Munkanélküliség – számokban
A május-júliusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 949 ezer, a munkanélkülieké 297 ezer fő volt, ami 7 százalékos munkanélküliségi rátát jelent – adta hírül augusztusban a Központi Statisztikai Hivatal. A vizsgált időszakban átlagosan a 15-64 éves népesség 62 százaléka, a munkavállalási korúaknak 65,1 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak létszáma átlagosan 3 millió 949 ezer volt, közel 15 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Az állástalanok 17,8 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból került ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 16,8 százalék volt, 1,7 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel ezelőtti értéknél.
Tetten ért feketemunkások
Csaknem kétszer annyi munkavállalót értek tetten feketemunkán az idei év első hét hónapjában, mint 2006 hasonló időszakában – közölte júliusban a kormányszóvivő. Az idén az első negyedévben 393 engedély nélkül tevékenykedő külföldi állampolgár foglalkoztatására derítettek fényt a munkaügyi felügyelők. Emiatt 203 millió forintos bírságot szabtak ki a munkáltatókra. Jelentősen javult a felderítések hatékonysága, hiszen 2007-ben eddig már 45 483 bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalót értek tetten az ellenőrök. A feketén foglalkoztatottak közül 1390 külföldi állampolgár volt, közülük 801-en az építőiparban, 272-en a mezőgazdaságban, 218-an pedig a feldolgozóiparban dolgoztak engedély nélkül. A munkaügyi főfelügyelőség 668 millió forint bírságot rótt ki a munkaügyi szabályok megsértőire. Az ellenőrzések hatékonysága tovább javul azzal, hogy újabb 150 munkaügyi felügyelő állhat munkába 2007-ben és 2008-ban. A létszámemelésnek köszönhetően 10-15 ezerrel emelkedhet az ellenőrzött munkáltatók száma a feketegazdaság visszaszorítása érdekében.
GOP-pályázatok
A kormány júliusban elfogadta a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) 2007-2008. évi akciótervét. Azzal számolnak, hogy a két év alatt 35 ezer vállalkozás juthat visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatáshoz. Az augusztus 24-én megnyílt pályázatokon 2000-2500 pályázó kaphat 600 ezertől 500 millió forintig vissza nem térítendő támogatást beruházásának felére-harmadára. Az év elején meghirdetett és nemrégiben lezárult gazdaságfejlesztési pályázatokat kétszeresen túljegyezték a pályázók. A mintegy 25 milliárd forintos keretre 48 milliárd igény érkezett. Nagy volt az eltérés a régiók aktivitása között; a lezárult kiírásokra a legtöbb pályázatot Dél-Alföldről adták be, a legtöbb forrást Észak-Magyarországról igényelték, legkevésbé a Dél-dunántúli régió volt aktív. Az 50-500 millió forintos támogatásra pályázók mintegy fele kis- és középvállalkozás volt.
Novembertől mikrohitel
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. (MV) néven, 1 milliárd forint jegyzett tőkével létrehozta azt a pénzügyi vállalkozást, amelyen keresztül a kis- és közepes vállalkozások hozzájuthatnak majd a Jeremie típusú forrásokhoz. Három termékfajta lesz: mikrohitel, kezességvállalás és tőkeprogramok. A társaság üzletszerűen folytatott főtevékenysége a kezességvállalás, a másik kettőt nem profitorientált módon, támogatásközvetítőként végzi a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) megbízásából, s a források kihelyezéséhez pénzügyi közvetítőket vesz igénybe. A vállalkozások novemberben juthatnak majd először ilyen típusú forráshoz. A Gazdaságfejlesztési Operatív Programban (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Programban (KMOP) a 2007-2013 közötti időszakra mostani árfolyamon összesen 190 milliárd forint áll rendelkezésre Jeremie típusú pénzügyi programokra, amivel a hét év alatt elméletileg kétezermilliárd forintnyi forrás mozgatható meg. A keretből a mikrohitelekre 55, a tőkeprogramra 45, a kezességvállalásra 90 milliárd forintot szánnak.
Rehabilitációs intézet
Megalakult az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet. A szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló hivatal 2007 júliusától kezdte meg működését. Az intézet feladata többek között szakvéleményt adni a rehabilitációs járadék bevezetését követően az egészségkárosodás mértékéről, a szakmai munkaképességről, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, időtartamáról, valamint a rokkantsági nyugdíj megállapításáról történő szakvélemény kiadása. Az intézet komplex rehabilitációs eljárást végez. Az új intézmény az Országos Orvosszakértői Intézet bázisán kezdi meg működését, főigazgatóját a miniszter nevezi ki.
Munkaerő-kölcsönzés
Egyre nagyobb az igény a kölcsönzött munkavállalókra; a kölcsönző cégek 2002-ben 30 ezer, a múlt évben 102 ezer kölcsönözhető munkavállalóval kötöttek munkaszerződést – derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett múlt évi elemzésből. A 102 ezer kölcsönözhető alkalmazottat tavaly 128 ezer esetben vették kölcsön a foglalkoztató cégek. A múlt évben 2528 cég kért dolgozókat a kölcsönzőktől, ezek közül 1022 a feldolgozóiparban tevékenykedik, 392 pedig a kereskedelemben. A kölcsönzési igények körülbelül 10-10 százalékát képviselték a sport, kultúra és egyéb szolgáltatás területén, valamint a vendéglátóiparban tevékenykedő vállalkozások. Korábban a villamosenergia-, gáz-, hő-, vízszolgáltatás és a mezőgazdaság is nagyobb arányban foglalkoztatott kölcsönzött munkavállalókat. A kölcsönbe vevő cégek leginkább fizikai dolgozókat keresnek, főként betanított munkásokat.
Kevesebb vállalkozó
Az elmúlt fél év során nőtt a bejegyzett vállalkozások száma Magyarországon, de ezzel sem érjük el az egy évvel ezelőtti szintet – derül ki a KSH közleményéből. Jóllehet a vállalkozókedv élénkül, de az újonnan regisztrált vállalkozások száma még mindig messze elmarad a tavalyi év azonos időszakában mérttől. A bejegyzett vállalkozások száma január óta 6 ezerrel, 1 millió 282 ezerre emelkedett, azonban ez így is alacsonyabb az egy évvel ezelőtti 1 millió 309 ezernél. A vállalkozások száma az első félévi emelkedés ellenére is 2,3 százalékkal elmarad az egy évvel ezelőttihez képest. Az egyéni vállalkozói kedv mérséklődött, hiszen a vállalkozások száma kizárólag a társas formációk számának bővülése miatt nőtt. Az egyéni vállalkozások száma 669 ezer volt, azaz januárhoz képest több mint 1000-rel csökkent.
Csökkent a reálkereset
A január-júniusi reálkereset – a fogyasztóiár-index 8,6 százalékos növekedése mellett – 6,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusban. A vizsgált időszakban a legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaság egészét tekintve átlagosan 2 millió 778 ezer volt, 9 ezerrel több, mint egy éve. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan bruttó 181 500 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál tevékenykedők 171 600 forintot kerestek. A költségvetési szervezeteknél foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 208 300 forint volt, ami tartalmazza az előző évi, januárban kifizetett egyhavi külön juttatást. Január-júniusban a költségvetési szférában alkalmazottak bruttó átlagkeresete 3,8, a versenyszférában dolgozóké 10,5 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az év első felében a nettó keresetek átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a versenyszférában 3,4 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteknél 1,5 százalékos csökkenés következett be. A KSH szerint a nettó keresetek alacsony növekedési ütemében meghatározó szerepet játszott az alkalmazottakat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék múlt év szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék idén januárban történt további emelése.
Irodaátadási dömping
A második fél évben várható 200 ezer négyzetméternyi irodaátadással várhatóan romlani fog a budapesti irodák jelenleg rekordalacsony, 11,6 százalékos kihasználatlansága – áll a CB Richard Ellis legújabb piaci gyorsjelentésében. Az idei második negyedéves 28 300 négyzetméternyi A-kategóriás irodaátadással az első fél évben mintegy 40 ezer négyzetméterrel bővült a kínálat, amely így elérte az 1,77 millió négyzetmétert. A második fél évben további 200 ezer, míg jövőre 300 ezer négyzetméter új iroda készül el. Ezért a jelenlegi 11,6 százalékos kihasználatlansági ráta biztosan emelkedni fog, de a CB Richard Ellis előrejelzése szerint nem haladja meg a 15 százalékot. A bérleti díjak változatlanok. Az A-kategóriában 11-16 euró között alakulnak (havonta és négyzetméterenként), míg a luxuskategóriában 23 euró az átlag. Kivétel a második negyedévben Budán átadott Lánchíd Palota, mivel itt a bérleti díj eléri a 40 eurót.
Üdülési csekk
A tavalyihoz képest duplájára nőtt az üdülési csekket vásárlók száma. Az elmúlt 6 hónapban 960 ezer cég, illetve egyéb szervezet juttatott üdülési csekket a dolgozóinak – mondta el Karácsony Mihály, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány vezetője júliusban. Tavaly, az első fél évben csak 471 ezer volt ez a szám. Ezzel egyidejűleg 15 milliárd forintról 20 milliárd forintra nőtt az eladott üdülési csekkek értéke. Az idén már 8,6 milliárd forintot hagytak a turisták a magyar idegenforgalmi szolgáltatóknál üdülési csekk formájában a 2006 első félévi 3,7 milliárd forinttal szemben. A főváros és a Balaton-parti megyék után Heves megye a rendszer legnagyobb kedvezményezettje. Amíg a megye gazdálkodói 250 millió forintért vásároltak üdülési csekket alkalmazottaik számára, addig a megyébe érkező turisták az utalványokat felhasználva 546 millió forintot fizettek ki Hevesben. Ez az elfogadóhelyek nagy számának is köszönhető, mert például Nógrádban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom megyékben összesen nincs annyi üdülési csekket elfogadó hely, mint egyedül Hevesben. Utóbbi 610 szolgáltatót jelent.
Uniós munkapiac
Az európai gazdasági növekedésnek megfelelően alakult az uniós országok munkaerőpiaca a második negyedévben. A vizsgált időszakban 335 létszámváltozásokkal járó vállalati ügyletet jelentettek be, melyek keretében 72 051 munkahely szűnt meg, miközben 95 588 keletkezett - tolmácsolja az Eurofound jelentését a Napi Gazdaság. Az európai élet- és munkafeltételeket vizsgáló uniós alapítvány szerint a megszűnések 55 százaléka belső átszervezések következménye, az új munkahelyek 98 százaléka pedig a vállalatok terjeszkedésének köszönhető. Ugyanakkor egyre kevesebb állás szűnik meg a kiszervezések miatt, ezek aránya csupán 3,4 százalék volt. Összességében véve a teremtett munkahelyek 73 százaléka a 2004 óta belépő tagállamoknak, elsősorban Lengyelországnak és Szlovákiának jutott, miközben az idén januárban csatlakozott Bulgária 2200, Románia pedig 6 ezer új munkahelyet létesített, elsősorban a kereskedelemben.
Külföldi munkavállalás
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján a magyarországi EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) arról közöl tájékoztatót, hogy szeptember 28-án Esztergomban és szeptember 29-én Budapesten várják mindazokat, akik külföldön kívánnak munkát vállalni. Munkaadók érkeznek többek között az Egyesült Királyságból, Ausztriából, Finnországból, Norvégiából, Svédországból, Dániából, Németországból, Franciaországból, Írországból. A munkáltatók különféle munkakörökbe keresnek jelentkezőket, például tanári, fogorvosi, pék, szállodai, mérnöki, CNC-forgácsoló, építőipari állásokba. A külföldi munkáltatók egyre inkább érdeklődnek a hazai munkavállalók iránt. A magyarországi EURES 2005-ben még csak 3, 2006-ban már 10, az idén az első negyedévben pedig 9, külföldi állást kínáló toborzást szervezett. Más városokban is rendeznek tájékoztatókat, toborzásokat. Szeptember 27-én Pécsett kerül sor a baranyai állásbörzére, ahol szintén képviselteti magát a magyarországi EURES. Szeptember 28-án Kecskeméten tartanak információs napot, illetve Győrben fórumot a pályakezdőknek.
OMMF-képzés
Jövőre százötven munkaügyi felügyelőt kíván hadrendbe állítani az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF); több mint 90 százalékuk közvetlenül az ellenőrzéseken dolgozik majd. Ilyesfajta képzés azonban nem létezik a magyar piacon, ezért az OMMF saját maga szervez oktatást az új munkatársaknak – értesült a Napi Gazdaság. Diplomával rendelkező jogászokat, pénzügyi, gazdasági mérnököket, közgazdászokat, valamint valamilyen munkaügyi szakirányon felsőfokú képzettséget szerzett szakembereket várnak. A leendő felügyelőknek első körben 1-2 hetes intenzív OMMF-tanfolyamon kell részt venniük, majd egy tapasztalt kolléga mellett kapnak helyet, akinél megtanulhatják, hogyan kell feloldani a konfliktushelyzeteket. A felügyelők a köztisztviselői bértábla alapján kapnak majd a fizetést; az OMMF költségvetése 2007-ben száz, 2008-ban ötven ember munkabérének megfelelő összeggel emelkedik.
Közcélú munka
Az idén 15,1 milliárd forint fordítható közcélú munkákra; e foglalkoztatást – a közhasznú munkához hasonlóan – szintén az önkormányzatok szervezik. A helyi közigazgatás a finanszírozást nem a helyi regionális munkaügyi központoktól – a Munkaerő-piaci Alap decentralizált keretéből – kapják, hanem normatív támogatásként közvetlenül a központi költségvetéstől – tudatta a Szociális és Munkaügyi Minisztérium. Különbség az is, hogy a közcélú foglalkoztatást nem általában az álláskeresőknek szervezik - mint a közhasznú munkát -, hanem csak a rendszeres szociális segélyezetteknek. Az önkormányzatok 2006-ban, havi átlagban 15 ezer személyt foglalkoztattak e konstrukcióban. A helyhatóságok elsősorban kommunális feladatokra, közterületek tisztán tartására, parlagfű-mentesítésre, a helyi értékek ápolására, karbantartói feladatokra, szociális tevékenységre, házi gondozásra alkalmazzák a közcélú munkásokat. A szakmunkásokat elsősorban karbantartói, állagmegóvási és felújítási munkákkal látják el. Az érettségizettek jellemzően adminisztrátori és szociális feladatokat kapnak. A támogatás személyi, dologi, szervezési kiadásokra fordítható, összege foglalkoztatottanként naponta 3700 forint lehet.
Fizetett szabadság
Az Európai Unió egy bevezetésre váró törvénytervezete alapján a fizetett szabadságok száma 30 és 40 nap között lesz a tagországok többségében, ezzel elejét vehetik annak a gyakorlatnak, amely a fizetett szabadságok között tartja számon a nemzeti ünnepek miatt kiadott szabadnapokat – magyarázza a Napi Online. A BBC felmérése alapján Magyarország az utolsók között foglal helyet (30 nap), csak Hollandia és Nagy-Britannia múlja alul a szabadnapok terén (28-29 nap), miközben a dánok 40, az osztrákok 38, a svédek 36 nappal gazdálkodhatnak. Szlovák szomszédaink sem állnak rosszul, a luxemburgi és a francia dolgozókkal egyetemben 35 napot vehetnek igénybe, míg Németországban tartományonként és szektoronként változik a fizetett szabadságok száma (34-39 nap).
Új munkaügyi kirendeltség
A 174 hazai munkaügyi kirendeltség közül csaknem száz új épületbe költözött, illetve helyiségeit felújították; erre részben uniós forrásból mintegy 10 milliárd forintot fordított a kormányzat - közölte Tarcsi Gyula, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium koordinációs szakállamtitkára a hódmezővásárhelyi kirendeltség augusztusi átadásán. A felújítások célja, hogy a munkakeresőket, illetve a munkaadókat méltó körülmények között fogadhassák. A közeljövőben a munkaügyi kirendeltségek új feladatokat is kapnak. A szociális és a munkaügyi területek közelítésével egyre fontosabbá válik a megváltozott munkaképességűekkel való törődés. Az új, 640 négyzetméteres hódmezővásárhelyi kirendeltségen a regionális munkaügyi központ 14 munkatársa várja a térség 2500 álláskeresőjét és a munkaadókat.
Fogyatékosok támogatása
A kormány összesen 100 milliárd forintos intézkedési tervet fogadott el a fogyatékkal élők támogatására – jelentette be Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára augusztusban. A cél az, hogy a mintegy 600 ezer fogyatékkal élőnek jobb legyen az életminősége, ugyanúgy dolgozhassanak, tanulhassanak, mint bárki más az országban. A program 2010-ig szól; négy témakörben 33 feladatkört határoztak meg. Az intézkedési tervhez a kormány konkrét forrásokat rendelt: a célokra közvetlenül nyolcmilliárd forintot fordítanak a költségvetésből, valamint uniós pénzekből, közvetve pedig összesen több mint 100 milliárd forint áll majd rendelkezésre a fogyatékosok támogatására.
Diplomáskeresetek
Bár az utóbbi időben nőtt a diplomás pályakezdők munkanélküliségének aránya, a felsőfokú végzettségűek között még mindig a legkisebb azok száma, akik nem tudnak elhelyezkedni. Ugyanakkor más európai országgal összehasonlítva kedvezőbbek a hazai adatok a béreket illetően: Magyarországon a diplomával rendelkezők kétszer annyit keresnek, mint a középfokú végzettségűek – írja az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) hivatalos honlapja, a felvi.hu. A Világgazdaság kutatásából idézett adatokból kiderült, hogy a főiskolai és egyetemi végzettség között is jelentős eltérés van a fizetések terén. Míg egy főiskolai oklevéllel rendelkező fiatal átlagosan az érettségivel rendelkezők bérének kétszeresét, körülbelül bruttó 316 ezer forintot visz haza, addig az egyetemi diplomával bírók átlag bruttó 445 ezer forintot keresnek. Az egyetemet végzettek fizetésének átlaga csaknem ötszöröse a nyolc általánost be nem fejezett munkavállalókénál.
Tv-sorozatok a munkapiacról
Televíziós sorozatok indulnak a munkaerőpiac megismertetése érdekében; a műsorokat a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza - közölte Gólya Balázs, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkatársa. Az intézet az év elején a közszolgálati televízióknak kiírt pályázat alapján 219 millió forintos támogatással segítheti a munkaügyi témájú televíziós sorozatok elkészítését. Hasonló témájú rádióadásokra 7 millió forintos támogatás jutott, a lapokban megjelenő cikkekre 15 millió forint. A legtöbb, szám szerint tizenhat sorozatot az MTV2 mutatja be. Az MTV 1 kettő, a Duna Televízió összesen hat támogatott műsort vetít.
Munkaerőköltségek
Folyamatosan csökkent a szociális járulékok és adók aránya a munkaerőköltségekben 2005-ig – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal napokban nyilvánosságra került felméréséből. Ez a trend azonban tavaly megakadhatott a kormány intézkedéseinek hatására – olvasható a Világgazdaságban. A munkaerővel kapcsolatos kiadások havi átlaga tavalyelőtt 267 ezer forintot tett ki; ennél 9,5 ezer forinttal magasabbak voltak a költségvetés és csaknem ugyanennyivel alacsonyabbak a versenyszektor foglalkoztatási költségei. Nemzetgazdasági szinten a teljes összeg 70 százalékát tették ki a munkajövedelmek, 27 százalékát a szociális költségek, 3 százalékát pedig a képzés, a munkaerő-toborzás és az egyéb támogatások. Kedvezőnek minősíthető, hogy 1996 és 2005 között a munkáltató számára előírt szociális járulékok, hozzájárulások munkajövedelemhez viszonyított aránya folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ágazati bontásban vizsgálva továbbra is a pénzügyi szolgáltatási szektor a listavezető a személyi kiadások terén.
Külföldiek Magyarországon
Az idén az első fél évben 29 251 külföldi munkavállaló kapott munkavállalási engedélyt, zöld kártyát magyarországi munkavégzéshez, vagy kezdhette meg a munkát egyszerű regisztrációval. Ez 9222-vel kevesebb, mint 2006 első fél évében – tudatta az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. A csökkenésben meghatározó, hogy kevesebb román állampolgárságú munkavállaló érdeklődik a magyarországi lehetőségek iránt. Az első negyedévben a számukra kiadott engedélyek és zöld kártyák száma az egy évvel korábbihoz képest 28,4, a második negyedévben pedig 28,6 százalékkal csökkent. A szlovák állampolgároknak munkavállalási engedélyre nincs szükségük, csak regisztráltatniuk kell magukat. Az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest ezerrel, a második negyedévben csaknem kétezerrel kevesebben regisztráltatták magukat. A harmadik jelentős tényezőt az ukrán állampolgárok jelentik. E körben, az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest 21, a második negyedévben 2 százalékkal csökkent a kiadott engedélyek száma.
Önkéntes munka
A Munkaerő-piaci Alap 190 millió forintos támogatásával a második önkéntesmunka-akció indult; a tervek szerint 120 fiatalt vonnak be az elhelyezkedési esélyeket javító programba – tudatták augusztusban a szervezők. Az első akció a múlt évben startolt, akkor 299 millió forint jutott e célra, melyből 230 fiatalt sikerült bevonni a programba. Az önkéntes munkára 142 intézmény, civil szervezet fogadta az érintetteket, biztosítva a mentort, a rendszeres segítséget. Most, a második akciónál változtak a szervezési szabályok. A résztvevőknek nem egységesen 10 hónapos munkát kell vállalniuk: a tevékenységek indíthatók a fogadó intézmények és a jelentkezők megegyezése alapján fél évtől tíz hónapig különféle időtartamokban. Az eddigi 18-26 éves korhatárt felemelték 18-30 évre.
