgyógyászat, ortopédia, reuma és mozgásszervi szakrendelés, szűrővizsgálatok, szemészet)

nem

otthoni gondozás

nem

preventív kúra mozgásszervi panaszok megelőzésére

igen

rekreációs üdülés

igen

sportszerek

igen

sporttevékenység (családtagonként a mindenkori minimálbér erejéig: jelenleg 69 000 Ft-ig)

nem

szenvedélybetegségekről való leszoktatásra irányuló kezelések

nem

természetgyógyászat

igen

vakvezető kutyával összefüggésben felmerült költségek támogatása

nem

wellness

igen

Magán- és önkéntes pénztárak

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének megállapításai szerint a magán-nyugdíjpénztári szektor 2007-ben az elmúlt évekhez hasonló ütemben fejlődött, az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében azonban némi lassulás volt érzékelhető. Ami az önkéntes egészségpénztárakat illeti, a vonzerejüket kedvezőtlenül befolyásoló szabályváltozások ellenére e terület lassabban ugyan, de bővült, valószínűleg azért, mert a munkáltatók mind nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egészségmegőrzésnek. Az önsegélyezési pénztárak a sor végén foglalnak helyet.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma a 2004 év végi 2 millió 400 ezerrel szemben 2007-ben meghaladta a 2 millió 600 ezret, az önkéntes nyugdíjpénztári létszám 1 millió 250 ezerről csaknem 1 millió 400 ezerre nőtt. Az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma az utóbbi három évben csaknem a kétszeresére emelkedett. Gyarapodás volt a vagyon tekintetében is.

2007-ben 19 magánnyugdíjpénztár volt jelen a piacon, az általuk kezelt vagyon 87 százalékát a korábbiakhoz hasonlóan banki vagy biztosítói hátterű szervezetek menedzselték. A teljes magán-nyugdíjpénztári vagyon 61 százaléka három nagy pénztár birtokában volt. 2007-ben 66 önkéntes nyugdíjpénztár gyűjtött megtakarításokat, köztük jelentősebb szerep jutott a munkáltatói hátterű intézeteknek. A teljes vagyon mintegy fele öt pénztár kezelésében volt. A 2007. június végi adatok szerint 41 egészség- és 34 önsegélyező pénztár szerepelt a nyilvántartásokban.

 

Az üdülési csekk felhasználhatósága

– Szállás és a hozzá kapcsolódó egyéb szolgáltatások igénybevételére;

– utazási szolgáltatásokra;

– vonatközlekedésre;

– buszközlekedésre;

– hajóutakra;

– kulturális szolgáltatások igénybevételére;

– sport- és szabadidős szolgáltatások igénybevételére;

– egészségmegőrzésre, betegségmegelőzésre;

– horgászengedélyek megvásárlására;

– fürdő- és uszodai szolgáltatások igénybevételére;

– a Fővárosi Állat- és Növénykert belépőjegyeinek megvásárlására;

– étkezésre (szálláshelyhez kapcsolódó éttermekben szállás igénybevétele nélkül, valamint önálló vendéglátóhelyeken);

– a Hungaroring-belépőjegyek megvásárlására;

– a Hungexpo-belépőjegyek megvásárlására;

– szabadidős cikkek kölcsönzésére;

– belföldi utasbiztosításra.

Választás – teljesítményalapon

Fórizs Sándor, a Hazai Nyugdíjpénztárak Országos Szövetsége, valamint az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár elnöke szerint a magán-nyugdíjpénztári ágazat növekedését két forrás táplálja: a befizetéseké és a hozamoké.

A szakértő emlékeztet arra, hogy a jelenleg érvényes jogszabályok szerint a pályakezdőknek kötelező a magán-nyugdíjpénztári tagság, a 30 éven aluliak pedig választhatják e formát. A pénztárak taglétszáma évente a pályakezdők számával automatikusan gyarapodik, a 30 éven aluliakért azonban – több százezren vannak – verseny folyik. Ebben szerepet játszik a rendszer biztonsága, a pénztárak hozamnagysága és a marketing. Befolyásolja a választást a pénztárak és a munkáltatók közötti kapcsolat is, aminek nyomán egyes intézetek néhány nagyobb gazdálkodó szervezethez kötődnek, onnan nyerik tagjaik zömét, mások "százfelé" utalják - 2007-től az APEH-en keresztül – a járulékot.

Fórizs Sándor szerint a pénztárválasztásnál a jövőben mindinkább az egyéni számlák összege válik meghatározóvá, mert végül is a korhatár elérése után az szolgál nyugdíjalapul. A hozam pedig a pénztár gazdálkodásától, azaz a befizetett járulékok befektetésétől, kamatoztatásától és a működési költségek mértékének nagyságától függ. A szakember azt javasolja tehát, hogy a munkavállalók teljesítmény alapján válasszanak maguknak pénztárt, s ebben támogassák őket a munkáltatók. Egy százalék hozamkülönbség ugyanis húsz év alatt havi több tízezer forintot is jelenthet a nyugdíjban.

A pénztártagok figyelemmel kísérhetik pénztáruk működését, s ehhez nem csupán az internetes honlap vagy a mind több helyen működő ügyfélszolgálat nyújt segítséget. Az érintettek évente egyszer kötelezően megkapják a tájékoztatást egyéni számlájukról is. A további tájékozódását segíti majd 2009 januárjától az úgynevezett kötelező elszámolóegységre épülő könyvelési rendszer, azaz a tagok a naptári év minden napján felvilágosítást kérhetnek pénztáruk vagyoni és árfolyami helyzetéről.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak fejlődésének dinamizmusa elmarad a magánnyugdíjpénztárakétól, amihez az elnök szerint hozzájárul, hogy letelt a 10 éves várakozási idő, s elkezdődtek a nyugdíj- és hozamkivételek. A tagok – ismeretes – tízévi befizetés után több lehetőség közül választhatnak. Egyrészt fizethetik a tagdíjat változatlanul tovább, míg el nem érik a nyugdíjkorhatárt, netán azután is. Másik lehetőségként kivehetik az összes pénzüket, a tőkét és a hozamot egyaránt, harmadik lehetőségként csak a hozamot veszik ki, vagy csak a tőkét. Ez utóbbi ritkán fordul elő, mert a többivel ellentétben adózási kötelezettséggel jár. A tapasztalatok szerint a többség a hozamot veszi fel.

Egészségpénztári kártyák

Az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma a 2006. évi 650 ezerről 2007-ben mintegy 785 ezerre nőtt. Bár ez elmarad a nyugdíjpénztárakétól, dr. Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke, a Patika Egészségpénztár vezetője szerint nem lebecsülendő. Különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy a szolgáltatásokban a családtagok is részesülnek. Közvetítő eszközül az úgynevezett egészségkártyák szolgálnak.

A szféra lehetségesnél lassúbb növekedése a többi között a vonatkozó rendelkezések gyakori módosulásával magyarázható, a 2008. január 1-jétől megváltozott adójogszabályok azonban várhatóan élénkítik az érdeklődést az egészségpénztári kártyák iránt. Eszerint a munkáltatók a minimálbér 30 százalékáig járulhatnak hozzá adómentesen dolgozóik tagdíjbefizetéseihez, előzőleg ez csak 20 százalék volt.

A változtatást a szövetség kezdeményezte, a kedvezmény mértéke azonban a nyugdíjpénztárakétól még így is elmarad. Lukács Marianna szerint indokolt lenne a kettőt egységesen kezelni. Az egészségpénztárak létrehozásának feladatait ugyanis a pénztártörvény bevezetője rögzíti, s ennek értelmében céljuk a mindenkori társadalombiztosítás szolgáltatásait kiegészíteni, és egészségmegőrző szolgáltatásokat nyújtani. Rövid távú segítség például a gyógyszerek árához történő hozzájárulás, hosszú távú pedig az egészség megőrzése.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2008. február 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem