Elszámolható üzemanyagárak
Az APEH közzétette a 2007. december 1. és december 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a személyijövedelemadó-törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin 284 Ft/l
Gázolaj 278 Ft/l
Keverék 307 Ft/l
LPG autógáz 173 Ft/l
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatók
A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvényt a Magyar Közlöny 145. számában hirdették ki. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003. június 3-i 2003/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet annak idején a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló 2005. évi CXI. törvény ültette át a magyar jogba, mely lehetővé tette, hogy az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény határon átnyúló szolgáltatás keretében történő tevékenységet folytasson a Magyar Köztársaság területén, ami által lehetővé vált, hogy ezen intézmények magyarországi munkáltatóktól is fogadhassanak el befizetéseket, és hazánk területén is nyújthassanak szolgáltatást. Ugyanakkor ez a törvény nem rendelkezett ilyen intézmény hazai alapításának lehetőségéről. Sem a hazai magánnyugdíjpénztárak, sem az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak nem tartoznak az irányelv hatálya alá, illetve más magyar jogszabály sem teszi lehetővé ilyen intézmények alapítását.
A foglalkoztatói nyugellátás lényege, hogy a munkáltatók által létrehozott úgynevezett "foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények" által nyújtott szolgáltatás alapjául elsősorban a munkáltató által teljesített befizetés szolgál. A munkáltató egyéni vagy kollektív szerződésben vállal kötelezettséget a befizetésre. A támogató vállalkozás (munkáltató) csak a vele a magyar munkajog alapján munkaszerződéses jogviszonyban lévő munkavállalója részére teljesíthet befizetést. A tag (munkavállaló) saját döntése alapján vállalhat tagdíjfizetést, erre azonban nem kötelezhető. A tagsági viszony alapját a munkáltató és a munkavállaló között megkötött szerződés képezi. Tag az lehet, aki az alapítóval vagy a csatlakozó foglalkoztatóval munkaviszonyban áll, és a munkaszerződése tartalmazza a foglalkoztató kötelezettségvállalását a hozzájárulás megfizetésére. A tagsági jogviszony a munkaszerződés megkötésével, illetve módosításával jön létre. A munkaszerződésben rögzíteni kell a nyugdíjkonstrukcióra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket, így befizetéssel meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén a hozzájárulás mértékét, szolgáltatással meghatározott nyugdíjkonstrukció esetén az ígért nyugdíjszolgáltatást. Nem kell a munkaszerződésben rendelkezni ezen elemekről, amennyiben a kollektív szerződés tartalmazza azokat. Mivel a foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézményben a tagsági jogviszony alapja a munkaviszony, a tag munkaviszonyának megszűnése esetén dönthet arról, hogy felhalmozott jogosultságait a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményben hagyja (nyugvó jogosultságként), vagy átlép az új foglalkoztatójának foglalkoztató nyugdíjszolgáltató intézményébe.
A tag halála esetére kedvezményezettet jelölhet, ennek érvénytelensége vagy hiánya esetén a természetes örökös tulajdonába kerül a tagi számla.
A szolgáltató intézmények által teljesített szolgáltatás az úgynevezett foglalkoztatói nyugdíj, amely tartalmazhat szociális, önsegélyező elemeket is. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás lehet egyösszegű kifizetés, határozott idejű járadékszolgáltatás, életjáradék-szolgáltatás, illetve ezek kombinációja. A tag a szolgáltatásra a nyugdíjkorhatár betöltésével, illetve amennyiben a nyugdíjkonstrukció ilyen kikötést tartalmaz, a várakozási idő eltelte után válik jogosulttá. A tagra irányadó nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugdíjra való jogosultsággal egyezik meg. A nyugdíjkorhatár betöltésével egy tekintet alá esik az az időpont, amelytől a tag társadalombiztosítási nyugellátásban, így öregségi nyugdíjban, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban, továbbá növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékban részesül.
A tagi számlán jóváírt összeg a tag tulajdona, azonban lehetséges, hogy a felhalmozás csak egy meghatározott munkaviszonyban töltött idő után válik a tag tulajdonává (feltételes jogszerzés). Ez az időszak legfeljebb 5 év lehet. Amennyiben a tag munkaviszonya ennél rövidebb ideig tart, az addig megszerzett jogosultságokkal nem rendelkezhet. Kivételt képez ez alól, ha a foglalkoztató a hozzájárulás megfizetését a tag kiegészítéséhez kötötte. Ez esetben a tag által befizetett kiegészítés hozamokkal növelt összege a feltételes jogszerzés időtartama alatt is megilleti a tagot. A tagsági jogviszony a tag halálával, a tag másik foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe történő átlépésével szűnik meg, illetve abban az esetben, ha a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás nyújtása befejeződött (egyösszegű kifizetéssel, vagy határozott idejű járadékszolgáltatás esetén a határozott idő leteltével).
A 2007. november 11-én hatályba lépett 2007. évi CXVII. törvény (Fnyt.) a nyugdíjszolgáltató intézmény alapítására ad lehetőséget. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény jogi formája a részvénytársaság, ezért létrehozására, működésére a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) szabályai irányadók elsősorban. Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményt alapíthat a foglalkoztató, valamint bank, biztosító részvénytársaság és befektetési társaság. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagyona elkülönül a foglalkoztató vagyonától.
A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményhez bármely foglalkoztató csatlakozhat, hogy munkavállalói részére foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciót biztosítson. A csatlakozás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény és a foglalkoztató között megkötött szerződéssel jön létre.
A törvény rendelkezik továbbá a nyugdíjszolgáltató vezetőivel és kulcspozíciót betöltő munkatársaival kapcsolatos összeférhetetlenségi követelményekről, a tartalékok, a szavatoló tőke és a biztonsági tőke szabályairól, a befektetési és likviditási szabályokról, a befektetési politikáról, a letétkezelésről, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények feletti PSZÁF-felügyeletről, a tevékenységi engedélyről, a felszámolás szabályairól stb.
Módosult a munkaügyi ellenőrzési törvény
A 155. Magyar Közlönyben kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. tv. 413. §-a módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt (Met.), 2008. január 1-jei hatállyal.
A módosítás a Met. 1. §-ának (5) bekezdését érinti, apróbb módosításokat vezet át. Kiemeli, hogy a felügyelő a hatósági eljárás során megállapított tényállás alapján jogosult a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a megbízási, vállalkozási szerződés, közérdekű önkéntes tevékenység, gazdasági társaság tagjának vagy szövetkezeti tagnak a személyes közreműködése alapján, vagy ellenérték nélkül történt.
Az alkalmi munkavállalói könyvről szóló törvény módosítása
Szintén az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. tv.-ben, annak 418. §-ában található az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény 7. §-ának módosítása. A 7. § a befizetett közteherjegyek értékének a különböző hatóságok közötti elosztásáról szól. A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási költséggel csökkentett részét – külön jogszabályban foglaltak szerint – átutalja a kincstár által vezetett számlára. A kincstár ezen összegből azon alkalmi munkavállaló esetében, aki nem tagja magánnyugdíjpénztárnak, az eddigi 76 százalék helyett 83 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, magánnyugdíjpénztár tagja esetében 55 százalék helyett 63 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak és 21 százalék helyett 20 százalékot az állami adóhatóság által megjelölt magánnyugdíjpénztárnak, továbbá 13 százalék helyett 6 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak, változatlanul 11 százalékot pedig a Munkaerő-piaci Alapnak utal át.
A közalkalmazotti törvény módosítása
Lapzártánkkor a parlament még tárgyalja az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt, mely főként a közalkalmazottak jogállásáról szóló, 2008. január 1-jén hatályba lépő törvénymódosításokat tartalmaz majd. A módosítás leglényegesebb része a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére, annak jogkövetkezményeire irányadó szabályoknak a nyugdíjra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel való összeigazítása. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 2008. január 1-jétől hatályos 9. §-a szerint előrehozott öregségi nyugdíjra az jogosult, aki nem csupán nőként az 57., férfiként a 60. életévét betöltötte, és emellett 38 év szolgálati időt szerzett, de biztosítással járó jogviszonyban sem áll. A Kjt. szabályai szerint viszont felmentéssel csak akkor lehet nyugdíjasnak minősülés címén megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt, ha a közalkalmazottnak kérelmére az előrehozott öregségi nyugdíjat a nyugdíjfolyósító szerv megállapította. Ez viszont a Tny. fenti szabályai szerint nem történhet meg 2008. január 1-jét követően. Ezt az ellentmondást szüntette meg a törvény azzal, hogy a felmentési okokat kiegészítette egy új körülménnyel. A közalkalmazott kérheti a felmentését, ha az előrehozott (csökkentett előrehozott) öregségi nyugdíj életkori, valamint szolgálati időre vonatkozó feltételeivel rendelkezik (de a nyugdíjhatóság még nem állapította meg számára e nyugdíjat). A munkáltató mérlegelheti, hogy a felmentési kérelemnek eleget tesz-e.
A módosítások másik csoportjába tartoznak a pontosítást, jogalkalmazási könnyítést jelentő változtatások (például a 2007. szeptember 1-jével bevezetett, a felmentés elkerülése érdekében alkalmazandó részmunkaidős kinevezésmódosítás feltételeit, a közalkalmazotti jogviszony munkáltatói jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeit érintően. Emellett az önálló munkakört jelentő vezetői feladatellátásra, illetve a közalkalmazotti pályázatoknak a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) honlapján való közzétételére vonatkozó szabályok hatálybalépését 2007. július 1-jére halasztja a törvény.
A munkavédelmi törvény módosítása
Szintén tárgyalja még a parlament lapzártánkkor a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítását.
Ennek főbb elemei közé tartozik, hogy a munkáltatók munkavédelmi kötelezettségei körébe új, nevesített feladatként emeli be a munkahigiénés vizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget, az általuk alkalmazott technológiákban előforduló veszélyes anyagok vagy készítmények kockázatértékelésének elkészítése során.
A módosítás továbbá a munkavállalók munkahelyi biztonsága és egészsége hatékony védelmének érdekében szabályozza az egyes, fokozott munkahelyi ártalommal járó, különös egészségkárosító kockázatot jelentő környezetben, időtartamban végzett munka esetén a munkáltató által megteendő speciális intézkedéseket. Ezek közé tartozik az egészséget, testi épséget nem károsító munkakörülmények, időtartam munkáltatók általi megtartása, illetőleg az egészségkárosodás kockázatát növelő időtartamban való munkavégzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelő eljárás.
A módosítás értelmében a munkáltatóknak fokozott figyelmet kell fordítani a munkahelyi kockázatok értékelése során a munkavégzés pszichoszociális kockázatainak a felmérésére, megelőzésére, csökkentésére vagy kiküszöbölésére is, amelyek többek között káros stresszt idézhetnek elő.
A módosítások másik nagy csoportjába tartozik, hogy a munkáltatók munkavédelmi jellegű kötelezettségei megtartásának ellenőrzésére, szükség esetén kikényszerítésére, szankcionálására vonatkozó hatósági eszközök köre a munkáltatói kötelezettségek szigorítása miatt kibővül. A törvény meghatározza a munkáltatók által a munkavállalók egészségének megőrzése érdekében biztosított foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak a munkavédelmi hatóság által ellátott, a munkavédelmi feladatokra kiterjedő szakmai irányítás tartalmát (vagyis a helyes gyakorlat meghatározását), megteremti a szolgálatok megfelelő működése ellenőrzésének a lehetőségét a munkáltatónál kifejtett tevékenységen keresztül.
A módosítás kiegészíti a munkavállaló életének, testi épségének vagy egészségének súlyos veszélyeztetését megvalósító tényállásokat, melyek miatt munkavédelmi bírság szabható ki. Az újonnan bírságolható tényállások körébe tartoznak a munka-egészségügyi szempontból lényeges veszélyeztetést jelentő esetek (külön jogszabályban előírt expozícióbecslés/-mérés hiánya, foglalkoztatási tilalom megszegése stb.).
A munkavédelmi hatóság felügyelőjének eljárását új részjogosultságokkal bővíti ki a módosítás. A felügyelő elrendelheti a veszélyes tevékenység, üzem, üzemrész, munkaeszköz működése, használata felfüggesztését, ha határértéket meghaladó expozícióra, a rákkeltő, mutagén, teratogén hatású veszélyre, illetőleg a nem megfelelő védelmet nyújtó védőeszköz használatára került sor. Rendelkezésére áll továbbá a rendőrség igénybevételének lehetősége, munkahigiénés vizsgálat elrendelésének joga is.
Hasonlóképpen a munkaügyi ellenőrzés során ez év tavaszán bevezetett szabályokhoz a munkavédelmi ellenőrzéskor is lehetővé válik, hogy a felügyelő megállapítsa a munkáltató személyét az ellenőrzés helyén. Ennek ott van jelentősége, ahol az egyidejű többes munkavégzésnél (például egy építkezésen, ahol több alvállalkozó van jelen) gyakran az ellenőrzöttek együttműködésének hiánya miatt jogilag aggályos tisztázni a munkáltató személyét.
Garanciális rendelkezés az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál - ahol nem kötelező munkavédelmiképviselő-választást tartani, de a szakszervezetnek, üzemi tanácsnak vagy a munkavállalók többségének ez esetben is joga van a választás tartásának kezdeményezésére – annak kimondása, hogy a munkáltató köteles a választást lebonyolítani és a szükséges feltételeket biztosítani. A megválasztott munkavédelmi képviselő személyéről történő tájékoztatási kötelezettség előírása pedig a munkavállalók érdek-képviseleti jogának gyakorlását könnyíti meg.
A törvény várhatóan 2008. január 1-jén lép hatályba.
Adótörvények
Már olvashatók a 2008-as adóévre vonatkozó új szabályok. A 2007. évi CXXVI. törvény a következő jogszabályokat módosította:
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
- az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény,
- az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény,
- az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény,
- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény,
- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény,
- az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény,
- a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény,
- a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
- az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
- a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény,
- a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény,
- a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény,
- az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,
- az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,
- a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,
- a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
- a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény,
- a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
- a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
- a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,
- a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény,
- a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény,
- az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény,
- a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény,
- a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény,
- a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény.
(Bővebben lásd Adósarok rovatunkat!)
Szociális törvények
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt,
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása nyomán például a szociális ellátás igénylése esetén, a jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát
kell figyelembe venni, azzal, hogy az utóbbi pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.
Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani.
A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
- a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
- a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
Ha az öregségi nyugdíj legkisebb összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított 90 napon belül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az emelt összegű rendszeres pénzellátást, a családi pótlékot és az árvaellátást kell figyelembe venni.
2008. január 1-jétől változik a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény is. A családi pótlék havi összege
- egygyermekes család esetén 12 200 forint,
- egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint,
- kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint,
- két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint,
- három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint,
- három- vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000. forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén 23 300 forint,
- tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.
Közzététel a cég honlapján
Ha a cég a közvetlen közleményeit honlapján teszi közzé, a honlapján köteles jól láthatóan megjelölni a cég cégjegyzékbe bejegyzett, fennálló nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát annak érdekében, hogy minden kétséget kizáróan megállapítható legyen, hogy a honlap a cég honlapja.
Az 50/2007. (XI. 14.) IRM rendelet szerint a honlap folyamatos működtetésének a cég abban az esetben tesz eleget, ha biztosítja a honlap megtekintésének folyamatos, havi szinten legalább 98 százalékos szintű elérhetőségét az interneten keresztül.
A cég kötelezettsége a honlap folyamatos fenntartása, a közlemények honlapon feltüntetett időpontban történő közzétételének, továbbá a közzétett közlemény sértetlenségének, valamint megismerhetőségének biztosítása. Vita esetében a cég köteles bizonyítani e kötelezettségek teljesítését, továbbá azt, hogy a közzétett közlemény nem került módosításra, kicserélésre, valamint hogy a közlemény a cégtől származik, illetőleg a közlemény cégeljárásban való felhasználása megfelelt a jogszabályoknak.
A közzétett közlemények, egyéb adatok a cég honlapjáról nem távolíthatók el, azonban a közzétételtől számított 2 év elteltével a honlap elkülönült, archiválásra szolgáló részébe helyezhetők át. A honlap archiválásra szolgáló részét a főoldalon a "közlemény" menüpont alatt, az "archívum" menüpontban is meg kell jelölni.
Amennyiben a cég honlapja megszüntetésre kerül, továbbá ha a cég a közleményeit a jövőben nem kívánja a honlapon közzétenni, a változásbejegyzési eljárás keretében valamennyi közzétett közleményt be kell nyújtani a cégbírósághoz.
Amennyiben a cég a gazdasági tevékenysége folytatásához szükséges hatósági engedélyét honlapján teszi közzé, az e rendeletben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmaznia azzal, hogy a hatósági engedély egészét köteles közzétenni elektronikus okirati vagy elektronikus okirattá alakított formában.
Kisajátítás
Kisajátítással ingatlan tulajdonjoga csak kivételesen vonható el, a 2007. évi CXXIII. törvényben meghatározott közérdekű célból, feltételekkel és módon, teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás mellett - fogalmaz a 2008. január 1-jén hatályba lépő jogszabály.
Kisajátítást kérő lehet az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint az államon és a helyi önkormányzaton kívüli harmadik személy, ha a törvényben meghatározott közérdekű célt megvalósító tevékenységet lát el, vagy akit törvény az állam javára, saját nevében, kisajátítást kérőként való eljárásra kötelez.
Kisajátítási célok
A jogszabály szerint kisajátítási célok lehetnek:
- a honvédelem,
- nemzetközi szerződés alapján megvalósuló területcsere,
- terület- és településrendezés,
- kötelező állami, illetve kötelező önkormányzati feladathoz kapcsoló oktatási, egészségügyi, szociális, valamint kommunálishulladék-kezelő létesítmény elhelyezése,
- közlekedési infrastruktúra fejlesztése,
- energiatermelés,
- energiaellátás,
- elektronikus hírközlési szolgáltatás,
- kulturálisörökség-védelem,
- természetvédelem,
- vízgazdálkodás,
- fenntartható erdőgazdálkodás, valamint véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés,
- építésügyi korlátozások felszámolása,
- az ingatlant terhelő, az ingatlan rendeltetésszerű használatát jelentősen korlátozó vagy megszüntető közérdekű használati jogok, szolgalmak miatti hátrányok megszüntetése.
Kisajátításnak akkor van helye, ha
- a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy – külön törvény alapján – a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte,
- az ingatlan tulajdonjogának megszerzése adásvétel - törvényben meghatározott esetben csere – útján nem lehetséges,
- a közérdekű cél megvalósítására kizárólag az adott ingatlanon kerülhet sor, illetve ha a közérdekű cél megvalósítására több ingatlan alkalmas, annak más ingatlanon való megvalósítása a tulajdon nagyobb sérelmével járna, és
- a kisajátítással biztosított tevékenység közösségi előnyei a tulajdon elvonásával okozott kárt jelentősen meghaladják.
Kártalanítás
A kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjoga elvonásáért, az ingatlanon fennálló jog jogosultját pedig a joga megszűnéséért - a zálogjog és a végrehajtási jog jogosultja kivételével – teljes, azonnali és feltétlen kártalanítás illeti meg. A kártalanítás – bizonyos kivételekkel - pénzben történik. Csereingatlannal történhet a kártalanítás, ha abban a tulajdonos és a kisajátítást kérő megegyezik.
A kártalanítás összegének megállapítása során figyelembe kell venni
- az összehasonlításra alkalmas ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét,
- ha az ingatlan valóságos forgalmi értéke nem állapítható meg, az ingatlan településen belüli fekvését, közművekkel való ellátottságát, ennek hiányában a közművesítés lehetőségét, földrajzi és gazdasági adottságait, termőföld esetén a művelési ágat, a földminősítés szempontjait és az ingatlan jövedelmezőségét.
Nem jár kártalanítás
- az ingatlanra feljegyzett tények megszűnéséért;
- az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte.
A kisajátítási eljárás
A kisajátítási eljárás kérelemre indul. A kérelmet a kisajátítást kérő nyújtja be. Az állam, önkormányzat mint kisajátítást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv, illetve az a szerv járhat el, amelyet az állami, önkormányzati tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, vagy az eljárásra jogszabály jelöli ki. A kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás célját, a célban megjelölt tevékenység vagy beruházás megkezdésének határidejét, illetve ütemezését.
A kisajátított ingatlant a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban kell birtokba adni, feltéve hogy a kártalanítási összeget megfizették, vagy a csereingatlant birtokba adták.
Ha a kisajátított ingatlan mezőgazdasági művelés alatt áll, a birtokbaadásra közvetlenül a termés betakarítása előtti időpontot csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad megjelölni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.
Ha a kisajátított épület használója részére cserelakást (cserehelyiséget) kell biztosítani, a birtokbaadás időpontját úgy kell megjelölni, hogy arra csak a használó megfelelő elhelyezése után kerüljön sor.
Végbizonyítványt adó képzések
A 35/2007. (XI. 13.) OKM rendelet közzétette azon képzések idegen nyelvű megnevezését, valamint azok magyar nyelvű fordítását, amelyek az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés c) pontjának cc) alpontja szerinti végbizonyítványnak minősülnek.
Az Elismerési tv. 28. § (6) bekezdés c) pontja cc) alpontjában meghatározott képzéseket e rendelet melléklete tartalmazza.
A hazai képzés elnevezésének és a külföldi képzés magyarra fordított elnevezésének azonossága nem jelenti okvetlenül azt, hogy a két képzés tartalmában is azonos, illetve a magyar képzés elnevezése és a külföldi képzés magyarra fordított elnevezése közötti eltérés sem jelenti okvetlenül azt, hogy a két képzés tartalmában is eltér egymástól.
Szakmai tevékenységek
A szakmai tapasztalat elismerésének szabályai alá tartozó egyes szakmai tevékenységeket a november 21-étől hatályos 36/2007. (XI. 13.) OKM rendelet sorolja fel.
Az európai közösségi jog alapján szabályozott szakmák
A 37/2007. (XI. 13.) OKM rendelet tartalmazza azon szakmai szövetségek és szervezetek felsorolását, amelyek tagjai által gyakorolt szakmák az európai közösségi jog alapján szabályozott szakmának minősülnek.
Statisztikai adatgyűjtés
Megjelentek a 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program módosított és új adatgyűjtései. Ezeket a 2008. január 1-jétől hatályos 300/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet tartalmazza.
Néhány megszűnő adatszolgáltatási kötelezettség:
Jövő évtől megszűnik:
- a jelentés a kiemelt fatermékek és faipari termékek termeléséről 1267/00,
- az iparikatasztrófa-elhárítási információs rendszer adatszolgáltatása (IKIR) 1311/00,
– a külföldiek közvetlen tőkebefektetéseit érintő tranzakciók 1807/00,
- a rezidensek külföldi közvetlen tőkebefektetéseit érintő tranzakciók 1809/00,
- az igazgatási társulási statisztika 1918/01,
- a felvásárolt mezőgazdasági termékek minőségi megoszlása 1281/03,
- a jelentés az elvégzett öntözésfejlesztési beruházások, önálló öntözőgép-vásárlások és a meliorációs beruházások teljesítményértékéről 1236/04,
- a jelentés a vizek szennyezéséről 1364/04,
- a külföldön számlát tartók, illetve külföldi követelést tartozással összevezetők fizetésimérlegadat-szolgáltatása 1644/05,
- a jelentés az oktatási célú nonprofit szervezetekről 1673/04,
- a statisztikai jelentés az önkormányzatok és a nonprofit szervezetek kapcsolatáról 1674/04,
- a rezidens által a nem rezidensektől/nek felvett/nyújtott hitelek adatszolgáltatásai 1910/05,
- a kombinált és konténeres árufuvarozás adatai 1929/05,
- az euróban vezetett áfaszámlák miatt nem rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma 2071/05,
- az adatszolgáltatás az EU-transzferekről 1993/06,
- a havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés az ipari tevékenységet folytató szakosodott egységekről 1784/07,
- a havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés az építőipari tevékenységet folytató szakosodott egységekről 1787/07,
– a havi integrált gazdaságstatisztikai jelentés a mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatokba sorolt vállalkozások mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytató szakosodott egységeiről 1873/07,
- a negyedéves integrált gazdaságstatisztikai jelentés az ipari és az építőipari vállalkozások valamennyi szakosodott egységéről 1876/07,
- a negyedéves integrált gazdaságstatisztikai jelentés, a mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási ágazatokba sorolt vállalkozások mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytató szakosodott egységeiről,
- a hitelintézetnek nem minősülő szervezetek által kibocsátott, kizárólag a kibocsátó saját hálózatában használható kártyák forgalma 1697/07,
- az adatszolgáltatás a közvetlen tőkebefektetésekről 2151/07,
- az üzemi termésbecslés 1247/03
című adatgyűjtések.
