×

Program a foglalkoztatás biztonságáért

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 114. számában (2007. október 15.)
A munkavédelem szigorítása, illetve a bírságszankciók nyilvánossá tétele sem hozott gyökeres fordulatot a hazai munkabiztonság helyzetében. Bár a munkahelyi baleseti statisztikák némi javulást mutatnak, a halállal végződő esetek száma továbbra is magas: 2007 első hat hónapjában ötvenen vesztették életüket munkavégzés közben, s 41-en szenvedtek súlyos munkabalesetet. A legveszélyeztetettebb területen, az építőiparban az év első felében többen haltak meg munkavégzés közben, mint egy évvel korábban. Szakértők szerint még ma is jelentős – főleg a feketegazdaságban – az eltitkolt munkabalesetek száma, s jellemző a munkavédelmi oktatás elmulasztása. A "Partnerséggel a foglalkoztatás biztonságáért" program a munkavédelem erősítését célozza.

Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint "a munkáltatók és a munkavállalók értékrendjében Magyarországon az egészség és biztonság kérdése háttérbe szorul. A nyugat-európai lakossággal összehasonlítva a biztonság a munka világában nem szerepel előkelő helyen". Ezt a megállapítást erősítik a hazai szakértők is, akik azt állítják, hogy Magyarországon senki nem tudja megmondani, hogy pontosan hány munkahelyi baleset történik, a munkáltatóknak ugyanis érdekük, hogy eltitkolják az üzemi baleseteket. Bizonyosan csak a legtragikusabbak, a halállal végződők kerülnek nyilvánosságra. Különösen így van ez a legveszélyeztetettebb szektorként számon tartott építőiparban, ahol ráadásul a legtöbb a bejelentés nélkül foglalkoztatott feketemunkás.

A nyilvánosság ereje

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál bejelentett megbetegedések és a munkahelyi balesetekről szóló közlések összevetéséből arra lehet következtetni, hogy a bejelentett és az összes munkabalesetek között körülbelül 30 százalékos az eltérés.

Munkavédelmi szakértők szerint jellemzően azok a dolgozók szenvedik el a legsúlyosabb baleseteket, s közülük halnak meg a legtöbben, akiknek a foglalkoztatása nem teljesen rendezett. A helyzetet nehezíti az is, hogy sokszor drágább a biztonság megteremtése, mint az előállított munka értéke. Azok a munkáltatók pedig, akik éppen a biztonság feltételeinek megteremtésén spórolnak, lenyomják az árakat, s így a többiek nem maradnak versenyben.

Tolnay Tibor, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke szerint manapság az állami nagyberuházásokat sorra azok a cégek nyerik el, amelyek a legalacsonyabb áron vállalják a kivitelezést. Azokba az összegekbe pedig nem igazán férnek bele a munkabiztonsági beruházások. Kling Péter munkavédelmi szakmérnök ugyanakkor úgy véli, a jelentősebb építkezéseken lényegesen jobb a helyzet, mint másutt. A nagyobb munkáltatóknál hiába van akár az alvállalkozónak is alvállalkozója, a helyi munkavédelmi megbízott folyamatosan ellenőrzi őket is.

A gazdaságban a munkamegosztás révén a termelés és a szolgáltatás körében mind több területen tapasztalható a többlépcsős vállalkozói kapcsolatok megjelenése, a különféle atipikus foglalkoztatási formák elterjedése. A partnerek mindezt nem hagyhatják figyelmen kívül, különösen nem a megrendelők, a fővállalkozók.

Munkavédelmi szakemberek szerint nem elegendő csak a szerződésben meghatározni a feltételeket, az eddigieknél tudatosabban kell kiválasztani a közreműködő partnereket, az alvállalkozókat; a nagyobb szervezetektől elvárható a kisebbek támogatása annak érdekében, hogy a balesetek száma csökkenjen a jövőben. E területen reményt keltő, hogy a nyilvánosság megteremtésével a hatósági eljárás során megállapított szabálytalanságok a közvélemény számára is láthatóvá váltak, mindenkinek lehetősége van tájékozódni a munkaügyi bírsággal sújtott munkáltatókról.

Drága következmény

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) adatai szerint idén, az év első hat hónapjában ötven halálos munkabaleset történt, 41-en pedig súlyosan megsérültek munkavégzés közben.

Az üzemi balesetek 82 százaléka és a halállal végződő esetek 90 százaléka a kis- és középvállalkozásoknál következik be. A legtöbb munkabaleset Budapesten fordul elő, a legbiztonságosabbnak pedig Zala megye munkahelyei bizonyultak. Az okokat elemző munkabiztonsági szakember, Kovácsné Balázs Edit szerint a feszített munkatempó, a rengeteg túlóra, a túlhajszoltság oda vezethet, hogy egy pillanatra kihagy a dolgozó figyelme, s máris megtörténik a baj. Tapasztalatai szerint a legtöbb munkabaleset hétfőn, illetve hétvégén történik, többnyire a feszített tempó miatt.

Az emberi figyelmetlenségen kívül – ami döntő tényező – azonban számos oka lehet annak, hogy miért hal szörnyet valaki munka közben. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a munkáltatók és a munkavállalók sok esetben félvállról veszik a munkavédelmi előírásokat. Az alapvető elővigyázatosság, mint az egyéni védőeszközök – például munkaruha előteremtése és használata -, a munkagépek műszaki állapotának folyamatos ellenőrzése, a biztonságos munkaterület kialakítása – védőkorlátok, állványok szakszerű felállítása – csökkenthetné a balesetek halálos áldozatainak számát. A munkabiztonsági szakértő úgy véli, minden szakterületen elengedhetetlen a kockázatértékelés: pontos meghatározása annak, milyen fizikai, pszichológiai tényezőknek kell megfelelniük a dolgozóknak, s munkájuk során milyen környezeti ártalmaknak lesznek kitéve.

A legtöbb halálos munkahelyi balesetben gondatlan veszélyeztetés miatt indítanak eljárást. A tragikus események mögött legtöbbször a védőeszközök, esetleg a szakértelem és a tapasztalat hiánya áll. A vállalkozások nagy részénél még csak meg sem próbálják a biztonságos munkafeltételek kialakítását. Gyakran beigazolódik az is, hogy elmulasztották a munkavédelmi oktatást. Pedig a következmény "drága": egy esetleges munkavédelmi bírság összege akár tízmillió forint is lehet.

Az év első felében az OMMF felügyelői mintegy 30 ezer munkabiztonsági ellenőrzést tartottak, s ezek nyomán csaknem 3 milliárd 900 millió forint bírságot szabtak ki. Tavaly ez az összeg összesen 7 milliárd 220 millió forintra rúgott. Igaz, a főfelügyelőség vezetői már több fórumon is bejelentették – legutóbb a nyáron megrendezett, Együtt a foglalkoztatás biztonságáért című konferencián -, hogy a hatóság ezentúl háttérbe szorítja a bírságokat, és a segítésre, a támogatásra helyezi a hangsúlyt. A kívánalom pedig az, hogy 2010-re – amint azt az Európai Unió célként tűzte ki – negyedével csökkenjen a munkahelyi balesetek száma.

Építőipari helyzetkép

Nehéz megmondani, hogy ez mennyire reális cél. A munkavédelmi hatósághoz beküldött munkabaleseti jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy az összes munkabalesetek száma kismértékű javulást mutat, azonban az építkezéseken továbbra is szinte drámai a helyzet.

Az adatokból az derül ki, hogy az építőiparban fordul elő a legnagyobb számban súlyos, sokszor életeket is követelő munkabaleset. Ez vélhetően összefügg azzal is, hogy e szektorban dívik a leginkább a feketefoglalkoztatás. Az ágazatban, az első fél évben 16 590 feketemunkást csíptek el a munkaügyi ellenőrzések során, ami azt jelenti, hogy itt foglalkoztatják a feketén dolgozók több mint 30 százalékát.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy míg 2006-ban az év első felében 14 halálos munkabaleset történt, idén ugyanebben az időszakban 25-en haltak meg az építkezéseken. A felügyelők ellenőrzéseiről készült jelentések szerint jellemző a zuhanás elleni védelem hiánya, illetve sok baleset okozója a dúcolatlan munkaárok is. A munka-egészségügyi vizsgálatok is azt jelzik, hogy ebben a szektorban fordul elő a legnagyobb számban az előzetes orvosi alkalmassági vizsgálat elmulasztása, így a munkáltatók egy része nem is tudhatja, hogy munkavállalója alkalmas-e például a magasban végzett munkára.

A kedvezőtlen tapasztalatok mellett azért előfordul pozitív példa is az építőiparban. Például a négyes metró alagútjának építésénél, ahol – mint Horváth Éva, a DBR Metró Projekt Igazgatóság illetékese elmondta – minden dolgozónak, így az alvállalkozóknak is csak akkor adnak belépőkártyát a munkaterületre, ha részt vettek a kötelező munka- és tűzvédelmi oktatáson. Ha valakinél mégis hiányosságot találnak, először írásban figyelmeztetik, második alkalommal pedig aznapra kitiltják a munkaterületről. Ha harmadszor is kiderül a mulasztás, végleg eltanácsolják, s elveszik a belépőkártyát.

 

Szabályozási keretek

A munkahelyi biztonságra vonatkozó szabályozás elsődleges célja, hogy mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat a balesetek megelőzésére késztesse. Ennek érdekében fokozott követelményeket támaszt a munkáltatókkal szemben a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtése, a munkavédelem szabályainak betartása terén.

A munkáltató köteles – az erre vonatkozó szabályok betartásával – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit megteremteni. A munkahelyi balesetekkel kapcsolatosan felelősség elsősorban a munkáltatót terheli, kártérítés fizetésére kötelezhető. A munkavállalóknak azonban viselniük kell a kárnak azt a részét, amely vétkes magatartásuk következményeként állott elő. A törvény szerint a munkáltatónak a kárt akkor is meg kell térítenie, ha a baleset bekövetkezésében nem volt szerepe.

Munkavédelmi bírság

Az ellenőrök szerint nem köthetők nemzetgazdasági ágazathoz az emelőgépekkel kapcsolatosan feltárt problémák. Az év első hat hónapjában a munkabiztonságot érintő súlyos jogsértések mintegy 6,7 százaléka az emelőgépek üzemeltetése során fellépő veszélyeztetés volt.

Súlyos veszélyhelyzetet jelent a fékberendezés nélkül működtetett vagy a pótlólagos ellensúllyal felszerelt villástargonca is. Az üzemeltetés során elkövetett szabálytalanságok az összes súlyos jogsértés 36,8 százalékát tették ki ebben az időszakban.

A legtöbb munkavédelmi bírságot – 10 674-et – az üzemeltetés biztonságtechnikai hiányosságai miatt szabták ki, ami arra is rávilágít, hogy az eltávolított védőburkolatok, biztonsági berendezések okozzák továbbra is a legtöbb kockázatot. Számos baleset okozója a védőeszközök hiánya is: az összes munkavédelmi szabálytalanság 12,3 százaléka sorolható ide.

Az évente bekövetkezett munkahelyi balesetek nagy száma is bizonyítja, hogy a mezőgazdasági munkák is nagy kockázatú, veszélyes tevékenységnek minősülnek. A növénytermesztés során használt mezőgazdasági erő- és munkagépek veszélyessége szigorú munkabiztonsági szabályok betartását követeli meg. Ennek ellenére az idén az első három hónapban – tehát a mezőgazdasági munkák szezonja előtt – már 201 baleset történt az agráriumban. (Nemzetgazdasági szinten összesen 4301 munkabaleset fordult elő ebben az időszakban, ebből 332 szárazföldi, csővezetékes szállítás közben, 315 a kiskereskedelemben, 291 az élelmiszer és ital gyártása során, 258 az építőiparban, 239 az egészségügyi és szociális ellátásban.)

Összes munkabaleset

2003. I. félév

12 528

2004. I. félév

10 493

2005. I. félév

11 150

2006. I. félév

10 379

2007. I. félév

9 487

Forrás: OMMF

Hőségriadó célvizsgálattal

A nagy nyári forróságban elrendelt hőségriadóval kapcsolatban célvizsgálatot is végzett az OMMF. Az eredmény lehangoló, hiszen a vizsgálatba bevont 1081 munkáltató több mint 50 százalékánál tapasztaltak szabálytalanságot a felügyelők.

A több mint 30 ezer munkavállalót érintő ellenőrzés során 11 127 dolgozó esetében tártak fel hiányosságot; elsősorban a védőital és a pihenőidők kiadását mulasztotta el az érintett munkaadó, és nem gondoskodott az ivóvíz hűtéséről, s az eldobható poharak beszerzéséről sem. A célvizsgálat során kiderült, zárt munkahelyeken, üzemcsarnokokban hibás volt a védőberendezésnek számító klímaberendezés, a szabadtéri munkahelyeken pedig nem alakítottak ki a kötelező pihenőidő eltöltéséhez megfelelő helyet, árnyékot, ülőalkalmatosságot.

Hiányosak voltak az elsősegélynyújtás feltételei is. Azokban az esetekben, amikor a feltárt kisebb hiányosságokat a munkáltató haladéktalanul, még az ellenőrzés ideje alatt megszüntette, a felügyelők nem alkalmaztak szankciót. Munkavégzéstől eltiltó határozat mindössze 12 esetben született, s csak 214 főre vonatkozott. Összesen 42 munkavédelmi bírságot szabtak ki összesen 1 millió 295 ezer forint összegben.

Partnerséggel a biztonságért

A munkavédelem erősítésében a hatósági munka önmagában kevés, hiszen annak ellenére, hogy a felügyelők ellenőriznek, intézkednek, szigorúan szankcionálnak, a hiányosságok egy része újratermelődik.

Az OMMF ezért tavaly szeptemberben több csatlakozó szervezettel aláírta a "Partnerség a foglalkoztatás biztonságáért" című dokumentumot, amelyben a munkaadók vállalták, hogy közreműködnek a munkahelyek biztonságának növelésében. Mind többen ismerik fel ugyanis, hogy a munkavállalók élete, testi épsége, egészsége a társadalom és a nemzetgazdaság legfontosabb értéke. Az ezzel kapcsolatos munkavédelmi feladatok megvalósítása a munkáltató felelőssége – teljesítenie kell tehát az alapvető munka-egészségügyi és munkabiztonsági, azaz munkavédelmi előírásokat, meg kell teremtenie az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörnyezetet, és megfelelő munkafeltételeket kell kialakítania.

Mindezeken túl a partnerek törekednek az előírt minimális munkavédelmi követelményeket meghaladó fejlesztésekre, a munkakörülmények folyamatos javítására is. A partner munkavállalók azt is vállalták, hogy a piaci versenyben elfoglalt előnyösebb helyzet elérése érdekében nem sértik meg a munkaügyi szabályokat.

A főfelügyelőség vezetése ugyanakkor úgy látja: eredményeket csak akkor tudnak elérni, ha a munkáltatók minél nagyobb arányban ismerik fel gazdasági érdekeiket a munkavédelem fejlesztésében, s ezzel a súlyos munkabalesetek megelőzésében. Az OMMF ennek jegyében további lépéseket is tett a munkáltatók, főként a mikro- és kisvállalkozások tájékoztatása érdekében. A partnerségi stratégiába illeszkedően – "Megelőzni jobb, mint gyógyítani" mottóval – kialakította a regionális Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálatot, amely a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségének, társadalmi, gazdasági hasznosságának felismertetését, az alapvető ismeretek terjesztését a közvetlen kapcsolatokra épülő párbeszéd tudatformáló erejével kívánja elérni.

A hatóságnál elmondták: az októbertől működő, ingyenes szaktanácsadást nyújtó szolgálat célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogosultságoknak és kötelezettségeknek, elsősorban a szervezett munkát végző dolgozók, önfoglalkoztatók és munkáltatók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek munkájának segítése, mind több biztonságos és egészséges munkahely létrehozása.

Uniós stratégia

A főfelügyelőséget az is motiválta a szolgálat létrehozásában, hogy álláspontja szerint a munka világa valamennyi szereplőjének legfontosabb feladata a kellő információk megszerzése. Az összefogás pedig azért is létfontosságú, mert az Európai Unió 2007-2012 közötti közösségi stratégiája a jó munka/minőségi munka megvalósítását látja az egyik legsürgetőbb feladatnak.

Ennek fontosságát az Európai Munkabiztonsági Ügynökség riasztó statisztikája is alátámasztja, amely szerint az Unió tagállamaiban minden ötödik másodpercben megsérül egy munkavállaló, s minden második órában meghal egy uniós állampolgár munkavégzés közben. Vagyis évente 5500-an veszítik életüket üzemi balesetben. Emellett több mint 4,5 millió olyan baleset történik, amely három napnál hosszabb betegszabadságra kényszeríti a sérültet. Az elvesztett munkanapok száma meghaladja a 146 milliót.

Ez a probléma különösen súlyos a kis- és középvállalkozások által üzemeltetett munkahelyeken. Munkabiztonsági szempontból az Európai Unióban is az építőipar a legveszélyesebb terület, ahol – csakúgy, mint nálunk – nem költenek eleget munkavédelmi eszközökre, s a munkáltatók és a munkavállalók sem tartják be a biztonsági szabályokat.

Az ügynökség képviselője, dr. Jukka Takala munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakértő szerint a nagyobb vállalatok már felismerték, hogy a megfelelő munka- és egészségvédelem egyben üzleti előnyt is jelent, sőt kulcsfontosságú üzleti kérdés. A tapasztalatok azt jelzik, hogy azokban a tagállamokban, ahol a legjobb munkakörülmények érvényesülnek, a termelékenység is a legnagyobb. Ezért az Unióban is kihívást jelent, hogy a kisebb vállalkozásokat is rávegyék ugyanezen intézkedések alkalmazására, hiszen versenyképességük hosszú távon a motivált, egészséges munkaerőn múlik.

Figyelemfelkeltő kampány

Az ügynökség 2000 óta évente más-más kérdést megcélozva tudatosító és figyelemfelkeltő kampányokat szervez, immár több mint harminc ország részvételével; az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén több mint négymillió információs szóróanyagot osztanak ki.

Tavaly az európai kampány a "Biztos kezdet" nevet kapta, mivel a fiatalok munkahelyi biztonságát és egészségvédelmét állította középpontba. A statisztika mögött ugyanis egyéni történetek sejlenek fel: fiatalok, akik egész életükben kénytelenek együtt élni egy baleset következményeivel; emberek, akik túl korán halnak meg tapasztalatlanságuk, szakmai tudásuk hiányosságai miatt.

Idén a célterület a váz- és izomrendszeri problémák megelőzése. A legtöbb munkahelyi eredetű váz- és izomrendszeri rendellenesség ugyan hosszabb idő elteltével alakul ki – a munka természete vagy a munkahelyi környezet következtében -, azonban lehet baleset során elszenvedett sérülés, törés következménye is. A kampány lényege az információ és az ötletek megosztása. Elsősorban a partnerségről és a részvételről szól, valamint a fiatalokat készíti fel a munka világába történő belépésükre.

Az EU végső célnak a balesetek, illetve foglalkozási betegségek 25 százalékos csökkentését fogalmazta meg közösségi szinten 2010-re. Ennek elérése érdekében nyolc célterületet jelölt ki, közöttük a közösségi előírások megvalósítását, a jogi keretek adaptálását a munkahelyi változásokhoz, a nemzeti stratégiák fejlesztésének támogatását, a munkaadók és munkavállalóik magatartásának egészségcentrikus megváltoztatásának erősítését, illetve a munkahelyi egészség és biztonság nemzetközi szintű támogatását. A program tervezésében koordinálóként és közreműködőként egyaránt érintett az OMMF is.

A szociális partnerek közül különösen a szakszervezeteknek van fontos szerepük a munkavédelem társadalmasításának ügyében. A hazai jogszabályok munkavállalói jogként rögzítik, hogy a munka világa alapkérdéseiben – ideértve az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, munkafeltételeket – a dolgozók részére biztosítani kell a konzultációhoz és a tájékoztatáshoz való jogot, lehetőséget. Ez a jog minden dolgozót megillet, amit közvetlenül vagy választott képviselőik útján gyakorolhatnak. A szakszervezeteknek tehát fontos feladatuk, hogy ösztönözzék a munkavállalókat jogaik érvényesítésére, s a jelenlegi helyzeten túllépve, minél több helyen kezdeményezzék a munkavédelmi képviselő megválasztását.

Szervezeti átalakulás

Az OMMF ez év január elsejével jelentős átalakuláson ment keresztül: egy kormányhatározat alapján egységes felügyeleti rendszer jött létre azzal, hogy a munkabiztonság és a munkaegészségügy hatósági feladatai egy irányítás alá, egy hatósághoz kerültek.

Ez az intézkedés azt jelentette, hogy Európa többi országához hasonlóan a munkavédelem és a foglalkozás-egészségügy egységes ellenőrzési módszerekkel, megerősített felügyelői létszámmal végzi ellenőrző tevékenységét. A miniszterelnök a közelmúltban bejelentette, hogy a kormány elszánt a munkaügyi és a munkavédelmi szabálytalanságok visszaszorítására, s ehhez plusz anyagi forrásokat is rendel. Mindez azt jelenti, hogy az OMMF szervezetében, hatáskörében és létszámában is megerősödik.

Erre már csak azért is nagy szükség van, mert a munkabiztonsági szabályok betartása a különböző foglalkozási ágazatokban más és más. Ennek oka az is, hogy ma Magyarországon a munkavédelmi törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozókra, miközben számuk 450-500 ezerre tehető. Mintegy félmillió dolgozóra nem terjed ki a kötelező foglalkozás-egészségügyi ellenőrzés sem. E téren sok a gond az alkalmi munkavállalókkal is, hiszen ugyanúgy előzetes orvosi vizsgálaton kellene részt venniük, mint bármely más foglalkoztatottnak. Munkavédelmi szakemberek szerint a munkavédelmi törvény módosításával jogszabályilag kell rendezni ezt a lehetetlen állapotot.

A munkavédelmi érdekegyeztetés legfelsőbb szintje az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavédelmi bizottsága. A háromoldalú testületben – amelynek működését a munkavédelmi törvény szabályozza – a partnerek jellemzően konszenzusos döntést hoznak. A középszintű érdekegyeztetés helyszínei, illetve fórumai az ágazati párbeszédbizottságok, ahol viszont szakértők megfogalmazása szerint még nem bevett gyakorlat a munkavédelmi kérdések megtárgyalása. Úgy vélik, a közeljövőben e bizottságok nagy feladata lesz, hogy a munkahelyi stressz helyzetével foglalkozzanak, amelyet az Európai Párbeszédbizottság az egyes országok ugyanezen testületeinek ajánlott megtárgyalásra.

Munkavédelmi képviselő

Törvény írja elő, hogy a munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik érvényesítésére jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt vagy képviselőket választani.

A választás törvény által biztosított jog, nem szükséges hozzá a munkáltató engedélye, csak a választással kapcsolatos egyeztetési kötelezettség áll fenn. Munkavédelmi képviselőt minden munkáltatónál választani kell, ahol a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók létszáma legalább ötven fő.

A választás lebonyolítása, a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége, ugyanakkor kezdeményezniük a munkavállalóknak, a munkahelyen működő üzemi tanácsnak vagy a képviselettel rendelkező szakszervezetnek kell.

Amennyiben ilyen kezdeményezés nincs, a munkáltatónak a munkahelyen szokásos módon tájékoztatnia kell a munkavállalókat a választás megtartásának törvényi kötelezettségéről, ugyanakkor ügyelnie is kell a törvényes feltételek érvényesítésére. Fontos tudni, hogy nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatói jogokat gyakorolja, illetve a cég vezetőjének közeli hozzátartozója, továbbá aki a választási bizottság tagja, valamint az sem, aki főtevékenységként munkavédelmi – munkabiztonsági, munka-egészségügyi – feladatokat lát el.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. október 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem