Foglalkoztatási paktumok

A foglalkoztatási partnerség legfőbb hozadéka – az európai foglalkoztatási stratégiával összhangban – a foglalkoztatáspolitika integrációja más szakterületek bevonásával, illetve az adott térség foglalkoztatási paramétereinek komplex szemlélete és ez alapján a foglalkoztatási problémák együttműködésen alapuló megoldása – mondta Szigeti Ferenc Albert, az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány OFA-ROP Hálózat képzési és tanácsadási programvezetője.

Helyi programok

A partnerség lényege, hogy a helyi polgármesterek, vállalkozók, munkaügyi szakemberek, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. Stratégiát alkotnak, s ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg. Az európai foglalkoztatási stratégia szerint a munkahelyteremtés és a munkanélküliség kezelése regionális és helyi szinten történhet a leghatékonyabban.

A stratégia a foglalkoztatás bővítésében kulcsszerepet játszó helyi intézmények összefogására és aktivizálására helyezi a hangsúlyt, aminek módja a partnerségre épülő innovatív helyi foglalkoztatási tervek kidolgozása, illetve a régiókra vonatkozó foglalkoztatási paktumok létrehozása lehet.

A paktum a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása; legfontosabb célja a gazdasági és foglalkoztatási folyamatok befolyásolása a helyi szereplők bevonásával. A közreműködők a sajátságos helyi viszonyokra tervet dolgoznak ki, amelyben meghatározzák feladataikat. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a személyes, napi kapcsolatok alapján jobb eredmények érhetők el.

Ezek az együttműködési platformok nagyon heterogén összetételűek. Vannak olyanok, amelyek egy város gazdasági szereplőit hozzák össze. Akadnak olyanok, amelyek egy kistérségre terjednek ki, míg mások a teljes régió foglalkoztatási helyzetének javítását célozzák. Közös jellemzőjük viszont, hogy mindenütt a munkaügyi központok szakmai támogatásával tevékenykednek.

Szigeti Ferenc Albert kifejtette: a Társadalmi Megújulás Operatív Programban (TÁMOP) kiemelt helyen szerepel a foglalkoztatási paktumok továbbfejlesztésének ösztönzése, a már működő paktumokat pedig hazai forrásokból is támogatni kívánja a szaktárca. Az egyes térségekben azonban el kellene készíteni az infrastrukturális és humánerőforrás-adottságok listáját. A befektetők ugyanis elsőként ezen információkat kérik, amikor egy adott térségről érdeklődnek.

Támogatási források

Az Európai Unióban mintegy 100 paktum működik, vagyis kipróbált és bevett gyakorlatról van szó. Az Unióban, egy ilyen együttműködésben a partnerség elve kap szervezeti keretet. Ebben élenjár Ausztria, amely tartományonként szervezte meg a paktumokat. A jobb szervezés, illetve a tapasztalatok hasznosítása céljából országos irodát is létrehoztak. Két évvel ezelőtt tavasszal Bécsben rendezték meg a foglalkoztatási partnerségek világtalálkozóját.

A paktum abból indul ki, hogy minden térségnek megvan a fejlődési potenciálja, melyet a helyi aktivitás fejlesztésével kell mozgásba hozni. Az együttműködés filozófiája, hogy a társadalmi tőkét hasznosítsa. Így megvalósítja a helyi szolidaritást, s létrejön a motivált partnerség. Ugyanakkor kapcsolatot teremt a térségi foglalkoztatáspolitika és a területfejlesztés között. Prognózisok szerint e forma a térségekben az egyik leghatékonyabb eszköze lehet a második munkaerőpiac fejlesztésének – hangsúlyozta Szigeti Ferenc Albert.

Az együttműködő partnerek a térség gazdasági és társadalmi életének szereplői, akik kiemelt, közös feladatuknak tartják a foglalkoztatás javítását, a munkanélküliség csökkentését, a gazdasági és humán erőforrások bevonását.

Gazdaságélénkítő hatás

A foglalkoztatási paktum célcsoportjai elsősorban a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek, az alacsony képzettségűek, a roma származásúak, a megváltozott munkaképességűek, a nők, valamint a 40 év feletti korosztály és a pályakezdő fiatalok. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a foglalkoztatási paktum nem egy szociális képződmény. Jóllehet a foglalkoztatásra koncentrál, de generáló hatása bármilyen projektre, bármilyen területre kiterjedhet. Attól jó egy paktum, ha a foglalkoztatási szempontokat hatékonyan integrálja a gazdaságfejlesztési célkitűzésekbe.

A paktumokban érintett térségek – szerződésben rögzített – összefogása több kiemelt feladatra koncentrál. Nagy hangsúlyt helyez a környék foglalkoztatási helyzetének elemzésére, a munkalehetőségek feltárására, a gazdasági és a humánerőforrás-fejlesztési elképzelések koordinációjára, valamint a kitörési pontok meghatározására.

De nem hagyja figyelmen kívül a foglalkoztatást elősegítő képzési projekteket, valamint a térség hagyományos munkakultúrájának megőrzését és fejlesztését. Ezek mellett a helyi, a regionális, a központi, valamint az uniós pénzügyi források felkutatása és összehangolása is a foglalkoztatási paktumok feladata.

Az együttműködés kiterjesztése a regionális és a határokon átnyúló munkapiacokra legalább olyan súlyú, mint – például – a közlekedési folyosók logisztikai fejlesztése, a kis- és középvállalkozások beszállítóvá válásának elősegítése, a klaszterprogram támogatása vagy a harmadik szektor potenciális foglalkoztatási lehetőségeinek áttekintése.

Segít az MPA

A munkaügyi tárca az elmúlt hónapokban folyamatosan kereste a lehetőségét, hogy a helyi foglalkoztatási paktumoknak ne csak a megalakulását, hanem a fenntartását, a működését is lehessen támogatni. Ezen intézményeket ugyanis európai uniós segítséggel szervezték meg, de fenntartásukhoz már nem lehet közösségi támogatást elnyerni – emelte ki Szigeti Ferenc Albert. Ezért a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) szeptember 5-i ülésén foglalkozott a kérdéssel, s döntése alapján immár a napi kiadásokhoz is támogatást kaphatnak a paktumok. Ehhez feltételeket, minőségi követelményeket ír elő a MAT. A programvezető szerint azonban szükség lenne arra is, hogy a foglalkoztatási törvény is nevesítse a helyi kezdeményezések támogathatóságát a Munkaerő-piaci Alap terhére.

Természetesen a foglalkoztatási partnerség önmagában nem jelent munkahelyteremtést, azonban az együttműködés – amelyben minden partner anyagilag és szellemileg is részt vesz - olyan erőket mozgathat meg, ami képes új, innovatív projektek megvalósítására. A felek közti folyamatos kommunikáció révén pedig lehetőség nyílik arra, hogy rugalmasan reagáljanak egy-egy nehezebb helyzetre.

Jól ismert probléma például, hogy a szakképzés nehezen elégíti ki a gazdaság igényeit. Gyakorta megtörtént, hogy éppen a paktumok járultak hozzá, hogy az érintett felek egy asztalhoz üljenek, s közösen keressék a jó megoldásokat. Tehát a paktum, ha betölti funkcióját, olyan fórum lehet, ahol a helyi igényekre gyors helyi válaszok adhatók.

Fenntartható projektek

A foglalkoztatási partnerségek igazi hozadéka azonban kétségkívül az lehet, ha hosszú távon fenntartható projektek indulnak, ezeknek lehet ugyanis multiplikátor hatásuk. S bár ez a paktumok jelenlegi fejlettsége miatt még nehezen vizsgálható, de van rá példa.

A hatékony foglalkoztatási paktum másik alapkérdése a partnerek munkájának minősége. Az EU-nak a témában kiadott dokumentuma kiemeli a partnerség kiépítésének jelentőségét, ez azonban nem jelent meg kellő nyomatékkal a hazai kiírásokban. Az ESZA típusú pályázatok külön hangsúlyt helyeznek a partnerségre; a projektgazdák alapvetően érdekeltek tehát a minél szélesebb partneri kör kiépítésében. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a sok partner együttműködésének koordinációja nehézkessé válik, növekedhet a bürokrácia, nehezebbé válhat az elszámolás és a projekt hatékony menedzselése. Ha egy-egy partner – például – nem szolgáltat adatot, az igencsak megkeseríti az amúgy is nehéz helyzetben lévő projektgazda munkáját.

Gondot okoz az is, hogy a különböző pártállású polgármesterek nehezen értenek szót egymással. Vagyis annak is megvan a veszélye, hogy a foglalkoztatási paktumok az "asztalfiók" számára készülnek, s a partnerség csak papíron létezik. Ezt egy erős menedzsment képes kezelni. A jó menedzsment aktivizálhatja a tagokat, s ekkor a partnerség is látványos eredményeket hoz. Számos projekt ugyanis valódi szervezetfejlesztés nélkül indult el, s gyakorta pont ez, a menedzsmenttudás, illetve a partnerségi kultúra hiánya érezhető.

A programvezető szerint a foglalkoztatók bevonása sem eléggé hatékony. Jelenleg nincs valódi párbeszéd a munkaadók, az állam végrehajtó intézményei és a fejlesztők, tervezők között. Nagyon fontos lenne, hogy a vállalati igények és a foglalkoztatásfejlesztők, valamint a pénzelosztók között legyen párbeszéd, s közös álláspont kialakításával fogalmazzák meg a térségi teendőket.

Illeszkedő stratégiák

Mivel a paktumokban foglalkoztatási stratégiákat kell megfogalmazni, ezért szükség van a helyi szintű elemzésekre, tanulmányokra. A munkapiaci szereplők tehát rákényszerülnek a szakpolitika által kialakított foglalkoztatási akciótervek elemzésére, az országos, a régiós és a helyi stratégiák összeegyeztetésére. Ezáltal a paktum célzottan éri el a legszegényebb településeket és az ott élő hátrányos helyzetű csoportokat.

Mivel sok helyütt hiányzik a szakképzett munkaerő, s az oktatási hálózat nem képes e probléma megoldására (a hiányszakmák és a túlképzés egyszerre van jelen az adott térségben), egy paktum legnagyobb érdeme az lenne, hogy a felnőttképzés és a szakképzés rendszerét szinergikusan összekapcsolja a foglalkoztatáspolitikával.

E területen pozitív előrelépés tapasztalható. Éppen a vállalkozók kérésére és közreműködésével folyik az igények felmérése arról, hogy hol, milyen szakmákban, milyen képzettségű szakemberekre lenne igény, erősítve ezzel a paktumok közvetítő szerepét a képzőintézmények felé. Ugyanakkor a paktum arra is jó, hogy felmérje: a vállalkozásoknak milyen elképzeléseik vannak a beruházásösztönzésre, a foglalkoztatottság növelésére.

Mindez már csak azért is fontos, mert vállalkozásbarát kommunikáció és akciók hiányában, illetve szervezetlenség miatt a befektetők nem tudják megszólítani az önkormányzatokat és viszont. Így bár mindenki szeretne munkahelyeket teremteni, de nincsenek meg a kellő módszerek. Végezetül az sem lenne utolsó szempont, ha helyi összefogással, a törvényes keretek betartásával a lokálpatriotizmus is erősödne a "ha nem az enyém a projekt, akkor más se kapja meg" felfogással szemben.

Összegzésképpen a programvezető elmondta, a helyi foglalkoztatási stratégiák – legalábbis egy részük – túlzottan általánosak, nem tartalmaznak konkrét adatokat, számszerűsített foglalkoztatási célokat, nem nevesítenek felelősségeket. E stratégiák egy része – egyelőre – nem kellően strukturált, illetve nem vázol fel jövőképet és prioritásokat. A terveket jellemzően nem az adott területet ismerő szakemberek, hanem külső – általában a térségtől több száz kilométerre élő szakértőket felvonultató – cégek készítik, amelyek nem ismerik (és sok esetben nem is akarják megismerni) a helyi sajátosságokat. Ekképpen nem tudnak kellően részletezett, adatokkal alátámasztott helyzetelemzést készíteni, amely a megfelelő stratégia alapja.

Országosan is mintaértékű az a foglalkoztatásbővítő partneri együttműködés, amelyet 2004 májusában – Magyarországon az elsők között – 71 vállalkozás, képzőintézmény, érdekvédelmi és civil szervezet hozott létre Szombathelyen, s amelynek működését az EU Regionális Fejlesztési Operatív Programja (ROP) az elmúlt években 50 millió forintnak megfelelő euróval támogatott. Kiss Ambrus, a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója elmondta: az együttműködés a projekt lezárásával nem fejeződik be, annak működési forrásait a munkaügyi központ és Szombathely önkormányzata továbbra is előteremti.

Szombathelyi modell

A paktum egyik eredménye, hogy egyértelműen javult az információáramlás a részt vevő cégek és a foglalkoztatási szervezetek között az elmúlt időszakban. A Szombathelyi Foglalkoztatási Paktumot a Vas Megyei Munkaügyi Központ és Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata azzal a céllal hozta létre, hogy a térség foglalkoztatási kezdeményezéseit összehangolja. A menedzsment feladatait a Vas Megyei Vállalkozói Központ látja el.

Kovács Péter szakmai főigazgató szerint ma még főként a személyektől függ, hogy hol hoznak létre ilyen paktumot, hol eredményes az együttműködés. Sokszor azon múlik, hogy a helyi polgármesterek, illetve vállalatvezetők mennyire ismerik fel az együttműködés jelentőségét. Azonban a paktumok többsége eddig is jelentősen hozzájárult a helyi foglalkoztatás bővítéséhez. Ezt azzal érik el, hogy a partnerek együtt, közös akciókat indítva többre jutnak, mint külön-külön. A kemenesaljai térség például Vas megye hátrányos helyzetű területe volt, s az együttműködés is hozzájárult, hogy a legelsők közé került – mutatott rá Kovács Péter.

A szakember szerint szükség lenne a helyi paktumok regionális, illetve országos kapcsolattartására, a tapasztalatok kicserélésére, a jó ötletek hasznosítására. Ehhez nagy segítséget adhatnak az internet, a helyi, a regionális és országos honlapok.

Sikeres programok

Babos Csaba, a Vas Megyei Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója, a foglalkoztatási paktum menedzsmentszervezetének vezetője elmondta: a paktumban részt vevő partnerek 2,5 milliárd forintot nyertek el a különböző pályázatokon. E forrásokat olyan fejlesztésekre fordították, amelyek közvetve vagy közvetlenül is bővítették a foglalkoztatást a térségben. Harminc körül van azoknak a sikeres foglalkoztatási vagy gazdaságfejlesztési projekteknek a száma, amelyeket a paktumban részt vevő partnerek kidolgoztak - mondta a szakember.

Azt egyelőre nem tudják megítélni, hogy a projektek hatására hány új munkahely jött létre. Ám ennek felmérésére is szükség lesz ahhoz, hogy a paktum további uniós támogatást nyerjen el a folytatáshoz. Babos Csaba hangsúlyozta: a paktum megkötése önmagában nem hozhat új munkahelyeket, inkább a közös gondolkodáshoz teremt keretet. A projekt során eddig is több konferenciát, workshopot, foglalkoztatási fórumot szerveztek a vasi megyeszékhelyen; elkészült internetes portáljuk, a paktum.hu, ugyanakkor rendszeresen adnak ki tájékoztató hírleveleket is.

Az ügyvezető igazgató szerint a paktum résztvevőinek bevonásával formálódik Szombathely város gazdaságfejlesztési stratégiája, amelyhez a paktumprojekt megvalósításával is hozzá kívánnak járulni. "Tavaly sorra indultak olyan kapcsolódó kisebb projektek is, amelyek már konkrét munkahelyteremtést eredményeztek, például a távmunka területén" – jelentette ki Babos Csaba.

Vas megyében a közelmúltban, október 5-én írták alá az újabb paktumot, amelyet a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás fog össze. A dokumentumnak több mint hatvan aláírója volt: 23 önkormányzat, cégek, intézmények, képző és civil szervezetek. A fő cél itt is az, hogy szoros együttműködéssel javítsák a térség munkaerő-piaci helyzetét.