Szolgáltató munkaadók

A munkaadói szervezetek közül vannak olyanok, amelyek - részben tagszervezeteik, tagvállalataik nagysága miatt – elsősorban nemzetközi (főleg brüsszeli, uniós) tevékenységüket helyezik előtérbe. Közéjük tartozik a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), valamint a Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ).

Kapcsolatépítés az EU-ban

Wimmer István, az MGYOSZ főtitkára mindenekelőtt nemzetközi tevékenységükre hívta fel a figyelmet. Az MGYOSZ Brüsszeli Irodája (MBI) sok éve működik, s értékelhető haszonnal jár.

A szövetség a legnagyobb európai munkaadói szövetség, a BUSINESSEUROPE (UNICE) tagjaként sikeresen működő képviseleti irodát tart fenn. Ennek fő célja – a tagszövetségek és a tagvállalatok számára nyújtott szolgáltatásként – az európai érdekképviselet (hat szakbizottság és mintegy 40 munkacsoportban való szakértői részvétel), az állandó uniós információ és tájékoztatás, a szakmai utak és delegációk képzésének szervezése (környezetvédelem, szállítás, energia), valamint a hálózati (networking) és a promóciós szolgáltatás. Ehhez szorosan hozzátartozik a pályázatfigyelés, illetve az egyéni kérések teljesítése tárgyalások megszervezésével, kapcsolatépítéssel, lobbitevékenységgel. Új szolgáltatásként a szövetség Brüsszelben tréningeket szervez (közlekedés, környezetvédelem), 2-3 napos turnusokban.

Az uniós munka mellett kiemelten kezelik a kétoldalú kapcsolatokat az új uniós tagállamokkal és a Közösségen kívüliekkel. Ez utóbbiak közé tartozik Japán, India és Kína, ezen államokba delegációkat szerveznek, illetve fogadnak.

A hazai érdekegyeztetésben (OÉT) megerősített szakértői gárdával vesznek részt, bevonva a tagvállalatok egy-egy képviselőjét. Legfőbb céljuknak azonban a nemzetközi kapcsolatok erősítését tekintik itthon is, számítva az európai szakmai szövetségek (gépgyártók, élelmiszergyártók, kereskedők) partnerségére. Az uniós forrásokra esetenként közösen, konzorciumban pályáznak az MGYOSZ, a vállalkozók, a szakmai vagy a külföldi szervezetek részvételével. Erre jó példa az oktatás (Leonardo-program), amelynek keretében négy másik ország egyetemeivel közösen pályáztak, illetve a szociális szféra; itt három ország fog össze egy uniós pályázaton az idősödő korosztályok gondjainak kutatására. Hasonló a helyzet a távmunkaprogrammal is, ebben francia, szlovák és lengyel felsőoktatási intézmények vesznek részt. A főtitkár úgy véli, ez a nemzetközi kapcsolatokra építő filozófia 1990 óta bevált, tehát érdemes a folytatásra.

Uniós párbeszéd

A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetségét (STRATOSZ) 1994-ben jegyezték be, mint a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás stb.) országos érdekképviseletét.

A szövetség főtitkára, Csuport Antal az uniós szociális párbeszédben való aktív részvételt tartja a legfontosabbnak, ebben (például a CEEP nevű szervezetben) a STRATOSZ az egyetlen, a közszolgáltatókat összefogó hazai érdekképviselet. Az Európai Unió munkaadói oldalán a magyar szervezet adja a gazdasági és szociális bizottság alelnökét 2010-ig, a főtitkár személyében.

Magyarországon fontos feladatuknak tekintették a Közszolgálati Érdek-képviseleti Tanácsadói Szolgálat kiépítését, amelynek fő feladata, hogy segítséget nyújtson például olyan viták esetén: mi tekinthető a közszolgáltatás minimális szintjének. Erre nézve nincs közös uniós szabályozás, és a hazai törvények sem nyújtanak pontos tájékoztatást, ezért most közösségi iránymutatás elfogadását kezdeményezik Brüsszelben.

Sikeres a Széchenyi-kártya

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) az utóbbi időben a feketekereskedelem elleni kampányt állította a középpontba, hiszen az illegális beszerzés azzal is együtt jár, hogy a termék minősége ellenőrizetlen – mondta Dávid Ferenc főtitkár.

Az elmaradt adó- és járulékcsökkentésekre enyhe gyógyír, hogy október 1-jétől exkluzív keretmegállapodást kötöttek a Vodafone-nal: így a VOSZ-tagok, az alkalmazottak és a Széchenyi-kártya klubtagjai kedvezményes csomaghoz jutnak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával három szakmában (női ruha, férfiruha, kőműves) kezdték meg a közös vizsgáztatást.

A jogalkotásban való részvétel is lényeges a szövetség számára: az adótörvények vitája előtt önálló javaslatban indítványozták, hogy minden vállalkozás bevételének első 50 millió forintjáig legyen 10 százalék a társasági adó (ma ez 5 millió forint), feltéve ha a cégnek nincs köztartozása, és a többletet beruházásra, munkahelyteremtésre, munkanélküliek alkalmazására fordítja. A pályáztatásban is segítik tagságukat ingyenes tanácsadással, illetve kedvezményes pályázatírással (Árindex Kft.). A forráshoz jutást sikeresen megkönnyíti a VOSZ által gondozott Széchenyi-kártya, amelynek felhasználói köre ma már meghaladja a 80 ezret, de az igénylések alapján hamarosan eléri a 100 ezret. Öt év alatt a kihelyezett hitel összege 420 milliárd forint körül van. A forgóeszköz-finanszírozásra szolgáló Széchenyi-kártya sikerén felbuzdulva most egy beruházási hitelkártya kidolgozásán munkálkodnak.

A könnyebb elérhetőséget szem előtt tartva háromoldalú keretmegállapodást kötöttek az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséggel és a Takarékbank Zrt.-vel. Ennek lényege, hogy ne csak a 23 VOSZ-ponton lehessen (egyablakos rendszerben) ügyeket intézni, hanem 120-130 takarékszövetkezeti fiókban is (integrált rendszerben); emellett több mint 70 takarékszövetkezet belépett a VOSZ-ba.

Regionális fórumok

Az 1998 júniusában létrejött Kis- és Középvállalkozói Érdek-képviseleti Szövetség (KÉSZ) tagjai a jövőben még szorosabban kívánnak együttműködni - hangsúlyozták a szövetségben részt vevő, az OÉT munkaadói oldalán helyet foglaló érdekképviseletek (IPOSZ, KISOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ) vezetői.

A KÉSZ soros elnöke, egyben az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke, Szűcs György különösen aktuálisnak tartja az érdekképviselet szolgáltató jellegének megerősítését. Ennek jegyében – IPOSZ-napok, nyitott lapok címmel – szeptember 11-e és október 16-a között megyei rendezvénysorozatot (fórumokat) tartottak 19 megyében és a fővárosban, s megvitatták a szövetség 2007-2011 közötti programját, amelyet május 31-ei, programalkotó és tisztújító közgyűlésükön fogadtak el.

A regionális fórumok legfőbb tanulsága, hogy a kisiparosi-kisvállalkozói tagság az eddiginél markánsabb érdekképviseletet, bővebb szolgáltatásokat, ernyőszervezeti feladatokat ellátó szakértői munkát, hatékonyabb együttműködést vár el az érdekképviselettől, különösen most, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) indulásakor, mindent latba vetve a pályázati lehetőségekért.

Szűcs György elnök a budapesti fórumon elmondta: ennek egyik lehetősége az, ha összegyűjtik a pályázatokat az IPOSZ projektlistáján, s ezeket együtt nyújtják be. 2008 júniusára létrejöhet egy iparos projektláncolat, megfelelő informatikai rendszerrel és szakértői hálózattal. Szlogenjük: Együtt, egymásért – és ebben szövetségeseik lehetnek az önkormányzatok. Emellett abban is segíteni szeretnének, hogy nemzetközi piacokra is kijuthassanak a mikro- és kisvállalkozások, ezért hamarosan kiépítik a regionális és nemzetközi honlapok hálózatát. Ennek megvalósulása a megszerezhető forrásoktól függ, négy év alatt – reményeik szerint – a 286 tagszervezet mind a 40 ezer tagjához eljuthatnak írott vagy elektronikus formában, illetve kiadványok útján.

Források megszerzése

Programjuk sarkalatos pontja a "Szolgáltató ipartestületek a régiók fejlesztéséért". Ennek talán legfontosabb eleme a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a KÉSZ részvételével most létrehozott mikrofinanszírozó részvénytársaság, és a mögé álló Unió Garancia Szövetkezet, amely az Unió Jeremie néven ismert (az ÚMFT mikrohitelprogramjaként szereplő) forrásainak felhasználását teszi lehetővé.

Az oktatásban, a szak- és a mesterképzésben, a vállalkozói ismeretek bővítésében ugyancsak számítanak uniós forrásokra. A piacképesség érdekében szorgalmazzák a beszerző, értékesítő és termelő szervezetekbe történő bekapcsolódást, továbbá – a vállalkozók, az ipartestületek, a hazai és az uniós források bevonásával – a kutatás-fejlesztési együttműködéseket, ezek koordinálását a régiókban, a megyékben, a kistérségekben, együttműködve a kamarákkal, a szakszervezetekkel és az ebben érdekelt alapítványokkal, szakmai szervezetekkel.

A négyéves program lényege a képzés, a pályázatok, a termelést segítő szerveződések szakmánként és régiónként történő megszervezése. Az így nyújtandó integrált szolgáltatást és a tanácsadói hálózatot az ipartestületek infrastruktúrájára alapozzák. A pályáztatás és az oktatás fontos segítője a szervezet 100 százalékos tulajdonában lévő IPOSZ Kht., amely akkreditált szakképző intézmény, bázisa szintén a 286 ipartestület, s gondot fordít a kihaló és kis létszámú szakmák fenntartására is.

Közös beszerzés

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) főtitkára, Zs. Szőke Zoltán szerint nemcsak hogy folyamatosan vállalják a jogszabályok, adóhatósági és versenyhivatali határozatok értelmezését, hanem széles körű nemzetközi kapcsolataikkal is segítik tagságuk mindennapi munkáját.

A csehekkel és a szlovákokkal például nemzetközi részvénytársaságot hoztak létre a közös beszerzésre (Co-op-Euro), emellett – a Co-op Hungary Rt.-vel közösen – 30 ezer példányban negyedévente megjelentetik a COOP Újságot, rendszeres hírlevelet adnak ki. A nemzetközi tapasztalatok ismeretében nemrég úgy döntöttek, hogy egységes törzsvásárlói kártyát bocsátanak ki; ennek bevezetését – az Olof Palme Alapítvány támogatásával – két svéd szakember dolgozta ki.

A főtitkár az elmúlt időszak fontos eseményeként említette a szövetkezeti törvény megváltozását, amelynek nyomán folyamatosan tartottak közgyűléseket és küldöttgyűléseket a szövetkezeti üzletrészek ügyének rendezéséről, az alapszabályok módosításáról. A szövetség segítségül módszertani útmutatót, alapszabálymintákat adott ki. Az uniós pályázatok sikeres elnyerése érdekében szintén szakértőket alkalmaznak. Ami az oktatást illeti: az iskolaszövetkezeti rendszer támogatása mellett tíz éve már, hogy az országos beszerzésre Co-op Hungary néven részvénytársaságot alapítottak, amely a tagok számára kedvezményesen nyújt folyamatos továbbképzési lehetőséget a Szakképzési Alap és a szállítók támogatásával.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor elsőként az úgynevezett standard szolgáltatásokat sorolta fel.

Pályázatfigyelés, hitelközvetítés

Ezek közé tartozik a vállalkozás indításához és működtetéséhez kapcsolódó szolgáltatás minden megyeszékhelyen, az adótanácsadás és a könyvelés kedvezményes áron, a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdések (alkalmi munkavállalói könyv a szezonális foglalkoztatás idejére, bérjárulékok, pihenőnapok kiadása), továbbá a vállalkozók képzése, továbbképzése – ebben együttműködnek a munkaügyi központokkal (például: miként lehet egy boltvezetőből menedzser). Idetartozik az uniós jogszabályokkal kapcsolatos továbbképzés (HACCP), illetve az, hogy az új OKJ-s munkakörök ellátásához milyen szakképzettség szükséges.

Az eseti segítség többek között olyan szolgáltatás lehet, hogy a különféle ellenőrzések előtt rendezvényeket tartanak a szankciók elkerülésére, de ilyen a vállalkozói támogatásokhoz való hozzájutás (pályázatfigyelés, forráslehetőségek, hitelközvetítés, faktoring). A mikrohitelek ügyében a KISOSZ összefogott a KÉSZ-szel, s ebben a megyei szervezetek is együttműködnek. Nagy reményeket fűznek a mikrohitelezéshez s a mögé állított garanciarendszerhez. A KÉSZ összegyűjti majd a szövetséghez tartozó vállalkozók anyagait, és – a szervezetek önállóságának csorbítása nélkül – szeretnék elérni az átjárhatóságot.

Információk: gyorsan

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke, Vadász György hangsúlyozta: amelyik szervezet nem tud érzékelhető segítséget nyújtani tagjainak, előbb-utóbb el fog tűnni.

Érdemes végiggondolni, mire van szüksége a kis- és középvállalkozói szektornak: mindenekelőtt gyors és folyamatos információkra. Ezek közül is a legfontosabbak: az uniós forrásokhoz való hozzájutás (pályázatok), a piacra jutás, a nemzetközi kapcsolatok. Az ÚMFT legnagyobb előnye a mikrohitelezés lehet a kkv-szektor számára, ez gyorsnak és rugalmasnak ígérkezik.

A KÉSZ igyekszik ott lenni minden nagyobb településen, az Unió Garancia Szövetkezettel a háttérben. A teljes körű kisvállalkozói hálózati alapok már megvannak: az információk, a pályázatfigyelés és -készítés, a mikrohitelezés garanciával, a faktoring. (A garancia szövetkezet egy éve alakult, s azóta 2,8 milliárd forintnyi fejlesztésre vállalt garanciát.)

Vadász György is rendkívül hasznosnak tartja a KÉSZ együttműködését, hiszen közösen legalább 200 ezer tagjuknak ajánlhatják szolgáltatáscsomagjukat. Ha az Unió Jeremie-programjában – a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal közös konzorciumban – elnyerik a közvetítői tevékenység lehetőségét, közösen sokat tudnak segíteni a kis- és középvállalkozóknak.

Gondok az agráriumban

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára, Horváth Gábor eleve hálózatról (területi és ágazati) tett említést. Szolgáltatásaikat részint szervezeti kereteken belül, részint "bolygószervezeteken" keresztül végzik.

Több olyan szervezet működik, amelynek célja a kínálategyesítés (sertés, gabona), vagy a beszerző tevékenység (üzemanyag, takarmány, állatgyógyszer) koordinálása. A szervezeti formák differenciáltak: szövetkezet, társaság (többnyire kft.) vagy szerződéses forma (konzorciumok); a szolgáltató szervezeteknél (például jégeső-elhárítás, önkéntes nyugdíjpénztár, könyvvizsgálat, szakmai utak szervezése) hasonló a gyakorlat. Szerződéssel (a tagoknak kedvezménnyel) vállalják például uniós - gépbeszerzési, állattartó telepeknél környezeti – pályázatok elkészítését. Sajátos tevékenysége a MOSZ-nak a – korábban fel nem osztható – közösségi alap vagyonának kezelése a felszámolás sorsára jutott szövetkezetek esetében, illetve a felhasználás ellenőrzése.

A szövetségnek Budapesten működik tanácsadó szolgálata, amelyet a tagok – térítés nélkül – felkereshetnek adó-, számviteli, jogi, munkaügyi, foglalkoztatás-politikai, társadalombiztosítási, környezetvédelmi ügyekben; a szakértők mellé ingyenes irodai szolgáltatást is kapnak. Úgynevezett alkalmazkodási segédleteket is kidolgoztak az új szövetkezeti törvény végrehajtásához (alapszabály, munkaügyi szabályozás, szerződések, üdülési szabályozás, módszertani anyagok).

Képzés, továbbképzés

Ami a képzést, továbbképzést illeti: a szövetségnek nincs akkreditált intézménye, de folyamatos oktatásokat rendez tagjainak – az elnöktől a traktorosig. Ezek között van úgynevezett téli képzés, de van folyamatos is (például a mérlegképes könyvelőknek).

Emellett a napi aktualitásokról (törvények, pályázatok, közbeszerzés) is folyamatosan tájékoztatják tagjaikat, ingyen vagy kedvezményesen. A tagság informálása három formában történik: havi (papíralapú) hírlevél, időszaki (ágazati) információk az aktuális kérdésekről, továbbá közvetlen internetes kapcsolat a jogalkotás (adózás stb.) stádiumáról, végül pedig a honlapjukról lehet tájékozódni.

A MOSZ ugyancsak szervez beruházási-fejlesztési konzorciumokat. Tavalyi akciójuk volt az 1 millió tonna kapacitású gabonatárolók építése az intervenciós alapok tárolására, amelyek esetében a tervezéstől a banki finanszírozáson és a pályáztatáson át mindent vállaltak. Az idén a bioenergia (bioetanol, biogáz) termelése, illetve a megfelelő üzemekbe való telepítése a fő cél.

Szintén új, a kormány döntésének következménye: a MOSZ részt vesz az agrár-tanácsadói rendszer újraalakításában, oly módon, hogy egy 40 fős szaktanácsadói gárdát menedzsel. Az üzemekkel - szerződéses úton – ők vannak kapcsolatban, de a felelősséget a MOSZ vállalja. Hasonlóképpen menedzserként és tanácsadással segítik az ágazati kollektív szerződés megkötését, betartását, végül pedig nemzetközi szervezetek tagjaiként szolgálják tagjaik sikeres működését.

Civil kapcsolatok

Az Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ) főtitkára, Szabadkai Antal az idei év feladatai közül azt emelte ki, hogy kooperációs szerződést kötöttek a Nemzeti Üdülési Alapítvánnyal. Ez valójában társult kommunikációt jelent, lényege, hogy konferenciákon, rendezvényeken kölcsönösen népszerűsítik az üdülési csekket és az AMSZ-t.

A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal pályázatát, amelyet az érdekegyeztető tevékenység megerősítésére írtak ki, a nyár elején elnyerték. Ez lehetőséget ad a belföldi és a nemzetközi kapcsolatok bővítésére, s ezzel sikerült több lábra állniuk. Tervezik az informatikai háttér megerősítését mind a hét régióban és mind az öt tagszövetségnél; honlapjuk fejlesztése folyamatban van (www.agrarmunkaadoiszovetseg.hu).

Másik fontos törekvésük a partnerkapcsolatok erősítése a nem OÉT-tag érdekképviseletekkel, civil szervezetekkel. Ilyen például az önfoglalkoztatókat és agrárvállalkozókat tömörítő Földművelési és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács (FÖVÉT), amellyel 2007-ben erős szakmai és partnerkapcsolatot építettek ki országos és ágazati szinten – ennek végső célja a kölcsönös tagság.

Tájékoztató kiadványok

Tagságukat rendszeresen megjelenő kiadványokkal is tájékoztatják (ilyen volt az idén a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó két kiadvány), s az uniós pályáztatásban is szakmai segítséget nyújtanak, ha erre a tagok igényt tartanak.

A vidékfejlesztési, regionális fejlesztési programokban ugyancsak részt vesznek, főként ezek koordinálásában, civil kontrolljában. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötöttek az IPOSZ-szal és három vidékfejlesztési szervezettel (köztük a Magyar Település- és Területfejlesztési Szövetséggel), közös rendezvényt is tartottak Bugacon; a fő téma az agrár- és vidékfejlesztési tanácsadói rendszer korszerűsítése és a turizmus fejlesztése volt. Ez év tavaszától mind a hét regionális munkaügyi tanácsba delegáltak képviselőt; általuk betekintést nyernek a regionális foglalkoztatási és szociális hivatalok munkájába, véleményezhetik az előterjesztéseket, javaslatokat tehetnek.

A nemzetközi fórumokon és testületekben való részvétel is lényeges: a hagyományosan jó ILO-kapcsolatokon kívül az Európai Unió szak- és munkabizottságaival – többek között az agrárvállalkozók és farmerek érdekképviseletét ellátó szervezettel is – napirenden van a kapcsolatok megerősítése és a tagság tájékoztatása. A fő cél a jövőben is a profil és a szolgáltatások bővítése – tette hozzá Szabadkai Antal.