Az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszer alapelvei
Az ISO 9001:2000 minőségirányítási rendszernek nyolc alapelve van, amelyek segítik a szervezeteket a minőség menedzselésében. Ezek a következők.
Vevőközpontúság
A vállalkozások elsősorban vevőiktől függenek, ezért működésük során meghatározó a vevőközpontúság. Fel kell mérniük vevőik jelen- és jövőbeli szükségleteit is, beleértve a látens igényeket is. Emellett meg kell felelniük az általuk támasztott követelményeknek, és mindent meg kell tenniük, hogy felülmúlják elvárásaikat. Ennek érdekében a vevői igényeket az egész szervezeten belül közölni kell, nem szabad, hogy csak a vevővel közvetlen kontaktust tartó szervezeti egységek értesüljenek róluk. Egyensúlyban kell tartani a vevői elvárásokat az egyéb érdekelt felek – például a tulajdonosok - érdekeivel. Irányítani kell a vevői kapcsolatokat és mérni a vevői elégedettséget.
Vezetés
A szabvány tartalmazza a felső vezetés minőségirányítással kapcsolatos viselkedési modelljét, amely magában foglalja a megfelelő környezet kialakítására vonatkozó kötelességet, az alkalmazottak bevonását, a vevői követelmények és ezek kielégítését garantáló folyamatok bevezetését, hatékony és hatásos minőségirányítási rendszert és működtetését, valamint az erőforrásokat egyaránt.
Az emberek bevonása
A dolgozóknak a rendszerbe való bevonása teszi lehetővé, hogy képességeiket a szervezet maximálisan hasznosítsa. Mit is jelent ez a látszólag triviális kijelentés? Azt, hogy a munkavállalóknak tudatában kell lenniük annak, hogy milyen szerepet töltenek be a szervezetben, és ez hogyan járul hozzá a vevői megelégedettség növeléséhez. Magukénak kell tekinteniük felelősségüket a problémák megoldásában. El kell érni, hogy aktívan keressék a saját és a vállalati folyamatok fejlődéséhez vezető lehetőségeket.
Folyamatos tökéletesítés
A vevői visszajelzéseket, a külső és belső auditok eredményeit és a minőségirányítási rendszer vezetőségi átvizsgálásain tett megállapításokat lehet felhasználni arra, hogy a szervezet termékeit és folyamatait továbbfejlesszék. Az állandó fejlődés általános folyamata a fenti bemenetek által szolgáltatott információ alapján meghatározott jelenlegi helyzet elemzésével kezdődik, melynek alapján meghatározhatók a fejlesztési célok. A célok eléréséhez szükséges megoldásokat meg kell keresni, és értékelni kell azokat. A kiválasztott megoldás bevezetése után mérni és értékelni kell az elért eredményt, és ha a megfelelő eredményt hozta, formalizálni kell a változásokat.
Tényeken alapuló döntéshozatal
A hatékony döntések meghozatala az adatok és információk logikus és intuitív elemzésén alapul. Ezért az adatokat mérni, ahol nem lehetséges a mérés, ott gyűjteni kell. Az adatokat a szabvány előírásainak megfelelően statisztikai módszerek alkalmazásával kell elemezni.
Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal
A szervezetnek kölcsönösen előnyös kapcsolatot kell kialakítania beszállítóival, erre alapozva növelhető az a képességük, hogy értéket hozzanak létre. Ennek érdekében a szervezetnek tudatosan, megfelelő kritériumok alapján – a minőség iránti elkötelezettség jegyében az ár nem lehet a legnagyobb hangsúllyal szereplő szempont – kell kiválasztania beszállítóit, alvállalkozóit. Mindkét fél számára megfelelő együttműködést kell kialakítaniuk, beleértve a hatékony kommunikációt és a szükséges információk megosztását is. A termékek, illetve folyamatok együttes fejlesztése lehetőséget adhat a kívánt célok eléréséhez. A beszállítók, alvállalkozók eredményeit és fejlődésüket el kell ismerni.
Folyamatszemléletű megközelítés
A szervezet hatékony működése megköveteli, hogy a benne folyó tevékenységeket és az ezekhez szükséges erőforrásokat folyamatként kezeljék. Meg kell határozni a vállalkozás folyamatait, azonosítani kell be- és kimeneteiket, határfelületeiket és az egyes folyamatok vevőit és beszállítóit, melyek a belső folyamatok esetén az egyes szervezeti egységeket jelentik. Fel kell mérni az egyes folyamatok során fellépő kockázatokat és ezek hatásait, meg kell állapítani a felelősségeket. Természetesen a folyamatok működéséhez biztosítani kell a szükséges erőforrásokat.
Rendszerszemlélet az irányításban
Egy vállalkozás eredményes működtetése nem teszi megkerülhetővé, hogy irányításában a rendszerszemlélet ne kapjon kiemelt szerepet. Az adott célok elérését szolgáló, egymással kapcsolatban álló folyamatok azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul egy szervezet hatékonyságához és eredményességéhez. A vezetőségnek folyamatosan mérnie kell a kiépített rendszert, értékelnie és fejlesztenie kell azt, miközben kézben kell tartania az erőforrás-korlátozásokat.
A termék-előállítás folyamatának szabályozása
– Egy vállalkozás fő folyamata a szervezet jellegének megfelelően természetesen a termék előállítása, illetve szolgáltatás nyújtása. A termék-előállítás és szolgáltatás nyújtásának folyamatát a szervezetnek szabályoznia kell. A szabályozás lehet szóbeli és írásbeli is, utóbbi esetben a szöveges szabályozás helyett folyamatábrákat is lehet használni. A szabályozás hozzáférhetőségét a munkatársak részére biztosítani kell.
– A termék előállítási folyamatában be kell vezetni a figyelemmel kísérést, és ahol lehetséges, ott a mérést is.
– Azoknál az előállítási és szolgáltatásnyújtási folyamatoknál, amelyek kimenete ellenőrzéssel (verifikálással) nem igazolható, a szervezetnek érvényesítést (validálást) kell végeznie. Vagyis abban az esetben, amikor a termék esetleges hibája csak a kiszállítás után, a használatba vétel során jelentkezik – legjellemzőbb eset a hegesztés -, az utóbbi eljárás elvégzése szükséges. Ezeket a folyamatokat "különleges folyamatok"-nak nevezik, leginkább az építő- és vegyiparban, a folyamatos termelést végző vállalkozásoknál, illetve a gyógyászatban fordulnak elő.
– A szervezetnek intézkedéseket kell tennie az érvényesítésre, amelyeknek értelmezhetőségük esetén tartalmazniuk kell azokat a kritériumokat, amelyek a folyamatok átvizsgálására és jóváhagyására vonatkoznak. Az alkalmazottak minősítését, meghatározott eljárások és módszerek alkalmazását, a feljegyzésekre vonatkozó követelményeket, valamint az ismételt érvényesítést szintén magában kell foglalnia az intézkedéseknek.
– Míg egy vállalkozás fő folyamata általában jól definiált és szabályozott, a sokszor kevésbé fontosnak tartott támogató folyamatok esetében ez nem mindig valósul meg. Ahhoz, hogy a vállalkozás fő folyamata sikeresen működjön, a mellékfolyamatok megfelelő kézben tartása is elengedhetetlen, hiszen ezek segítsége nélkül nem lehet biztosítani egyrészt a megfelelő minőségű termék kibocsátását, másrészt pedig a vállalkozás eredményes működését.
A folyamatszerű megközelítés lényege
A nyolc alapelv bemutatása után vizsgáljuk meg a folyamatszerű megközelítés jelentését és jelentőségét a minőségirányítási rendszer szempontjából.
A szabvány meghatározása szerint a folyamat a tevékenységek olyan rendszere, amely erőforrásokat használ ahhoz, hogy bemeneteket kimenetekké alakítson át.
A folyamatok "kezelése"
Minden munka egy folyamat, és csak a folyamatok áttekintése révén érthető meg egy szervezet működése. A folyamatokat, illetve alfolyamatokat, sorrendjüket, kölcsönhatásaikat érteni és irányítani kell. Nagyobb szervezet esetében a teljes üzleti folyamat áttekinthetetlen lenne, ezért célszerű kisebb folyamatok sorozatára bontani azt, a kapcsolatok bemutatásával, mikor is az egyik folyamat kimenete adja a másik folyamat bemenetét. Amennyiben valamely folyamatot elhagynánk, a termék, szolgáltatás megvalósulása ellehetetlenülne.
A minőségirányítási rendszer szerepe
A szervezeten belül a közreműködők tevékenységüket általában nem tekintik folyamatnak, nem látják át azt, hogy tevékenységük mely részét képezi annak a szervezeti egységen belüli folyamatnak, ahol dolgoznak. Ez lehet az oka annak, hogy a határterületeken lévő gyenge ellenőrzési tevékenység sok hibát okozhat. A minőségirányítási rendszer formális keretet ad a folyamatok tervezéséhez, ellenőrzéséhez és fejlesztéséhez. Előírja, hogy a szervezet tervezze meg termékmegvalósítási folyamatait. A termék-előállítási főfolyamat mellett az azt meghatározó támogató folyamatokra – például beszerzés, karbantartás, terméktervezés stb. – is kiterjed alkalmazási területe.
Folyamatábrák
A folyamatok feltérképezése folyamatábrák segítségével lehetővé teszi a szervezeten belüli folyamatok mélyebb megismerését. A folyamatábrák legnagyobb jelentősége abban rejlik, hogy a folyamatok bárki számára tisztán átláthatóak, azonosíthatóak és megérthetőek, a fejlődés nyomon követhető segítségükkel.
Egyéb folyamatok értékelése
Alvállalkozásba kiadott folyamatok
Igen fontos, hogy az alvállalkozásba kiadott folyamatokat - amelyek a termék megfelelőségét befolyásolják – ugyanolyan fontossággal kell kezelni és kézben tartani, mint a vállalkozáson belüli folyamatokat.
Kizárás a minőségirányítás rendszeréből
Azokat a szabványban meghatározott követelményeket pedig, amelyek nem befolyásolják a szervezetet abban, hogy megfelelő terméket szolgáltasson, minőségirányítási rendszeréből kizárhatja a vállalkozás, például úgy, hogy nem végez műszaki tervezést.
Tervezés és fejlesztés
A termékek és folyamatok tervezését, illetve fejlesztését is meg kell tervezni. Ennek keretében meg kell határozni a tervezés egyes szakaszait, minden fázisra az átvizsgálási, igazolási és érvényesítési folyamatokat. Nyomon kell követni a változásokat, és naprakészen tartani a hozzá kapcsolódó dokumentációt. Meg kell szabni a tervezéssel kapcsolatos felelősségi és hatásköröket.
Az ütemterv szerepe
A tervezési-fejlesztési tevékenység tervezését általában ütemterv elkészítésével végzik, ahol is meghatározzák a tervezés, fejlesztés fázisait. Ezek a fázisok magukban foglalják a felelősségi köröket, a határfelületeket, átvizsgálásokat, igazolásokat és érvényesítéseket. Az ütemterv teszi lehetővé az előrehaladás követését. Nem minden tevékenység látható a terv készítésekor, ezért a tervezés, fejlesztés előrehaladtával folyamatosan aktualizálni kell azt.
Az egyes tervezőcsoportok közötti határfelületeket és kapcsolatokat is meg kell határozni, beleértve az esetleges érintett külső feleket: a technikai szakértőt, külső tervezőt vagy gyártót, szolgáltató céget.
Átvizsgálás
A tervezés megfelelő, a tervezési tervben előre meghatározott szakaszaiban át kell vizsgálni az addig elért tervezési eredményeket, ugyanis az esetleges hiányosságok minél korábbi feltárásával a hibaköltségek is csökkenthetők. Az átvizsgálás során ki kell értékelni a tervezés és fejlesztés eredményének képességét arra vonatkozóan, hogy az mennyiben alkalmas a követelmények teljesítésére. A felfedett problémák megoldására az átvizsgálások során kell javaslatot tenni.
Résztvevők
Az átvizsgáláson a tervezés és fejlesztés érintett képviselőinek kell részt venniük, de ez nem zárja ki azt, hogy más területek képviselői (például gyártás), vagy akár a vevő részt vehessen rajta. Az átvizsgálás eredményéről és a szükséges intézkedésekről feljegyzést kell készíteni.
Verifikálás
A tervezés és fejlesztés igazolása (verifikálás) annak megerősítésére szolgál, hogy meg lehessen győződni arról, a tervezés, illetve fejlesztés kimenő adatai teljesítik a bemenő adatok által állított követelményeket.
Igazolási technikák
A gyakorlatban többféle igazolási technika létezik, számítások ellenőrzése, alternatív számítások elkészítése, összehasonlítás egy hasonló, bevált műszaki tervvel. Ugyancsak verifikálási technika olyan kísérleti bemutatók végzése, melynél modellt használnak. A folyamatot olyan szakembernek kell végeznie, aki megfelelő felkészültséggel rendelkezik az adott szakterületen, illetve néhány esetben független szakértő bevonása is szükséges lehet. Az igazoló eljárás eredményét vagy a szükséges intézkedéseket feljegyzésben kell rögzíteni, ez akár a tervdokumentáción szereplő, megfelelő személy általi aláírás is lehet.
Validálás
Amennyiben lehetséges, a tervezés, fejlesztés eredményét érvényesíteni (validálni) szükséges. Ez azt a célt szolgálja, hogy objektív bizonyíték szolgáltatásával biztosítsák, az előállított termék képes kielégíteni az előírt követelményeket, vagyis megfelelően működik.
Validálási technikák
Használati tárgy tervezésekor a validálás prototípus gyártását és kipróbálását, szoftverfejlesztés esetén a program tesztelését jelenti. Az érvényesítés során használt körülmények lehetnek valódiak vagy szimuláltak. Ezt a tevékenységet el lehet végezni a termék egy részén is akkor, ha az egész terméken való érvényesítés nem praktikus. Amennyiben lehetséges, az érvényesítési tevékenységet be kell fejezni a termék kibocsátása, alkalmazásba vétele előtt.
Néhány speciális termék esetén az érvényesítést megtervezett körülmények között végzik, például túlterheléses vizsgálattal.
Változások kezelése
A tervezés és fejlesztés változásait, módosításait kezelni kell. Azonosítani kell őket, a változásokat egyértelműen, az arra legalkalmasabb módon meg kell jelölni – például új változatszámmal vagy az eltérés színjelölésével. A változásokat ugyanúgy kell kezelni, mint az eredeti terveket – beleértve a dokumentálást, ellenőrzést, átvizsgálást, jóváhagyást is -, és amennyiben szükséges, úgy az igazolást és érvényesítést is.
A tervezési folyamat adattartalma
– A konkrét tervezési folyamat kiindulópontját a bemenő adatok jelentik. Ezeknek az adatoknak teljeseknek, egyértelműeknek, átvizsgáltnak kell lenniük, és dokumentálni is kell azokat. Az adatoknak ki kell elégíteni a funkcionális és alkalmassági követelményeket, vevői elvárásokat. Meg kell felelniük a jogszabályi és szabványban meghatározott előírásoknak. Fel kell használni az előző tapasztalatokat, a régebbi, hasonló tervekből származó információkat. Bemenő adat lehet a vevő által átadott tervdokumentáció vagy minta is.
– A tervezés kimenő adata maga a terv, a tervezés eredménye (tervdokumentáció, tervrajz stb.). Tartalmaznia kell az összes olyan információt, amelyek alapján meg lehet ítélni a megfelelősséget. Ennek érdekében olyan alakra kell hozni, hogy lehetővé váljon az összehasonlítás a bemenő adatokkal. Ki kell elégíteniük a tervezés, fejlesztés bemenő követelményeit. Megfelelő információt kell nyújtania a beszerzéshez, a termék előállításához vagy a szolgáltatás nyújtásához. Tartalmaznia kell a termék elfogadási kritériumait, vagy hivatkoznia kell azokra. A tervben meg kell határozni a biztonságos és megfelelő használat szempontjából lényeges termékjellemzőket.
Beszerzési folyamat
Alvállalkozók, beszállítók kiválasztása
A vevői elvárásoknak megfelelő termék előállításához a szervezetnek olyan alvállalkozói, beszállítói kapcsolatokkal kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik annak elérését. Azon az alapon kell kiválasztani a beszállítókat, hogy mennyire képesek megfelelni a szervezet követelményeinek.
Beszállítók ellenőrzése
A beszállítók ellenőrzése attól függ, hogy mit szállít be, és annak milyen hatása van az előállított termékre. A beszállítók szükséges ellenőrzésének mértékét befolyásolják a korábbi auditok eredményei, illetve a beszállító korábbi teljesítménye is.
Alvállalkozók, beszállítók kiválasztásának szempontjai
A kiválasztás, illetőleg az értékelés és újraértékelés szempontjait előre meg kell határozni. Számos módszer létezik a kiválasztásra. A kiválasztás módszere a beszállított termék, szolgáltatás végtermék minőségére gyakorolt befolyásától, a termék fontosságától és a vállalt kockázattól függ. Kiválasztási szempont lehet a beszállítónál meglévő tanúsított rendszer, a korábbi beszállítások eredménye, telephelyi értékelés, vevőaudit, mintavételezés vagy próbarendelés.
A termék-előállítás tervezése
Az egyéb folyamatok megtervezéséhez hasonlóan a termék előállításának fő- és alfolyamatait is meg kell tervezni és ki kell alakítani.
Meghatározandó tényezők köre
A tervezési fázisban több elem meghatározása szükséges.
Termékkel szembeni követelmények, minőségcélok
Meg kell határozni a termékre vonatkozó követelményeket, illetve minőségcélokat. Minőségügyi terv készítése abban az esetben szükséges, amikor a minőségügyi rendszer dokumentumaiban meghatározottaktól lényegesen eltérő vevői igények merülnek fel. Abban az esetben, ha egy cég minden megrendelése egyedi, nem szükséges eljárásban szabályozni a termék-előállítás vagy szolgáltatásnyújtás folyamatát. Ilyenkor azonban minden munkára külön minőségügyi tervet kell készíteni. Szolgáltató szervezeteknél projektterv, építőipari vállalkozások esetén a kivitelezések lebonyolításához sávos ütemterv - amely az egyes alvállalkozók felvonulásának ütemtervét tartalmazza – vagy ellenőrzési terv – amely az egyes munkafázisok ellenőrzésének módját, felelősét, az elfogadás kritériumait, szabványokat, jogszabályokat tartalmazza - készülhet.
Folyamatok, dokumentáció szükségességének meghatározása
Nemcsak a követelményeket, hanem a folyamatokat és a dokumentáció szükségességét is meg kell határozni.
Biztosítani kell a termékkel kapcsolatos konkrét erőforrások és feltételrendszer megteremtését.
A folyamat során a termék figyelemmel kísérése, vizsgálata, igazoló és érvényesítő ellenőrzése, valamint az elfogadási kritériumok meghatározása is szükséges.
Definiálni kell azokat a feljegyzéseket, amelyek igazolják, hogy a folyamatok és a termékek kielégítik a követelményeket.
A mérés jelentősége
A gép, az ember, a mérés, az anyagok, a módszer és a környezet együttesen járulnak hozzá a termék elkészültéhez. A gép, amely a tevékenység végrehajtására szolgál, és az ember, aki megfelel a feladat ellátásához szükséges fizikai és képességi követelményeknek. A mérések azok az ellenőrzések, amelyek szükségesek a termék megfelelőségének eléréséhez, az elfogadási kritériumokkal és a szükséges mérőeszközökkel. A módszer, vagyis egy eljárás, mellyel az adott munka pontosan és következetesen elvégezhető. A környezet ebben az esetben a munka elvégzéséhez szükséges fizikai környezetet és emberi faktorokat jelenti.
Az átvizsgálás jelentősége a vevőkapcsolatokban
– A termékre vonatkozó meghatározott követelményeket a kötelezettségvállalás (szerződéskötés, ajánlattétel) előtt a szállítónak át kell vizsgálnia. Ennek az átvizsgálásnak biztosítania kell, hogy a követelmények egyértelműek, eljárást kell biztosítania arra az esetre, ha a szerződéses vagy rendelési követelmények eltérnek az előre elfogadott kritériumoktól. Amennyiben változnak a vonatkozó követelmények, úgy a változásokról az összes érintettet értesíteni kell. Az átvizsgálásnak biztosítania kell, hogy a szervezet képes a megfelelő teljesítésre.
– Az átvizsgálásban olyan munkatársaknak kell részt venniük, akik hivatottak annak megítélésében, hogy a szervezet képes megfelelni a támasztott követelményeknek. Minőségügyi szempontból tehát nem megengedhető, hogy a teljesítési képességre vonatkozó döntés egy esetlegesen nem hivatott – például marketing, pénzügy – szervezeti egység hatásköre legyen.
– Az átvizsgálást igazolni szükséges, ez történhet magán az ajánlaton, szerződésen aláírással – ebben az esetben meg kell határozni, hogy mit jelent az aláírás -, vagy esetleg külön szerződéskísérő nyomtatvány kitöltésével.
Vevőkkel kapcsolatos folyamatok
Akkor lehet a vevő teljes megelégedését szolgáló terméket előállítani, ha pontosan ismertek, tehát meghatározottak a termékre vonatkozó követelmények.
Vevői igények kezelése
A termékre, szolgáltatásra vonatkozóan elsődlegesen a vevő határozza meg a követelményeket. Ez történhet írásos, de akár szóbeli formában is, ajánlatkérés, megrendelés, szerződés képében, de a vevő küldhet akár mintát vagy tervrajzot is. Nem ritka eset, hogy a vevő fogalmazása a termék, illetve a kritériumok vonatkozásában nem szakszerű. A vevői követelményeket a szállítónak olyan formába kell öntenie, amelyet minden munkatárs megért saját szervezetén belül.
Figyelembe kell venni a szükséges, de a vevő által nem meghatározott követelményeket és járulékos kötelezettségeket is. Mik lehetnek ezek? A termékre vonatkozó vagy előállításuk folyamatához kapcsolódó jogszabályok, szabványok, vagy a szállító szervezet által meghatározott bármely egyéb követelmény ilyennek minősülhet.
Fogyasztási termékek esetében a termékre vonatkozó követelmények piackutatással is meghatározhatóak.
Követelmények meghatározása a kapcsolattartás folyamatában
A vevőkkel való kapcsolattartás folyamatánál meg kell határozni és meg kell valósítani egyes követelményeket.
A fentieknek megfelelően a vevőket tájékoztatni kell a termékre vonatkozó információkkal kapcsolatban. Ennek számtalan formája lehet, például katalógusok, kezelési, karbantartási útmutatók, ruházati kezelési címkék, a termék kipróbálásának lehetősége, szakmai tanácsadás.
Definiálni kell a teendőket a vevői érdeklődésekre, szerződésekre, megrendelések kezelésére - beleértve a módosításokat is – vonatkozóan. Ezt a folyamatot adott esetekben megkönnyítheti ügyfélszolgálat működtetése, zöldszám létrehozása.
Ugyancsak kezelni kell a vevői visszacsatolásokat, a negatív és pozitív visszajelzéseket, reklamációkat. A panaszok fogadásának, kezelésének megkönnyítésére szolgálhat panaszkönyv, vásárlók könyve alkalmazása, reklamációs lap vezetése, vevőpanaszokkal foglalkozó felelős kinevezése.
Folyamatok mérése és figyelemmel kísérése
– A figyelemmel kísérésnek és mérésnek ki kell terjednie a folyamatokra. Megfelelő módszereket kell felhasználni a minőségirányítási rendszer folyamatainak figyelemmel kísérésére, és ahol lehet, ezek mérésére is. Az alkalmazott módszereknek képesnek kell lenniük arra, hogy bizonyítsák a folyamatok alkalmasságát a tervezett eredmények elérésére. Helyesbítő tevékenység elvégzése szükséges, amennyiben a tervezett eredmények elérése meghiúsul.
– A beszerzési folyamatnál a mérésére, figyelemmel kísérésre lehetőséget nyújt például a szállító teljesítményének mérése a reagálási idő, szállítási készség, támogató szolgáltatások tekintetében.
– Vevőkapcsolatokra nézve ugyanez a tevékenység végezhető a visszajelzések, a szervezet segítőkészsége, elérhetősége aspektusából. A beszállítókhoz és a vevők követelményeihez kapcsolódó folyamatok figyelemmel kísérése és mérése szoros munkakapcsolat kialakulását igényli a felek között. Ugyanez elmondható a szervezet saját, egymással kapcsolatban álló részlegeire is.
– A termék figyelemmel kísérése, illetve ellenőrzése jóval egyszerűbb feladat. A tevékenység célja, hogy a termék jellemzőinek figyelemmel kísérésével annak megfelelőségét igazolni lehessen. Meg kell határozni azokat a pontokat, ahol előírják a termék-ellenőrzési tevékenységet, jellemző módon a bejövő, a gyártásközi és a végellenőrzést. A legfontosabb, hogy még a termék kiadása előtt ellenőrzési tevékenységet kell végezni. Ha nem lehetséges vagy nem ésszerű a termék valamennyi jellemzőjét mérni, akkor még a tervezés szakaszában ki kell jelölni a kulcsjellemzőket.
– A folyamat-ellenőrzéshez hasonló megközelítés alkalmazható a termékellenőrzés során is. A figyelemmel kísérést és mérést úgy kell megtervezni, hogy az igazolja a specifikus követelményeknek való megfelelést.
Elemzési, mérési és fejlesztési folyamatok
Egy jól megtervezett minőségirányítási rendszer egyik legértékesebb tulajdonsága, hogy teret ad a fejlődésnek. Ezért a mérés, elemzés, fejlesztés folyamatainak megfelelő alkalmazása a leghasznosabb a szervezet számára. Ez nemcsak a termékekhez kapcsolódó folyamatokra érvényes, hanem magára a minőségirányítási rendszerre is. Olyan folyamatokat kell megtervezni és bevezetni, amelyek bizonyítani tudják a termék megfelelősségét, biztosítják a minőségirányítási rendszer alkalmasságát, egyben folyamatosan fejlesztik annak hatékonyságát.
A tervezési, bevezetési folyamat tartalma
Ennek a tervezési és bevezetési folyamatnak fel kell ölelnie az alkalmazott módszerek meghatározását – beleértve a statisztikai módszereket is. A statisztikai módszerek használatának segítségével lehet megérteni a termék jellemzőinek ingadozását, adatokat lehet gyűjteni a termékekről és a folyamatokról. A mérés, elemzés, fejlesztés megfelelő figyelemmel kísérési és mérési technikáinak kiválasztásával, alkalmazásával és az alkalmazottak kiképzésével a szervezet biztosítani tudja a folyamatos fejlődés eredményeinek értékelését.
A belső audit szerepe
A belső auditok szolgáltatnak információt a minőségirányítási rendszer működéséről. A belső auditot végzőknek függetleneknek kell lenniük, vagyis saját területüket nem auditálhatják.
A belső auditok igazolják a minőségirányítási rendszer bevezetését, hatékony és dokumentált eljárások szerinti működését.
A folyamatos fejlesztés jelentősége
A folyamatos fejlesztés kiemelt szerepet játszik a szervezet eredményességében. A minőségirányítási rendszer eredményességének folyamatos fejlődése a minőségpolitika, a minőségcélok, az auditok eredményei, az adatok elemzése, a helyesbítő és megelőző tevékenységek és a vezetőségi átvizsgálás útján valósulhat meg.
