Uniós támogatások vállalkozásoknak

A vállalkozások számára meghirdetett pályázatok szinte dömpingszerűen jelentek meg az elmúlt időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT). Az uniós kasszából finanszírozott támogatások elérhetővé tétele jó hír volt a rendre forráshiánnyal küszködő kis- és középvállalkozói (kkv) réteg számára, viszont alapos fejtörést okozott, hogy miként tudnának megfelelni a részvételi feltételeknek. Az Európai Unió strukturális alapjaiból származó pénzek felhasználásának ugyanis 2007 és 2013 között is szigorú szabályai vannak; s ezek több ponton eltérnek az előző uniós finanszírozási ciklusban megszokottaktól. Ezért sok mindent újra kell tanulniuk a potenciális pályázóknak.

Eltérő feltételek

Az idén kezdődő hétéves finanszírozási ciklusban összesen 800 milliárd forintnyi támogatást költhetnek el a vállalkozások az uniós kasszából, s a kormány döntése értelmében ennek nagyjából a negyedére már az első időszakban jelentkezhetnek. A keretből ugyanis 200 milliárd forintra az első két esztendőben kiírják a pályázatokat; ami részben meg is történt.

A vállalkozások számára elérhető források "képzeletbeli tortájának" legnagyobb szeletét az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) pályázatai teszik ki. A GOP voltaképpen a GVOP-ként emlegetett Gazdasági Versenyképesség Operatív Program utódjának tekinthető, amely 2004 és 2006 között fogta össze a vállalkozások fejlesztésére szolgáló forrásokat.

Újdonság, hogy ez évtől nem minden gazdasági társaságnak kell e program iránt érdeklődni, ha forráslehetőségeket keres. Számít ugyanis, hogy az ország mely területén tevékenykedik a cég. Míg a Nyugat-, Közép- és Dél-dunántúli, valamint az Észak-magyarországi, Észak-alföldi és Dél-alföldi régió esetében a GOP ad iránymutatást, addig az ország legfejlettebb területén tevékenykedőknek, a budapesti és a Pest megyei cégeknek meghirdetett pályázatokat a Közép-magyarországi Regionális Operatív Program foglalja magában. Ez nem tartalmaz mást - legalábbis a kkv-k vonatkozásában -, mint a másik hat régió kiírásainak tükörpályázatait.

Némely ponton azonban eltérnek a feltételek, s rendszerint az elvárt önrész mértéke sem ugyanaz, mint a kevésbé fejlett országrészek gazdálkodói számára előírt saját erő.

Megnövelt pénzkeret

A vállalkozások számára már az idén januárban meghirdettek pályázatokat. Az akkor közzétett kiírásokra olyan sokan jelentkeztek, hogy hamar kiürült a keret. A mikro- és kisvállalkozások eszközbeszerzésére meghirdetett összesen 800 millió forint is kevésnek bizonyult, így az elérhető forrást a nyár folyamán 1,2 milliárd forintra növelték. Egyúttal meghosszabbították a pályázatok beadásának határidejét is, jóllehet a november végi terminusról már ekkor tudni lehetett, hogy csupán "képzeletbeli" határidő, a kassza ugyanis nem tart ki addig.

Nemcsak a forrás mértékén változtattak, hanem módosították az egyes pályázók által igényelhető összeg felső határát is. Az eredetileg 5 millió forintos limitet az igényekhez igazodva 10 millióra növelték. Az érdeklődés intenzitása szakemberek szerint egyértelműen jelzi, hogy a kis- és középvállalkozások önerőből képtelenek a fejlődésre.

A kkv-k számára a nyár közepén egyidejűleg hirdették meg a további pályázatokat: július második hetében összesen tíz kiírást tettek közzé, néhány hétnyi felkészülést adva a jelentkezőknek. A pályamunkákat ugyanis csak augusztus 24-étől lehetett beadni. Ekkortól tehát egyidejűleg várják a jelentkezéseket a Gazdaságfejlesztési Operatív Program öt kiírására, illetve a közép-magyarországi programban meghirdetett öt célra. Ezek keretében Budapesten és Pest megyében összesen 3,4, az ország többi régiójában 9,4 milliárd forint áll rendelkezésre. Számítások szerint e keretből hozzávetőlegesen 2000-2500 pályázat kaphat zöld utat. Az összesen csaknem 13 milliárd forintos keretnek nagyjából a háromnegyede szolgálja majd a kisvállalkozások fejlődését, illetve a munkahelyteremtést.

Új munkahelyek

A komplex technológiai korszerűsítésekre összesen 3,3 milliárd forintnyi támogatást szánnak; erre elsősorban azon társaságoknak érdemes pályázniuk, amelyek hátrányos helyzetű kistérségekben tevékenykednek. Utóbbiak például akkor számíthatnak a közösségi segítségre, ha környezetvédelmi vagy energiatakarékossági beruházásokat valósítanak meg, illetve piacra jutásuk érdekében használják fel a pénzt. Minderre – ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől kedvező választ kapnak – egyenként 35 és 500 millió forint közötti összeget költhetnek el.

A munkahelyteremtő beruházásokat támogatják a Közép-magyarországi régió hátrányos kistérségeiben is, erre összesen 1,5 milliárd forintot szánnak. A nyertes kérelmező legkevesebb 35 millió forintot kap, de a legnagyobb projektek előkészítői is legfeljebb 150 millió forinttal kalkulálhatnak. A hátrányos helyzetű térségekben csak azoknak érdemes pályázniuk, akik meghatározott számú új munkahely létrehozását vállalják. További feltétel, hogy a projekt révén ne csak időlegesen bővüljön a környék foglalkoztatottainak száma, de bizonyos ideig őrizzék is meg a munkahelyeket.

Más pályázat esetében kevésbé lehetséges a munkanélküliség célzott csökkentése; ilyenkor inkább azt várják el, hogy az uniós források segítségével megvalósított beruházások meghatározott ideig működjenek.

Szolgáltató központok

Nem közvetlenül a kis- és középvállalkozásoknak szól, de e réteget is érinti a munkanélküliség csökkentését célzó, a nemzetközi szolgáltató központok létesítésére fordítandó keret is. A fővárosban és Pest megyében együttesen csaknem 1 milliárd forint jut erre, az ország többi részében pedig 2,2 milliárd.

Kóka János gazdasági miniszter a pályázatok ismertetésekor úgy fogalmazott: az utóbbi években, a hasonló centrumokban összesen 14 ezer új munkahely keletkezett, köszönhetően – a többi között – az IBM, a General Electric vagy a T-System jelenlétének. A kormányzati várakozások szerint a következő három évben e létesítményekkel megkétszerezhető a szolgáltató központokban dolgozók száma. Ehhez kapcsolódóan fontos szerep jut a kisebb cégeknek is; legyen szó beszállítókról vagy más módon a nagyvállalatok tevékenységére építő társaságokról.

Noha az Unió nem engedélyezte, hogy a Közép-magyarországi régió vállalkozásai – a térség fejlettsége miatt – azonos mértékben jussanak forrásokhoz, e régió fejlődése mégis kulcsfontosságú az ország egésze számára. Mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a bruttó hazai termék (GDP) 50 százalékát e térség és Győr tengelye mentén termelik meg a cégek. Budapesten és Pest megyében tartják nyilván a hazai vállalkozások kétötödét, s itt költik el az országban kutatás-fejlesztésre fordított összeg kétharmadát – emelte ki Németh Imre, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület államtitkára, magyarázva, hogy miért nélkülözhetetlen az itteni vállalkozások segítése.

Az államtitkár hangsúlyozta: a régió elmaradott térségeinek felzárkózása kizárólag akkor lehet sikeres, ha nem csak másutt, de itt is a megvalósításra érdemes pályázatokra költik el a támogatást, s nem alkalmazzák a mostanában egyre többet szorgalmazott módszert, amely szerint lakosságszám-arányosan kellene elosztani a pénzeket.

Árbevételi szempontok

Úgy látszik azonban, a lakosság száma a jövőben sem lesz mérvadó a keretek felosztásakor. Az lett viszont az árbevétel 2007-től. Noha eleinte sok vitát keltett, hogy az árbevétel növelésére meglehetősen szigorú szabályt vezetett be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a pályázatokban, a kifogások ellenére változatlan maradt az eredeti elhatározás. Sőt, a kormányzat láthatóan elégedett is e döntésével.

Legalábbis erre utal, hogy a januárban közzétett pályázatok értékelésekor Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott: a vállalkozások a megváltozott feltételek mellett is aktívak voltak, s a pályázatok népszerűsége jelzi, hogy megfelelőek a követelmények.

A tárcavezető hozzátette: a szigorú kritériumokkal el kellett érni, hogy akárki – kontroll nélkül – ne részesedhessék a fejlesztési forrásokból, ugyanakkor ne csak azok kaphassanak támogatást, akik e nélkül is finanszírozni tudnák beruházásaikat. Ha ugyanis túlságosan kevés a külső segítség, félő, hogy csupán azok pályáznak, akik nem igazán szorulnak erre rá – ismerte el a miniszter, aki szerint a tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy a legcélravezetőbb 25 és 50 százalék között megszabni a szükséges önerő arányát.

Jeremie program

A munkaadói érdekképviseletek szerint ugyanakkor nem sikerült maradéktalanul teljesíteni az ezzel kapcsolatos célkitűzéseket. Szép számmal akadnak ugyanis kis- és középvállalkozások, amelyek hiába akarnak, nem tudnak megfelelni az elvárásoknak.

A legnagyobb gondot a követelményként meghatározott önrész nagysága okozza, amelyet a kisebb cégek javarészt nem képesek előteremteni – hívta fel a figyelmet Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára szerint sokaknak okoz nehézséget a 30-50 százalékos saját rész kigazdálkodása, ami olyan beruházásokat is ellehetetleníthet, amik a vállalkozó versenyképességének megőrzéséhez vagy eléréséhez nélkülözhetetlenek lennének. Mindez az árbevétel-növekedési követelményekkel együtt szinte lehetetlenné teszi a mikro- és kisvállalkozások számára a pályázatokon való részvételt. A kicsiknek tehát éppen az a köre esik el a lehetőségtől, amelynek külső segítség nélkül esélye sincs tervezett beruházása megvalósítására.

Adminisztrációs terhek

Bár elméletileg kölcsön révén is finanszírozhatnák az önerőt, de azt még olcsó hitel esetén sem képesek magukra vállalni a kicsik - fejtette ki a főtitkár, aki abban reménykedik, hogy az uniós kasszából finanszírozott Jeremie program talán jelenthet némi előrelépést. Csodát azonban attól sem szabad várni, hiszen a tervezett 6 millió forintos felső határ aligha lesz elég az esetek jó részében. Nem könnyű tehát a kkv-knak hozzáférniük az uniós támogatásokhoz, amelyek sokkal nagyobb arányban szolgálják állami és önkormányzati fejlesztések megvalósítását – tette hozzá Dávid Ferenc.

A kisvállalkozásokat az anyagi nehézségeken kívül az is sújtja, hogy a pályázatok átfutási ideje lassú, s az adminisztrációs terheken is lenne mit enyhíteni.

A pályázatok megírása meghaladja a kis cégek tudását, amelyek emiatt kénytelenek pályázatíróhoz fordulni. Ám ez sokuk számára aránytalanul nagy kiadást okoz, s kétszer is meggondolják, hozzáfogjanak-e a projekthez. Ráadásul a mikrovállalkozók aligha értik a pályázati dokumentációban használatos nyelvezetet, s ez már eleve ellehetetleníti az önálló részvételt. Éppen ezért a VOSZ megállapodást kötött pályázatírókkal arról, hogy a szövetség tagvállalkozásai számára kedvezményes áron készítik el a beadványokat, illetve a tanácsadás a kezdeti időszakban – legalábbis az alapkérdésekben – ingyenes. A kkv-k zöme ugyanis csak így vehet részt eredményesen a pályázatokon, vagyis hogy ne csak benyújtsa az igényét, hanem arra rá is bólintson a bírálóbizottság.

Jó hír viszont, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési pályázatai esetében lényegesen könnyebb lesz teljesíteni a biztosítékokkal kapcsolatos követelményeket. Az újításoknak köszönhetően ugyanis kisebb garanciát várnak el a pályázóktól a projekt megvalósítására. Míg korábban 120 százalékot kellett "letenni az asztalra", ez az idei évtől 100-ra mérséklődött a fejlesztés megvalósításának időszakában, a megvalósítás után pedig elegendő az összeg 50 százalékára fedezetet adni.

Szintén sokak számára lehet előnyös, hogy a beruházás elkészültét követően kizárólag akkor van szükség bármilyen biztosítékra, ha a támogatás mértéke meghaladja az 50 millió forintos határt. Aki ennél kisebb összeget kér és kap az uniós kasszából, ezt az összeget nem kell félretennie – részletezte Essősy Zsombor, a Magyar Pályázatkészítő Iroda ügyvezető igazgatója.

Könnyítés a garanciákban

A kisvállalkozások számára ennél nagyobb segítség, hogy a bankgarancia helyett az új szabályok szerint felajánlhatják az inkasszó lehetőségét is. Ezek szerint a forráshiányos cégnek módja van rá, hogy a letétként elhelyezett pénzösszeg helyett mindaddig, amíg a biztosítékot elvárják, ne kelljen félretennie pénzt. Csupán hozzá kell járulnia ahhoz, hogy - valamennyi számlájánál – azonnali fizetési meghagyással vonhassák le számlájáról a támogatás összegét abban az esetben, ha valamilyen okból a projekt meghiúsul. A vállalkozások tehát költségmentesen oldhatják meg a biztosíték nyújtását.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint e feltételek valamennyi pályázóra vonatkoznak, tehát nemcsak azokra, akik a későbbiekben igénylik a támogatást, hanem azokra is, akiknek beadványára már rábólintottak, illetve akik már megvalósították projektjeiket. Aki korábban a régi szabályok szerint kért és kapott támogatást, esetében egy szerződésmódosítással korrigálnak a feltételeken.

Foglalkoztatási projektek uniós kasszából

Dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi, valamint Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter augusztusban közösen ismertették az EU társfinanszírozásával elérhető foglalkoztatási és képzési projekteket. A programokra 2008 végéig összesen közel 35 milliárd forint jut, 85 százalékban uniós forrásokból. Mindez a foglalkoztatási, felnőttképzési és szakképzési projekteknek csak az első csomagját jelenti; 2007-2013 között hasonló programokra (a Társadalmi Megújulás, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében) mintegy 100 milliárd forint fordítható.

A Start Plusz, a Start Extra és a Lépj egyet előre! programokon kívül a kis- és középvállalatok munkavállalóinak munkahelyi képzésére hárommilliárd forint jut. A pályáztatás során egy-egy társaság támogatásának összege elérheti a 10-50 millió forintot. A támogatható tevékenységek között a számítástechnikai, idegen nyelvi, vezetőképzési, vállalkozási ismeretek egyaránt szerepelnek. Mintegy 6000 munkavállaló képzésére nyílik lehetőség. A pályázatokat október 5-étől lehet benyújtani, s legkésőbb december 31-éig fogadják be azokat. Érdemes azonban tudni, hogy minél korábban lép a vállalkozás, annál nagyobb eséllyel számíthat kedvező válaszra, hiszen a kassza kiürülését követően akkor is felfüggesztik a pályázatot, ha a határidő még nem járt le.

A cégek nemcsak a napi – gyártó, illetve szolgáltató – tevékenységükkel összefüggő tanfolyamokhoz kaphatnak támogatást, hanem pénzügyi, számviteli, adó, vám, társadalombiztosítási és idegen nyelvi képzések is szóba jöhetnek. Hasonlóképpen a vállalkozási kultúra szempontjából kulcsfontosságú számítástechnikai és informatikai tudás színvonalának növelését, illetve a munka- és egészségvédelmi ismeretek bővítését is segítik az uniós források. Érdemes próbálkozniuk azoknak is, akik időszerěnek tartják a gazdasági társaságok felső és középvezetőinek továbbképzését. A minőséget garantálhatja, hogy kizárólag akkreditált intézmény által nyújtott, minősített szolgáltatás vehető igénybe, s emellett a választott oktatási formának szerepelnie kell az Országos Képzési Jegyzékben. Érdemes tudni, hogy a pályázó csak külső, piaci szereplő által nyújtott szolgáltatásokat vehet igénybe, a saját maga által szervezett, belső képzéseket nem ismerik el támogatási célként. A rendelkezésre álló keretből összesen nagyjából 110, az Unió által társfinanszírozott képzés segíti a jövőben a munkavállalók készségeinek és kompetenciájának javítását, s ezen keresztül a foglalkoztatás bővítését.