Foglalkoztatotti bejelentés
Fontos változás volt az év elején, hogy a munkáltatók, kifizetők által foglalkoztatott biztosítottak jogviszonyával kapcsolatos adatokat az APEH-nak kell bejelenteni. A kifizetők, munkáltatók változásbejelentési kötelezettsége a korábbi egészségbiztosítási pénztár felé bejelentett biztosítotti jogviszonyokban 2007. január 1-jét követően bekövetkezett változásokra is kiterjed. Sőt, az is egyértelművé vált, hogy ha a foglalkoztató a korábban keletkezett jogviszonyt elmulasztotta bejelenteni az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, akkor a bejelentés pótlását is az APEH-nak kell elküldeni.
A bejelentést a 'T1041 jelű adatlapon kell megtenni, amelyet elektronikusan és papíron is be lehet nyújtani. Az adózás rendjéről szóló törvény igen szűk határidőt szab a bejelentésre. Főszabály, hogy a bejelentést a biztosítás kezdetére vonatkozóan a jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni.
Álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10. nap a határidő, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, akkor legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell elküldeni a nyomtatványt.
A jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell bejelenteni az állami adóhatósághoz.
A már bejelentett adatokban bekövetkezett változásról a változást követő 15 napon belül kell értesíteni az APEH-ot. A bejelentést/változásbejelentést az egyéni vállalkozónak és a biztosított őstermelőnek saját maga vonatkozásában önfoglalkoztatóként is teljesítenie kell. A foglalkoztatotti bejelentés adatait az APEH nem kezeli, hanem azt haladéktalanul, on-line módon eljuttatja az egészségbiztosítási és munkaügyi szervekhez.
Alkalmi megbízás bejelentése
Június 29-étől ezen a szigorú rendszeren lazított a jogalkotó, hiszen az Art. módosítása következtében az alkalomszerű megbízási jogviszonyok esetében nem kell az adatbejelentést teljesíteni. Ennek feltétele, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja a megbízási jogviszonyával egyidejűleg fennálló, a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott más jogviszony meglétét. Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben nem a 36 órát meghaladó munkaviszony meglétének igazolásáról van szó, hanem a Tbj-tv. 5. §-ában felsorolt bármelyik jogállás meglétéről. Ez a szabály a foglalkoztatotti bejelentés vitathatatlan könnyítését jelenti, a dolog szépséghibája csupán annyi, hogy a jogszabály nem definiálja az "alkalomszerű megbízás" fogalmát.
Új Start programok
A Start program kedvező gyakorlati tapasztalatai alapján július 1-jén indult a Start Plusz, illetve a Start Extra program is annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a munkavállaláshoz, a munkaerőpiacra való visszatéréshez a tartósan állást keresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek (2004. évi CXXIII. tv.).
Start Plusz kártya
A program azokra vonatkozik, akik a gyes, a gyed, a gyet, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül kívánnak foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, valamint azokra, akiknek gyermekük egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kívánnak munkát vállalni. Jogosult a programban részt venni az is, akinek foglalkoztatási jogviszonya 2007. július 1-jét megelőző időpontban, egyúttal a gyes, gyed, gyet, valamint ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven belül keletkezett, vagy ez a jogviszonya 2007. július 1-jén vagy azt követő időpontban szűnt meg, és azóta nem létesített újabb jogviszonyt.
A Start Plusz kártya kiváltása
Start Plusz kártya kiváltására jogosult az a tartósan álláskereső személy is, akit az állami foglalkoztatási szerv a kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként nyilvántartott. Fontos szabály, hogy a kártya igénylésekor a magánszemély nem állhat foglalkoztatási jogviszonyban. A jogszabály hatálybalépésekor munkába állókra különleges szabály vonatkozott: ha a foglalkoztatási jogviszony július 1-jén vagy 2-án kezdődött, az APEH akkor állítja ki a kártyát, ha az igénylést legkésőbb július 2-án beadták. Nincs lehetőség Plusz kártya kiváltására, ha az igénylés benyújtásának időpontjáig a magánszemély már elérte az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját.
Start Plusz-kedvezmények
A Start Plusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadó mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól, és a munkaadói, valamint a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék együttes összege helyett kedvezményes járulékot fizethet. A kedvezményes járulék összege a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 15 százaléka, a második évben pedig a 25 százaléka. A kedvezményt legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig lehet érvényesíteni.
A tartósan álláskereső személy az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzéséig jogosult a kártya kiváltására, a törvényi feltételek fennállása esetén pedig ez többször is megtehető. A kártya a gyes, a gyed, a gyet és az ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz annyiszor váltható ki, ahányszor különböző személyekre tekintettel az ellátás megállapítására sor került. Ha a kártyát a gyes melletti foglalkoztatáshoz igényelték, akkor az érvényességi idő lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz már újabb kártya nem váltható ki. Ha a kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, akkor a következő kártya kiváltására a legfiatalabb gyermekre tekintettel kerülhet sor.
Jogosultság a Start Extra kártya kiváltására
A Start Extra kártya kiváltására az a tartósan álláskereső személy jogosult, akit az állami foglalkoztatási szerv az igénylést megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott, ha az ötvenedik életévét betöltötte, vagy életkorra való tekintet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ha az alacsony iskolázottságú személy még pályakezdő is, akkor álláskeresőként a kártya igénylése előtt 8 hónapon belül legalább 6 hónapig kell őt nyilvántartani.
A foglalkoztatási jogviszony megléte a kártya igénylésekor itt is tiltott. Nem lehet a Start Extra kártyát kiváltani akkor sem, ha az igénylés benyújtásának időpontjáig a magánszemély már elérte az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját. A jogosultság meglétének időtartama alatt azonban a kártya több ízben is kiváltható.
Start Extra-kedvezmények
A kedvezmény mértéke a Start Extra esetén a legnagyobb, a munkaadó nemcsak a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól mentesül, hanem a foglalkoztatás első évében nem kell megfizetni a munkaadói járulékot és a 29 százalékos tb-járulékot sem. A második évben járulékként a bruttó munkabér 15 százalékának megfelelő összeget kell csak fizetni.
Visszafizetési kötelezettség
A Start kártyák igénylésekor a jogszabályban foglalt feltételeknek való megfelelést a magánszemélynek igazolnia kell, illetve a kártyára jogosító adatokról nyilatkozatot kell tenni. Így nyilatkozni kell arról, hogy az igényléskor nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, hogy a gyes, gyed, gyet megszűnésétől még nem telt el 365 napnál több, hogy nem rendelkezik alapfokú végzettségnél magasabb iskolai végzettséggel, és hogy még nem érte el a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.
Az adózás rendjéről szóló törvénynek május 21-ét követő 46. napon hatályba lépett szabálya szerint ha a magánszemély a nyilatkozattételi kötelezettségét rosszhiszeműen teszi meg, vagy valótlan adatokat tüntet fel, akkor a munkáltató által – jóhiszeműen - érvényesített kedvezményt, azaz a megfizetett és az általános szabályok szerint fizetendő járulékkülönbözetet a magánszemélynek kell megfizetnie. A visszafizetési kötelezettségről az adóhatóság határozatot hoz.
Igazolások bemutatása kártyaigényléskor
Az új kártyák igénylésekor szükség van a következő igazolásokra is: gyes, gyet esetén a kincstár, illetőleg a családtámogatási kifizetőhely által kiadott igazolásra, gyed esetén az egészségbiztosítási szerv vagy a tb-kifizetőhely által adott igazolásra, ápolási díj esetén az önkormányzati jegyző igazolására, tartós álláskeresés esetén pedig az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolásra. Az igazolások másolatait az igénylő nyomtatványhoz kell csatolni.
Őstermelői járulékbevallás
Ismeretes, hogy a mezőgazdasági őstermelő 2007. január 1-jétől biztosított, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő kiskorút, a gazdálkodó család kiskorú tagját, valamint a munkavégzésre irányuló megbízási jogviszonyon és a választott tisztségviselői jogviszonyon kívül az egyéb jogcímen biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast és az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőt. Mindemellett az őstermelő akkor válik biztosítottá, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Az őstermelői biztosítási kötelezettség az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig, családi gazdálkodó tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vételétől a törlés napjáig, illetőleg egyéb biztosítási jogviszony kezdetéig, vagy a nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.
Őstermelő járulékfizetése
Főszabályként a biztosított őstermelő – ideértve a kezdőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a járulékokat. Az a mezőgazdasági őstermelő azonban, akinek e tevékenységéből származó, a tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladta meg a 7 millió forintot, az őstermelői tevékenységből származó bevétele 20 százaléka után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot is magában foglaló nyugdíj-biztosítási és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. A havi járulékalap megállapításakor értelemszerűen az előző évi bevétel 20 százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni.
Természetesen a 7 millió forint bevételt el nem érő őstermelő is nyilatkozhatott arról, hogy a megelőző évi bevétel 20 százalékánál magasabb összeg után fizeti a járulékokat. Ilyen nyilatkozatot akkor is lehet tenni, ha a megelőző évi bevétel nulla forint volt. Ez utóbbi eset bevallási kötelezettségét rendezi július 1-jétől az Art.-módosítás. Ha ugyanis az őstermelőnek nem volt az előző évben bevétele, akkor főszabályként nem kell negyedévente, a negyedévet követő hó 12-éig járulékbevallást beadnia, kivéve azt az esetet, amikor magasabb összegű járulékfizetést vállalt. Ebben az esetben az általános szabályok szerint kell a '085 számú bevallást benyújtani.
Áfát érintő változások
2007. július 1-jén lépett hatályba, de már a március 1-jén kezdődő ügyekben is alkalmazni lehet azt az adminisztrációt érintő változást, amely az áfaraktárból történő kitárolásra vonatkozik. A szabályozás szerint a kiraktározástól számított 60 napon belül kell a kiraktározást kérőnek a kiléptetés igazolását tartalmazó kiviteli okmányt az üzemeltető részére visszaküldeni.
Az APEH által sorszámozott nyomtatványok
Az adóigazgatási azonosításra szolgáló számlára vonatkozó szabályozás 2007. január 1-jétől előírta a nyomtatvány-előállítók számára az állami adóhatóság által adott sorszámtartományba illeszkedő nyomtatott sorszám alkalmazását. Az APEH határoz meg sorszámot minden, az Áfa-tv.-ben meghatározott tartalmi elemeket tartalmazó számla, egyszerűsített számla nyomtatvány nyomdai előállításához, tehát a kibocsátó adózó adatait előre nyomtatottan tartalmazó számlához is.
A 2007. január 1. előtt legyártott nyugta és számla nyomtatványok forgalmazhatósága július 1-jétől megszűnik, tehát ilyeneket már nem lehet árusítani, nem szabad beszerezni. A korábban megvásárolt nyomtatványokat átmeneti szabályként ez év végéig fel lehet használni, de a felhasználónak azokat 2007. december 31-ével le kell zárnia.
A fel nem használt bizonylatok leselejtezése
A nyomtatvány-előállítóknak, az értékesítőknek és a felhasználóknak is a fel nem használt és a továbbiakban már nem használható bizonylatokat – utólag is ellenőrizhető módon, bizonylattal alátámasztottan, a rájuk vonatkozó selejtezési szabályoknak megfelelően – 2008. január 31-éig le kell selejtezniük.
Elszámolásra nem alkalmas nyomtatványok
A nyomtatványok beszerzése során tehát fontos ezeket a szabályokat figyelembe venni, mert ezeknek a rendelkezéseknek a megsértése esetén a nyomtatvány nem minősül adóigazgatási azonosításra alkalmasnak. Ez azt jelenti, hogy egy 2007. június 30-át követően vásárolt, 2007. január 1-jét megelőzően előállított számla az áfa elszámolásához, költség figyelembevételéhez szabályosan nem használható fel. Azt, hogy a bizonylatot mikor állították elő, a felhasználó a beszerzésről szóló számlából tudhatja meg. Ugyanis a 2007. első félévében a nyomtatványértékesítésről kiállított számlában az értékesítő – az eddig előírt adatokon túl – a nyomtatvány előállításának évét is köteles feltüntetni a számlában. Ha valaki még mindig bizonytalan abban, hogy az általa használt bizonylat jogszerű-e, lehetősége van a kijelölt sorszámtartományok nyilvántartását megnézi az APEH honlapján, a www.apeh.hu/adatbázisok lekérdezése/nyomdai sorszámintervallumok címszó alatt. Az adatbázisban a lekérdezésre a nyomtatvány-előállító neve, a bizonylat fajtája és a bizonylat sorszáma szerint van lehetőség.
Jegyek, belépők
Érdemes tudni, hogy a nyugta funkcióját is betöltő, de elsősorban szolgáltatás igénybevételére feljogosító jegyek, belépők – pl. uszodajegy, parkolójegy, színházjegy, vonatjegy stb. – előállításához nincs szükség sorszámtartomány kérésére. Ezeknek a nyomtatványoknak a zárt rendszerű elszámolhatóságát azzal kell biztosítani, hogy szigorú számadás alá kell vonni, illetve a tőpéldányokon keresztül hiánytalanul el kell számolni. Nem kell az APEH-tól sorszámtartomány a vizitdíj, kórházi napidíj bizonylatolására alkalmas nyomtatványok előállításához sem, mert ezek sajátos jogi szabályozásuk miatt nem minősülnek szolgáltatásnyújtás ellenértékének, így nem tartoznak az Áfa-tv. tárgyi hatálya alá.
Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzéséhez kapcsolódó illeték megfizetése
2007. július 1-jétől a gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, haszonélvezetének megszerzését terhelő visszterhes vagyonátruházási, öröklési és ajándékozási illeték megfizetésére az állami adóhatóság Gépjármű vagyonszerzési illeték beszedési számlája szolgál. Természetesen az ide érkező befizetések nyilvántartásának alkalmasnak kell lennie az önkormányzatokat a költségvetési törvény szerint megillető illetékbevételek kimutatására.
Éppen ezért az APEH az illetékkel kapcsolatban eddig megnyitott 20 megyei illetékbeszedési és az adóhatósági eljárásiilleték-beszedési számla mellett egy országosan egységes, elkülönített költségvetési számlát nyitott meg: "APEH Gépjármű vagyonszerzési illeték beszedési számla" névvel, 10032000-06057684 számmal a 222 adónemkódon.
Szigorú előírás, hogy a gépjármű vagyonszerzési illetéket az átírást megelőzően az okmányirodánál beszerzett készpénz-átutalási megbízás útján, vagy bankkártyával az okmányirodán kell az adóhatóság ezen célra szolgáló számlaszámára megfizetni. Ez azt jelenti, hogy a bankszámlanyitásra kötelezett adózóknak is az okmányirodákban kell az említett módon a befizetést teljesíteniük.
A befizetés meghatározott teljesítési módja kizárja azt a lehetőséget is, hogy az adózó más adónemen fennálló túlfizetésének átvezettetésével rendezze a gépjármű vagyonszerzési illetéket.
Elektronikus adófizetés
Május végén megszületett az a törvénymódosítás, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy az adózó az adót elektronikus úton – kártyával - fizesse meg. A 2008. január 1-jén hatályba lépő Art.-módosítás szerint a fizetési kötelezettséget a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adózónak belföldi pénzforgalmi bankszámlájáról átutalással, a pénzforgalmi bankszámlával nem rendelkező adózónak postai készpénz-átutalási megbízással, vagy belföldi bankszámlájáról történő átutalással kell teljesítenie, emellett pedig megjelenik az elektronikus teljesítés lehetősége is. A részletszabályokra azonban még várni kell, ugyanis a törvény a pénzügyminisztert hatalmazza fel, hogy külön rendeletben állapítsa meg az elektronikus adófizetés módját és technikai feltételeit.
