Jognyilatkozatok közlése

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 110. számában (2007. május 14.)
Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A jognyilatkozat közlése általában szóban történik, az Mt. kivételesen ír elő alaki kötöttséget. A kivételek közé tartozik a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat, illetőleg megállapodás is. Ha személyesen nem adhatók át a jogviszony "végét jelző" iratok, célszerű postára adni a jognyilatkozatot, de csak tértivevénnyel.

A jognyilatkozatnak (például a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó egyoldalú nyilatkozat, munkáltatói utasítás kiküldetés teljesítésére, rendkívüli munkavégzés elrendelésére) az érdekelt fél részére történő átadása, közlése történhet személyesen vagy postai úton is. Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A kézbesítési vélelem

A fentieken túlmenően - a 6. § (5) bekezdése szerint - a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló külön jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített írásbeli nyilatkozatot

- ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján,

- egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

Az olyan nyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye (például munkáltatói rendes vagy rendkívüli felmondás), a második bekezdés szerinti kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. Mindkét határidő jogvesztő, elmulasztásuk nem menthető ki.

A postai úton történő közlésre a postára vonatkozó, a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet az irányadó. Amennyiben a bíróság ítélete "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza, az ítéletet a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ugyanakkor a munkáltatói jognyilatkozat (például rendes vagy rendkívüli felmondás) nem tartozik a rendelet hatálya alá, így a közlésére sem irányadóak az említett rendelet szabályai. A fentiekkel kapcsolatban az Mt. 2005. évi CLIV. törvénnyel történt módosítása 2006. január 1-jétől az Mt. 6. §-át új rendelkezéssel egészíti ki, megszüntetve a postai úton kézbesített jognyilatkozatok közlésének problémáját.

A kézbesítésre vonatkozó, idézett szabályon túlmenően ugyanis a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló, külön jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként megküldött nyilatkozatra két esetben az Mt. kézbesítési vélelmet állapít meg - megoldva ezzel a címzett, az érdekelt által át nem vett jognyilatkozat kézbesítésének kérdését. Egyrészt - azonosan a törvény általános szabályával - kézbesített a nyilatkozat a kézbesítés megkísérlésének napján, ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta (például nem vette át a postástól a levelet). Másrészt szintén kézbesítettnek kell tekinteni a tértivevény szolgáltatással postára adott jognyilatkozatot az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő tizedik munkanapon (pl. a munkavállaló a kézbesítés időpontjában nincs a lakásán, és postaládájában elhelyezett tértivevény ellenére nem keresi a postahivatalban a küldeményt).

A vélelem megdöntése

Az ismertetett kézbesítési vélelem megdönthető olyan nyilatkozattal kapcsolatban, amely tekintetében az Mt. alapján bírósági eljárásnak van helye (például a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozata). A vélelem megdöntése azonban nem korlátlan lehetőség, az Mt. egyidejűleg két határidőt is felállít a megdöntésre irányuló eljárás kezdeményezésére. Egyrészt meghatározó, az érdekelt mikor értesül arról, hogy korábban küldemény érkezett, ugyanis a kézbesítési vélelem beálltáról szóló tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül lehet az eljárást megindítani. Másrészt - mindennek korlátjaként, akárcsak a megtámadhatóság szabályainál - legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem az illetékes munkaügyi bíróságnál.

A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 99/A §-ának (3) és (5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni. E szerint a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel

- a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, illetve

- az iratot más, az előző bekezdésben nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).

A kérelemben elő kell adni azokat a tényeket, illetve körülményeket, amelyek a kézbesítés szabálytalanságát igazolják, vagy a kérelmező részéről az önhiba hiányát valószínűsítik. Ha a kérelmet elkésetten terjesztették elő, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A kérelem tárgyában az a bíróság határoz, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem elbírálása előtt a bíróság a kérelmezőt, illetve a feleket meghallgathatja. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt (például az Mt. 202. §-a szerinti harmincnapos határidő a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos perekben) megtartottnak kell tekinteni [Mt. 6. § (5) bek.].

Figyelem! Kérjük az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. május 14.) vegye figyelembe!

Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére

Keresés

Kérdésfeltevés
A szerkesztőséghez elküldött kérdéseire minden előfizetőnknek válaszolunk. A kérdés elküldéséhez kérjük, lépjen be előfizetői azonosítóival, vagy regisztráljon most!
Kérdésfeltevés csak előfizetőink számára bizosított, kérjük jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával fent, vagy regisztráljon.