Az egyik legsikeresebb program a munkahelyek megőrzését és újabbak létrehozását segítő támogatás, jóllehet a foglalkoztatási gondokat, az elmaradott térségek problémáit nem oldja meg. A hazai és az uniós forrásokhoz pályázatok útján lehet hozzájutni, s még ha az igények lényegesen nagyobbak is, mint a megnyíló keretek, a szakemberek igyekeznek segítséget nyújtani a pályázóknak.
Decentralizált keret
A munkahelyek védelmét és újabbak teremtését elsősorban központi keretből támogatja a kormány, valamint úgynevezett decentralizált pénzeket is elérhetővé tesz, amelyeket az egyes régiókhoz osztanak szét. Ezenkívül egyedi esetekben is forráshoz lehet jutni, leginkább nagyberuházások támogatásához.
Szakemberek szerint a vállalkozások körében ez az egyik legnépszerűbb program, s még az Állami Számvevőszék vizsgálata is jónak értékelte a támogatási rendszer működését. Központi keretből, decentralizált régiós pénzekből, illetve eseti kormányzati döntések alapján is osztanak pénzt a munkahelyteremtés, külön pedig az álláshelyek megőrzésének támogatására.
A Nemzeti Fejlesztési Terv ugyancsak külön keretből segíti a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását. A támogatások mértéke évről évre nemigen változik, s a pályázati anyag – nagyjából – tartalmilag is ugyanaz. A beadványok elbírálása során elsősorban a megyei munkaügyi központok szelektálnak, majd a központban is felállítják a sorrendet, végül a kettős szűrőn érkezett beadványokról születik a döntés.
Célzott támogatásokkal lehet a leghatékonyabban segíteni a hátrányos munkapiaci helyzetű csoportok elhelyezkedését – állítja a munkaügyi tárca, és ehhez igazította az idei munkahelyteremtő pályázatok feltételeit is.
A meghirdetett három pályázatra összesen 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből várhatóan háromezer munkahely létesülhet a következő hónapokban. Az elmúlt évhez képest változatlan, 1,8 milliárd forintos keretösszegű, új munkahelyek létesítését támogató programban továbbra is gépek és berendezések beszerzésére, a hátrányos helyzetű térségekben pedig új létesítmények építési költségeinek finanszírozására lehet vissza nem térítendő támogatásra pályázni a még el nem kezdett beruházásokhoz.
Pluszforrások adhatók
Ebből a pénzből tavaly 1815 munkahely létesítését vállalták a sikeresen pályázó munkáltatók. Ezt a Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott pályázatot minden évben meghirdeti a tárca, s az eddigiekhez hasonlóan az idén is pluszösszegre számíthatnak azok, akik regisztrált álláskeresők, romák, hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatását vállalják.
Alapesetben egy-egy új álláshely létesítéséhez 800 ezer forint igényelhető, ezt kétszázezer forinttal toldja meg a kiíró, ha nyilvántartott álláskeresőt alkalmaz a pályázó. Tavaly a cégek éltek is a lehetőséggel; az új munkahelyek 73 százalékára regisztrált álláskeresőket vettek föl.
Az idei kiírás szerint a vállalkozások új állásonként további százezer forintra jogosultak, ha romákat alkalmaznak, s még plusz kétszázezerre, ha a beruházás több szempontból hátrányos helyzetű régióban, kistérségben, településen valósul meg. A kiegészítő támogatásokra külön-külön és együttesen is lehet pályázni, vagyis valamennyi igény elfogadása esetén új munkahelyenként legfeljebb 1,3 millió forint nyerhető el.
Tavaly a legtöbb nyertes Borsodból, Nógrádból, Szabolcsból és Somogyból adta be kérelmét. A győztes cégek három kivételével kis- és középvállalatok voltak. Várhatóan az idén is e megyékből érkezik a legtöbb támogatási igény.
Foglalkoztatási kötelezettség
Az idén projektenként – a pályázatokon elnyerhető összeg - 80 millió forint lehet. A hátrányos helyzetű térségekben megvalósítandó beruházások esetében azonban elérheti a 160 millió forintot is, emellett újabb százmillió igényelhető, ha legalább háromszáz új munkahely létesítését vállalja a pályázó. Cserébe a munkaadónak garantálnia kell, hogy az újonnan felvett embereket a beruházás befejezését követően három évig, kis- és középvállalkozások esetében két évig továbbfoglalkoztatja, a támogatásból megvalósított többletkapacitást pedig legkevesebb öt évig működteti.
A korábbi pályázatok esetében ötéves foglalkoztatási kötelezettséget vállaltak a cégek a támogatás fejében. A pályázatokat február 26. és április 23. között lehetett beadni a regionális munkaügyi központokhoz; a munkaügyi miniszter júniusban döntött a támogatásokról.
Egyedi kormánydöntés keretében tavaly 440, idén 500 millió forintos keretet osztanak szét munkahelyteremtés címén, ezekre a komoly állásteremtő "erőt" jelentő cégek pályázhatnak. A munkahelyek megóvására szintén a regionálisan szétosztott pénzekből kaphatnak segítséget a munkáltatók; tavaly 608 millió forintra adhattak be kérelmet a "megszorult" vállalkozások.
Távmunkások támogatása
Az SZMM most is meghirdette a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő pályázatát kétszázmillió forintos kerettel. Az elmúlt évben ugyanilyen pályázaton 192 millió forintot nyert el tíz vállalat, összesen 163 álláshely létesítéséhez. A pályázók többnyire szolgáltató, logisztikai és kutatás-fejlesztési központok létrehozásához igényeltek pénzt. Idén 200-250 új állás létrehozására számít a tárca.
A pályázók regisztrált álláskeresők, pályakezdők alkalmazása esetén kaphatnak támogatást a bér- és járulékköltségekhez, projektenként átlagosan 30 millió forintot. Legalább nyolcvan új munkahely létesítése esetén pedig további húszmillió forint igényelhető. A támogatás nagysága attól függően is változhat, hogy a pályázó regisztrált álláskereső fölvételét tervezi-e vagy sem: előbbi esetben a költségek 70, utóbbi esetben pedig 60 százaléka lehet. Ha a munkaadó nyilvántartott álláskereső vagy hátrányos munkapiaci helyzetű munkavállaló foglalkoztatása mellett dönt, a támogatás fejében vállalt foglalkoztatási kötelezettsége 2-3 év, egyéb esetben pedig három-öt év is lehet.
A korábbi évekhez hasonlóan 2007-ben is indul távmunkahelyek létesítését támogató program a Budapest Munkaerő-piaci Intervenciós Központ irányításával. A munkaügyi tárca ötszázmillió forintot szán a távmunkások alkalmazásának előmozdítására, számításaik szerint a keret 770 új állás létrehozására teremt lehetőséget. Egy munkahely kialakítására legfeljebb 616 ezer forint adható. Ebből legfeljebb 50 ezer forint költhető a munkába állást elősegítő képzés finanszírozására.
A fél évig nyújtható bértámogatás távmunkásonként a bruttó bér, de legfeljebb havi 70 ezer forint és annak járulékait fedező összeg lehet, és ezt akkor sem haladhatja meg, ha a távmunkahelyen dolgozó alkalmazott fizetése, besorolási bére ennél magasabb. A pályázaton ugyanis a vállalkozások, civil szervezetek mellett azok a költségvetési szervek (önkormányzatok és a közszféra intézményei) is részt vehetnek, amelyek a közigazgatási reform keretében hagyományos munkahelyeket alakítanak át távmunkahellyé, vagy létszámbővítéssel hoznak létre ilyen állásokat. A vissza nem térítendő támogatásért cserébe további fél évig kell alkalmazni a dolgozókat. (További részletek a távmunkáról lapunk 50-52. oldalán.)
Uniós pályázatok
Az elmúlt években átrendeződött a munkaerő-piaci programokban részt vevők létszáma; a munkaadók immár kevesebb állást létesíthetnek támogatással, viszont lényegesen több munkanélkülit alkalmazhatnak járulékkedvezményekkel – erre jutott az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) legfrissebb tanulmánykötetében.
Az új munkahelyek létesítéséhez nyújtott támogatással a foglalkoztatásba bevontak létszáma 1999-ben 17,5 ezer volt, 2005-ben csupán 3800. Ugyanakkor a Munkaerő-piaci Alap járulékátvállalásával felvettek létszáma is jelentősen változott: míg 1999-ben 2300-an tudtak így elhelyezkedni, 2005-ben 10 700-an.
Összhangban az uniós elvárásokkal és szabályokkal a jövőben egyre inkább más, hatékonyabb eszközökkel próbálják majd kiváltani a Munkaerő-piaci Alap újmunkahely-teremtést támogató pályázatát, nagyobb szerepet szánva például az uniós projekteknek. Továbbra is igénybe vehető lesz a Magyar Fejlesztési Bankkal közös hitelprogram, s a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben is folytatódnak a kisvállalkozások versenyképességét elősegítő projektek. Emellett azt is vizsgálják, hogy a távmunkaprogram keretében miként folytathatnák a mikro-, kis- és középvállalkozások számára múlt évben meghirdetett programot, amely révén a munkaadó egy évig járulékfizetés nélkül foglalkoztathatta új alkalmazottját, ha az illető regisztrált álláskereső volt, vagy hátrányos munkapiaci csoportba tartozott.
Vissza nem térítendő támogatás adható olyan új munkahelyek teremtéséhez, meglévők bővítéséhez, új technológiához szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséhez, amelyek a munkavállalók létszámának növelésével tartós foglalkoztatást tesznek lehetővé. A támogatás alanya jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó lehet. A forrás – a pályázati eljárás alapján – annak a munkáltatónak nyújtható, aki kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást a megkezdéstől számítva két éven belül megvalósítja. Feltétel továbbá, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, illetve szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelően öt évig folyamatosan fenntartja és működteti, illetve a beruházás befejezését követő 3 hónapon belül bővíti a létszámot.
Saját erő
A munkáltatónak a pályázatban megjelölt létszám felvételét követő legalább 3 évig – tekintettel a beruházás nyomán felvett létszámra és a pályázat benyújtását megelőző hónap havi átlagos statisztikai állományi létszámára együttesen – folyamatos foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalnia. Az új munkahely létesítéséhez legalább 25 százalékban saját erővel is hozzá kell járulni. Igazolni kell a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékok meglétét, továbbá a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbségét pótolni kell, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervet a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével át kell dolgozni.
Nem nyújtható támogatás a költségvetési szerveknek, továbbá annak a munkáltatónak, akit a pályázat benyújtásának hónapját megelőző két éven belül munkaügyi bírságra köteleztek, feltéve ha a bírság összege az 500 ezer forintot elérte. Nem kaphat támogatást az a munkáltató sem, aki a beruházás kezdetét vagy a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatban megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, illetve a munkahelyteremtő támogatással kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette, vagy a pályázat benyújtását megelőző fél évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre. A pályázat keretében maximálisan 800 ezer-1,3 millió forint vissza nem térítendő forrás hívható le minden létrehozott munkahely után.
Azok pályázhatnak, akik gazdasági vagy közhasznú társaságként, szövetkezetként, illetve egyéni vállalkozásként működnek; csoportos létszámcsökkentést nem hajtottak végre; nem állnak csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt; november 30-ig befejezik a munkahelyteremtő beruházást; a fejlesztéssel érintett minden telephelyen legalább öt munkahelyet teremtenek; a szolgáltatásokat legalább 3 évig fenntartják; 25 százalék saját forrást fel tudnak mutatni, illetve az elmúlt 3 évben hasonló pályázaton nem nyertek.
Kiegészítő támogatás
Az elnyerhető forrás új munkahelyenként 800 ezer forint. A támogatás intenzitása – vagyis hogy a fejlesztés mekkora része a pályázati pénz – 25-70 százalék között változik. Erre az összegre vetítve kiegészítő pénzt is lehet igényelni külön-külön, illetve halmozottan.
Ha a beruházás területfejlesztési vagy gazdasági és infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetű kistérségekben, településeken, illetve a minisztérium által meghatározott – munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű – régiókban valósul meg, új munkahelyenként plusz kétszázezer forintot lehet kérni. Ha a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként újabb kétszázezer forintra lehet igényt tartani. Ha pedig az álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat – ennek hiányában a roma érdek-képviselet, a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló – ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként további százezer forint igényelhető.
A pályázó így akár 1,3 millió forintot is nyerhet. Elszámolható költségek az új műszaki berendezések, a gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom és a licenc.
Többlettámogatás a vállalkozásoknak
A munkahelyteremtő beruházások ösztönzését segítő pályázati program keretében az idén – ugyanúgy, mint az elmúlt évben - arra figyeltek, hogy a társadalmi, gazdasági, infrastrukturális és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben működő vállalkozások többlettámogatást kapjanak. A keretösszegből tavaly is a legsúlyosabb munkanélküliséggel küszködő Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye vállalkozásai részesültek a legnagyobb arányban, a három megyében 58 foglalkoztató összesen közel 900 millió forint vissza nem térítendő forráshoz jutott. Százmillió forint feletti támogatásban részesült Csongrád, Fejér, Nógrád és Somogy; 100 és 61 millió közötti támogatást kaptak a vállalkozások Baranya, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Tolna megyében, illetve 60 és 30 millió forint közötti támogatásra tehettek szert Vas, Veszprém és Zala megye pályázói.
Az idén a közép-magyarországi régióba nem egészen 120 millió forint jutott; az észak-magyarországi térségnek több mint 400, az Észak-Alföldön 560, a Dél-Alföldön 410, a Közép-Dunántúlon 570, a Dél-Dunántúlon 460, míg a nyugati területen valamivel több, mint 210 milliós támogatással gazdálkodhatnak majd.
Hozzáadott érték
A tárca magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására idén 200 millió forintot különített el az MPA foglalkoztatási alaprészének központi keretéből, amely európai uniós támogatást nem tartalmaz.
A pályázat célja új munkahelyek létrehozásának ösztönzése az olyan humántőke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékenységet és bővítését célzó – viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó – beruházással jelentős számú, főképp kvalifikált munkaerő, mások mellett diplomás fiatalok tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség.
Olyan belföldi székhelyű jogi személyek (kivéve költségvetési szervek), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, továbbá magyarországi telephelyű, az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül székhellyel rendelkező jogi személyek jelentkezhetnek, amelyek/akik információtechnológiai, pénzügyi, számviteli és üzletviteli szolgáltató, tanácsadó, illetve telefonos ügyfélszolgálati profillal rendelkeznek, s e területek valamelyikén beruházást terveznek.
Nem vehet részt a pályázaton – mások mellett – az a szervezet vagy személy, amely vagy aki a kormányrendelet alapján meghatározott, úgynevezett érzékeny ágazatokhoz tartozik, nagyberuházást valósít meg, illetve a részére a három éven belül nyújtott foglalkoztatási támogatás meghaladná a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Ugyancsak kizáró ok, ha valaki csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt áll, továbbá a pályázatában szereplő projekt megvalósítása során a "BAB. Egyéb beruházási cél" támogatási kategóriában ingatlanvásárláshoz és -építéshez, valamint tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzéséhez az MPA-ból munkahelyteremtő támogatást igényelt vagy kapott.
Kizáró ok továbbá, ha valaki az MPA-ból, valamint az Aktív Foglalkoztatási Célok támogatása (AFC) előirányzatból a beadványban szereplő beruházáshoz a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 3 évben munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, illetve az MPA-ból, valamint az AFC-ből a pályázat benyújtásának hónapját megelőző 3 évben elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségét határidőre nem teljesítette. Alapvető kritérium, hogy az illető megfeleljen a rendezett munkaügyi kapcsolatok törvényi feltételeinek, illetőleg ezek teljesülését igazolni tudja.
A jogosultságot elveszíti az is, aki a pályázat benyújtását megelőző fél évben a beruházás helye szerinti regionális munkaügyi központ illetékességi területén csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában ilyen eljárást megkezdett, s azt nem kívánja megszüntetni.
Pályázni csak olyan beruházással lehetett, amely esetében a pályázó a beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatást legkésőbb 2007. augusztus 1-jével megkezdi, s a beruházásban érintett telephelyen legalább 5 új munkahelyet létesít. Feltétel, hogy a beruházás megkezdésekor meglegyenek a szükséges jogerős hatósági engedélyek, az érintett az üzleti tervében kellően alátámassza a stabil piaci háttér meglétét, meggyőzően bemutassa a tervezett technika, technológia korszerűségét, a magas hozzáadott értéket, a projekt hasznosságát, a településen betöltött szerepét, továbbá az új munkahelyek létrehozásához kapcsolódó beruházást.
A tervezett létszámbővítés után foglalkoztatási kötelezettséget kell vállalni a beruházásban érintett telephelyen a pályázat benyújtása előtti 12 hónapban meglévő átlaglétszámára és a létszámbővítés nyomán felvett többletlétszámára legalább 5 évig; kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozásnál legalább 3 évig; az "ADA. Munkahelyteremtés" támogatási kategória esetében legalább 3 évig; kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás esetében legalább 2 évig folyamatosan.
Saját forrás
A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatás időpontjától kezdve az új munkavállalók 2 éves bérköltségének legalább 25 százalékát saját forrásból fedezi, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott forrás, valamint a bankhitel nem számítható be. A támogatás odaítélése esetére a hatósági szerződés aláírásának dátumától a vállalt foglalkoztatási kötelezettség időtartamának végéig, továbbá az azt követő záró beszámoló elfogadásának napjáig megfelelő fedezetet kell felajánlani. Ez lehet az odaítélt támogatás összegének 120 százalékát jelentő, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia; biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezesi kötelezvény, vagy 150 százalékát kitevő per-, tehermentes, forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan. A pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás esetén a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozni kell arról, hogy az érintett vállalja-e a pályázatában szereplő létszámbővítés változatlan formában történő megvalósítását, vagy ez irányú tervét – a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével – átdolgozza, és csökkentett formában valósítja meg.
Start Plusz és Start Extra
Idén július 1-jétől a szaktárca elindítja a Start Plusz és Start Extra Programot. Az SZMM segíteni szeretné a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító kismamákat, a tartósan munka nélkül lévőket, illetve az 50 év feletti és alacsony iskolai végzettségű tartósan álláskeresőket. A Start Plusz Program keretében a gyes, gyed, gyet megszűnését követő egy éven belül ismét dolgozni kívánó személy, a gyes mellett munkát vállaló a gyermek egyéves kora után, illetve az ápolási díj megszűnését követő, egy éven belül a munkaerőpiacra visszatérni kívánó személy alkalmazásakor részesül a munkaadó járulékkedvezményben. Ugyanilyen kedvezményre jogosítja fel a munkaadót, ha tartósan álláskeresőt alkalmaz, vagyis olyan jelentkezőt, aki a kedvezményre jogosító kártya igénylését megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig (pályakezdő esetében legalább 8 hónapig) nyilvántartott álláskereső volt.
A Start Extra Program keretében a tartósan álláskereső (aki a kártya kiváltását megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig volt regisztrált álláskereső) személyek közül az 50 év felettiek, illetve életkorra való tekintet nélkül az alacsony iskolai végzettségűek alkalmazásakor jogosult a munkaadó járulékkedvezményre.
A munkaadó mindkét program esetében két évig mentesül a tételes egészségügyi hozzájárulás (ez most 1950 Ft) megfizetése alól. A Start Plusz Programban részt vevők után a munkaadó az első évben a bruttó bér után összesen 15 százalék közterhet fizet, a második évben 25 százalékot. A Start Extra Program még ennél is kedvezőbb: az első évben a munkaadó teljes mértékben mentesül a közterhek megfizetése alól, a második esztendőben a bruttó kereset után 15 százalék közterhet kell fizetnie.
Aki a programban részt kíván venni, az APEH-nál válthatja ki a Start Plusz-, illetve a Start Extra-kártyát, amely 2 évig érvényes, és egymás után több munkáltatónál is használható. A program az Európai Unió támogatásával valósul meg. Idén július 1. és 2010. december 31. között 43 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre erre a célra.
Források az NFT-ben
A II. Nemzeti Fejlesztési Terv a gazdasági társaságok, a szövetkezetek, illetve az egyéni vállalkozók részére 3875 milliárd forintos keretet különített el az idei évre kis- és középvállalkozásoknak az alkalmazott műszaki-technológiai színvonal javítása érdekében.
A komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások innovációs, adaptációs képességének erősítése, a hozzáadott érték növelése, a környezetvédelmi, az energia- és az anyagtakarékossági problémák kezelése, illetve a piaci bővüléshez kapcsolódó technológia-korszerűsítés és ennek nyomán újabb álláshelyek kialakítása.
A pályázati kiírásra a devizajogszabályok alapján belföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéni vállalkozó pályázhat. Kizárólag mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő gazdálkodók jelentkezhetnek, amelyek éves átlagos statisztikai állományi létszáma a pályázat benyújtását megelőző legutolsó lezárt, teljes üzleti évben minimum egy fő volt.
A támogatható tevékenységek köre: technológiai korszerűsítést eredményező, 3 évnél nem régebbi eszközök beszerzése, szállítása és üzembe helyezése; betanítás; az eszközbeszerzéshez kapcsolódó infrastrukturális és ingatlan beruházás; infrastruktúra kiépítése és korszerűsítése; szolgáltatónak közmű- és hálózatfejlesztési hozzájárulás; ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése, ingatlanfejlesztési kiviteli tervek. Támogatható továbbá az eszközbeszerzéshez kapcsolódó gyártási licencek és know-how-k beszerzése, információs technológiafejlesztés, beleértve az on-line megjelenést, illetve az e-kereskedelem és az egyéb e-szolgáltatások, üzleti alkalmazások támogatását is.
Preferált cél a piacra jutás támogatása is, jelesül a piaci megjelenés, a piackutatás és az igényfelmérés, a marketingeszközök elkészítése és beszerzése, a vállalati HR fejlesztése, valamint a munkavállalók képzése. Ugyancsak támogatandó a tanácsadás igénybevétele vállalati stratégia-, szervezet- és menedzsmentfejlesztéshez, on-line megjelenéshez, e-kereskedelemhez. Hasonlóan a technológiafejlesztési, marketing-, logisztikai és pénzügyi tanácsadásra, valamint a minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatására is lehet pályázni.
A kiírás keretében kizárólag a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség, a hátrányosabb helyzetű 47 kistérség, illetve a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 235 település valamelyikében megvalósuló projekttel lehet pályázni.
Nem támogatható a Közép-Magyarország régió területén megvalósuló fejlesztés, illetve az olyan településre fokuszáló (ha a pályázó mikrovállalkozás), amelynek népsűrűsége nem nagyobb, mint 100 fő/km2, illetve állandó népessége nem haladja meg az 5000 főt. A támogatás maximum az összes elszámolható költség negyven százaléka, mértéke minimum 5 000 001, maximum 50 000 000 forint lehet.
Munkapiaci válságkezelés
A munkaerő-piaci válságkezelő program keretében a szaktárca a meglévő munkahelyek megóvását, a munkaadók átmeneti működési problémáinak kezelését, illetve gazdaságiszerkezet- és foglalkoztatásistruktúra-váltását segítette. Ennek eszközeként 2004-től – a munkaügyi központok által decentralizáltan megvalósított – központi programot indított és működtetett a munkáltatónál, illetve – a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nyomán – más munkáltatónál.
A programra tavaly 1,2 milliárd forint jutott a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi keretéből. Áthúzódó kötelezettségvállalás esetén az MPA 2007. évi, ugyanezen keretéből a tavalyi keret legfeljebb 30 százalékos mértékéig lehetett kötelezettséget vállalni. Ezenkívül a kérelmező munkáltatók likviditási helyzetének külső szakértői vizsgálata kapcsán felmerülő költségek megtérítésére – az MPA 2006. évi foglalkoztatási alaprésze központi keretéből – az igényelt támogatások összegének legfeljebb 1,2 százaléka állt rendelkezésre.
A program révén külön forráshoz juthattak azok a megyei, illetve fővárosi munkaügyi központok, amelyek illetékességi területén olyan csoportos létszámleépítést terveztek, amely a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érintette volna, s az adott munkaügyi központ a keletkező foglalkoztatási feszültséget munkahelymegőrző támogatással kívánta elkerülni. A munkaügyi központok 2006-ban összesen 31 kérelmet nyújtottak be. Ezek forrásigénye a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprésze központi keretéből 823 millió forint (a decentralizált kerettel együtt az összes igény 878 millió), s 2822 munkavállaló állásának megőrzését célozzák.
