×

Jogszabályfigyelő

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 111. számában (2007. június 14.)
Összeállításunkban azokat a lapzártát megelőzően megjelent jogszabályokat, illetve tervezeteket ismertetjük, amelyek számot tarthatnak a munkaadók érdeklődésére.

Adóváltozás

Újabb törvénykísérlet történt a kis nyereségű cégek, vállalkozók megadóztatására. Ennek szellemében július 1-jétől változik:

- a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.),

- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.),

- az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.).

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. §-a kiegészült ugyanis azzal, hogy ha az adózó adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

- adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

- a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

A 63-as Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint nem kell a fenti rendelkezéseket alkalmaznia az adózónak

- az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, vagy

- ha a Tao. 2. §-a (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

- ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.

Elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta olyan kár, amelynek mértéke az adózó megelőző adóévi évesített árbevételének (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevételének) legalább a 15 százaléka. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy – ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal – az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(A témával következő lapszámunkban részletesen foglalkozunk.)

Tizenharmadik havi illetmény – tizenkét részletben

A Magyar Közlöny 60. számában jelent meg a 2007. évi XXXIII. törvény, mely "az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény kifizetési rendjével összefüggő módosításáról" címet viseli.

A törvény a kormány és az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság közötti tárgyalások eredményeként született. A megállapodás lényege, hogy illetményemelés helyett csupán keresetnövekedést biztosítanak a közszféra dolgozói számára, mégpedig azzal a technikával, hogy a közszolgálatban dolgozók 2007. július 1-jétől kezdődően 13. havi illetményükhöz előlegszerűen jutnak hozzá. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a dolgozók 2007. július elsejétől 2007. december 31-éig havi illetményük 1/12 részét kapják (ez félhavi illetménynek felel meg). 2008 januárjában a közszolgálatban foglalkoztatottak a 13. havi illetmény másik felét egy összegben kapják kézhez. 2008-ban ezenkívül minden hónapban előlegszerűen jutnak hozzá a dolgozók 13. havi illetményük 1/12 részéhez.

A törvénymódosítás az állami és önkormányzati költségvetési intézmények közalkalmazottai, köztisztviselői és munkavállalói, a fegyveres és rendvédelmi szervek és a honvédség szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott tagjai, továbbá az ügyészek, igazságügyi alkalmazottak és a bírák vonatkozásában egységes szabályozást tartalmaz. Egyfelől rendelkezik a 13. havi illetmény egytizenkettedének havi bontásban való kifizetéséről, másfelől pontosan felsorolja azokat az eseteket, amikor az érintett dolgozó nem felel meg a 13. havi illetményben részesülés feltételeinek. Ebben az esetben előleg fizetése sem indokolt. A törvény rendezi továbbá a tárgyévet követő év januárjában való elszámolásra és a különbözet kifizetésére, illetve visszatérítésére vonatkozó szabályokat is.

Ezzel – az illetmény-előmeneteli rendszerekben megjelenő soros előmenetelekkel együtt – a közszféra 2007. évi átlagos bruttó keresetnövekedése várhatóan 6-7 százalék között lesz.

A sztrájkbizottsággal kötött megállapodásban foglaltak szerint 2009-től kezdődően a tizenharmadik havi illetmény kifizetésére ismét egy összegben, a tárgyév decemberében kerül majd sor. A törvénymódosítás valóban csak a 2007-2008-as átmeneti időszakra szóló módosításokat tartalmaz. Ezzel összefüggésben a Magyar Közlöny 39. számában kihirdetett 1022/2007. (III. 31.) Korm. határozat, mely a tizenharmadik havi illetmény kifizetéséről szól, kimondja, hogy az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság és a kormány "A keresetek 2007. évi növelését szolgáló központi intézkedésekről a közszférában" című, 2007. február 19-én kötött megállapodásában foglaltak végrehajtása érdekében a kormány elrendeli, hogy 2008. március 31-éig készüljön külön előterjesztés a kormány részére a tizenharmadik havi illetmény kifizetésének 2009. évi változásával kapcsolatosan. Az előterjesztés célja annak biztosítása, hogy 2009-től kezdődően a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyában, a bírói, illetve az ügyészségi szolgálati viszonyban, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak szolgálati viszonyában a tizenharmadik havi illetmény kifizetésére egy összegben, a tárgyév decemberében kerüljön sor.

A törvény 2007. július 1-jén lép hatályba. Először a júniusi illetmények júliusi kifizetésekor kell a közszféra dolgozóinak az egytizenketted részt megkapniuk.

A munkavédelmi hatóság új feladatai

2007. április 15-étől hatályos az egyes munkavédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet, melyet a 47. sz. Magyar Közlöny tartalmaz.

A jogszabály három munkavédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását célozza, melynek indoka az, hogy a korábban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által ellátott foglalkozás-egészségügyi feladatok – az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében – 2007. január 1-jétől átkerültek az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez.

A szakmai integráció keretében az OMMF szervezetébe került a korábban a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ keretében működő és a munka-egészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítást, a munka-egészségügyi követelmények, személyi feltételek kimunkálását, vizsgálatát végző Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI).

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása – mely az egyes feladatok konkretizálását, az eljárási rendet írja le - szerint a munkáltatók bejelentési kötelezettségének fenntartása indokolt, ezt azonban – a jogszabályi változásokra figyelemmel – a munkavédelmi hatóság felé kell teljesíteni. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés megfelelő ellátása érdekében elengedhetetlen a korábbi szabályozás kiegészítésével, pontosításával a munkavégzés helyének megjelölése is. A hatékonyabb ellenőrzést segíti, hogy a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosítása módjának bejelentése helyett a módosítás kiegészíti a bejelentési kötelezettség tartalmát a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók nevének, címének közlésével, továbbá a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók létszámával és foglalkozás-egészségügyi osztályba sorolásával.

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségről szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása alapvetően két célt szolgál: az OMFI jogállásának és gazdálkodási jogkörének rendezését, valamint a munkavédelmi kutatással kapcsolatos feladatoknak az OMMF szervezetéhez kapcsoltan az OMFI-hoz telepítését. A Munkavédelmi Közalapítvány megszűnése miatt intézkedni kellett az Mvt. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott nemzetgazdasági szintű (funkcionális) munkavédelmi kutatás feladatainak, továbbá a 15. §-ának b) pontjában állami feladatként megjelölt ágazati jellegű munkavédelmi kutatási feladatok ellátásáról, amit a módosítás az OMFI tevékenységi körébe utal.

Munkavédelmi miniszteri rendeletek változása

Az egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról szóló – majdnem 200 oldal terjedelmű – 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet, valamint a Színházművészeti Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet módosításáról szóló 19/2007. (V. 10.) SZMM-OKM együttes rendelet a Magyar Közlöny 58. számában, annak II. kötetében jelent meg.

2007. január 1-jétől az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai, továbbá a munka-egészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítást, a munka-egészségügyi követelmények, személyi feltételek kimunkálását, vizsgálatát végző Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (OMFI) átkerültek az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (OMMF). Ennek törvényi hátterét képezte a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 2007. január 1-jén hatályba lépett módosítása. A következő lépés az egyes feladatok konkretizálását, az eljárási rendet leíró végrehajtási rendeletek megfelelő módosítása.

Ennek keretében a jogszabály, valamint annak tizennégy melléklete több miniszteri rendeletet módosít, például az egyéni védőeszközökről, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról, a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról, a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról, a munkavédelmi jellegű bírságok felhasználásáról szóló jogszabályokat.

A 19/2007. (V. 10.) SZMM-OKM együttes rendelet is ebbe a sorba illeszkedik, külön jogszabályként való kiadását a két miniszter együttes szabályozási jogköre indokolta.

Utazási kedvezmények

A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendeletet az 52. Magyar Közlöny hirdette ki.

A változások számottevően érintik a közösségi közlekedésben igénybe vehető utazási kedvezményeket, azok mértékét, valamint az egyes kedvezmények igazolásának rendszerét.

A 2007. május 1-jén hatályba lépett új jogszabály hatályon kívül helyezte a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 139/2006. (VI. 29.) Korm. rendeletet azzal, hogy az abban meghatározott bizonyos utazási kedvezmények még 2007. június 30-áig igénybe vehetők.

Az utazási kedvezményekben a korábbiakhoz képest fontos változás, hogy a vasúton, autóbuszon, illetve HÉV-en utazók jegy- és bérletkedvezménye egységessé válik. Ugyanis a rendelet valamennyi – helyi közösségi közlekedés, helyközi, vasúti személyszállítás, HÉV, helyközi autóbusz-közlekedés, komp- és révközlekedés - közlekedési fajtában, de csak a belföldön igénybe vehető jegy- és bérletkedvezményeket tartalmazza. Nemzetközi utazás magyarországi szakaszára a rendelet nem vonatkozik.

Utazási kedvezményt egy személy csak egy jogcímen vehet igénybe.

A fogyatékkal élők 2007. május 1-jétől a helyközi közlekedésben egységesen – a korábbi differenciált, de összességében kisebb mértékű kedvezmény helyett – 90 százalékos jegyvásárlási és bérletvásárlási kedvezményt érvényesíthetnek, a helyi közlekedést pedig díjmentesen vehetik igénybe. Ezek a kedvezmények a súlyosan fogyatékos személyek kísérőire is kiterjednek, akik ezt megelőzően nem részesültek ebben.

A költségvetési intézményeknél dolgozók többé nem korlátlanul, csak maximum évente összesen 12 alkalommal vehetik igénybe az 50 százalékos kedvezményt menettérti útra. Jelentős változás azonban, hogy a kedvezménnyel az eddigi kizárólagos vasúti közlekedés mellett a továbbiakban a helyközi autóbusz-közlekedésben és a HÉV-en is ugyanilyen kedvezményben részesülnek. Ezek a kedvezmények a költségvetési szervek és intézmények közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony, bírói, igazságügyi és ügyészségi szolgálati viszony keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott dolgozóit és azokat az egyházi intézményeknél, a társadalmi szervezeteknél, továbbá alapítványoknál munkaviszonyban állókat illetik meg, akik a közalkalmazottakkal azonos munkakört töltenek be kórházakban, szociális szolgáltatókban, alsó-, közép- és felsőfokú nevelési, oktatási intézményekben.

Kedvezmény jár a 18. életéve betöltéséig annak az álláskeresőnek, aki a Munkaerő-piaci Alapból vagy európai uniós forrásból támogatott képzésben vesz részt, lakóhelye és a képzés helye közötti utazásra.

A legjelentősebb változások a tanulók utazási kedvezményeiben következnek be. Jegyvásárlás esetén: a nappali tagozatos tanulók a középiskola végéig 50 százalékos kedvezményt érvényesíthetnek, a nappali és esti tagozatos hallgatóknak ugyancsak 50 százalékos  kedvezmény jár, míg a levelező tagozatos tanulók és hallgatók csak az oktatási intézmény és a lakóhely között utazásra vonatkozóan jogosultak 50 százalékos kedvezményre. Bérletvásárlás esetén a tanulók a középiskola befejezéséig egységesen 90 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe a lakóhely és az iskola között, a nappali tagozatos tanulók a középiskola végéig egy általános utazásra jogosító 67,5 százalékos bérletkedvezményt vehetnek igénybe. A felsőoktatásban tanuló nappali és esti tagozatos hallgatókat szintén 67,5 százalékos kedvezmény illeti meg a lakóhely és a oktatási intézmény közötti utazásokra. A kedvezményezettek csak természetes személyek lehetnek. Ez alól kivétel, ha az iskola tanulóinak vásárol kedvezményes bérletet.

A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott nappali, illetve szakosított ellátást nyújtó intézmény bentlakóját, vagy oda rendszeresen, illetve esetenként bejáró gondozottját, továbbá ezek látogatóját is kedvezmény illeti meg a lakóhely és az intézmény székhelye közötti utazásra.

Életkora alapján utazási kedvezményre jogosult a felnőtt kíséretében utazó gyermek a 6. életéve, egyébként 14. életéve betöltéséig. Utaslétszám alapján utazási kedvezmény igénybevételére jogosult a legalább 10 fő diákból (óvodásból) álló csoport és kísérőjük, valamint a nagycsaládosok: a szülő (szülők) és a vele (velük) együtt utazó legalább 3 gyermekük.

A május 1-jétől életbe lépő kedvezményrendszer a nyugdíjasok, valamint a 65 éven felüli személyek számára változatlan lehetőségeket biztosít. A "Nyugdíjasok utazási utalványa" alapján évente 16 alkalommal kedvezményes menetjegy igénybevételére jogosult

- a 65. életévét be nem töltött, saját jogú nyugellátásban részesülő személy, valamint

- a hozzátartozói nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy,

- a külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban,

- a nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy,

- a gyám és gyámolt személy,

- a gondnok és gondnokolt személy.

A kedvezményre jogosult személy az őt megillető kedvezményt házastársával (élettársával) megoszthatja, ha az az öregségi nyugdíjkorhatárt már elérte. A 65 éven felülieket továbbra is ingyenesség illeti meg.

Az új kedvezményrendszer igénybevételéhez új igazolások kiállítása válik szükségessé. Az alábbi új típusú igazolásokat a közlekedési vállalatok állítják ki a megfelelő jogosultságot igazoló okmányok (például diákigazolvány, személyi igazolvány, szociális intézmény, munkaügyi központ igazolása stb.) alapján.

A rendelettel összefügg, hogy május 1-jétől a távolsági közlekedés jegy- és bérletárai is emelkedtek. A rendeletet egyébként a munkavállalók és közalkalmazottak érdek-képviseleti szervei a korlátozások miatt támadják, így elképzelhető, hogy annak felülvizsgálatára – a kormány döntésétől függően – sor kerül.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. június 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem