×

Szeniorfoglalkoztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 112. számában (2007. július 13.)
Van abban némi ellentmondás, ha egy elöregedő társadalomban csak a 45 év alattiak számíthatnak új munkahelyekre, míg az e feletti korosztályokat (2 millió embert) – minden tudásukkal, tapasztalatukkal együtt – "leírják", esélyt sem adva számukra a pályamódosításra, esetleg az atipikus munkavégzésre. Szabad-e elpazarolni ekkora felhalmozott tőkét, vagy ideje lenne kitalálni valamit? A nemrég megalakult civil szerveződés, a Szenior Foglalkoztatási Szövetség erre a kérdésre kíván mindenki számára hasznos választ adni.

Magyarországon 4,3 millió a 45 évnél idősebbek létszáma, közülük több mint 2 millióan munkaképesek, ám alig több, mint 20 százalékuk dolgozik. Az Európai Unióban ez az arány meghaladja az 50 százalékot, és egyre nő.

Hátrányos megkülönböztetés

Az Európai Unióban és az USA-ban már felismerték a szenior korosztály foglalkoztatásának előnyeit, miközben nálunk – ahol 1990 óta 1,7 millió munkahely szűnt meg, s ez elsősorban ezt a korosztályt érintette súlyosan – a munkaadók még nem ismerték fel a szeniorok alkalmazásának öt előnyét: a tapasztalatot, a tudást, a teljesítő- és versenyképességet, a munkakultúrát és az eredményérdekeltséget. Márpedig ezek az előnyök csak akkor hasznosulnak a nemzetgazdaságban, ha e korosztály megtarthatja munkahelyét, sőt, számukra új álláshelyeket teremtenek – érvel Vadász János, a január végén megalakult Szenior Foglalkoztatási Szövetség elnöke.

Nem véletlen, hogy azokban az országokban, amelyekben már felfigyeltek az életkor meghosszabbodásával járó következményekre, komplex társadalmi-gazdasági fejlesztőprogramokat indítottak el; Japánban a 70-es, az USA-ban a 80-as évektől kezdve, az Európai Unióban (Finnország – FINPAW, Nagy-Britannia – New Deal 50+, Franciaországban a nemzeti szeniorfoglalkoztatási terv) jobbára a 90-es évek közepétől. Magyarországon – miközben a tényleges nyugdíjkorhatár a legalacsonyabbak közé tartozik – szintén számolni kell a várható életkor-növekedés gazdasági, társadalmi, szociális és egészségügyi követelményeivel. Ezzel szemben a szenior korosztály egyelőre még inkább csak a hátrányokkal szembesül: a társadalmi megbecsülés hiányával, az eddig elért életszínvonal megtartásának nehézségeivel (romló életminőséggel), a társadalmi előítéletekkel, a hátrányos megkülönböztetéssel.

Hiányzik a komplex program

Mindez viszont azzal a súlyos gazdasági következménnyel fenyeget, hogy tovább nő az "eltartottak" már ma is magas aránya (miközben a foglalkoztatottsági ráta csupán 57 százalékos az Unió átlagosan 64 százalékos mutatójával szemben), tovább bővül a korai nyugdíjasok száma, nem hasznosul a közösség számára az egyén felhalmozott tudása, tapasztalata, munkakultúrája. Ezzel együtt jár az állami jövedelem és adó kiesése, fokozódnak a nyugdíj-, szociális és egészségügyi ellátás terhei, a munkanélküliség gondjai. Nem kell bizonygatni, hogy a tartós állástalanság nemcsak alacsonyabb életnívót, hanem romló fizikai és szellemi teljesítményt, egészségi állapotot is magával von.

Kétféle módon lehet ezen segíteni. Az egyik a kormányok aktív szerepvállalásával és operatív programok segítségével végrehajtott programok útja (Japán, Nagy-Britannia, Franciaország), a másik a civil társadalomra építő, a kormány által csak ösztönzött, különféle eszközökkel segített társadalmi program, amelyet elsősorban a civil szervezetek valósítanak meg (USA), egyebek között az úgynevezett "szenioripar" létrehozásával.

Magyarországon eddig senki sem foglalkozott integráltan, komplex módon a 45 év felettiek munkaügyi gondjainak megoldásával. Ezért különösen hasznos az a civil kezdeményezés, amelyet 2007 januárjában indított útjára az akkor megalakult Szenior Foglalkoztatási Szövetség (SZFSZ), amelynek hivatalos bejegyzése – közhasznú szervezetként – március végén megtörtént. Az SZFSZ – több mint félévi előkészítő munka után – megnyerte a legnagyobb munkáltatói szervezetek: a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), valamint a legfontosabb szakszervezeti konföderációk (az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF) támogatását, amelyek együttesen alapították a szövetséget, s első számú vezetőik választott tagjai az elnökségnek.

Új együttműködés

Vadász János elnök elmondta: az alapítók felismerték, itt az ideje a filozófia- és kultúraváltásnak a hazai szeniorfoglalkoztatásban. A szövetség célja, hogy sokféle eszközzel segítsen a középkorúaknak megmaradni a munka világában, illetve visszakerülni oda, akár új ismeretek elsajátításával is úgy, hogy az a munkaadóknak, a társadalomnak és az érintett szenioroknak is megfeleljen. A szeniorfoglalkoztatás ugyanis nem csak szociális kérdés, e feladat megoldása valójában a kölcsönös gazdasági és társadalmi előnyök érvényesítésével, új együttműködések és ösztönzők alkalmazásával lehetséges. E hasznos tevékenységhez a szövetség elkészítette, és közgyűlésén elfogadta a Szenior Programot (2007-2013), cselekvési tervét, és megszerezte a munkaerő-közvetítéshez szükséges hivatalos engedélyt, majd megkötötte az együttműködési megállapodásokat, és megkezdte a közös munkát a legfontosabbnak ítélt munkaügyi és egyéb szervezetekkel.

Legjelentősebb partnerük az Állami Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (ÁFSZH), amely lehetővé teszi az álláskeresők bekapcsolását, a másik pedig a Magyar Művelődési Intézet (MMI), amely – a művelődési házak útján – együttműködik a szövetséggel a szeniorfoglalkoztatási klubok országos hálózatának létrehozásában. Vadász János szerint alapvető feladat e korosztály munkához jutásának segítése, amelyhez elengedhetetlen a hatósági jogosítvány és a hivatalok, illetve a szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók) együttműködése. Ezért fontos az a megállapodás, amelyet április végén kötöttek az ÁFSZH-val, s amelynek értelmében a Szenior Foglalkoztatási Szövetség hozzájut a negyedéves munkaerő-piaci prognózisokhoz és információkhoz, a hiányszakmák listájához, szolgáltatásaihoz. Az MMI – mint a közművelődés nemzeti intézménye – valamennyi hazai művelődési házzal kapcsolatban áll, és alkalmas arra, hogy az újfajta klubmozgalomnak helyet adjon.

Az ÁFSZH főigazgatója, Pirisi Károly úgy véli: a kezdeményezés jól kiegészíti a hivatal tevékenységét. Az általuk működtetett, mintegy 350 Foglalkoztatási Információs Pont (FIP) jól együtt dolgozhat a szeniorfoglalkoztatási klubokkal. Erre jó példa Vas megye, ahol már több művelődési házban (Szombathely, Körmend) is van olyan klub, ahol a 45 év felettieknek is megmutatják az alternatívákat, és továbbképzési lehetőségeket is felajánlanak. A közös működtetés sikerének feltétele, hogy a munkaadók is ebből a körből válasszanak. Az együttműködés lényege, hogy a helyet (a művelődési házat) a szeniorklubok adják, a szakértőket pedig az ÁFSZH. Több évtizedes nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy az ilyen klubok jól működnek, csak éppen szemléletváltásra, továbbá megfelelő forrásokra van szükség.

Nincsenek egyedül

Vadász János fontosnak tartja, hogy a munkahely elvesztésétől tartó, vagy a visszatérésre készülő szeniorok tudják: nincsenek egyedül. Ehhez a szövetségtől és a klubokban folyamatosan tájékoztatást kell kapniuk az állásbörzékről, a legális foglalkoztatási lehetőségekről, a munkaszerződésekről, az atipikus munkavégzési formákról. Lényeges, hogy állandó és legális kapcsolatban álljanak a helyi munkaadókkal, a szakszervezetekkel, az önkormányzatokkal, a munkaügyi központokkal, és értesüljenek a képzési, továbbképzési, rekreációs lehetőségekről. Jó példaként erre egyelőre a Fővárosi Művelődési Ház, Kecskemét és Salgótarján, Vas megye, de hamarosan Hatvan és Nagykanizsa is szolgálhatja új klubokkal a szeniorokat. A tervek szerint az év végéig az ország 100 legnagyobb településén alakulhatnak meg a szeniorfoglalkoztatási klubok, amelyek száma 2008 végére elérheti az ezret, 2012-2013-ra pedig az ország legtöbb településén jelen lehetnek.

A szeniorprogram fő célja, hogy komplex, integrált szolgáltatást nyújtson az érintetteknek társadalmi összefogással, kezdeményezésekkel, fejlesztőprogramok megpályázásával, megvalósításával, korszerű szolgáltatásokkal, az élethosszig tartó tanulás ösztönzésével. Vadász János úgy véli: a társadalomnak elemi érdeke, hogy az egyén minél hosszabb ideig lehessen a társadalom hasznára.

Az európai példák azt mutatják, hogy a szeniorok foglalkoztatása nemzetgazdasági haszonnal jár, s ennek felismerésére, a foglalkoztatási kultúra megváltoztatására Magyarországon is megérett a helyzet. Külföldön azok a cégek a legsikeresebbek, amelyek a különféle korosztályokat együtt foglalkoztatják. Az Egyesült Államokban 35 millió tagot számlál az AARP, amely külön "szenioripart" is létrehozott különféle személyi szolgáltatások végzésére és kismesterségek folytatására. Ennek hazai meghonosításában számítanak az IPOSZ és a közművelődési intézmények közreműködésére.

 

MOSZ: inkább megtartani

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára, Horváth Gábor szerint a MOSZ – mint az alapító szervezetek egyike – üdvözli a kezdeményezést, és egyetért azzal, hogy koordináltan kell fellépni a 45 év felettiek foglalkoztatása érdekében. Rövid idő alatt ezt nem lehet megoldani, ám egy ilyen szervezetre szükség van, ideje volt tenni valamit. A működés módját részletesen ki kell dolgozni, s integrálni kellene a meglévő intézményrendszerbe, harmonizálni azzal, értékelni, sőt, akár törvénymódosításokat is célszerű kezdeményezni (foglalkoztatási törvény, pénzügyi és adótörvények). A MOSZ hírlevelében elküldte tagjainak a csatlakozási felhívást, ám a fő gond az, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság már hosszú ideje főleg munkaerő-kibocsátó ágazat, ezért inkább a munkahelyek megtartására kell törekedniük. Éppen ezért nem várnak gyors és látványos sikereket, de támogatják a kezdeményezést.

Finanszírozási háttér

Az Európai Unió kiemelten kezeli a szeniorfoglalkoztatást (Finnország, Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia, Litvánia), ezért esély van arra, hogy Magyarország is felzárkózzék a foglalkoztatási kultúrát sikeresen megújító országok sorába, felhasználva az Unió pályázati forrásait. Vadász János szerint ehhez elsősorban partnerség, széles körű társadalmi együttműködés szükséges mind az érintettek, mind a kormány és a szociális partnerek, mind pedig a civil szféra közreműködésével. Kétmillió embert érint a szeniorprogram, a finanszírozás pedig három forrásból eredhet. Az egyik (mintegy 40 százalék) a tagdíjbevétel (magánszemélyek számára évi ezer, a munkáltatóknak évi 10 ezer forint). Azért ilyen alacsony – magyarázza Vadász János -, hogy mind az érintettek, mind a 70-80 ezer munkáltató számára könnyen hozzáférhető legyen, hogy minél szélesebb körhöz eljussanak. A második forrás (20 százalék körül) a Munkaerő-piaci Alap (OFA) pályázata, a harmadik (40 százalék) pedig az uniós pályázat, illetve a Norvég Alap lehet.

A szövetség a kormánytól közvetett támogatást vár. Egyrészt azt, hogy megalkossa a szociális partnerekkel és a szövetséggel közösen a nemzeti szeniorfoglalkoztatási stratégiát, amely hozzájárulhat a hazai foglalkoztatási szemlélet, kultúra gyökeres átalakításához, a sikeres nemzetközi példák alapulvételével. A másik, hogy a jogalkotásban és a pályázati feltételek újragondolásában segítsen, különféle ösztönzők beiktatásával már 45 éves kortól, mert Magyarországon szociológiai kutatások és a munkaügyi szervezetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a foglalkoztatási problémák korábban jelentkeznek

 

IPOSZ: Európa-szerte működik

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke megtiszteltetésnek érzi a részvételt és az elnökségi tagságot a Szenior Foglalkoztatási Szövetségben. Szűcs György elmondása szerint ilyen szervezetek Európa-szerte sikeresen működnek; nemrégiben német, francia, belga képviselőik látogattak Magyarországra. Idehaza – a konvergenciaprogram hatására is – rendkívüli veszélyek fenyegetik az álláshelyek megőrzését az 50 évesnél idősebbek számára. Csak példaként: már az idén több mint 50 ezer vállalkozás szűnt meg. A tevékenységüket felhagyóknak nincs jövedelemszerzési lehetőségük, de tudásuk, tapasztalatuk annál inkább, s ezt nem szabad veszni hagyni; oktatóként, mesterként számítani kell rájuk. Ez jó a vállalkozónak és a munkavállalónak is, de ehhez megfelelő forrásokra (pályázatokra) lenne szükség.

Nyugat-Európában sokféle hasonló klub működik (megváltozott munkaképességűeknek, kismamáknak, szenioroknak stb.), és népszerűek az atipikus foglalkoztatási formák, amelyek nálunk még gyanút keltenek. Társadalmi összefogásra lenne szükség, úgy, mint Ausztriában, ahol a foglalkoztatási paktumokban minden érintett (munkaadó, munkavállaló, önkormányzat, civil szféra) jelen van. Az IPOSZ 260 ipartestülete szívesen részt vesz – szakértőkkel is – a munkában, de azt szeretnék, ha ez a szervezet a foglalkoztatási rendszer részévé válna, és törvénymódosításra is lehetőség nyílna. Az IPOSZ is elküldte az SZFSZ-szel megkötött megállapodást az ipartestületeknek, és azt ajánlja tagjainak, hogy csatlakozzanak.

Start Extra

Schranz Edit, a Szociális és Foglalkoztatási Minisztérium sajtószóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: júliustól indul a szaktárca Start Extra elnevezésű programja, amely – a 2005 októberében indult, a fiataloknak, pályakezdőknek, majd a kismamáknak szóló program után – Start-kártya kiváltásával ösztönzi a munkáltatókat arra, hogy 50 év feletti munkavállalókat alkalmazzanak. Az adóhatóságtól kapott kártya birtokosa után a munkaadónak az első évben nem kell járulékot fizetnie, a második évben pedig csupán 15 százalékot.

A harmadikféle segítség, amit a szeniorok a kormánytól várnak, hogy a mindennapi gyakorlatban, az igazgatás eszközeiben, a foglalkoztatás élénkítésében tegyen az eddiginél többet, főként a hivatalok (munkaügyi központok) munkáján, a foglalkoztatási szemlélet megváltoztatásán keresztül, ami kétségkívül hosszabb folyamat, és a munkaadók, illetve a munkavállalók folyamatos együttműködését igényli. A szemlélet megváltoztatását segítheti a most megalapított Szenior Foglalkoztatási Díj, amelyet két évre lehet elnyerni, és amely nem pénzt, hanem minőségi elismerést, a társadalmi együttműködésben való kedvező minősítést ad a munkaadók számára, hazai és nemzetközi rangot jelenthet. A díjazottakat két év után értékelik, ellenőrizve a legális foglalkoztatást, a rendezett munkaügyi kapcsolatot, és a nyertes természetesen újra pályázhat.

Képzés és tanácsadás

A 2013-ig szóló Szenior Program fontos eleme a képzés, melynek célja, hogy régiónként, megyénként, kistérségenként, településenként, a szeniorfoglalkoztatási klubok bázisán létrejöjjenek olyan képzési programok, amelyek az adott helyen működő legnagyobb munkáltatók igényeit összegyűjtve hatékony, kompetenciaalapú oktatásokat és átképzéseket valósítanak meg a szeniorok számára.

A munkáltatók igényei alapján keletkezett "tudásbázist" összevetik a munkaügyi központoknál regisztrált ajánlatokkal, s ha eddig nem létezett az igényelt képzés, megszervezik. A szövetség – tervei szerint – önálló, akkreditált képzési központot (akadémiát) hoz létre, de csak olyan képzésre, amelyből garantáltan munkahely keletkezik, s amely vagy ingyenes, vagy minimális saját hozzájárulást igényel.

Munkahelyteremtésre is van mód, az úgynevezett mediátor vállalkozások (a már említett szenioripar) szervezésével. A cél az, hogy a szenior munkavállaló ne kényszervállalkozó legyen. Olyan szövetkezések, kisvállalkozások jöjjenek létre (szolgáltatás, idegenforgalom, kismesterségek), amelyek esetében együtt van a tőke, a tudás és a piac, és amelyek sikeresen hasznosítják és értékesítik a szeniorok szaktudását, rugalmas, de legális foglalkoztatási konstrukcióban.

A Szenior Foglalkoztatási Szövetség azt is fontosnak tartja, hogy – profik és társadalmi munkatársak együttműködésével – létrehozza személyi tanácsadó hálózatát, amely minden, már működő szervezethez kapcsolódni tud. Ezt a szenior foglalkoztatási klubok keretében működtetik majd, ahová "a szakértő házhoz jön", s amelyhez segítséget nyújt az ÁFSZH. E célok megvalósítása érdekében pályáznak az uniós forrásokra (TÁMOP), hiszen komplex tanácsadás a szeniorok számára ma még nem létezik. A hálózat "gondozója", koordinátora a szövetség által létrehozandó Szenior Közösségépítő és Foglalkoztatási Szolgálat lesz.

Szintén idei terv - mondta Vadász János elnök -, hogy ötéves kutatás kezdődik "Szeniorfoglalkoztatás Magyarországon" címmel, amelyben 30-40 kutató vesz részt. Éves jelentéseik egyben "monitoring" funkciót is betöltenek a szervezet működéséről, eredményeiről. E kutatásra ugyancsak pályázati úton próbálnak forrást szerezni. Céljuk, hogy ezáltal is segítsenek 2 millió embernek abban, hogy megőrizzék egzisztenciájukat, tartalmas életüket, megbecsültségüket.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. július 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem