Magyarországon – valamely betegség miatt – általában 13,5 napot hiányoznak a foglalkoztatottak. Becslések szerint a munkával kapcsolatos egészségkárosodások minimalizálásával évi 400-500 milliárd forintot lehetne megtakarítani.
Támogató környezet
A munkahelyi stressz mérséklésével vagy megszüntetésével az egészségproblémák miatti, ma két hetet is meghaladó táppénzes hiányzások számát negyedével lehetne "lejjebb tornászni" – állítják a szakemberek. A munkavállalók a világon évente 71 millió munkanapot töltenek otthon hátbetegség miatt, a dohányzók pedig havi 160 órás munkaidejükből legalább 12 órát elfüstölnek, s tíz százalékkal többet vannak betegállományban.
Mindez arra sarkallja – de legalábbis elgondolkodtatja – a munkaadókat, hogy tegyenek valamit a dolgozóik egészségéért, s némelyek szervezetten, mások saját ötleteiktől vezérelve szervezik meg a munkahelyi gondoskodást. Jóllehet az egészségi állapot elsősorban az egyéntől függ, azonban nagy szükség van a támogató környezetre is – vallja mind több munkaadó. Sajnos azonban egyelőre kevesen, s elsősorban nem a magyar tulajdonú cégek törik magukat, hogy egészségstratégiában gondolkodjanak. Pedig a vállalati hozzáállás kedvezően befolyásolhatja az alkalmazottak egészségi állapotát, ami kihat a profitra is.
Az alkattól, valamint a munkahely típusától függően többféle betegség alakulhat ki. A zaj, a hőártalmak vagy a hideg-nedves munkakörnyezet halláskárosodást, illetve az ízületeket és a gerincoszlopot érintő elváltozásokat okozhat, miként szoros összefüggés van a számítógépes munkahely és a mozgásszervi, valamint a szemészeti panaszok gyakorisága között is.
Munkahelyi programok
Urbányi Noémi, a Personal Best ügyvezető igazgatója is tudja: a betegséggel küszködő dolgozók nem hatékonyak. A komplex munkahelyi egészségfejlesztő programokat nyújtó cég ügyvezetője szerint az egészségfejlesztő projektek arra az elméletre épülnek, hogy az életmódból fakadó kockázatok tudatosítása és az erre épített programok kiadásai kisebbek, mint a betegszabadság vagy a táppénz költségei.
A szakember szerint rendkívül hatásosak lehetnek az egészségtudatos munkaszervezés és műszakbeosztás, illetve a folyamatosan igénybe vehető programok, mint a munkahelyi masszázs vagy a gerinctorna. Emellett az alkalmi megelőző állapotfelmérésektől és szűrővizsgálatoktól a stresszkezelő tréningeken át a dohányzásról leszoktató kurzusokig igen széles a paletta.
Felmérések szerint az európai munkaerő negyede szenved a stressz okozta ártalmaktól. Becslések szerint az ebből adódó megbetegedések, illetve a munkakedv hiányából következő hatékonyságvesztés évente 20 milliárd euró kiesést okoz a kontinens vállalatainak. Magyarországon a munkakiesés egy táppénzes napra vetített kára 100 ezer forint körül van.
A 2005-ben az "Év Munkahelye" díjat elnyert Ericssonnál fontosnak tartják, hogy a munkatársak igénybe vegyék a vállalat által nyújtott egészségmegőrző szolgáltatásokat. Ehhez hozzátartozik a szauna és az edzőterem is. Az irodai ásványvíz ingyenes, az étteremben pedig energia- és koleszterinszegény, illetve speciálisan cukorbetegeknek és lisztérzékenyeknek készült menüt is lehet választani. A béren kívüli, minden alkalmazottnak járó juttatások – az egészségpénztári is - hozzájárulnak a munkahelyi egészség megőrzéséhez. A betegségre utaló jelek korai felismerésében a rendszeres szűrővizsgálatok segítenek.
Noha a külföldi tulajdonú cégeknél jól működik az egészségtudatos vállalati kultúra, azonban a kis- és középvállalatok körében még nem tudatosult az egészségmegőrzés gyakorlati előnye. Pedig ma már senki sem vitatja, hogy a betegszabadság vagy a táppénz kárt – termeléskiesést – okoz. Miként a helyettesítésnek is költségvonzata van. Ugyanakkor az újonnan betanított vagy a beugró alkalmazott nem képes a várt hatékonysággal elvégezni a munkát: ez szintén járulékos költségeket von maga után.
"Túl azon, hogy cégünk mind a foglalkozás-egészségügy, mind a munkavédelem terén eleget tesz jogszabályi kötelezettségeinek, olyan juttatásokat is nyújtunk – menedzserszűrést, munkahelyi sportot és családi programokat -, amelyek a dolgozók jó közérzetéhez járulnak hozzá. A cég minden munkakörben – még a fizikaiban is – felajánlja az ingyenes szemészeti vizsgálatot és az ugyancsak ingyenes influenza elleni védőoltást" – így néz ki a munkahelyi egészségvédelem a Citroën Hungary Kft.-nél.
A francia központú cég magyarországi leányvállalatának saját uszodája és sporteszközei is vannak. "Jobb egészség, kevesebb hiányzás, nagyobb elkötelezettség, magasabb szintű motiváció, alacsonyabb elvándorlás" – vallják a cégnél.
|
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatónak fizetendő díjak (Eltérő megállapodás hiányában) |
|
|
Foglalkozás-egészségügyi osztály |
Díj (Ft/fő/év) |
|
D |
5 000 |
|
C |
6 800 |
|
B |
8 400 |
|
A |
10 000 |
Mentális egészség
A Kürt Computer Rendszerház Zrt. a kisvállalatok kategóriájában szerzett már többször Egészségbarát Munkahely díjat. A székházban uszoda, szauna, különféle sporteszközök állnak a dolgozók rendelkezésére. Futballbajnokságot és évente kétszer közös dunai kenuzást is szerveznek.
Az adatmentéssel, informatikai tanácsadással foglalkozó vállalat dolgozói szinte valamennyien számítógép előtt ülnek, így a cégnél olyan monitorokat használnak, amelyek kivétel nélkül alacsony sugárzásúak és magas frekvenciájúak. Többórai számítógép-használat után a dolgozók az előírás szerint rövid pihenőket tartanak. Nagy figyelmet fordítanak az ergonómiai szempontból kedvezőtlen számítógépes munkahelyek kényelmesebbé tételére.
A Colgate-Palmolive Magyarország Termelő Kft. komplex programjában különlegesség, hogy az alkalmazottak részére 24 órás telefonvonalat tartanak fenn, ekképpen világszerte bármely leányvállalat munkatársa elmondhatja lelki problémáját. A cég – egyebek mellett – a dolgozók mentális egészségének megóvása érdekében tartja kötelező belső tréningjeit is, ahol a résztvevők szituációs gyakorlatokon tanulhatják meg, hogyan vezessék le a munkahelyi feszültséget.
Foglalkoztatás-egészségügy az OMMF-nél
A múlt év végétől a munkabiztonság és a munkaegészségügy egységes hatósági felügyeletét és ellenőrzését az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) látja el. Szervezete regionális elven működik, különváltan a munkavédelmi és a munkaügyi felügyelőségek. A vállalkozók e helyi szervezetekkel tartják a kapcsolatot: ide küldik a jelentéseket, innen várhatják az ellenőrzéseket. A foglalkozás-egészségügyi kérdésekben a munkavédelmi felügyelőségek érintettek, például az újonnan induló munkáltatónak – a tevékenység megkezdését követő két hónapon belül – be kell jelentenie a területileg illetékes felügyelőségen – mások mellett – a székhely és a telephely címét, a tevékenységet, a számára foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltató nevét, címét és azt is, hogy hány dolgozó részesül ilyen ellátásban, s nekik milyen a foglalkozás-egészségügyi besorolásuk [70/2007 (IV. 14.) Korm. rendelet].
Ergonómiai követelmények
Külön foglalkoznak az ülőmunkát végző kollégák egészségmegőrzésével is: az új irodaházba úgy választották ki a bútorokat, hogy azok megfeleljenek a legmagasabb ergonómiai követelményeknek is. A cég alkalmazottai belépéskor, illetve ezt követően évente átesnek a kötelező egészségügyi felmérésen, ahol általános állapotukat vizsgálják.
Saját üzemorvosi rendelőt hoztak létre, ahol két orvos és három nővér tevékenykedik. A cég emellett extra orvosi vizsgálatokkal is próbálja megelőzni a betegségeket, ilyen a mammográfia, az allergiavizsgálat, de van lefogyást segítő és dohányzásról leszoktató programjuk is. A dolgozók lelki egyensúlyát szerződött külső cég pszichológusa tartja karban.
Menedzserszűrés
A hazai felsővezetők kevésbé tudatosítják magukban a stresszes életmód egészségügyi következményeit. A menedzserbetegség leggyakoribb megnyilvánulási formája a magas vérnyomás, a szívtáji fájdalom, a szívinfarktus, az emésztési zavar vagy a gyomorfekély. A menedzsereknek sokszor a hétvégéjük sem szabad, s nem szívesen engedik őket szabadságra, illetve nem lehetnek betegek. Magyarországon – Európában egyedülálló módon – a betegszabadság után járó pénzt is a munkáltató fizeti. Ennek következményeként a menedzser nem "mer" beteg lenni. Fél attól is, hogy kiderül: pótolható, s valaki azonnal a helyére lép.
A menedzserszűréssel és az azt követő kezeléssel megelőzhető a betegségek kialakulása. Nagyobb cégeknél – ahol a vállalat nyeresége nagymértékben a felsővezetőkön múlik - fontos, hogy mindent megtegyenek a topmenedzserek egészségének védelmében. Éppen ezért a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok mellett felajánlják nekik az úgynevezett – magáncégeknél megrendelt – menedzserszűrést, amely az előírtnál lényegesen szélesebb körű és kényelmesebb.
Az orvosi vállalkozások többféle csomagot kínálnak, amelyek a legkülönbözőbb vizsgálatokra terjedhetnek ki, többek között szemészeti, teljes vér-, vizelet- és urológiai vizsgálatra, röntgenre, illetve teljes belgyógyászati konzíliumra. A menedzsert szakorvosok vizsgálják meg. Legnagyobb előnye, hogy munkaidőben is elvégezhető, az összes vizsgálat egy időben és egy helyen zajlik. A vizsgálat teljesen titkos, a menedzser nem tartozik beszámolási kötelezettséggel, a vállalathoz mindössze egy rövid, minden indoklást nélkülöző levelet juttat el a vizsgálatot végző orvosi vállalkozás arról, hogy az illető alkalmas-e a munkára.
Túlfeszített munkatempó
Mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, gyomorpanaszok, májfunkciózavar – többek között ezek a Magyar Telekom dolgozóinak egészségügyi panaszai. Intézményesített szabályrendszer itt sincs arra, hogy valaki nem dolgozhat nyolc óránál többet. A felső- és középvezetők munkaideje kötetlen, arra viszont már lehet "intézményesítetten" ügyelni, hogy a kollégák kivegyék a szabadságukat. A vezetői prémiumban csökkentő tényezőként szerepeltetik, ha bizonyos százalékon túl "benn marad" az éves pihenőidőből.
A szűrések célja a felderítés. Az orvosok a feszültség levezetésére a sportot ajánlják, és felhívják a figyelmet az extra kockázati tényezőkre (például a dohányzás).
A menedzserszűrések szervezői nagy problémának tartják azt a lelki nyomást, amit a túlfeszített munkatempó, a kevés pihenés, a rosszul kezelt stressz okoz. A menedzserszűrés gyakran a középvezetőkre is kiterjed, ám különbséget tesznek a topmenedzserek és a középvezetők számára szervezett szűrővizsgálatok között. Azonban a szűkebb körű vizsgálatok is kiszűrik a leggyakrabban előforduló betegségeket.
Viszont miközben Magyarországon egyre több orvosi vállalkozás végez menedzserszűrést, igen kevesen alkalmaznak pszichológust a vizsgálatok során. Ez utóbbit általában a megrendelő vállalatok sem igénylik, pedig a betegségek döntő többsége bizonyítottan pszichoszomatikus, vagyis lelki eredetű. Ez pedig egy idő után az élettani egyensúly felbomlásához vezet, ami ellen a szervezet úgynevezett pszichoszomatikus tünetekkel tiltakozik.
Félelem a jövőtől
A Mol Nyrt. egészségügyi felmérést végzett, s kiderült: a megkérdezettek 40 százaléka csak alkalmanként vagy egyáltalán nem mozog, a dolgozók fele reménytelennek érzi a jövőt, és 30 százalékának szorongásos tünetei vannak. A leggyakoribb stresszhelyzetek: a munkahelyi bizonytalanság, a leépítés, a munkakörök megszűnése, a megterhelés, az azonnali, sürgős feladatok és a változások.
Mindez számos betegség kiváltója, esetleg kiújítója lehet. A szív- és érrendszeri betegségek, a keringési rendellenességek, a tumorok kialakulásához mindenképpen hozzájárul. De az alkoholizmus és az öngyilkosság kiváltó okai között is az elsők között van a stressz. Szomorú tény: hazánkban két év alatt háromszor annyian haltak meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint az európai átlag.
A Dunaferr a Népegészségügyi Programban foglaltak szerint építette fel saját munka-egészségügyi rendszerét; regionális egészségpénztárán keresztül valamennyi orvosi szakterületet integrált. Az összesen 7400 tagjának rendszeres szűréseket s különböző megelőző programokat szervez: a szívinfarktus okozta halálozás csökkentése érdekében például magasvérnyomás-szűrést. Ez utóbbi vizsgálaton 390 dolgozó akadt fenn. A dohányzó munkatársak – 35 százalék - számára leszoktató programot szerveznek, a daganatos megbetegedések megelőzését, észlelését pedig rendszeres vizsgálatokkal segítik. (Legutóbb 17 munkatársnál fedeztek fel rosszindulatú elváltozást.) A mozgásszervi vizsgálatokon 1320 alkalmazottnál találtak problémát. Külön depressziószűrő kérdőívet alkalmaznak, illetve kockázatelemzéssel és kezeléssel próbálják megelőzni a mentális panaszokat.
Kötelező egészségügyi szolgáltatások
Az egészségügyi szolgáltató végzi a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági, s kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat. Kivizsgálja a foglalkozási megbetegedéseket, a fokozott expozíciónak kitett eseteket, a munkavégzés egészségkárosító hatásait.
Elvégzi az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást, a munkavállalók munkakörülményeivel összefüggő felvilágosítást, az egyes foglalkozási csoportokra előírt időszakos orvosi vizsgálatokat; vezeti a dolgozók foglalkozás-egészségügyi nyilvántartását; áttekinti a megváltozott munkaképességűek alkalmazási feltételeit; kivizsgálja a foglalkozási megbetegedés gyanúját; megszervezi a speciális vizsgálatokat, s eleget tesz a foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos valamennyi jelentési kötelezettségének.
A szolgáltató közreműködik:
– a munkahelyi veszélyforrások feltárásában;
– a foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában;
– az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében;
– az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;
– a munka- és egészségvédelmi szemléken a megbízó telephelyén;
– a katasztrófamegelőző, -elhárító és -felszámoló, valamint rehabilitációs tervek kidolgozásában;
– a közegészségügyi-járványügyi szemléken, a munkahelyi kockázatbecslésben, valamint a védőoltások megszervezésében (influenza, hepatitis, kullancs-encephalitis).
