×

Új jelenségek az álláspiacon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 111. számában (2007. június 14.)
Az álláspiac – hű tükörképeként a munkapiacnak – jelentős átrendeződések színtere. A munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés trendjei azt jelzik, hogy az állástalanok számának növekedésével egyre több munkanélküli jelentkezik a szolgáltatóknál, miközben a munkáltatók bizalma is erősödik a közvetítők iránt. Minden jel arra utal, hogy a jövőben az on-line közvetítés szerepe még jobban felértékelődik – ráadásul egyre több fizikai munkakör is felkerül az elektronikus hirdetési felületekre –, miközben a kölcsönzés keretei is finomodnak. Ez utóbbit szolgálja a vonatkozó jogszabály korrekciója, melynek nyomán április 1-jétől egyenlő bánásmód illeti meg a kölcsönzött és a nem kölcsönzött munkavállalókat.

A magán-munkaközvetítők piacát tavaly az álláskeresők drasztikus – 71 százalékos – emelkedése jellemezte. Csaknem feleannyian helyezkedtek el, mint az azt megelőző évben, miközben a magán-munkaközvetítők száma kevésbé dinamikusan bővült. A fizikai dolgozók körében csökkent a sikeres közvetítés – ám a szellemi foglalkozásúak esetében emelkedett -, s hasonlóképpen csökkent a korábban munkával nem rendelkezők aránya is.

Adatok a közvetítésről

Az előzetesen összesített adatok szerint a 743 magán-munkaközvetítőnek 2006-ban összesen 29 233 személyt sikerült álláshoz juttatnia, ez 7 százalékos csökkenés az azt megelőző évhez képest (2005-ben 57,5 százalékos növekedés volt tapasztalható). A múlt évben a sikeres munkaközvetítések 14 145 (2005-ben 15 198) férfit és 15 088 (az azt megelőző évben 16 181) nőt érintettek. A nemek aránya nem változott 2005-höz viszonyítva, továbbra is 48,5-51,5 százalék – mondta el Lázár György, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal elemzési és statisztikai főosztályának vezetője.

Belföldön 26 607 (2005-ben 28 550) álláskeresőt juttattak munkához, ami változatlanul 91 százalékot képvisel az összes közvetítetten belül. Külföldre 2626-an (2005-ben 2829-en) mentek. A 29 233 sikeres közvetítésből 19 179 (2005-ben 23 779) fizikai munkakörre irányult, 10 054 (2005-ben 7600) szellemi tevékenységre. Ez jelentős arányváltozást jelentett. Míg 2005-ben ugyanis a közvetítettek 76 százaléka volt fizikai, tavaly 65 százaléka, s ezzel egyenes arányban emelkedett a szellemiek sikeres közvetítési aránya 23-ról 35 százalékra.

Tavaly a belföldön elhelyezettek 41,7 százaléka előzőleg is munkában állt, szemben a 2005-ös 33,9 százalékkal; 58,3 százalékuk nem rendelkezett munkaviszonnyal, míg 2005-ben ez az arány még magasabb, 66,1 százalék volt. Vagyis sajnálatos módon a belföldre sikeresen közvetítettek közül 17,8 százalékkal csökkent a korábban álláskeresők aránya. Még jelentősebb, 21,7 százalékos a visszaesés a korábban munkával nem rendelkező nők körében. Ezzel szemben negyedével emelkedett az előzőleg munkaviszonyban álló nők száma.

Ágazati sajátosságok

A sikeresen kiközvetítettek 53 százaléka (2005-ben 54,1 százalék) 30 évnél fiatalabb, 36 százalékuk (itt nincs változás a korábbi évhez képest) 30-49 éves és 11 százalékuk 50 éves vagy idősebb volt.

Az ágazati viszonyokat vizsgálva továbbra is a legtöbb álláskeresőt – a sikeresen kiközvetítettek csaknem egyharmadát – a feldolgozóipar alkalmazta, legkevesebbet – 1 százalék alatt – a bányászat. Jelentős továbbá, 15-15 százalék körüli a vendéglátás, valamint a kereskedelmi ágazat aránya is.

A külföldi 2626 közvetítésen belül a férfiak aránya 60 százalék, ami 3,6 százalékpontos mérséklődés 2005-höz viszonyítva. Ezen belül fizikai munkakörbe irányult 89 százalék, ami 7 százalékpontos emelkedés az azt megelőző évhez képest.

A sikeres külföldi közvetítések 71 százaléka az uniós tagországokba irányult, ami 8 százalékpontos csökkenés 2005-höz viszonyítva. Egyéb európai országba 0,3 százalék (mindössze 9 fő), míg Európán kívüli országokba 28,7 százalék, ami viszont 8,2 százalékpontos emelkedés 2005-höz viszonyítva. A legtöbb munkavállaló mintegy harmada változatlanul a vendéglátásba került, illetve csaknem ötöde a szállítás ágazatba.

Többen keresnek munkát

A magán-munkaközvetítőknél 2006-ban jelentkező álláskeresők száma 636 161 volt, ami 71 százalékkal szárnyalta túl a 2005-ös adatot. A közvetítőknél jelentkezők növekedési dinamikája csaknem megduplázódott 2005-höz képest, amikor 36,6 százalékkal emelkedett a munkát keresők száma 2004-hez viszonyítva.

A jelentkezéskor munkaviszonnyal rendelkezett 315 112 fő (2005-ben 207 730-an, 55,8 százalék), ami 49,5 százalék, s ez 6,3 százalékpontos mérséklődés az ezt megelőző évhez képest. Nem rendelkeztek munkaviszonnyal a jelentkezők közül 321 049-en, ami 50,5 százalék. Utóbbiak száma 94,9 (2005-ben 40,4) százalékkal nőtt 2005-hez képest, a munkában állóké pedig 51,7 százalékkal (2005-ben 33,8 százalékkal).

Tavaly a 636 161 álláskereső közül 29 233-an helyezkedtek el közvetítők révén, ami 4,6 százalékos eredményt jelent. Ezzel szemben 2005-ben, a lényegesen kevesebb 372 474 álláskeresőből több ember kiközvetítettek – 31 280 főt -, s körükben 8,4 százalékos sikerességi arányt regisztráltak.

A legtöbben – 421 454-en – szellemi munkára jelentkeztek (2005-ben 266 131-en), azonban csak 9678 volt az eredményes közvetítés, ami 2,3 százalékot tett ki (2005-ben 7600-an helyezkedtek el sikeresen a szellemi foglalkozásúak közül, ami akkor 2,9 százalék volt az összes szellemi munkát kereső közül).

Tavaly fizikai munkára a szellemihez viszonyítva lényegesen kevesebben, 214 707-en jelentkeztek (2005-ben 106 343-an), de közülük 16 929-en (2005-ben 23 779-en; 22 százalékos eredmény) helyezkedtek el, ami 7,8 százalékos sikerességi arányt mutat, s ez is 14,2 százalékponttal kevesebb, mint 2005-ben.

Lassuló növekedés

Tavaly összesen 743 magánközvetítő tevékenykedett az országban, az azt megelőző évihez viszonyítva 11,5 százalékkal többen. A korábbi évben, 2005-ben a növekedés 17,5 százalékot tett ki.

A legtöbben – 334-en - budapesti székhelyűek, vagyis a fővárosban működik az összes közvetítő 45 százaléka. A 2005-ös évhez viszonyítva a budapesti munkaközvetítők aránya 1,7 százalékponttal emelkedett. Pest megyei 56, Fejér megyei 34, Komárom-Esztergom megyei 32, Baranya megyei 30, Csongrád megyei 29, legkevesebb Heves, Tolna, Hajdú-Bihar és Békés megyékben volt (11). A legjelentősebb növekedést, 73 százalékost Bács-Kiskunban (összesen 19), 47 százalékost Zalában (25), 33 százalékost Győr-Moson-Sopronban (24) regisztráltak, ezzel szemben 22 százalékkal csökkent a munkaközvetítők száma Békésben és 15 százalékkal Szabolcs-Szatmár-Beregben.

A magánközvetítők 76 százaléka (563 cég) jogi személyiséggel rendelkező, 18 százalékuk (136) jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, míg 6 százalékuk (44) egyéni vállalkozó. Csak belföldre 636 cég (86 százalék), kizárólag külföldre 21 cég (2,8 százalék), bel- és külföldre egyaránt 85 (11,2 százalék) közvetít.

 

Adatszolgáltatási kötelezettség

A Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításának hatálybalépése után az addig munkaközvetítéssel foglalkozó cégek új profilja lett a munkaerő-kölcsönzés. Az elmúlt néhány évben sok olyan cég alakult, amelyek csak ezzel foglalkoznak. Működésüket a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

Ezek szerint a kölcsönző vállalkozásoknak évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségük van, amelyet a cég székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz kell megküldeni. A regionális munkaügyi központoktól kapott adatok országos összesítése a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalban történik.

A kormányrendelet szigorú feltételekhez kötötte a tevékenység gyakorlását: megfelelő szakirányú felsőfokú vagy egyéb felső-, illetve középfokú képzettség és kellő gyakorlat kell a szakterületen. Továbbá egymillió forint letétbe helyezése és a tevékenység gyakorlására alkalmas irodahelyiség szükséges.

A jogszabály a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes regionális munkaügyi központokhoz rendelte. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételekkel és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is.

On-line közvetítés

A magán-munkaközvetítők fajlagos mutatóit tekintve, az egy közvetítőre jutó sikeres közvetítés 39,3, míg a 100 álláskeresőre jutó sikeres közvetítések száma 4,6. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 169 kirendeltsége ugyancsak foglalkozik közvetítéssel, ahol a 100 munkakeresőre jutó sikeres közvetítések száma 11, illetve az egy kirendeltségre jutó sikeres közvetítések száma 396. Ezek az adatok a nem támogatott álláshelyekre vonatkoznak azon álláskeresők körében, akik 2006-ban kerültek nyilvántartásba.

Becslések szerint Magyarországon a cégek 2-4 százaléka él az on-line munkaerő-toborzás lehetőségével. Nyugat-Európában ez az arány 40-45, az USA-ban 80 százalék. Európában, Nagy-Britanniában mintegy 700 internetes toborzócég működik. Az ottani munkáltatók 70-75 százaléka fordul rendszeresen közvetítőhöz.

Az on-line munkaerő-toborzásban a közép-európai régió, azon belül Magyarország még csak az út elején jár, de ez a szektor a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozik. Ha a növekedés töretlen lesz, akkor a szakemberek szerint néhány éven belül a vállalatok 20-30 százaléka szerez majd ily módon munkaerőt. Ugyanakkor az infokommunikációs technológiák fejlődése, a munkaadók változó igényei oda vezetnek, hogy a gyors és olcsó elektronikus közvetítés szerepe felértékelődik a fejlett világban, így Magyarországon is egyre nagyobb térnyerése várható.

Az on-line álláskereső oldalak nem a hagyományos munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak, hanem elektronikus felületet biztosítanak a hirdető cégek számára, hogy feltölthessék oldalaikra álláshirdetéseiket. Ezeket a regisztrált álláskeresők megkapják e-mailben, illetve az adott internetes oldalon személyre szabottan böngészhetnek az ajánlatok között.

Az elektronikus közvetítésen több csatorna – mobiltelefon, internet – együttes vagy felváltva történő működtetését értjük. A mobiltelefonra alapozott közvetítéssel – amely a vezetékes telefóniát váltja fel – gyakorlatilag a teljes lakosság, ezen belül a munkaképes korúak és nem utolsósorban a munkaadók is elérhetők. Bevált eszköz a mobiltelefonon keresztüli szöveges üzenetváltás, a WAP, az SMS. Emellett szerepet játszik az internet, vagy a nemzetközi vállalatokon belül az intranet is, ha egy-egy munkakör megüresedését a cég csak a saját hálózatában tesz közzé.

 

Európai gyakorlat

A munkaerő-kölcsönzésre – növekvő fontossága ellenére – sok európai országban még hiányos vagy tisztázatlan szabályok vonatkoznak, ráadásul a nemzeti jogszabályokban továbbra is komoly különbségek mutatkoznak. Ennek megfelelően a szereplők sokasága sürgeti az egységes uniós szabályozást.

Az ideiglenes munkaszerződések maximális időtartamára vonatkozó jogi szabályozás skálája például a hollandiai legfeljebb 3 évtől a belgiumi 15 napig terjed, miközben az Egyesült Királyságban erre nincs külön rendelkezés. Pedig szinte mindegyik uniós országban nő a kölcsönzött munkavállalók száma, illetve a teljes aktív népességen belüli részarányuk – állapították meg az EURES koordinálásával szervezett luxemburgi nemzetközi konferencián. Elhangzott: a kölcsönzés szélesedését az Európa-szerte tapasztalható magas munkanélküliség és a szakképzett munkavállalók hiánya tükrében kell szemlélni, lévén e körülmények a nagyobb rugalmasságra és a foglalkoztatás alternatív formáira hívják fel a figyelmet. Különféle uniós tanulmányok igazolják, hogy az ideiglenes megbízások megkönnyítik a munkaerő-piaci átmenetet: az állások közötti mobilitást, a munkanélküliségből a foglalkoztatásba való átmenetet, a diákok munkaerő-piaci beilleszkedését.

Egy uniós felmérés szerint egy-egy ideiglenes állás betöltése után a kölcsönzött munkavállalóknak csak mintegy 10 százaléka lesz újra állástalan. Másrészről viszont egyre több az olyan vállalat, amely kölcsönzött munkavállalók alkalmazásával reagál a versenykényszerre, kihasználva az ideiglenes szerződések kínálta rugalmasságot. A kölcsönzött munkavállalók számának növekedése nagymértékben a munkáltatók igényeiben végbement változás következménye.

Az uniós felmérés szerint számos oka lehet annak, hogy az álláskeresők ezt a foglalkoztatási lehetőséget választják, kezdve a tapasztalat vagy a készségek hiányától egészen a folyamatosan változó munkakörülmények mellett szóló személyes preferenciákig. Az ideiglenes munkahely bizonyos hátrányai ellenére – amilyen a jövedelem és a szociális ellátások bizonytalansága és hézagossága – néhányan önként cserélik fel állandó állásukat kölcsönzésre. Ez életre hívja az "állandó" ideiglenes munkavállalók némileg ellentmondásos fogalmát: az ilyen személyek alkalmazása ugyanis az ideiglenes munkaszerződésük ellenére akár tíz évig is tarthat.

Új trendek az e-piacon

Szakemberek szerint az on-line munkaközvetítői piacon több új trend is megfigyelhető, ami elsősorban a szellemi és a fizikai állást meghirdetők, illetve keresők viszonyát érinti. Ezek szerint az elmúlt években egyre több nem magasan kvalifikált, fizikai munkakör is felkerül az elektronikus hirdetési felületekre.

E tekintetben alapvető különbség van a mobiltelefonok és az internet között. Míg utóbbitól az idősebb munkavállalók többsége idegenkedik, a mobilok esetében erről már nincs szó. SMS-en keresztül ugyanúgy elérhető egy fizikai munkás, mint egy adótanácsadói poszt várományosa. Ahogyan a családokban egyre több helyen lesz internet, javul az e-közigazgatás és nő a szolgáltatást használók száma, úgy válik majd az e-munkapiac is egyre demokratikusabbá a meghirdetett pozíciók vonatkozásában.

Az on-line munkaközvetítésnek számos előnye van a munkaadók és a munkavállalók számára egyaránt. A jól felépített, több forrásra és eszközre támaszkodó e-munkapiac mindkét piaci szereplő számára gyorsabb, olcsóbb és hatékonyabb lehet. Az internetes toborzás messze a legolcsóbb: akár tizedébe is kerülhet a hagyományos kiválasztásnak.

Egy féloldalas újsághirdetés egyszeri megjelenése jelenleg 200-300 ezer forint, míg ugyanaz az ajánlat hetekig folyamatosan szerepelhet egy állásközvetítő portálon, ráadásul bármikor változtatni lehet rajta. A cégek számára vonzó lehet az is, hogy az interneten nincs terjedelmi korlát, több információt közölhetnek az adott pozícióról, s egy linkkel továbbküldhetik az érdeklődőket saját honlapjukra.

Szintén nagy előnye az on-line közvetítésnek, hogy az egyes adatbázisok összeköthetők. Például az álláskeresés, a pályaválasztási vagy -korrekciós információnyújtás és a felnőttképzés egyetlen belépési pontról és személyre szabottan elérhető. Ezt a hagyományos kirendeltségeken és időkeretekben nem lehet elvégezni. Bár Magyarországon nincs speciális jogszabályi háttere az on-line közvetítéseknek, azonban az IT-szabályrendszerek, protokollok kiemelten vonatkoznak rá. Ha azonban a magyar virtuális/IT munkapiac eléri fejlődésében a kritikus pontot, valószínűleg érdemes lesz egy alacsonyabb rendű jogszabályban, még inkább a magán- és az állami e-közvetítők chartájában – ha a szakma egy ilyen megállapodást ki tud lobbizni – lefektetni a pontos adatvédelmi, eljárásbeli szabályokat.

EURES: egymillió ajánlat

Az uniós csatlakozással egyidejűleg a tíz új tagállam az Európai Unió hivatalos munkaerő-közvetítő rendszeréhez, az EURES-hez is csatlakozott 2004-ben. A munkaerő mobilitását feltérképezni és kiszolgálni hivatott internetes portálon (www.afsz.hu/eures) a tagállamok álláskínálata mellett az országokra vonatkozó alapvető munkavállalási, foglalkoztatási és társadalombiztosítási adatok is elérhetők az uniós munkaadók és munkavállalók számára.

Az alkalmazottak jelenleg csaknem egymillió állásajánlat között válogathatnak, a cégek pedig 100-150 ezer önéletrajzot találnak a rendszerben. A regisztrált munkáltatók száma megközelíti a 6 ezret. Bár a felkínált állások nagy részére elsősorban saját országuk jelentkezőit várják a cégek, a Foglalkoztatási Hivatal szakemberei mégis arra buzdítják a magyarokat, hogy jelentkezzenek, hiszen megfelelő szaktudás és nyelvismeret esetén esélyük lehet az állások elnyerésére. Időközben a magyar cégek is kezdik felfedezni maguknak az ingyenes európai internetes toborzás lehetőségeit: mintegy másfél ezer magyarországi pozícióra kerestek a cégek jelentkezőket, leginkább mérnököket és szakmunkásokat.

Az ÁFSZ, az EURES és az on-line munkaközvetítés rendszerei jól megférnek egymás mellett, sőt kiegészítik egymást. A végső célja minden kezdeményezésnek azonos: a munkaadók és az álláskeresők precízebb, gyorsabb kiszolgálása. Az ÁFSZ-nek már most is van – néhány nagy magánközvetítő céghez hasonlóan – elektronikus munkapiaca a www.afsz.hu, sőt karrierpiaca a www.epalya.hu honlapokon. Ahogyan nemrégiben elrajtolt a mobiltelefonokra alapozott WAP rendszerük is.

Míg az ÁFSZ oldalán a munkaügyi központok által meghirdetett pozíciók találhatók meg, illetve az EURES az európai országokban ajánlott álláslehetőségekről nyújt tájékoztatást, addig az on-line álláskereső oldalakon egyaránt megjelennek a multinacionális cégek ajánlatai, a kisebb cégek pozíciói, valamint a személyzeti tanácsadók által meghirdetett munkakörök is. Az EURES rendszer működtetését – más tagállamoktól részben eltérően – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat EURES tanácsadói és menedzsmentje látja el.

 

A magán-munkaközvetítők jogi szabályozása

A magán-munkaközvetítők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza.

A rendelet alapján a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes munkaügyi központok végzik. Utóbbiak látják el a feltételekkel és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, amit a magán-munkaközvetítőnek a székhelye szerint illetékes munkaügyi központ felé kell teljesítenie.

Munkaerő-kölcsönzés

A múlt év végén 710 munkaerő-kölcsönző cég volt nyilvántartva Magyarországon, ez 21,6 százalékkal több, mint 2005-ben. A legtöbb, 273 vállalkozás Budapesten működik, számuk az országban tevékenykedő összes kölcsönző közel 40 százaléka – mondta Lázár György.

A tavalyi adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a fejlettebb megyék – Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest – közül 2005-höz képest csupán Pest megyében növekedett mintegy 44 százalékkal a munkaerő-kölcsönzők száma. Ezzel szemben Fejér megyében 10 százalékkal csökkent, Győr-Moson-Sopronban pedig nem változott a számuk.

A nagyobb állástalansággal küzdő megyék közül viszont egyedül Jász-Nagykun-Szolnokban működnek kevesebben, 6,1 százalékkal, ezzel szemben Hevesben 120, Csongrádban 85,7, Veszprém és Zala megyékben 60 százalékos növekedés következett be. Az összesen 710 munkaerő-kölcsönzővel 2528 foglalkoztató szerződött, azaz egy kölcsönzőre átlagosan 3,6 partner jut. Természetesen a megyék között ebben is jelentős eltérések vannak. Két szélső példa: Bács-Kiskunban 27 kölcsönző cég 23 foglalkoztatóval volt kapcsolatban, míg Győr-Moson-Sopronban 24 kölcsönző 201 foglalkoztatóval szerződött.

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók száma 2005-höz képest 10,2 százalékkal növekedett. Az ágazatokat vizsgálva a legnagyobb 40,4 százalékos arányt a feldolgozóipari cégek képviselik (1022 munkáltató). Jelentős a kereskedelem (392 cég, 15,5 százalék), valamint a sport-, kulturális és egyéb szolgáltató cégek száma és aránya (13,4 százalék). Az előző évekhez képest élénkült a vendéglátó cégek érdeklődése, részesedésük a múlt év végén 9,5 százalékot képviselt.

Budapest az élen

A munkaerő-kölcsönzést igénybe vevő cégek száma jelentősen, 77 százalékkal csökkent a villamosenergia-, a gáz-, hő- és vízellátás, 37 százalékkal a mezőgazdaság, 30 százalékkal az egészségügy és a szociális ellátás, valamint 28 százalékkal a szállítás, posta és távközlés ágazatokban.

Néhány szektorban a foglalkoztatók szinte csak Budapestre koncentrálódnak: a vendéglátásban tevékenykedők 96, a pénzügybe soroltak 92, az oktatási szervezetek 72, a kereskedelmiek 91 százaléka a fővárosban működik, és még a mezőgazdaságiak 42 százaléka is itt van bejegyezve.

A legtöbb megyében a szerződött cégek több mint kétharmada a feldolgozóiparban tevékenykedik. Jelentős, 97 százalékos növekedés volt a munkaerő-kölcsönzést igénybe vevők számát tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megyében a sport, kulturális és egyéb szolgáltatást végző cégek körében, valamint 23 százalékos Szabolcs-Szatmár-Beregben az építőipari cégeknél.

2002-2006 között a munkaerő-kölcsönzők által foglalkoztatottak száma (határozott és határozatlan idő együtt) mintegy 3,5-szeresére növekedett. A foglalkoztatottak létszámát állománycsoportonként vizsgálva, a 2002. évi bázishoz képest legdinamikusabban 526,1 százalékkal a szellemi foglalkozású férfiak s 511,6 százalékkal a szakmunkás nők alkalmazása nőtt. Az elmúlt öt év adatait nemenként vizsgálva megállapítható, hogy a férfiakat foglalkoztatták nagyobb számban, kivéve 2005-öt, amikor a gyengébbik nem képviselőinek száma meghaladta a férfiakét.

A munkaerő-kölcsönzés keretében a munkaszerződés lehet határozott vagy határozatlan idejű. Ez a tény nagymértékben meghatározza, hogy alkalmi jellegű munkáról, vagy jóval nagyobb biztonságot nyújtó munkaviszonyról van-e szó, amely egyúttal összefügg a végzendő feladatok jellegével is.

Munkajogi kapcsolat

Az összesített megyei adatok szerint 2006-ban 102 425 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a kölcsönzőkkel, ez harmadával több, mint az azt megelőző évben. Az összes foglalkoztatott közel háromnegyedének (74 023 főnek) határozatlan idejű szerződése volt, s több mint negyede határozott idejű munkaszerződéssel (28 402 fő) rendelkezett. Tovább nőtt mintegy 5 százalékponttal a határozatlan idejű szerződések aránya. A férfiak között nagyobb arányban – 76,2 százalék – voltak határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottak, mint a nők körében, akiknél ez az arány 68 százalékot tett ki.

Állománycsoportok szerint a szellemiek körében gyakoribb volt a határozatlan idejű szerződés (77,8 százalék), mint a fizikaiak esetében (70,9 százalék). A segédmunkás nők körében leggyakoribb a határozott idejű szerződés (57,5 százalék). Az ilyen státusban lévők kétharmadával egyszer, 13 százalékával kétszer, 7 százalékával háromszor és 12 százalékával több mint háromszor kötöttek szerződést az év folyamán. A korábbi évekhez képest a három és az annál több alkalommal foglalkoztatottak aránya jelentősen nőtt. Az egyszeri munkához jutás legjellemzőbb a segédmunkás nők körében (89,1 százalék).

A munkaerő-kölcsönzőkkel jogviszonyban állók közül 52,2 százalék férfi, 47,8 százalék nő volt. Négyötödük fizikai és ötödük a szellemi foglalkozásúak köréből került ki. Előbbiek közül 22,4 százalék szakmunkás, 68 százalék betanított munkás, 9,6 százalék pedig segédmunkás volt. A férfiak esetében 2006-ban is magasabb volt a fizikai foglalkozásúak aránya a kölcsönzöttek között (83,7 százalék), mint a nőknél (77 százalék).

A kölcsönzőkkel munkaviszonyban álló munkavállalók számának megoszlását tekintve mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak között a legnagyobb arányban a 26-35 éves korcsoportúakat alkalmazták (26,6, illetve 49,8 százalék).

Az iskolai végzettség alapján az alacsonyabban iskolázottak adják a kölcsönzöttek legnagyobb részét. A 8 általánost vagy az azt el nem végzők az összes kölcsönzöttek 37,6, a szakmunkásképzőben és szakiskolában tanultak 30,6, a szakközépiskolai és technikumi végzettségűek 12,7 százalékát tették ki. A gimnáziumot befejezettek aránya is 12,7 százalékát, míg a főiskolai, egyetemi képesítéssel rendelkezők mindössze 6,4 százalékát teszik ki az összes kölcsönzöttnek.

Határozatlan időre

Tavaly a munkaerő-kölcsönzőkkel munkaviszonyban álló 102 425 személyt összesen 128 475 alkalommal kölcsönözték ki, ami 2005-höz viszonyítva csaknem 40 százalékos növekedés; 67 218 alkalommal férfit és 61 257 esetben nőt kölcsönöztek. Mind közül 106 099-szer fizikai munkára (ezen belül 70 199 alkalommal betanított munkára) és 22 376 alkalommal szellemi elfoglaltságra történt kölcsönzés. E konstrukció a betanított nők esetében a leggyakoribb (összesen 38 592).

A határozott és a határozatlan idejű munkaszerződések arányát vizsgálva míg 2002-2004-ben szinte pontosan 50-50 százalék volt a megoszlás, addig 2005-ben jelentősen nőtt a határozatlan idejű szerződések száma. E tendencia 2006-ban tovább folytatódott; a határozatlan idejű kölcsönzések száma közel kétszeresére növekedett a határozott idejűekéhez képest.

Határozott időre 43 259 eset volt, határozatlanra 85 216 kikölcsönzés történt. Nemenkénti bontásban a férfiaknál 47 066, a nőknél 38 150 határozatlan idejű szerződés megkötésére került sor. A határozott és határozatlan idejű szerződések aránya a férfiak esetében 30-70 százalék, a nőknél 37,7-62,3 százalék, összességében 33,7-66,3 százalék. 2005-höz képest lényeges emelkedés a határozatlan idejű szerződések esetében tapasztalható: ez összességében 59,1, a határozott idejű 12,3 százalékkal nőtt. Nemenkénti bontásban a férfiaknál a határozatlan idejű szerződések száma 73,2 százalékkal emelkedett 2005-höz képest.

Ledolgozott munkanapok

Az elmúlt öt évben a kölcsönzőkkel szerződésben álló munkavállalók teljesített munkanapjainak száma közel ötszörösére emelkedett. Ez idő alatt a segédmunkások által ledolgozott munkanapok száma közel tizenhatszorosára nőtt, a szellemi foglalkozásúaké pedig négyszeresére. Nemenkénti bontásban a férfi segédmunkások által ledolgozott munkanapok száma 22,5-szeresére, a női szakmunkásoké közel 13-szorosára növekedett. A szellemi foglalkozásúak közül a férfiak által ledolgozott munkanapok száma megnyolcszorozódott, a nőké viszont csak 2,7-szeresére emelkedett.

Tavaly a kölcsönzés keretében teljesített munkanapok száma több mint kétszerese volt az azt megelőző évinek. Összesen 17,2 millió munkanapot regisztráltak 2006-ban kölcsönzési formában, ez 2005-höz képest 8,9 millió munkanapos növekedést jelent. Ebből mintegy 14 millió napot határozatlan és 3 milliót határozott idejű szerződés keretében dolgoztak le. A legtöbb munkanapot mindkét alkalmazási formában a betanított munkás nők teljesítették. A fizikai foglalkozásúak mintegy 13 millió munkanapot tudtak le a kölcsönvevő cégeknél, ez az összes ledolgozott napnak közel háromnegyede.

A fajlagos mutatók szerint 2006-ban átlagosan 168 napig dolgozott egy kölcsönzött munkavállaló. A határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők átlagosan 193 napot teljesítettek, itt egy főre átlagosan 1,2 kikölcsönzési eset jutott. A határozott idejű szerződés egy főre jutó átlagos munkanapjainak száma 101 nap, de itt nagyobb a kikölcsönzési esetek átlagos száma (1,5 eset/fő).

Kölcsönzés külföldre

Nagy különbségek tapasztalhatók az állománycsoportok tekintetében. Míg a határozott időre szerződött segédmunkások átlagosan 74 napot dolgoztak, addig a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatott szellemiek 235 napot. A határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma, illetve ledolgozott munkanapjaik száma 2005 előtt jóval több volt, mint a határozatlan idejűek száma és ledolgozott munkanapjai. Tavalyelőtt ez a tendencia megfordult, s az elmúlt évben tovább folytatódott. A határozatlan idejű munkaszerződéssel tevékenykedők munkanapjainak száma közel kétszeresére növekedett 2005-höz képest.

A határozott időre alkalmazottak körében az egy kikölcsönzési eset átlagos hossza a férfiaknál 64, a nőknél 68 nap. A határozatlan idejű munkaszerződéssel alkalmazott férfiaknál 185, a nőknél 147 nap volt a kölcsönzések átlagos hossza.

Egy foglalkoztató cégre átlagosan közel 51 kölcsönzés jutott, ezen belül az egy foglalkoztatóra jutó kölcsönzések átlagos száma az oktatásban volt a legnagyobb (201), de az átlagot meghaladja a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás (76), a feldolgozóipar (67), valamint a szállítás, posta, távközlés (63) szektorokban is.

A kölcsönző cégek 2006-ban öt országba kölcsönöztek összesen 181 munkavállalót. Az általuk külföldön teljesített munkanapok száma 11 519 nap volt; egy kikölcsönzött foglalkoztatott átlagosan 64 napot dolgozott külföldön.

Jogszabályi változás

A jogszabályi változások nyomán az idén április 1-jétől egyenlő bánásmód illeti meg a kölcsönzött és a nem kölcsönzött munkavállalókat. Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények korrekciója során a legtöbb változás a munkaerő-kölcsönzéssel és a szabadsággal kapcsolatos. Ezek szerint, ha a felek nem állapodnak meg másként, akkor a kölcsönbeadónak, azaz a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégnek kell megfizetnie a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályban meghatározott költségeket – ilyenek például a munkavállaló utazási kiadásai és a munkavégzéshez szükséges egészségügyi alkalmassági vizsgálat díja.

Ezenkívül továbbra is a kölcsönbeadót terheli a munkaviszonnyal összefüggő valamennyi, a munkáltatót érintő bevallási, adatszolgáltatási, levonási, befizetési kötelezettség. A munkabér kifizetéséhez szükséges adatokat is közölniük kell a cégeknek, mégpedig úgy, hogy a kölcsönzöttekkel azonos munkát végzők béradatait és a juttatásokat is ismerniük kell a kölcsönzött munkavállalóknak. Erre a törvény indoklása szerint azért van szükség, hogy a kölcsönbeadó a megfelelő bért adhassa. A fizetés nem kerül nyilvánosságra, azonban az eddigieknél többen ismerhetik majd a béradatokat: a munkavállalón kívül a kölcsönbeadó és kölcsönvevő is.

A másik fontos változás, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megállapodhatnak arról: egyes esetekben utóbbi fogja gyakorolni a munkáltatói jogokat. Erre a természetbeni juttatások miatt van szükség: a kölcsönvevő ugyanis természetbeni juttatásként gyakran saját termékét vagy szolgáltatását adja. A kölcsönbeadónak azonban - aki a munkabért is fizeti – e juttatások általában sokkal többe kerülnek. Viszont emiatt a kölcsönzött munkavállaló egyenlő bánásmódhoz és bérhez való joga nem sérülhet.

Ezért került be a törvénybe, hogy ha a két fél – a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő – megállapodik, akkor a munkabér, illetve természetbeni juttatás, valamint a munkáltató által adható szociális juttatások tekintetében a kölcsönvevő tekinthető munkáltatónak. Ehhez természetesen kapcsolni kell a két munkáltató közötti elszámolás szabályát is, azaz a kettejük közötti megállapodásnak ezt a kölcsönvevői juttatást ellentételeznie kell.

A kölcsönbeadó az APEH-hez tett bejelentéssel tudja igazolni, hogy a munkavállalót legálisan foglalkoztatja. A most életbe lépett jogszabály szerint alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehet munkaviszonyt létesíteni munkaerő-kölcsönzés céljából.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem