×

Csekély létszámbővüléssel számolnak a cégek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 115. számában (2007. november 15.)
Stagnál a foglalkoztatás szintje; a vállalkozások országosan mindössze kétszázalékos létszámbővüléssel számolnak – derül ki a legfrissebb a munkaerő-piaci prognózisból. Az álláshelyek szaporodását ma már nemcsak az emelkedő élőmunkaterhek akadályozzák, de egyre több gondot okoz a szakképzett munkaerő hiánya is. Miközben a kormány különféle kedvezményekkel igyekszik segíteni a munkanélküliek elhelyezkedését, kiderült, hogy a támogatási konstrukciók általában arra jók, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű csoportokat álláshoz juttassák. Komolyabb létszámfelvételt főleg az üzletláncok, az építkezések, a feldolgozóipari cégek terveznek. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ősszel több mint 72 ezer munkahely közül válogathattak az álláskeresők, távmunkát azonban továbbra sem nagyon kínálnak.

Ahány ágazat, vállalkozás, annyiféle a tapasztalat a foglalkoztatást illetően. Egy munkaerő-piaci felmérés mindazonáltal arra világít rá, hogy jelenleg egyre több cég küszködik Magyarországon is munkaerőhiánnyal – igaz, legtöbbjük akár fél évig is azért nem tud új dolgozót felvenni, mert nem talál a számára megfelelő szakképzettséggel rendelkezőt. A több mint hatezer vállalkozás létszám-gazdálkodási elképzeléseit firtató felmérés arról adott hírt: e problémát a cégek mintegy kilenc százaléka jelezte.

Üres álláshelyek

Munkaügyi szakértők szerint ez az arány nagyjából évek óta változatlan; a munkaügyi kirendeltségek 30-35 ezer tartósan üres álláshelyet tartanak nyilván. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint viszont szeptemberben több mint 72 ezer üres munkahely közül válogathattak az álláskeresők, ebből 43 269 új ajánlat volt, döntően a közép-magyarországi és az észak-alföldi cégektől.

Megfigyelhető, hogy az állást kínáló munkaadók közül egyre többen nem igényelnek támogatást a foglalkoztatáshoz, igaz, leginkább segédmunkást kerestek, átlagosan 84 ezer forintos bruttó keresettel. A gyártósori összeszerelő, a szabó, a varrónő és az eladó munkakörök is felkerültek a kínálati listára, a megajánlott bér azonban itt sem volt sokkal több; nemigen haladta meg a bruttó 100 ezer forintot. Vélhetően ez is az oka, hogy kevés volt az érdeklődő.

Az ÁFSZ-nél lapunkat arról tájékoztatták, hogy az élelmiszer-, ital- és dohánygyártásban működő vállalkozásoknál 3,1 százalékos volt az elmúlt időszakban a létszámbővülés, s a máshová nem sorolt feldolgozóipari cégeknél is elérte a 3 százalékot. A mikrovállalkozások esetében közel 7 százalékos bővülést regisztráltak, ami azt jelenti, hogy minden tizennegyedik embert érint.

Kiugróan magas, az alkalmazottak számának 35,4 százalékos bővülését jelezték a Győr-Moson-Sopron megyei mikrovállalkozások, de Nógrádban is meghaladja a 15,1 százalékot. A kisvállalkozások ennél lényegesen szerényebb, mindössze 2 százalékos emelkedésről adhatnak számot – az átlagosnál magasabb növekedést a fővárosban, valamint Pest, Fejér, Baranya, Tolna, Borsod és Csongrád megyében jeleztek -, a középvállalkozások viszont szignifikáns létszámnövekedéssel nem számoltak.

A foglalkoztatási szolgálat az ágazati reprezentációs arányokat figyelembe véve becslést készített az alkalmazásban állók számának változására is. Ez alapján egy év alatt mintegy 41,6 ezer fővel emelkedhet a foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági szinten.

Külföldi munkavállalók

Az utóbbi időben a munkakeresés ideje is – újból - emelkedni kezdett: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első felében a munkanélküliek 49,3 százaléka egy éve vagy annál is régebben keresett állást. Akkor is így van ez, ha a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások 21 százalékára jellemző, hogy munkaerő-keresletüket nem vagy nehezen tudják kielégíteni.

Figyelemre méltó ugyanakkor a Suzuki-gyár példája, amelyik külföldiekkel, főleg szlovák betanított munkásokkal igyekszik betölteni az üres állásokat. Ezt a gyakorlatot egyre több vállalat követi. Az esztergomi autógyár ugyan folyamatosan bővíti a foglalkoztatottak létszámát, azonban – mint megtudtuk – a kvalifikált, diplomás szakemberek, mérnökök pozícióit itt is nehéz betölteni. Ez ugyanis ma országos probléma, csakúgy, mint az, hogy a frissdiplomások általában túlzott bérigénnyel lépnek fel, ezért hosszú ideig nem tudnak elhelyezkedni - legalábbis a munkaadók szerint.

Az utóbbi időben több ügye miatt is vihart kavart dunaújvárosi Hankook Tire Magyarország Kft. is hosszabb ideje toboroz dolgozókat, ám úgy tűnik, kevés sikerrel. Szakszervezeti vélemény szerint a dél-koreai cég azért nem talál elegendő munkást, mert túl alacsony fizetést ígér. Talán ezzel is magyarázható, hogy a tulajdonos otthonról hívott felsőfokú végzettségű, többdiplomás szakembereket, hogy a kutatás-fejlesztés területén jelentkező munkaerőhiányt pótolja. Igaz – mint utóbb kiderült -, elfelejtettek harminckét dolgozót érintően munkavállalási engedélyt kérni, ami miatt az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség 17 millió forint bírság befizetésére kötelezte a gumiabroncsgyárat.

A Hankooknak azonban más jellegű problémája is akadt Magyarországon. Elvetélt gondolatnak bizonyult például a Dunaújvárossal szomszédos Kulcson tervezett lakóparki építkezése is, mivel a Fejér megyei település lakói tiltakoznak az ellen, hogy az üdülőfaluba munkásszállást építsenek az ország távolabbi vidékén élő, ezért ingázó dolgozóknak, s hogy ezzel mintegy ezer új lakossal bővüljön a jelenleg 2400 lélekszámú Duna-parti település. Pedig ennek révén a gyár alkalmazottainak létszáma is nőne, ma ugyanis sokan azért nem vállalnak itt munkát, mert a cég távol esik lakóhelyüktől. Úgy tudjuk, a dél-koreaiak nem mondtak le arról, hogy a környéken munkásszállásokat építsenek, ezzel oldva meg az üres álláshelyek betöltését, vagyis az üzem biztonságos működtetését.

Vállalati képzések

Minden jel arra utal, hogy egyre több cég unta el a "csodavárást", vagyis azt, hogy az igényének megfelelően képzett szakembert találjon az álláspiacon. E körülmények hatására inkább jelentős összegeket áldoznak a dolgozók saját képzésére.

A Michelin Hungária Kft.-nél például évi 45 millió forintot fordítanak a szakképzési járulékból belső képzéseik finanszírozására, emellett a szabolcsi és a nyírségi középiskolák, valamint a környéken lévő egyetemek, főiskolák támogatására is költenek.

A hazai olajipari vállalat, a Mol szintén mindent megmozgat azért, hogy gondoskodjék a működéséhez szükséges szakképzett munkaerő "előteremtéséről": a közelmúltban például 300 millió forintos támogatási megállapodást kötött hat olyan egyetemmel, amely vállalta, hogy a cég számára fontos szakmákban oktat.

A munkaerő-piaci prognózisok szerint egyéves viszonylatban, országos átlagban 1,6 százalékos foglalkoztatásbővülés várható. A legnagyobb, mintegy 10 ezer fős létszámnövelésre a gépipari cégeknél lehet számítani. A kereskedelem és a javítás ágazatban több mint hétezer lehet a bővülés, az építkezéseken ötezer, a fémalapanyag-gyártással, illetve a fémfeldolgozással foglalkozó cégek háromezer új dolgozó felvételét tervezik.

Figyelemre méltó, hogy az év vége felé közeledve egyre több kisvállalkozás keres például gyártósori szerelőt, szabót, varrónőt, segéd- és betanított munkást, ugyanakkor az elbocsátásokat is elsősorban e területeken tervezik. Összességében azonban a vállalatok felénél három hónapon belül, 45 százalékánál a következő egy évben lényegében változatlan marad a foglalkoztatotti létszám.

 

Segítség az álláskeresőknek

A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete (MAT) október 4-ei döntése nyomán "Munkát mielőbb" címmel újabb munkaerő-piaci program indult november 1-jétől. A projekt egyike annak a 62-nek, amelyeket hazai forrásból (a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből) finanszíroznak. E programok térségi foglalkoztatási célok megvalósítását, munkaerő-piaci folyamatok befolyásolását, illetve hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának elősegítését szolgálják. Idén a régiós munkaügyi központok saját forrásaikból 35, központi forráskiegészítéssel pedig 8 komplex programot bonyolítanak le. A Munkaerő-piaci Alap központi keretéből pedig 19 program zajlik, illetve indult ez évben a MAT döntése nyomán.

A fenti programok összköltsége több mint 8 milliárd forint, a programokban részt vevők létszáma pedig több mint 20 ezer fő. A projektek elsősorban az idősebb munkavállalók, romák, pályakezdők, tartósan munka nélkül lévők, nők, hajléktalanok stb. összetett elhelyezkedési gondjaira kívánnak személyre szabott támogatások, illetve szolgáltatások révén megoldást kínálni.

A MAT október 4-ei döntése nyomán a "Munkát mielőbb" című programban 360 dél-dunántúli álláskereső számíthat segítségre. A cél, hogy a régióban, a csoportos létszámleépítésben érintettek a legrövidebb időn belül újra elhelyezkedhessenek. A régiós munkaügyi központ többféle, egymásra épülő támogatást és szolgáltatást nyújt az érintetteknek (például önfoglalkoztatóvá válás, mobilitás, képzés támogatása, munkajogi, rehabilitációs tanácsadás stb.).

A résztvevők megismerkedhetnek az álláskeresési módszerekkel is. A célcsoport azokból tevődik össze, akik idén vagy jövőre legalább 40 főt érintő csoportos létszámleépítés során veszítik el munkahelyüket. Ha egy teljes üzem szűnik meg, akkor a legalább 20 fős leépítés érintettjei is bevonhatók a programba. A szükséges 400 milliós forrásból 290 millió forintot a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész központi része, míg 110 millió forintot a régiós munkaügyi központ bocsát rendelkezésre.

Régiós trendek

Régiós szinten eltérőek a várakozások: míg Közép-Magyarországon, Közép-Dunántúlon, Nyugat-Dunántúlon, illetve Észak-Magyarországon a gazdálkodók kismértékű, 2,5 százalék körüli létszámbővítéssel számolnak, addig a Dél-Dunántúlon valamennyi megyében, a Dél-Alföldön és az Észak-Alföldön két-két megyében leépítést terveznek a nagyvállalatok. A megyék közül Pest és Komárom vezeti a létszámbővítési listát 3-5 százaléknál is magasabb mértékben, míg a Békés megyei vállalkozásoknál 0,9 százalékos lesz a csökkenés az év végéig.

A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágazatok szerinti számából az derül ki, hogy az év első felében - az előző év hasonló időszakához képest – némileg, 8,6 százalékkal nőtt ugyan a munkában állók száma, azonban jelentős veszteséget szenvedett el a közigazgatás, ahol csaknem 20 százalékkal dolgoznak kevesebben, mint egy évvel korábban.

Ugyanakkor, miközben a feldolgozóipari vállalkozásoknál 18,7 százalékos létszámbővülést regisztráltak, a könnyűipari cégeknél ma 7,9 százalékkal, a mezőgazdasági üzemekben pedig 4,8 százalékkal kevesebben dolgoznak.

 

Nem követik a korfát a cégek

Bár ideális munkaerő nincsen, a cégek a 25-45 éves dolgozókat részesítik leginkább előnyben, ha létszámbővítésre szánják rá magukat. Miközben általános tendencia, hogy a magyar társadalom folyamatosan öregszik, a legtöbb hazai vállalkozás nem követi a korfa változását, bár a felmérések azt mutatják, hogy az idősek foglalkoztatása valamelyest javult az utóbbi években. Jóllehet a 45-49 évesek foglalkoztatása 70 százalék felett van, az 55-59 éveseknél ez nem éri el a 40 százalékot sem.

A tapasztalatok szerint a hazai munkaadók kerülik az 50 éven felüliek felvételét, egyharmaduk kifejezetten fiatalt kíván alkalmazni, egyötödük pedig csak akkor foglalkoztat 45 évnél idősebb személyt, ha nem talál valaki mást. Ha egy cég leépítésre kényszerül, leginkább a 45 és 55 év közöttiek számíthatnak arra, hogy búcsúzniuk kell.

Kevés a szakképzett eladó

A stagnáló foglalkoztatás általános trendjei mellett szinte üde színfolt a kereskedelem, ahol a szakértők további bővülésre számítanak azáltal, hogy szinte folyamatosan jelennek meg új cégek, ami nagy valószínűséggel további létszámfelvételhez vezet. Vagyis folytatódik az évek óta tapasztalható tendencia, hogy a nemzetgazdasági átlagnál jobban növekszik a foglalkoztatottak létszáma ebben az ágazatban.

A szakemberek inkább attól tartanak, hogy a munkaerő összetételével lesz probléma, mivel ezen a területen is kevés a szakképzett munkavállaló. Ezzel is magyarázható az a mindinkább terjedő gyakorlat, hogy az új üzletláncok a hagyományos vállalatoktól szívják el a szakembereket, mert az utcáról már csak szakképzetleneket tudnának felvenni.

Nincs elegendő szakképzett kereskedelmi alkalmazott, miközben a kereskedelmi törvény előírja, hogy e tevékenységet csak szakképzettséggel lehet végezni – mondta lapunknak Mátraházi István, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke. Az érdekvédő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kis- és középvállalkozások egyre nehezebb helyzetben vannak, mert nem tudják kifizetni a folyamatosan növekvő kötelező bérminimumot – ami jövőre meghaladja a 80 ezer forintot -, valamint a rárakódó közterheket. Mátraházi attól tart, ha ez a tendencia nem változik, jövőre a kisebb vállalkozások jó részét be kell zárni, mert nem tudják kitermelni az alkalmazottak fizetését. Ez pedig azzal jár majd, hogy tovább nő a nagyobb cégek és a nemzetközi társaságok szerepe a piacon.

Összességében legalább 20 százalékkal kevesebben dolgoznak a kereskedelmi hálózatokban, mint amennyire szakmai szempontból és a Munka Törvénykönyve előírásainak betartásához szükség lenne. Vagyis kevés a szakember – az eladó, a pénztáros -, aki megfelelő szinten ki tudja szolgálni a vevőket egy-egy üzletben, s ahhoz is, hogy a munkáltató be tudja tartani a 40 órás munkahétre és a heti két pihenőnapra vonatkozó szabályt – tudtuk meg.

Munkáltatói kedvezmények

 

Start-program

(fiatalok)

Start Plussz

(visszatérő szülők, tartósan állást keresők)

Start Extra

(idősek, képzetlenek)

Tételes egészségügyi hozzájárulás

Két évig mentesül

Két évig mentesül

Két évig mentesül

A bruttó kereset után

Első év: 15%

u.a.

Első év: mentesül

Fizetendő közterhek

Második év: 25%

u.a.

Második év: 15%

Atipikus formák

Szakértők szerint az atipikus munkavégzési formák elterjedése sokat segítene a foglalkoztatás növekedésében. Ugyanakkor mára kiderült, hogy például a részmunkaidős alkalmazás terjedését – a kevés ismeret és az előítéletes gondolkodásmód mellett – számos jogi és gazdasági körülmény is akadályozza.

Pedig a lakosság bizonyos része – főleg a nők és az idősebb munkavállalók – szívesen dolgozna e konstrukcióban; a gyakorlatban azonban kevesen vállalják e formát. Ennek több ismert oka van, a leglényegesebb talán az alacsony kereset, amely éppen azoknak nem jelent a megélhetéshez elegendő jövedelmet, akik a leginkább rászorulnának - például a kisgyermekes anyáknak. Ráadásul a munkába járással a családi kiadások is növekednek, hiszen az utazáson kívül pénzbe kerül a külső étkezés, illetve a gyermekfelügyelet megszervezése is.

A csökkentett munkaidővel kapcsolatban számos előítélet él a munkáltatókban. Ha valaki ilyen igénnyel áll elő, képességei hiányosságaira, gyönge motiváltságára gyanakszanak, illetve a céggel szembeni alacsony elkötelezettségre számítanak. Ellenérdekeltséget teremt a munkaadókban a tapasztalatok szerint a részmunkaidőben történő foglalkoztatás azért is, mert fajlagosan magas költséggel jár. Ilyen egyebek mellett a több foglalkoztatottal járó többletadminisztráció, a munkaszervezési feladatok megnövekedése, valamint a betanítás időigényessége.

Az elsősorban tanácsadással foglalkozó DFT Hungária Kft. egyik vezetője viszont úgy véli, a részmunkaidős alkalmazottak teljesen integrálhatók a vállalati szervezetbe, ellentétben az eseti foglalkoztatottakkal, akik csak néhány hetet, hónapot töltenek a cégnél. A kft.-nél – ahol az alkalmazottak 15-20 százaléka dolgozik részmunkaidőben – három esetben alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. Ha az adott munkafolyamat nem igényel napi nyolc órát; ha a rövidebb munkakör nem csatolható egy meglévő munkatárs tevékenységéhez – mert speciális szakismeretet igényel -, illetve ha a feladat nem követel szakismeretet, ekképpen azt képzetlenebbek, sőt kismamák és nyugdíjasok is el tudják végezni, lényegesen alacsonyabb bérköltségekkel.

Foglalkoztatásbővülés az új EU-tagországokban (%)

Ország

2005

2006

Bulgária

1,0

1,1

Csehország

1,0

1,6

Észtország

2,0

5,4

Lengyelország

2,3

3,3

Lettország

1,5

4,8

Litvánia

2,5

1,7

Magyarország

0,0

0,7

Szlovákia

1,4

2,3

Szlovénia

0,3

1,2

Románia

0,2

2,8

Forrás: Eurostat

Lemaradás a részmunkában

Az elmúlt években főként a nők részmunkaidős foglalkoztatásában volt megfigyelhető bővülés, de az arányok változatlanul messze elmaradnak az európai átlagtól. (Nálunk a foglalkoztatottak 4 százaléka dolgozik részmunkaidőben, a férfiak 2,7, a nők 6 százaléka él e lehetőséggel.) Ez a forma inkább a szolgáltató szektorban vált jellemzővé, mintsem az iparban. Igaz viszont, ez alól az autóipar kivétel, ahol az összeszerelés részfeladatait gyakran bízzák részidős alkalmazottakra. De megnőtt a kereslet e konstrukció iránt a számítógéppel végzett munkakörökben és a vendéglátóiparban is – utóbbi szektorban leginkább a kisegítői munkák esetében.

A szociális és munkaügyi tárca ennek ellenére változásra számít azáltal, hogy ösztönzi a részmunkaidős foglalkoztatás terjedését a vállalkozások körében, hiszen a most bevezetett Start-programok is lehetővé teszik a részidőben való támogatott foglalkoztatást.

A vállalkozásokat kedvezmény illeti meg, ha 14 éven aluli gyermeket nevelőt vagy családtagot ápolót, pályakezdőt, illetve három hónapja regisztrált álláskeresőt foglalkoztatnak akár részmunkaidőben is. Támogatásként az állam az összes bér- és járulékos költség legfeljebb 75 százalékát és a munkába járás helyközi utazási díjait térítheti meg. A gyesen lévők és az ötven év feletti tartósan munkanélküliek szintén részesülnek e kedvezményekben, de számukra még az egészségügyi hozzájárulás egészét is megfizetik.

Hiányzik a távmunka

A hazai vállalkozások egyelőre nem ismerték fel a távmunka előnyeit sem. Felmérések szerint jelenleg a munkavállalók ugyancsak 4 százaléka, azaz 140-150 ezer ember dolgozik ebben a formában. A számok ugyanakkor inkább csak becsült értékek, ugyanis pontosan nehéz megállapítani és mérni, hol mennyi a távmunkás – elsősorban a fogalom meghatározásának bizonytalansága miatt.

Nálunk hivatalosan az a személy minősül távmunkásnak, aki a hagyományos munkahelytől távol, a modern infokommunikációs eszközök segítségével, munkaszerződés keretében dolgozik legalább heti egy napot. Ezzel szemben a köznyelvben távmunkáról beszélnek akkor is, ha vállalkozói szerződéssel vagy "kényszervállalkozóként" dolgozik be valaki cégeknek, esetleg a munka egy részét rugalmas munkaidőben, otthon végzi el.

A munkaügyi szakemberek tapasztalatai szerint sokan szívesen végeznének ugyan otthonról munkát – egy felmérés szerint legalább 40 ezren vállalnák ezt a munkavégzési formát -, az állásajánlatok között azonban elvétve akad ilyen.

Ritka kivételt jelent ugyanakkor a Net-GRAL Kft., ahol az alapítástól kezdve alkalmaznak távmunkásokat elsősorban szoftverfejlesztési feladatokra. A cég egyik vezetője, Kádár Miklós a távmunka hasznának tartja az irodai költségek terén elérhető megtakarításokat és a nagyobb munkavállalói elégedettséget. Szerinte egy informatikai szakember hűségesebb a munkaadójához, ha engedik neki az otthoni munkát. Ma a főnökök leggyakoribb gondja ugyanakkor, hogy úgy érzik, ha nincs az irodában a munkatárs, akkor nem is dolgozik. A szemléletváltás ebben is elkerülhetetlen.

 

Részmunkaidős foglalkoztatás

Részmunkaidős foglalkoztatásról akkor beszélünk, ha a munkaszerződést megkötő felek a teljes munkaidőnél, tehát a napi nyolc, illetve a heti 40 óránál rövidebb munkaidőben állapodnak meg. A legtipikusabb részidős foglalkoztatási forma a négyórás munkaviszony minden munkanapon. Ugyanakkor a részidős foglalkoztatás rendkívül változatos felosztású lehet: egyes cégeknél a heti két és fél napos teljes munkaidejű vagy éppen a heti háromszor 8-12 órás munkaviszony is jellemző.

EU: hátul kullogunk

Uniós összehasonlításban Magyarország lényegesen elmarad az EU többi országának foglalkoztatási rátájától. Míg ugyanis hazánkban 58 százalék körüli a munkaképes korú lakosság körében a munkaerőpiacon részt vevők aránya, ez az Európai Unió tagállamaiban 64-65 százalék. E téren – a 27 uniós országból – csak Lengyelország és Málta van mögöttünk, igaz, 60 százalékosnál alacsonyabb a foglalkoztatási arány Szlovákiában, Olaszországban, Bulgáriában és Romániában is.

Az alacsony foglalkoztatottsági szintet a szakértők döntően a képzetlenek nagymértékű inaktivitásának tudják be; Magyarországon ugyanis az alacsony végzettségűek alig több, mint negyede dolgozik. Ez az arány azonban jó néhány volt szocialista országban sem jobb: az alacsonyan iskolázottaknak, képzetleneknek Csehországban, Lengyelországban és Litvániában mintegy 22, Szlovákiában 14 százaléka talált csupán kenyérkereseti elfoglaltságot magának. Ezen államokban viszont a magasabb végzettségűek közül többen dolgoznak, mint nálunk.

Nyugat-Európában fontos szerepet játszik a viszonylag magas foglalkoztatási ráta fenntartásában a részmunkaidős konstrukció, amely tömegek számára nyújt megélhetést és kötetlenebb életformát. Az Európai Unió régebbi tagállamainak többségében - Németországban, Nagy-Britanniában és Svédországban – 20 százalék fölötti a részmunkaidős foglalkoztatottak aránya, Hollandiában pedig az aktív korú népesség 45, s a munkában álló nők 72 százaléka dolgozik ebben a munkaformában. Az EU nyugati tagországaiban a távmunka is népszerűbb, mint nálunk: a munkavállalók 13 százaléka teremti elő megélhetésének költségeit ebben az atipikus konstrukcióban. (Az Amerikai Egyesült Államokban ez az arány eléri a 24 százalékot.)

Németországban, szeptemberben 39 713 millióan voltak állásban, 72 ezerrel többen, mint két hónappal előbb, és 638 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. Ez a létszám a legmagasabb az ország 1990. októberi újraegyesítése óta. Szakértők szerint a foglalkoztatottak száma az exportgazdaság bővülése és a beruházási aktivitás miatt nő. Ugyanakkor tény, hogy az egész Európai Uniót tekintve Németországban majdnem a legkisebb a bérek növekedési üteme – 1,9 százalékos -; ezt csak Málta múlja alul.

oglalkoztatási ráta (%)

Ország

2005

2006

Bulgária

55,8

58,6

Csehország

64,8

65,3

Észtország

64,4

68,1

Lengyelország

52,8

54,5

Lettország

63,3

66,3

Litvánia

62,6

63,6

Magyarország

56,9

57,3

Szlovákia

57,7

59,4

Szlovénia

66,0

66,6

Románia

57,6

58,8

Forrás: Eurostat

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem