×

Rehabilitáltak foglalkoztatása

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 116. számában (2007. december 15.)
Az orvosi rehabilitációt követően a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának (foglalkozási rehabilitációjának) célja egészségi állapotuknak, szakképzettségüknek megfelelő munkavégzés biztosítása.

A megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása annak a munkáltatónak a feladata, ahol a dolgozó a megváltozott munkaképességének megállapítása idején munkaviszonyban, valamint munkaviszony jellegű jogviszonyban állt. Ezt a feladatát a munkáltató megfelelő munkakör felkínálásával, szükség esetén betanítás vagy szakképzés segítségével látja el. A megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztató munkáltató a feladat ellátásához pénzügyi támogatást igényelhet.

A munkáltató rehabilitációs kötelezettsége nem terjed ki a további munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű dolgozóra, valamint arra a dolgozóra, akinek a munkaképesség-változását, illetőleg a megbetegedését a próbaidő tartama alatt állapítják meg. (Kivétel ez alól az a dolgozó, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált.)

Megváltozott munkaképességű dolgozó

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet szerint megváltozott munkaképességű az a munkaviszonyban, közalkalmazotti és közszolgálati jogviszonyban, bedolgozói munkaviszonyban vagy bedolgozói tagsági viszonyban álló dolgozó, továbbá az a szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag, aki:

- egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül;

- üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált;

- gümőkóros betegség miatt munkáltatójánál, jogszabályi tilalom folytán nem foglalkoztatható;

- a fegyveres erőktől, a fegyveres testületektől és a rendészeti szervektől megváltozott munkaképessége, illetőleg egészségi okból szolgálatra való alkalmatlansága miatt leszerelt.

Nem tekinthető megváltozott munkaképességű dolgozónak az a személy, aki előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti.

Rehabilitációs kötelezettség

A megváltozott munkaképességű dolgozót a munkáltató köteles elsősorban eredeti munkakörében és szakmájában foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a munkáltató működési körén belül olyan munkakörben kell őt alkalmazni, ahol egészsége további romlása nélkül munkaképességét hasznosítani tudja. Ennek megfelelően a dolgozó munkaszerződését módosítani kell.

A fentiekben foglaltak megvalósítása érdekében a munkáltató a megváltozott munkaképességű dolgozót köteles

- a munkakörülmények módosításával, elsősorban eredeti munkahelyén (munkakör) és szakmájában tovább foglalkoztatni, vagy

- a munkáltató működési körén belül a dolgozó egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével megfelelő munkahelyre áthelyezni, illetőleg

- más munka végzésére betanítani, vagy szakképzésben részesíteni;

- szükség esetén az e célra létrehozott külön üzemrészben foglalkoztatni;

- részmunkaidőben alkalmazni;

- bedolgozóként foglalkoztatni, ha a munkáltató tevékenysége erre módot ad.

Mindezek költségei a munkáltatót terhelik.

A munkáltatói rehabilitációs feladatok ellátásáért a munkáltató felelős. A rehabilitációs intézkedést a munkáltató vezetője vagy az általa kijelölt személy (munkáltatói rehabilitációs megbízott) teszi meg.

A szakszerű rehabilitációs javaslatok kidolgozása és a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatásának figyelemmel kísérése érdekében annál a munkáltatónál, ahol foglalkozás-egészségügyi szolgálat, foglalkozás-egészségügyi orvos működik, a megváltozott munkaképességű dolgozókkal foglalkozó bizottságot kell létrehozni és működtetni (munkáltatói rehabilitációs bizottság).

A munkáltatói rehabilitációs bizottság legalább három tagból áll. Vezetője a munkáltatói rehabilitációs megbízott, tagjai az üzemi tanács, illetve az üzemi megbízott által kijelölt személyek.

A megváltozott munkaképességű dolgozó munkajogi védelme

Nem lehet felmondással megszüntetni a munkaviszonyát, bedolgozói jogviszonyát

- annak a dolgozónak, aki egészségi állapota romlásából eredő munkaképesség-változás miatt eredeti munkakörben, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, de öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban nem részesül, ha munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot eléri,

- annak a dolgozónak, aki üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében baleseti járadékban részesül, és eredeti munkakörében munkáltatójánál teljes értékű munka végzésére tartósan alkalmatlanná vált, amíg baleseti járadékban részesül,

- a gümőkóros beteg dolgozónak mindaddig, amíg a foglalkoztatási tilalmat okozó betegsége a tüdőbeteg-gondozó intézet igazolása szerint fennáll.

A felmondási tilalom nem vonatkozik arra a megváltozott munkaképességű dolgozóra,

- aki a munkáját ismételten nem megfelelően látja el, illetőleg a munka elvégzésére alkalmatlan, kivéve ha a nem megfelelő munkája vagy az alkalmatlansága a megváltozott munkaképességével függ össze;

- akinek a munkáltató működési körén belül, vagy azonos helységben más munkáltatónál – a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével – egészségi állapotának, korának, képzettségének megfelelő új munkahelyet biztosít, illetőleg a betanítására vagy az átképzésére, továbbképzésére vonatkozóan javaslatot tesz, de azt a megváltozott munkaképességű dolgozó nem fogadja el;

- aki öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, öregségi vagy munkaképtelenségi járadékra jogosult;

- akinek a részére sem a munkáltató, sem a munkáltató telephelye szerint illetékes rehabilitációs bizottság alkalmas munkahelyet nem tud felajánlani;

- aki húsz főnél kevesebb dolgozót foglalkoztató munkáltatóval áll munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, vagy húsz főnél kevesebbet foglalkoztató szövetkezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

Támogatás a foglalkoztatáshoz

A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás szabályait a 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet tartalmazza. A támogatás célja a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése, képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, a nyílt munkaerőpiacra való visszavezetésük érdekében adaptációs készségük fejlesztése, valamint az állapotukból adódó foglalkoztatási hátrányok kiegyenlítése. A támogatást a megváltozott munkaképességű munkavállalók alacsonyabb teljesítményének kompenzálására, és a foglalkoztatás elismert és igazolt többletköltségeinek fedezésére kell fordítani.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához a következő vissza nem térítendő támogatások nyújthatók:

- rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatások, és

- költségkompenzációs támogatás, illetőleg

- rehabilitációs költségtámogatás.

Bértámogatások

- a munkába helyezéshez, a munkahely megtartásához nyújtható bértámogatás, illetőleg

- a foglalkozási rehabilitációhoz nyújtott bértámogatás, továbbá

- a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásának költségtérítése.

Bértámogatás az akkreditált munkáltató részére, az akkreditációs tanúsítványban megjelölt székhelyen, telephelyen, fióktelepen munkát végző megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásához állapítható meg.

Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagában eléri vagy meghaladja a húsz főt, és aránya eléri vagy meghaladja a munkáltatónál alkalmazásban állók statisztikai állományi létszámának 40 százalékát, a munkáltató részére bértámogatás csak akkor adható, ha rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánították, vagy védett foglalkoztatóvá minősítették.

A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának elősegítése érdekében – kérelemre - bértámogatás nyújtható, ha a munkáltató

- a megváltozott munkaképességű munkavállalót egészségkárosodásának, illetőleg fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben, munkaviszonyban saját maga foglalkoztatja, vagy foglalkoztatni kívánja, és

- a foglalkoztatást a munkavállaló meglévő képességeinek megfelelő, olyan – külön jogszabályban meghatározott – rehabilitációs célú munkavégzés keretében biztosítja, amely a társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában, illetőleg vállalkozói igazolványában megjelölt tevékenységének kifejtéséhez kapcsolódik.

Kizáró okok

Nem állapítható meg a bértámogatás, ha a támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló

- öregségi nyugdíjra jogosult,

- munkaszerződés szerinti átlagos napi munkaideje a napi négy órát nem éri el,

- foglalkoztatására átengedés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, illetőleg a munkavégzés – a bedolgozói jogviszony és a távmunkavégzés, a kiküldetés, valamint a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység kivételével – nem a munkáltató székhelyén, telephelyén, fióktelepén történik,

- alkalmazására tekintettel a munkáltató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban részesül.

Nem nyújtható támogatás a kiküldetéshez, illetőleg a munka természetéből eredően szokásos telephelyen kívül végzett foglalkoztatáshoz, ha a munkavégzésre a munkáltató által kötött, olyan szerződés teljesítése érdekében kerül sor, amelynek tárgya valamely vállalkozás részére termelő, vagy – az üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenységnek nem tekinthető - szolgáltatótevékenység folytatása, és a munkavégzésre a vállalkozás székhelyén, telephelyén, fióktelepén, illetőleg érdekkörében kerül sor.

A támogatás mértéke

A vissza nem térítendő támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló munkabére és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet.

A támogatás összege - a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékainak 100 százalékban történő megállapítása esetén – havonta nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset egytizenketted részének

- 60 százalékát a szakképzettséget nem igénylő munkakör betöltése esetén,

- 80 százalékát az alapfokú vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén,

- 120 százalékát a felsőfokú szakképzettséget vagy felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakör betöltése esetén.

Ha a támogatás mértéke a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére járó munkabér és járulékai együttes összegét nem éri el, illetve a foglalkoztatás nem teljes munkaidőben történik, akkor a támogatás összegének felső határaként a meghatározott összeg arányos részét kell figyelembe venni.

 

Fogalmak a támogatásokkal kapcsolatban

Akkreditált munkáltató: A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának szabályairól szóló külön jogszabály szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkező munkáltató.

Átengedés: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 150. §-a (1) bekezdése szerinti intézkedés.

Átlagos statisztikai állományi létszám: A Központi Statisztikai Hivatal létszámszámítására vonatkozó előírásai szerint számított létszám.

Kirendelés: Az Mt. 106. §-a szerinti intézkedés.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló: Az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló,

– akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (OOSZI) szakvéleménye, illetőleg 2001. január 1-jét megelőzően, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének igazolása szerint – legalább az 50 százalékot eléri, vagy

– aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy

– aki súlyosan értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy

– aki siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibeles hallásküszöbértéket eléri vagy meghaladja, vagy

– aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,

– akinek esetében a fentiekben felsorolt egészségkárosodás, illetőleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az OOSZI szakvéleménye szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetőleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében, személyre szóló rehabilitáció megvalósításával tovább foglalkoztatható.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel nyújtott további támogatás: Idetartozik:

– a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/A-30. §-ai alapján nyújtott dotáció,

– az adójogszabályok rendelkezései alapján az egyéni vállalkozót, valamint a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatására tekintettel megillető, adóalapot csökkentő kedvezmények,

– a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerint megállapítható, a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére kifizetett munkabér, illetőleg annak járulékai részben vagy egészen történő megtérítését szolgáló támogatások,

– az ellátottak szociális intézményen belüli foglalkoztatásához nyújtható szociális foglalkoztatási támogatás.

Munkáltató: Az Mt. 73. §-a hatálya alá tartozó munkáltató.

Munkaviszony: Az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony, a biztosított bedolgozói és az – 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony.

Öregségi nyugdíjra jogosult személy: Aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben szerzett korkedvezmény figyelembevételével – elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül.

Rehabilitációs foglalkoztató: A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön jogszabály alapján kiadott rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató.

Szociális intézmény: A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) által szabályozott, állami, nem állami, egyházi fenntartó által működtetett, ápolást, gondozást, rehabilitációt, lakóotthoni szolgáltatást, valamint nappali ellátást nyújtó intézmény.

Távmunkavégzés: Az Mt. 192/C-193/A. §-ai szerinti tevékenység.

Telephely, fióktelep: A munkáltató tevékenysége gyakorlásának olyan, a székhelyétől különböző helye, amelyet a munkáltató létesítő okiratában telephelyként, fióktelepként feltüntettek, bíróságon, illetőleg cégjegyzékbe vagy egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványába bejegyeztek.

Vállalkozás: A társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban meghatározott adóalany, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény szerinti egyéni vállalkozások.

Védett foglalkoztató: A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetőleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkező munkáltató.

Bértámogatás a munkába helyezéshez, a munkahelymegtartáshoz

A megváltozott munkaképességű munkavállaló munkába helyezéséhez, illetőleg munkahelyének megtartásához a munkabér és járulékai legfeljebb 60 százalékáig terjedő bértámogatás állapítható meg, ha a munkáltató

- a foglalkoztatást legalább 12 hónapi időtartamban, olyan munkakörben vállalja, amelynek ellátására a munkavállaló az OOSZI szakvéleménye szerint egészségi állapota, gyakorlata, képzettsége és megmaradt képességei alapján alkalmas,

- a támogatással érintett személy alkalmazására tekintettel korábban a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtott támogatásban, illetőleg a megváltozott munkaképességű munkavállaló részére kifizetett munkabér és annak járulékai részben vagy egészen történő megtérítését szolgáló támogatásban nem részesült,

- a kérelem benyújtását megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg,

- kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának időtartama alatt nem szünteti meg.

A támogatás a munkaképesség-változás időtartamát meg nem haladóan, legfeljebb 36 hónapra állapítható meg.

Bértámogatás a foglalkozási rehabilitációhoz

A megváltozott munkaképességű munkavállaló egészségkárosodásából, illetőleg fogyatékosságából következő alacsonyabb termelékenység kompenzálásaként a foglalkoztatásához a munkabér és járulékai együttes összegének

- 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 40 százaléka,

- 67 százalékos vagy azt meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén 60 százaléka,

- a rendelet 2. §-ának eb)-ee) pontjaiban megjelölt körülmény fennállása esetén 100 százaléka

állapítható meg, legfeljebb 36 hónapra.

A támogatás folyósítása további 36 hónapra, több alkalommal is meghosszabbítható a munkaképesség-csökkenés fennállásának időtartama alatt.

Támogatás a munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához

Ha a megváltozott munkaképességű munkavállalók egészségkárosodása vagy fogyatékossága miatt a munkavégzéshez segítő személy közreműködése szükséges, a munkáltató részére megtéríthető a csoportos, illetőleg egyéni segítésre fordított időre jutó munkabér és járulékainak együttes összege.

A segítő személy tevékenységéről olyan kimutatást kell vezetni, amely tartalmazza:

- a segített megváltozott munkaképességű személy(ek) nevét,

- az elvégzett feladatok megnevezését,

- a segítésre fordított időtartamot.

Költségkompenzáció, költségtámogatás

Költségkompenzációs támogatásban védett foglalkoztató részesülhet. A költségkompenzációs támogatás, illetőleg a rehabilitációs költségtámogatás olyan, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak nyújtható, amely megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – feltételeinek, illetve e feltételek fennállását igazolja.

A védett foglalkoztató részére megtéríthetők a megváltozott munkaképességű munkavállalók

- munkába járásával összefüggő személyszállítás költségei, valamint

- foglalkoztatásukhoz, illetőleg a munkavégzés feltételeinek biztosításához szükséges, az irányításhoz és adminisztrációhoz kapcsolódó, továbbá a logisztikai, munkaszervezési és szállítási költségek.

Foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségként nem vehetők figyelembe a támogatott bérköltségek.

Nem folyósítható költségkompenzációs támogatás, ha a védett foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható egyéb támogatásban részesül.

A támogatás pályázati eljárás alapján nyújtható.

 

Rehabilitációs eljárás

A rehabilitációs eljárást a megváltozott munkaképességű dolgozó, az illetékes gyógyító-megelőző intézmény főorvosi bizottsága vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos kezdeményezi a munkáltatói rehabilitációs megbízottnál. Ha a munkáltatói rehabilitációs megbízott a rehabilitációra vonatkozó eljárás kezdeményezése napjától számított nyolc napon belül olyan foglalkoztatási javaslattal él, amelyet a dolgozó elfogad, akkor intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról. Ellenkező esetben a munkáltatói rehabilitációs megbízott a nyolcnapos határidőn belül intézkedik – véleménye kikérése miatt – az illetékes munkáltatói vagy a helyi rehabilitációs bizottság összehívásáról, illetőleg megkereséséről.

A munkáltatói rehabilitációs megbízott a rehabilitációs intézkedést a munkáltatói vagy a helyi rehabilitációs bizottság véleményének figyelembevételével teszi meg.

A munkáltatói rehabilitációs bizottság tizenöt napon belül írásban közli a foglalkoztatásáról szóló javaslatát a megváltozott munkaképességű dolgozóval. Ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a munkáltató működési körén belül a megváltozott munkaképességű dolgozó számára nem tud megfelelő munkakört javasolni, erről a bizottsági ülést követő három napon belül írásban értesíti a telephely szerint illetékes helyi rehabilitációs bizottságot.

A helyi rehabilitációs bizottság a megkeresést harminc napon belül ülésen bírálja el, amelyen meghívottként részt vesz a munkáltatói rehabilitációs megbízott. A helyi rehabilitációs bizottság javaslatának kialakítása előtt tájékozódik a megváltozott munkaképességű dolgozó munkáltatójánál vagy más munkáltatónál történő rehabilitációjának lehetőségéről.

A munkáltatói és a helyi rehabilitációs bizottság ülésére a dolgozót meg kell hívni.

A rehabilitációs bizottság javaslatáról értesíteni kell az eljárást kezdeményező személyt, illetve szervet, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozóval szemben munkáltatói intézkedést tevő gazdálkodó szervezetet. A rehabilitációs javaslat alapján a munkáltatói rehabilitációs megbízott tizenöt napon belül intézkedik a dolgozó foglalkoztatásáról, és erről a dolgozót írásban tájékoztatja. Ha a dolgozó foglalkoztatását nem lehet megoldani, a rehabilitációs megbízott tájékoztatja a dolgozót arról, hogy ellátási igényét a nyugdíj-biztosítási szervnél érvényesítheti.

A megváltozott munkaképességű dolgozó az intézkedéssel szemben, illetőleg amiatt, mert a munkáltatói rehabilitációs megbízott a tizenöt napos határidőn belül az intézkedést elmulasztotta, a munkaügyi viták eldöntésére vonatkozó rendelkezések szerint élhet felülvizsgálati kérelemmel.

Rehabilitációs költségtámogatás

Támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak, ha pályázati eljárás alapján kötött hatósági szerződésben (védett szervezeti szerződés) olyan személyek foglalkoztatását vállalja, akiknek – egészségi állapotuk, illetőleg fogyatékosságuk jellege miatt – nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatására nincs lehetőség.

Védett szervezeti szerződés a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt munkáltatóval köthető, ha

- közhasznú szervezetként nyilvántartásba vették, és

- alapító okirata a rehabilitációs foglalkoztatás folytatását tartalmazza, és

- kötelezettséget vállal arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon nem foglalkoztatható személyeket a védett szervezeti szerződésben foglaltak szerint, az ott megjelölt létszámban foglalkoztatja,

- a fent megjelölt személyeken túlmenően megváltozott munkaképességű munkavállalókat – a pályázat benyújtását megelőző hónapban – az Flt. 41/A. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt kötelező foglalkoztatási szintet meghaladó létszámban foglalkoztat,

- igazolja, hogy a munkáltató megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott – feltételeinek.

Támogatásként a foglalkoztatáshoz kapcsolódó költségek legfeljebb 80%-a téríthető meg.

A támogatásban részesülő munkáltató kötelezettségei

A támogatások akkor állapíthatók meg, ha a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy

- a támogatás megállapítására vonatkozó, e rendeletben megjelölt feltételeket a támogatás folyósításának időtartama alatt biztosítja,

- hozzájárul, hogy a támogatásokra vonatkozó adatokat a munkaügyi központ kirendeltsége, a munkaügyi központ, a Foglalkozási Hivatal, illetőleg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal kezelje,

- nyilvántartást vezet,

- lehetővé teszi az ellenőrzést, és annak lefolytatásában közreműködik, az ellenőrzéshez szükséges iratok megtekintését, a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeinek vizsgálatát lehetővé teszi,

- a támogatás folyósításának részletes szabályait tartalmazó hatósági szerződésben foglalt további kötelezettségeit teljesíti.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

- a munkavégzés helyét, a foglalkoztatás jellegét (távmunkavégzés, kiküldetés, a munka természetéből eredően szokásosan telephelyen kívül végzett tevékenység), valamint a munkavégzéssel töltött időtartamokat,

- a megváltozott munkaképességű munkavállalók természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolását szolgáló okirat másolatát,

- a támogatás és más állami vagy európai uniós forrásból származó – a munkáltató által foglalkoztatott megváltozott munkaképességűekre vagy azok csoportjaira tekintettel nyújtott – támogatás együttes összegét.

A nyilvántartásokat a munkáltató a támogatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

Ha a munkáltató kötelezettségét nem vagy nem határidőben teljesíti, a támogatást meg kell szüntetni, illetőleg a kötelezettségszegés arányában vissza kell követelni.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. december 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem