×

Magyarok külföldön

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 111. számában (2007. június 14.)
Az Európai Unió új tagállamai közül Magyarország az egyike azon országoknak, ahonnan a legkevesebben keresnek külföldön munkát. Pedig a foglalkoztatottak sokszor az itthoni minimálbér ötszörösét is megkereshetik a "messzi idegenben", ráadásul az EU-ban – elvileg – egyre könnyebb és egyszerűbb lesz az új tagállamok polgárainak munkát vállalniuk.

Felmérések szerint csaknem mi vagyunk a legkevésbé mobilak az Unió új tagállamai közül. Jelenleg körülbelül egymillió üres állást tartanak nyilván az EU-ban, becslések szerint ennek a magyarok maximum 4-5 százalékát tölthetnék be. Meglepő lehet, hogy honfitársaink – a várakozásokkal ellentétben – nem mentek el külföldre különösebben nagy számban, legalábbis a felmérések alapján. Egy 2006-os elemzés szerint az akkor még 25 tagú EU-ban Magyarország csak a 23. a külföldi mobilitás tekintetében. Még a külföldi felsőoktatási intézményekben való tanulásra sem igazán motiváltak a magyar diákok. Igaz, sokkal többen tervezik a külföldi tanulást vagy munkát, mint ahányan végül belevágnak.

Visszafogott hajlandóság

A "hajlandóság" tekintetében azt jelzi a statisztika, hogy a munkavállalási korúak körében mind kevesebben szeretnének külföldön szerencsét próbálni. A KSH kutatásai szerint 2005 tavaszán az alkalmazottak közül még 144 ezren – köztük 40 ezer nő – mondták, hogy terveznek külföldi munkavállalást, egy évvel később azonban csak 132 ezren számoltak be ilyen irányú ambíciókról.

Az állástalanoknál nem volt nagy változás, mindkét évben 27 ezren szerettek volna az országhatárokon kívül is elhelyezkedni, míg az inaktívak közül mindkét évben 67-67 ezren. A külföldi munkavállalást tervezők harmada még csak az információszerzésnél tart, míg minden negyediknek már munkavállalási engedélye vagy álláshelye is van. A külföldi pénzkeresésben gondolkodók 83 százaléka beszél valamilyen idegen nyelven.

A szakértők szerint egy év alatt a külföldi munkavállalást fontolgatók összetétele érezhetően megváltozott: míg a férfiak egyre kevesebben fontolgatják a külföldi karriert, addig a munkanélküli nők közül mind többen. A 30 éven aluliak körében viszont jelentősen csökkent a nyitottság a világ felé, egyre többen mondják ugyanis, hogy nem kívánják kockáztatni nehezen megszerzett mostani állásukat. Ha mégis, továbbra is inkább az egy-két éves munkavégzést preferálják. A 30-49 évesek körében nagyobb a kalandvágy, igaz, valószínűleg ezt a kényszer szüli: elsősorban a munkanélküliek akarnak külföldön elhelyezkedni.

Hiányzó nyelvtudás

Az országon kívül munkát vállalók 46 százaléka egy-két évre menne, mindössze négy százalékuk nyilatkozta, hogy csak alkalmi munkára gondolt. A több hónapos távollétet vállalók aránya húsz százalék, viszont minden harmadik megkérdezett akár a letelepedést is el tudja képzelni. A szakiskolai végzettségűek közül sokan két évnél hosszabb időt dolgoznának kint, míg a felsőfokú végzettségűek inkább rövidebb időtávban gondolkodnak.

Utóbbiak körében viszonylag alacsony a munkavállalási kedv, amit a szakemberek azzal magyaráznak, hogy magas az olyan képzettségűek aránya, akik nem számítanak arra, hogy sikeresek lesznek a külföldi munkaerőpiacon. Ez persze függ a diplomától is, hiszen például a tanítók, tanárok pesszimistábbak, míg egyes, magas képzettségű foglalkozások esetében – az orvosok, a villamosmérnökök, az informatikusok körében – nagyobb az érdeklődés.

Nagy kérdés, hogy változik-e, mikor és mitől a magyarok migrációs szándéka. Ez a munkaügyi szakértők szerint nagymértékben függ a már tapasztalatot szerzettek benyomásaitól, hiszen a lehetséges kivándorlókat elsősorban az befolyásolja, hogy milyen helyzetbe kerültek, s milyen tapasztalatokat szereztek a korábban szerencsét próbálók.

Kovács Géza, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője szerint a viszonylagos "érdektelenség" oka részben az, hogy kevés embernek van megfelelő nyelvtudása. Sok esetben épp ez vagy a család visszatartó ereje ösztönzi állampolgárainkat arra, hogy itthon keressenek megfelelő munkát.

Migrációs potenciál

A szolgálat vizsgálatai szerint a magyar népesség 3-4 százaléka akar külföldön munkát vállalni, 1-2 százalék szeretne külföldön élni, a teljes migrációs potenciál pedig – amelyet a végleges külföldre költözések és a hosszabb-rövidebb ideig tartó külhoni munkavállalási szándékok együttes figyelembevételével számítanak – 6 százalék körül mozog.

Kovács Géza szerint számítani lehet ugyanakkor arra, hogy a bérfelzárkózás felgyorsul azon szakmákban, amelyek iránt a tagországok munkaerőpiacán nagy a kereslet. A dél-európai államok példája azt mutatja, hogy a csatlakozás után a létrejövő kedvezőbb körülmények hatására nem el-, hanem visszaáramlik a korábban külföldön munkát keresők egy része.

A legtöbb országban honosítani kell a diplomát vagy bármilyen egyéb végzettséget, ami nem olcsó mulatság. A tartózkodási és a munkavállalási engedélyt sem egyszerű beszerezni.

Külföldi cégek rendszeresen keresik az Állami Foglalkoztatási Szolgálatot magyar munkaerőért. A szolgálat felmérése szerint a legtöbb magyar Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Németországban és Ausztriában keres munkát, és máshová nemigen mennek. Az említett országokban a minimálbér öt-hatszorosát is megkeresheti, akár a jövőjét is megalapozhatná egy vállalkozóbb kedvű honfitárs, azonban kevés magyar próbál szerencsét ezen államokban. Vannak olyan szakmák, mint a számítástechnika vagy az egészségügy, ahol egyes uniós tagállamokban óriási a kereslet a képzett munkaerőre, illetve olyan hiányszakmák is, ahol alacsony képzettségű munkavállalókra van szükség.

A határ menti ingázói egyezményt korábban a Vas Megyei Munkaügyi Központ, jelenleg a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ gondozza. E programban magyar oldalon Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyék, osztrák oldalon Burgenland és a Bruck an den Lajta-i járás vesz részt. A munkavállalási engedélyt hat hónapra adják, ennek elteltével az engedély korlátlanul hosszabbítható. A kontingenseket és azok kihasználtságát az alábbi táblázat mutatja. 2004 óta közel 5000 fő kapott engedélymentességi igazolást ("zöld kártyát").

Osztrák-magyar határ menti ingázói egyezmény statisztikai adatai 1998-2006.

 

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

Keretszám

550

650

900

1200

1400

1700

1900

2050

2200

Kérelmek

1365

673

1126

1163

825

934

852

431

263

Engedélymentességi igazolás

-

-

-

-

-

-

1401

1687

1701

Alkalmazkodás, kommunikáció

A társadalomkutatók szerint a gazdaságnak csak jót tesz a mobilitás: a munkatapasztalatok és a nyitottság ugyanis a segítségünkre lehet, félni pedig nem kell, hogy kiürül az itthoni munkaerőpiac.

Mindenesetre ma mintegy nyolcezer magyar fiatal tanul külföldön, ami a szociológusok szerint bizakodásra adhat okot. Ha növekszik a munkaerő képzettsége, azzal erősödik a gazdaság, s ha ez elér egy bizonyos szintet, akkor – a nemzetközi tapasztalatok igazolják – a külföldön tanulók visszajönnek. A hazatérést persze segíteni is kell. Ugyanis nálunk nagyon nehéz a hazai struktúrákba visszailleszkedni, ha egyszer elment az ember.

Egy multinacionális cégnél nem is feltétlenül kívánnak kész szaktudást. Kommunikációs és nyelvi készségeket, valamint gyors alkalmazkodóképességet annál inkább. Ezekre kell az oktatásban is a hangsúlyt helyezni – vélik a kérdést a társadalom oldaláról közelítők. Szerintük a külföldön végzett szociológiai kutatások azt mutatják, hogy az egyetemi hallgatóknak csak negyven százaléka jelentkezik valahová tudatosan, a többi bizonytalan, amikor választ. Ezért a megszerzett konkrét szaktudás is gyakran lényegtelen: a legfontosabb a nyelvtudás és az a képesség, hogy az illető váltani tudjon. Ugyanis nincs garantált munkaerőpiac: a stabil struktúrák leépülésének vagyunk a tanúi.

A fiatal diplomások közül is sokan tervezik, hogy legalábbis néhány évet külföldön dolgoznak majd. Magyarországon leginkább az orvosok, az informatikusok és a mérnökök készülnek idegenben elhelyezkedni. Sok egyetem és főiskola teremt – nemzetközi kapcsolatrendszere által – lehetőséget a friss diplomásoknak a külföldre jutáshoz. Sokan pályázatok révén kerülnek ki egy másik országba, a bátrabbak pedig fakultatív alapon is nekivágnak az útnak. Mindenkinek érdemes azonban még itthon tájékozódni a lehetőségekről, és kapcsolatokat építeni.

 

Gyakornoki munkavállalás

Az osztrák-magyar gyakornoki egyezmény keretében a magyar állampolgárok - szakmai és nyelvi továbbképzési céllal – akkor vállalhatnak gyakornoki munkát Ausztriában, ha az alábbi feltételeknek megfelelnek:

– 18-35 éves életkor;

– magyar állampolgárság;

– büntetlen előélet;

– szakképesítés vagy legalább kétéves igazolt jártasság egy adott szakmában;

– a munkakör betöltéséhez szükséges német nyelvismeret (állami nyelvvizsga nem feltétel).

A kérelem átfutási ideje – a beadástól számítva – minimum nyolc hét. Munkavállalási engedélyt az osztrákok legfeljebb 50 hétre adnak ki. Az egyezmény keretében gyakornoki munkavállalási engedély csak egyszer kapható, függetlenül attól, hogy a gyakornok a rendelkezésre álló teljes időt letöltötte-e vagy sem.

A kontingens 300 fő/évvel kezdődött, majd 2003-ra felemelkedett 1600 fő/évre (ez volt az utolsó év, amikor a kontingenst teljes egészében kihasználtuk). 2004 óta a kontingens változatlan, 1800 fő/év, a csatlakozást követően kihasználtsága csökkent. (2004-ben 771, 2005-ben 874, 2006-ban 796 fő pályázott.)

A kihasználatlanság lehetséges okai, hogy Ausztria 2004-től a korábbi 1 év helyett csak 50 hétre ad ki munkavállalási engedélyt, ezért a németül beszélők inkább Németországot választják, ahol továbbra is 12 hónapra adják az engedélyt. Ugyanakkor az angolul is beszélők Angliát, illetve Írországot választják, ahová nem kell engedély.

Munkapiaci reguláció

A régi EU-tagok némelyike, például Olaszország és Írország, korlátozás nélkül megnyitották munkaerőpiacukat a magyar munkavállalók előtt, mások, mint Belgium, Dánia, Franciaország, Luxemburg, kedvezményeket adnak, de például Ausztria és Németország továbbra is fenntartják a korlátozásokat. Május elsejével Hollandia megnyitotta munkaerőpiacát a magyarok előtt.

Az EU 2004. évi bővítése előtt a 15-ök – a kelet-európai munkaerő nem kívánatos mértékű beáramlását megakadályozandó – a munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban regulációt kértek és kaptak a Bizottságtól. Ennek értelmében átmeneti időszakra (2+3+2 év) a közösségi jog helyett alkalmazhatják a saját, nemzeti szabályaikat. E lehetőséggel az Egyesült Királyság, Írország és Svédország kivételével lényegében mindegyik "régi" tagállam élt, míg az előbb említett három ország 2004. május 1-jével megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok munkavállalói előtt.

Ettől az időponttól az uniós országok a csatlakozási szerződésben szabályozzák egymáshoz való viszonyukat is, így Ciprus és Málta teljes mértékben megnyitja munkaerőpiacát, a többi nyolc tagjelölt, köztük hazánk is, ugyanezt teszi, de védekező intézkedések lehetőségét is fenntartva. Ezekre addig van lehetőség a hét év alatt, amíg bármely régi tagállam korlátozásokat tart fenn egy új tagállammal szemben. Ugyanakkor az új tagországok egymás között megállapodtak abban, hogy munkaerőpiacukat kölcsönösen megnyitják munkavállalóik előtt.

Viszonosság elve

A régi EU-tagok összesen hét évig, 2+3+2 éves bontásban szabhatnak korlátokat az új tagok munkavállalói előtt, ezt azonban egyre komolyabb érvekkel kell igazolniuk. Az első két évre még nem fontos indokot hozni, az utolsó kettőre viszont már rendkívül súlyos okkal tagadhatják meg az új tagállamok dolgozóinak beáramlását.

Jelenleg a középső, hároméves ciklusban járunk; jelen állás szerint 2011-re Magyarországgal szemben minden korlátozást fel kell oldani. Hazánk – a viszonosság elve alapján – a régi tagok munkavállalóival úgy jár el, ahogy azok a magyarokkal, például az olaszok, szabadon dolgozhatnak nálunk, de a németek nem.

A csatlakozás óta tehát a magyar munkavállalók immár 13 országban vállalhattak szabadon munkát, míg néhány országban – mint, Olaszország, Dánia, Norvégia, Finnország, Franciaország – bizonyos feltételek teljesülése esetén könnyített és gyorsított eljárás keretében lehetett munkavállalási engedélyhez jutni.

A csatlakozásunk után további előnyt jelent az új tagországok munkavállalói esetében az úgynevezett 12 hónapos szabály alkalmazhatósága, amely kimondja, hogy azok a munkavállalók, akik a csatlakozás napján vagy azt követően igazolni tudnak legalább egyéves legális munkaviszonyt az adott országban, azok számára megnyílik az ország munkaerőpiaca, és mindaddig nyitva is marad, amíg azt önszántukból el nem hagyják. Megemlítendő továbbá az úgynevezett közösségi preferencia elvének alkalmazhatósága, amely kimondja: ha a korlátozó intézkedéseket fenntartó ország valamelyikében meghirdetett állásra egy - egyébként minden tekintetben azonos paraméterekkel rendelkező – új uniós és egy harmadik országbeli munkavállaló pályázik, akkor az újonnan csatlakozott ország munkavállalóját kell előnyben részesíteni.

Egyezményi keretek

Mindezek mellett a már korábban létrejött kormányközi, illetve a Foglalkoztatási Hivatal és a külföldi partnerintézmények között megkötött egyezmények jelentenek további lehetőségeket a külföldön dolgozni kívánó magyar állampolgárok számára. A külföldi munkaközvetítés mindenhol ingyenes, ezt jogszabály írja elő. Mégis a legtöbb helyen pénzt kérnek azért, ami az Állami Foglalkoztatási Irodában és az iroda internetes oldalán ingyen is megtalálható. Vagyis az állásinformációkért. Jelenleg éppen 831 ezer üres állás van az Unióban.

A szezonális munkavállalás itthon is rendszeresen okoz hiányt. A fiatal vendéglátó- és szállodaipari dolgozók átlagosan száz napot dolgoznak külföldön, esetenként a hazai fizetések akár öt-tízszereséért is. E területeken itthon átmenetileg munkaerőhiány lép fel, ezért a cégek egy része tavasszal és nyáron kénytelen szakképzetlen dolgozókat alkalmazni a profik helyett.

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elemzése szerint főleg konyhai kisegítőket és szakácsokat nem találnak a szektor hazai munkaadói. A feldolgozóipar, valamint a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások mellett épp az idegenforgalom az, ahol az átlagot meghaladó, két százalék feletti foglalkoztatásbővülést jeleztek 2007-re a cégek.

A TMC dán cég például rendszeresen szervez állásbörzét, amelyen ciprusi, görög és spanyol szállodai munkára keresnek lehetőleg 25 év alatti, angolul és még egy másik nyelven jól beszélő fiatalokat. Jövő hónap elején a Bonni Munkaügyi Központ ajánl majd álláslehetőséget vendéglátó-ipari, főleg szakács, felszolgáló, recepciós munkakörbe, a Tesk Kft. pedig a Bahamák és a Hawaii-szigetek óceánjáró hajóira toboroz hazai munkavállalókat.

Tavaly, az Európai Mobilitás évében a legváltozatosabb módszerekkel igyekeztek ösztönözni és segíteni a szakemberek a "rugalmas" munkavállalást. Ebben az EURES-hálózat központi szerepet vállalt. Keretében Európa-szerte jelenleg több mint 700 tanácsadó dolgozik, akik napi kapcsolatban vannak az álláskeresőkkel és a munkáltatókkal egész Európában.

Külföldi munkavállalás kétoldalú foglalkoztatási megállapodások keretében

 

Kontingens/fő

Kiadott engedélyek/db

Ország

2004

2005

2006

2004

2005

2006

Ausztria gyakornoki

1800

1800

1800

598

547

346

Ausztria ingázó

1900

2050

2200

1900

2050

2200

Franciaország gyakornoki

300

300

300

45

11

9

Luxemburg gyakornoki

20

20

20

0

0

0

Németország vendég-munkavállalói

2000

2000

2000

323

207

169

Németországi házi betegápoló

 

 

nincs kontingens

 

59

82

Németország szezonális

 

 

nincs kontingens

3172

2518

2007

Románia gyakornoki

700

700

700

0

0

0

Románia szezonális

8000

 

 

6

 

 

Svájc gyakornoki

100

100

100

26

26

12

Megjegyzés: A román-magyar gyakornoki és szezonális egyezmény gyakorlatilag nem működött. Ennek valószínű oka a román bürokrácia: a "normál" eljárás keretében ugyanis általában gyorsabban lehetett munkavállalási engedélyhez jutni, mint a "könnyített" eljárást választva.

Együttműködési hálózat

Elsősorban olyan problémákban segítenek, amelyekkel a munkavállalók és munkaadók szembesülhetnek, amikor a határokon átívelő régiókban vállalnak munkát, illetve ingáznak az országok között.

Az EURES 1993-ban jött létre az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági Térség, az EU-tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein állami foglalkoztatási szolgálatai és más partnerszervezetek közötti együttműködési hálózatként. Svájc ugyancsak részt vesz az EURES-együttműködésben. A hálózat célja, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely mind a munkavállalók, mind a munkáltatók, valamint minden olyan polgár számára hasznos, akik ki szeretnék használni a személyek szabad áramlásának elve által nyújtott lehetőségeket.

Az EURES-hálózat tagjainak és partnerszervezeteinek egyesített erőforrásai adnak garanciát, hogy a hálózat minőségi szolgáltatásokat nyújtson a munkavállalók és a munkaadók számára. Ezen európai állásközvetítő rendszer (EURopean Employment Services) célja a munkaerő közvetítése az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben. A legfontosabb feladatai az információnyújtás és tanácsadás a külföldön elhelyezkedni szándékozó munkavállalók számára az Európai Gazdasági Térség országaiban fellelhető munkalehetőségekről, valamint a munkavállalás és megélhetés körülményeiről. Továbbá segítségnyújtás a munkáltatóknak a külföldi munkaerő-toborzáshoz.

EURES-adatbázis

Az EURES adatbázisa nem európai szinten működtetett, hanem a nemzeti adatbázisokat összekötő, azokhoz hozzáférést teremtő rendszer. Az EURES hazai irányítása és koordinálása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium irányítása alatt álló Foglalkoztatási Hivatal feladata.

A számítógépes munkaerő-közvetítési rendszer három alappillére: az adatbázis, az EURES-tanácsadók és az informatikai rendszer. Az ingyenesen elérhető adatbázis mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak fontos információkat nyújt. Nemcsak betölthető állásokat, hanem az elhelyezkedést segítő gyakorlati információkat is közöl. Bemutatja az EU- és EGT-tagállamokban hatályos munkajogi, adójogi, társadalombiztosítási, szociális szabályokat, valamint az adott tagállamok politikai, kulturális, gazdasági és szociális helyzetét. Az EURES portálján található önéletrajz-adatbázisba bárki ingyenesen feltöltheti önéletrajzát.

Az EURES olyan tanácsadókat foglalkoztat, akik segítenek az álláskeresőknek; több nyelvet beszélő és jól képzett munkaközvetítők, pályaorientációs konzulensek, akik ismerik a tagországok munkanélküli-ellátási, szociális-biztonsági és munkajogi rendszerét. Ők foglalkoznak a potenciális munkavállalókkal és a munkaerőt keresőkkel, s folyamatosan tájékozódnak az egyes államok munkaerőpiacának helyzetéről, illetve a munkaerőigényről. Az egyes országokban dolgozó EURES-tanácsadók folyamatos kapcsolatban állnak egymással; Magyarországon mintegy 20 nagyobb városban tevékenykednek.

A szociális ellátásokat a magyar munkavállalók külföldön is élvezhetik. Ha például valakit baleset ér, és Magyarországon biztosított, akkor ugyanúgy ingyenes orvosi ellátást kaphat abban a tagországban, ahol munkát vállal. Ha a munkavállaló nem kapja meg a fizetését, fordulhat a kinti, de magyar bírósághoz is.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem