A rendszer áprilisban állt föl. A korábbi országos szakmai irányító intézmény, a Foglalkoztatási Hivatal új neve Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, s immár szociális és rehabilitációs teendőket is ellát, illetve infrastruktúrával és szakértőkkel segíti az országos, valamint az ágazati társadalmi párbeszédet.
Kiterjedt kapcsolatok
Az országos intézményt a korábbi főigazgató vezeti; az új szakterületeket szakmai helyettesek irányítják. Pirisi Károly, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója szerint az uniós folyamatokhoz igazodó politikai döntés hatására alakult át a rendszer, amely a korábbinál hatékonyabb működést ígér – amit részben igazoltak az elmúlt hónapok is.
Jelenleg 7 regionális munkaügyi központ 167 kirendeltsége foglalkozik az álláskeresőkkel. Azonban az önkormányzati intézményekkel, a civil szervezetekkel, illetve a teleházakkal kötött együttműködési megállapodások alapján további 324 helyen, úgynevezett "Foglalkoztatási Információs Pontokon" is segítséget kaphatnak az ügyfelek.
"2006-ban, az átszervezés előtt a 20 munkaügyi központ munkatársainak 39 százaléka a központban dolgozott; a regionális centrumokban azonban csak 26 százalék a dolgozók aránya. Vagyis az adminisztrációt, illetve a jogi hátteret a korábbinál kisebb létszámmal, koncentráltabban tudjuk garantálni" – mondta a főigazgató.
A szervezet létszáma 20, a költségek pedig 10 százalékkal csökkentek. Ezzel párhuzamosan azonban a területi feladatok növekedtek: a kirendeltségek és a szolgáltató központok segítik a megváltozott munkaképességű munkavállalók elhelyezkedését, állásuk megőrzését, vagy például a közszférából leépítettek foglalkoztatási problémáinak megoldását.
Átláthatóbb működés
A regionális átalakulás zökkenőmentesen lezajlott. Ahogyan azonban egy-egy nagyobb cég átszervezése is pár évet vesz igénybe - amíg kialakul a végleges rendszer -, így itt is ki kell várni, hogy tételesen értékelni lehessen az eredményeket. Az azonban biztos: a szervezet átalakítása új munkamegosztást és átláthatóbb működést eredményezett.
A még fejlesztés alatt lévő egységes pénzügyi informatikai rendszer bevezetése megkönnyíti, egyszerűsíti majd a munkát; a papírmozgások jelentős részétől tehermentesít. Ugyanakkor a jobb szervezésnek, a korszerűbb számítógépes technikának és programoknak köszönhetően az ügyfelek átlagos várakozási ideje 29-ről 25 percre csökkent.
Több kirendeltségen alkalmazzák az előzetes időpont-egyeztetést, így a várakozási idő tovább csökkenthető – mondja a vezető, aki szerint az átalakulásból az ügyfelek alig vettek észre valamit. Az elégedettségi vizsgálatok szerint az átállás nem hátráltatta a kiszolgálást, a gyakorlatban pedig beigazolódott, hogy eredményesebben végezhető a munka, ha az országos irányító intézményen, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalon kívül a területen csak két szint, a regionális és a helyi tevékenykedik. Áprilistól tehát a helyi intézményeket, amelyek korábban is kapcsolatban álltak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal, ismét kirendeltségeknek nevezik, megyei szinten pedig nincs külön intézmény.
Felújított kirendeltségek
A helyi kirendeltségeket az utóbbi években jelentős anyagi ráfordítással sorra korszerűsítették, illetve korszerűsítik. 2007 végéig a nyolcvanadik teljesen felújított kirendeltséget is átadják, s ezzel gyakorlatilag a helyi intézmények fele már színvonalasan felújítva, korszerű szolgáltatással várja az ügyfeleket. E programot európai uniós támogatással tovább folytatják.
Az intézményrendszer átszervezésével együtt változtak a foglalkoztatási törvény alapján nyújtható támogatások is. A korábbi különféle bér- és járulékátvállalások helyett egységes, együttes bér- és járuléktámogatást kaphatnak azok a munkáltatók, akik/amelyek munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű álláskeresőket alkalmaznak.
Korábban az ilyen típusú támogatások feltétele volt, hogy a munkáltatóknak a támogatott időszakkal megegyező ideig támogatás nélkül kellett foglalkoztatniuk az álláskeresőt. A kedvezmény mértéke a támogatott időszakban – ami egy év is lehetett – elérhette akár a bér- és járulékköltségek 80-100 százalékát is. Az új szabályok szerint ez a támogatás legfeljebb 50-60 százalék lehet, a foglalkoztatásnak minimálisan egy évig kell tartania, viszont nincs továbbfoglalkoztatási kötelezettség.
A kezdeti tapasztalatok szerint kevesebb munkáltató veszi igénybe ezt az új lehetőséget. Főként nem is az alacsonyabb támogatási arány miatt, hanem azért, mert így nem tudnak egy évnél rövidebb foglalkoztatást vállalni. A korábbi forma szerint ugyanis lehetőségük volt arra, hogy például negyedéves támogatott foglalkoztatást vállaljanak ugyanennyi továbbfoglalkoztatással.
Olcsóbb rendszer
Komolyabb értékelés ennyi idő távlatából a munkaadók szerint nem lehetséges. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint azonban a váltás szerencsés volt, több szempontból is.
Egyrészt egy-egy térség ügyeit, gondjait így lényegesen jobban lehet látni, átfogóbb segítség adható, ráadásul ez a megoldás jelentősen olcsóbb is, hisz a háttérrendszer koncentráltabb lett – mondja. De az együttműködés, a társadalmi "együttmozgás" is megkövetelte az átalakulást: miután a decentralizált keretek, a pénzek elosztásáról döntő munkaügyi tanácsok is regionális egységekbe szerveződtek, egyértelmű volt a párhuzamos átalakulás.
A központok viszonylag gyorsan rendezték soraikat, s úgy tűnik, hogy még az idei pénzek elosztásában is dönthetnek – értékelte az átszervezést Dávid Ferenc. Annak viszont, hogy az átszervezéssel új és egészen más feladatok is ide kerültek, nem olyan egyértelmű a fogadtatása. A főtitkár szerint a munkaadók jobban örülnének, ha az amúgy is sok szociális "stigmával" terhelt munkaügy inkább letisztulna és a valós foglalkoztatási feladatokra koncentrálna. A megyei szint helyett hét régióba szervezett munkaügyi központok munkája ugyanis kiterjedtebb: hatáskörükbe tartoznak a szociális és rehabilitációs feladatok is.
Jobb szolgáltatások
Az ügyfelek közvetlenül a munkaügyi kirendeltségek munkatársaival találkoznak, lényeges tehát a szolgáltató jelleg megerősítése.
Az átszervezés céljáról tájékoztató Kiss Péter, korábbi szakminiszter annak idején azt mondta: az adminisztrációs, ügyviteli feladatokat egy-egy régióban három-négy kirendeltségre koncentrálják, így a többi iroda mentesül e munka alól. Azaz jóval több idő, energia jut az ügyfelekre, amivel javulhatnak a kirendeltségek szolgáltatásai. Ezt – a tapasztalatok szerint – igazolták az első hónapok.
A változások eredményeként a különféle szakmai – például a munkaügyi, az ifjúsági, a droggal kapcsolatos – kutatásokat is egy intézmény végzi, miként a szakképzésért és a felnőttképzésért is egy intézmény felel. A minisztérium valamennyi szakterületének – a magyarországi és az európai uniós forrásokból finanszírozott – pályázatait is egyetlen intézmény intézi jövőre.
Az átszervezés a tárcánál indult, s onnan tolódott a központokra. Immár egyetlen minisztérium foglalkozik a szociális, a munkaügyi valamint az esélyegyenlőségi és fogyasztóvédelmi feladatokkal is, ekképpen e teendők átkerültek a regionális centrumokba is. E változás a tárcánál mintegy 33 százalékos létszámcsökkenést eredményezett, míg a regionális ellátásban húszszázalékos leépítéssel társult.
Többpólusú struktúra
Fél éve, hogy a többihez hasonlóan a korábbi három - Baranya, Somogy, Tolna – megyei munkaügyi központ helyett egy regionális szervezet jött létre a Dél-Dunántúlon. A váltás hatásait kedvezően értékelik az érintettek.
A központban tevékenykedők szerint az átszervezés alapelve az volt, hogy a jogelőd megyei munkaügyi központokban foglalkoztatott jó szakembereket, illetve a felhalmozott tudást és tapasztalatot a regionális átalakulás után is maradéktalanul megőrizzék. Éppen ezért az volt a legfőbb cél, hogy területileg arányos, többpólusú régiós szervezeti és működési struktúrát alakítsanak ki, amelyben nem sérülnek a korábbi értékek. Ezt segítette, hogy a térség három megyéje 11 éve dolgozik együtt regionális szintű és nemzetközi projektekben, így korábban is pontosan ismerték és elismerték egymás munkáját, fel tudták mérni, hogy az egyes megyéknek mely szakterületen vannak a legjobb eredményei, a legfelkészültebb szakemberei.
Felkészülés a foglalkoztatási rehabilitációra
Januártól újabb feladatok várnak a munkaügyi központokra. Az elkövetkező időszak egyik legnagyobb kihívása a foglalkoztatási rehabilitáció területén várható változásokra való felkészülés. A 2008. január 1-jétől ellátandó rehabilitációs feladatok még csak most körvonalazódnak a területi központok vezetői, munkatársai előtt. Az új, komplex, jól működő rehabilitációs rendszer megteremtésében az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnak – és ezen belül a munkaügyi központoknak – lesz kiemelt szerepük. A rehabilitációs feladatokra való felkészülés azonban elképzelhetetlen a szociális ágazattal való szorosabb együttműködés nélkül. Ennek módszertani megalapozása érdekében helyi szinten dolgoznak több területen is, illetve előkészületben vannak a témához kapcsolódó projektek. Modellkísérletek folynak, amelyek célja a munkaerő-piaci és szociális szolgáltatások integrációjának szakmai kidolgozása.
Belső kommunikáció
Az új szervezeti felépítésnél a földrajzi távolságokra is figyelemmel kellett lenni. Emiatt a különböző székhelyen működő kirendeltségek és szolgáltató központok, illetve a központokhoz tartozó – Pécsett, Kaposvárott, Szekszárdon egyaránt megtalálható – főosztályok, osztályok zavartalan működése érdekében szükségessé vált az iratok gyors és hatékony továbbításának szabályozása.
A regionális felépítés különösen összehangolt munkát kíván a különböző szervezeti egységektől a belső értekezletek szervezése szempontjából is. A belső kommunikációs hálózat fejlesztésével, illetve minél célszerűbb kihasználásával igyekeznek megoldani a távolságok miatti nehézségeket.
A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ éppen az új szisztéma miatt, az idei évben először regionális szinten szervezi rendezvényeit is, legutóbb a pályaválasztásban segítették ily módon az ügyfeleket. A "Mi a pálya?" elnevezésű rendezvénysorozaton, a megyeszékhelyeken – Kaposvárott, Pécsett és Szekszárdon - pályaválasztási és szakmabemutató kiállításokat szerveztek, ahol a munkaügyi központ munkatársai mellett oktatási és szakképző intézmények, civil szervezetek, kamarák, fegyveres testületek képviselői várták az érdeklődőket. A pályaválasztás előtt állók megismerhették a Foglalkozási Információs Tanácsadó szolgáltatásait is, tájékozódhattak a régió munkaügyi kirendeltségei által nyilvántartott üres álláshelyekről, az EURES-ről, valamint pszichológus és jogász segítségét is igénybe vehették.
Szolgáltatási modell
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szintén itt valósította meg modernizációs programjának első ütemét, amely során a kirendeltségek majd felében, 80 helyen vezette be az "Új szolgáltatási modellt".
Ennek lényege, hogy a munkakeresők önállóan és aktív módon vehetnek részt új állásuk megtalálásában úgy, hogy igénybe veszik a munkaügyi központokban kínált modern informatikai és egyéb tájékozódási lehetőségeket.
A modell segítségével, a munkaügyi kirendeltségekkel együttműködő álláskeresők aktív ügyfelekké válhatnak, akik önállóan részt vehetnek az álláskeresésben, ezáltal saját sorsuk alakításában.
A munkaügyi kirendeltségeken teljesen új irodai környezetben fogadják az ügyfeleket, akik "Mpont" megjelölésű számítógépes információs terminálok segítségével kereshetik a munkahelyet. Számos ajánlat közül válogathatnak, hiszen az ÁFSZ-hez beérkezett összes, aktuális, betöltetlen álláslehetőség is elérhető az információs pontokon. Ugyanakkor otthonról, internet segítségével is kapcsolat teremthető a rendszerrel. Az önálló álláskeresést szolgálja továbbá, hogy az állásajánlatok és az aktuális képzési lehetőségek mobiltelefonon is lekérdezhetők.
Előny a munkaadóknak
A munkaadók számára az "Új szolgáltatási modell" mások mellett új adatbázis elérését is jelenti, amelybe az álláskeresők saját önéletrajzaikat tölthetik fel.
A foglalkoztatóknak ugyanakkor lehetőségük nyílik arra is, hogy a munkaügyi központba bejelentett állásajánlataik bekerüljenek az ÁFSZ internetes bázisába – ezzel is a lehető legszélesebb hozzáférést teremtve az álláskeresők számára. A munkaerőigény bejelentésekor a munkáltató választhat: az üresedést az interneten teszi közzé, vagy egyidejűleg közvetítési szolgáltatást is kér.
Azok számára pedig, akik nem képesek önálló álláskeresésre, vagy elhelyezkedésük egyéb okok miatt reménytelen, az ÁFSZ további szolgáltatásokat és támogatásokat, valamint a partnereivel való együttműködés keretében komplex programokat kínál.
Az új rendszerben kitüntetett jelentősége van, hogy az álláskeresők és a munkaadók egyaránt megismerjék a modernizációs program minden elemét, ezért többszintű tájékoztatást nyújtanak.
Régiós struktúra, új funkciók
A fővárosi és a megyei munkaügyi központok helyébe lépő regionális munkaügyi központok foglalkoztatáspolitikai feladatokat jelenleg is ellátó szervezetek; az Állami Foglalkoztatási Szolgálat alá tartoznak. A korábbi munkaügyi központokkal azonos jogállású jogi személyek, önálló szakmai, döntési és gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési szervek, amelyek élén főigazgató áll.
A regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységből és regionális kirendeltségekből áll. Utóbbiak járnak el a munkanélküli-ellátásokkal, valamint a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben; a döntésük ellen benyújtott fellebbezéseket a regionális munkaügyi központ főigazgatója bírálja el.
A középirányító szerepkört betöltő Foglalkoztatási Hivatal Foglalkoztatási és Szociális Hivatallá alakult át, tevékenysége egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, valamint ifjúsági feladatok ellátására is kiterjed, irányítja és segíti a regionális munkaügyi központok szakmai tevékenységét, s külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs – és a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával kapcsolatos - feladatokat is ellát. E körben a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjához kapcsolódó jogkör kibővül a nem állami fenntartású szociális intézményekben folytatott rehabilitációs célú munkavégzés akkreditálásával.
A kormány a szervezeti átalakítást elsősorban azzal indokolta, hogy csökkenni fognak a döntési szintek, átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé válik a támogatási célok érvényre juttatása. A pénzügyi, számviteli, a hatósági engedélyezés, az egyes tevékenységek folytatásához szükséges nyilvántartások, továbbá az adatszolgáltatási feladatok a regionális munkaügyi központ központi szervezeti egységeihez kerülnek, így a régiók létrehozásával egységesebbé válhat az adat- és információigények kielégítése.
A munkaügyi központok régiós átalakításával csökkent a vezetők száma; az összesen mintegy 20 százalékos létszámleépítés mérsékelte a költségvetés terheit. A régió kialakításával, a munkafolyamatokat támogató integrált informatikai rendszer bevezetésével egységes gyakorlat és gyorsabb kommunikáció jön létre. Az ÁFSZ rugalmasabb, a munkaerő-piaci változásokhoz gyorsabban igazodó szolgáltatásorientált szervezetként, az ügyfelekkel való internetes kapcsolat megvalósításával (internetes állásbejelentés, önéletrajzok elhelyezése, ezekben való szabad keresés lehetőségével) közelebb kerülhet a munkaadókhoz és a munkát keresőkhöz is.
