×

Magyarország alulteljesít a nemzetközi versenyben

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 13.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 108. számában (2007. március 13.)
Magyarország a kilencvenes évek második felében a visegrádi országok közül a leggyorsabban zárkózott fel az Európai Unió országaihoz – ezt a nemzetközi gazdaságkutató intézetek is elismerik. Mára azonban előnyünk megfogyatkozott, s az egykori éllovas a nemzetközi versenyképességi rangsorokban nagy pontveszteségeket szenvedett el, amit külföldi elemzők az utóbbi évek pazarló kormányzása következményének tudnak be. A kabinet reményei szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében elérhető uniós pályázati források hozzájárulnak majd a magyar gazdaság – különös tekintettel a kis- és középvállalkozói szektor – versenyképességének helyreállításához.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak (GKM) a versenyképességről készített elemzése szerint Magyarország a munkaerő versenyképessége szempontjából még mindig jól teljesít. Ezen az állásponton van a GKI Gazdaságkutató Zrt. is 2006-os, a témát elemző évkönyvében, amelyben azt állapítja meg, hogy a magyar munkaerő a drágulás ellenére még mindig olcsó. A vásárlóerő-paritáson számolt magyarországi bruttó hazai termék eléri az EU átlagának 73,1 százalékát, ami meghaladja a cseh mutatót (4,6 százalékponttal) és a szlovákot (6,6 százalékponttal), a lengyelországinál pedig 13,8 százalékponttal magasabb.

Illegális munka

A GKI elemzése rámutat, hogy Magyarországon a foglalkoztatottsági szint alacsony, ugyanakkor magas az illegális munkavállalás. A ledolgozott munkaórák száma magas, mert nem terjedt el kellőképpen a részmunkaidős foglalkoztatás; sok a túlóra, és rövid a fizetett szabadság – Nyugat-Európában ezzel ellentétesek a tendenciák.

A hazai helyzet arra utal, hogy a munkaadók a változó munkaerőigényeiket nem létszámváltoztatással próbálják egyensúlyban tartani, hanem a túlmunkával, hogy ezzel megtakarítsák a létszámleépítés és -felvétel költségeit, illetve megtartsák a számukra fontos munkaerőt.

A gazdaságkutató szerint Magyarországon az egy foglalkoztatottra jutó GDP-növekedéshez jobban hozzájárul a termelés bővülése, mintsem a ledolgozott munkaórák számának növekedése. A termelékenység emelkedése az egyik legfontosabb forrása a gazdaság növekedésének. Ugyanakkor a termelékenység lemaradása egyes iparágakban jelentős, ilyen például a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, valamint egyes vegyipari ágazatok és a közszolgáltatás.

A GKM szerint Magyarországon a fajlagos munkaerőköltségek még mindig viszonylag alacsonyak, a gazdaság a hazai reálbérek kiemelkedő ütemű emelkedése dacára még őrzi béralapú versenyelőnyét. Egy eurónyi GDP előállításának munkaerőköltsége Magyarországon 2005-ben 45 eurocent volt, Csehországban és Lengyelországban 50 cent. Az egy foglalkoztatottra jutó munkaerőköltség Magyarországon 2005-ben 12,6 ezer euró volt, ami a kelet-közép-európai országok között ugyan a legmagasabb, jóval elmarad viszont az EU-15-ök átlagától. Magyarország versenyképessége a munkaerőköltség tekintetében 2001-ig igen jó volt, csak az után romlott jelentősen.

Adózási környezet

A GKI adatai szerint 1995 és 2005 között a fajlagos munkaerőköltségek Magyarországon 64,5 százalékkal nőttek, ami mögött az áll, hogy a bérek 2001 után jóval gyorsabban emelkedtek, mint a munka termelékenysége. A feldolgozóipar versenyképessége viszont kedvezően alakult a 10 év során, miután e szektorban sikerült a bérek emelkedését összhangban tartani a termelékenység növekedésével.

A szaktárca fontos eredménynek minősíti, hogy a nemzetközi versenynek leginkább kitett iparban is a keresetek növekedése nagyjából megfelelt a termelékenység bővülési ütemének 2003 és 2005 között. Sőt, 2006 első háromnegyed évében az ipari termelékenység 11,1 százalékkal nőtt, miközben az ipari bruttó nominális keresetek növekedése 8,2 százalékos volt. Ugyanakkor a forint gyengülése miatt az euróban kifejezett fajlagos munkaerőköltségek több mint 10 százalékkal mérséklődtek.

A magyar exportálók számára tavaly, rövid távon versenyképesség-javulást eredményezett, hogy az EU-25-ök belső piacán az euróban kifejezett értékesítési árak nőttek, eközben a magyar exporttermékek árai csökkentek, folytatódott tehát a reálárfolyam leértékelődése.

Az adózási környezet Magyarország versenyképessége szempontjából ellentétes hatású volt az elmúlt időszakban. Kétségtelen, hogy az élőmunka adó- és járulékterhei magasak - jelenleg 51 százalék fölötti részt jelentenek a bruttó átlagkeresetből -, miközben például a többi visegrádi országban átlagosan 44,2 százalékot. Más adónemek viszont kedvezőek, ilyen például a nyereségadó 16 százalékos szintje. A GDP-arányos adó- és járulékbevételek Magyarországon 39 százalék körül alakulnak, ami megegyezik az EU-25-ök átlagával, azonban a visegrádi országok között a legmagasabb adóterhelést jelenti.

Tőkevonzó képesség

A vállalati jövedelmezőség tekintetében a magyar vállalkozásoknak nincs szégyellnivalójuk: a GKM adatai szerint a tőkearányos nyereség stabilan 10 százalék fölött van, legalábbis ezt bizonyítják a társaságiadó-bevallások.

Ezzel azonban valószínűleg nem minden szektorban értenek egyet. Azt a GKM is elismeri, hogy nagy különbségek figyelhetők meg a kizárólag magyar, illetve a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások között. A GKI még arra is rámutat, hogy a magyar vállalkozások differenciált fejlődésének is köze van a folyamathoz, miután Magyarországon a kis- és középvállalati (kkv) réteg nem erősödött meg tömegesen, lényeges erőforrásuk továbbra is a szürkegazdaság. Eközben a külföldi tőkebeáramlásnak köszönhetően egyes szektorokban korszerű, innovatív vállalatok jöttek létre. Magyar sajátosság az is, hogy nem csökkentek a regionális különbségek.

A versenyképesség egyik fontos mutatója az uniós importból való részesedés. Ez utóbbi - Magyarországot tekintve – a 90-es évek óta folyamatosan emelkedett 2004-ig, azonban 2005-ben megállt, ekkor alig haladta meg az 1,18 százalékot.

Magyarország a rendszerváltás óta azzal büszkélkedhetett, hogy a külföldi tőke vonzását tekintve igen versenyképes a visegrádi országok között, ezt az eredmények is igazolták. Évente 3-4 milliárd euró körüli működő tőke érkezett az országba, aminek eredményeként 2006 őszére a közvetlen tőkebefektetések állománya meghaladta az 55 milliárd eurót – egy főre vetítve 5487 eurót -, ami a visegrádi országok között a legmagasabb. Magyarország súlya a közvetlen külföldi tőkeimport tekintetében a világgazdaságban nagyobb, mint a világexportban. Mindez a GKI szerint figyelemre méltó versenyképességre utal a működő tőke bevonása tekintetében.

A magyar gazdaság versenyképessége, illetve tőkevonzó képessége szempontjából meghatározó feltétel az infrastruktúra fejlettsége. Az elemzőknek e szempontból azzal kell szembesülniük, hogy a költségvetésből finanszírozott infrastrukturális beruházások tekintetében Magyarország a középmezőny alján található.

A közlekedési infrastruktúra jó része – ideértve az alsóbbrendű úthálózatot, a vasúti közlekedést, a légi és autóbusz-közlekedést – rossz minőségű és alacsony színvonalú, a szolgáltató társaságok veszteségesek; állami finanszírozásból próbálnak lavírozni, fejlesztésük komplex programot igényel, s rendezni kell a piachoz igazodó tulajdonosi helyzetüket is. Egyedül a magyar energetikai rendszerről alakult ki jó vélemény, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szektor privatizációja gyakorlatilag lezajlott, 1995 óta nagyrészt külföldi tulajdonban van a villamosenergia- és a gázipar is.

Az élmezőnybe tartozik viszont Magyarország az információs és kommunikációs technológiára (ikt) fordított kiadások tekintetében, jóllehet, erre a többi kelet-közép-európai ország is nagy gondot fordít. Az ikt-költés Magyarországon 2005-ben elérte a GDP 7,8 százalékát, ami egy főre vetítve 680 eurót tett ki. Dinamikusan nőtt a személyi számítógépek használata is, üteme 2002 és 2005 között évről évre kétszer akkora volt, mint az Európai Unióban, igaz, alacsony szintről indulva nagy hátrányt kellett lefaragni.

Miután az EU-ban alapvető versenyképességi feltétel a személyi számítógép alkalmazása, ott a penetráció a nagy- és középvállalatok körében gyakorlatilag 100 százalék, Magyarországon azonban 2005-ben csak 88 százalék volt. Lemaradásban vagyunk az on-line értékesítésben is, a magyar vállalatoknak csupán 4 százaléka értékesített ily módon 2005-ben, s 5 százaléka élt ugyanezzel a lehetőséggel rendeléskor, pedig már Szlovéniában és Csehországban is ennek három-négyszerese volt az arány.

Az e-kormányzati szolgáltatások igénybevétele szintén nem volt túl magas 2005-ben, noha a szolgáltatások 50 százaléka elérhető volt elektronikus úton. A közhivatalokkal interneten kapcsolatba lépő magyar vállalkozások száma 15 százalék körül alakult, ami nem rossz arány, s alapvetően javul az idén is, hiszen a kormányzat kötelezővé teszi bizonyos hivatalok esetében az elektronikus ügyintézést.

 

A feketegazdaság rontja az építőipar pozícióit

A hazai építőipar helyzete a versenyképességet tekintve ellentmondásos. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója, Nagy János szerint különbséget kell tenni a belföldi és a külföldi piac között, mivel jelentősen eltérő feltételek között versenyezhetnek a vállalkozások. Az országhatáron belül, ahol a vállalkozó otthon érezheti magát, kialakult kapcsolatrendszerrel rendelkezik, nincs baj a versenyképességgel. Elmondható az is, hogy a magyarországi projektekhez megvan a megfelelő tudás és a szakembergárda. A magyar építőipari vállalkozók olcsó ajánlatot tudnak tenni, azonban – mutatott rá Nagy János – itt véget is ér a versenyelőnyük.

A hazai tevékenységet nagyban hátráltatja a feketemunka magas, 20-22 százalékra becsülhető aránya. Az ÉVOSZ az elsők között kötött ágazati kollektív szerződést, amely a szakmai minimálbér meghatározásával is hozzájárul a feketegazdaság visszaszorításához – jegyezte meg Nagy János.

Külföldön a magyar cég nem tudja alkalmazni kapcsolati tőkéjét, egy külhoni megbízás elnyerése esetén nehézségei adódhatnak a helyi jogszabályi környezet értelmezésével, nagyprojektek elnyerésére pedig esélye sincs, ebben alapvetően a tőkehiány akadályozza. De hátrányban vannak a magyar vállalkozások a legújabb technológiák, anyagok alkalmazása területén is, hiszen ezek jellemzően 1-2 éves késéssel jutnak el Magyarországra, s még meg is kell tanulni ezek alkalmazását.

A hazai építő- és építőanyag-iparban mintegy 98 ezer vállalkozás tevékenykedik, 90 százalékuk 1-2 fős, s mindössze 25 olyan cég van közöttük, amely 250 főnél több dolgozót foglalkoztat. Az ágazat privatizációja óta megjelentek a hazai piacon a multinacionális vállalkozások, a korábbi nagy hazai cégek pedig felaprózódtak, mindennek következtében egészségtelenül nagy a kis cégek aránya. Nagy János szerint rövidesen megindul a vállalkozások integrációja. Évente 5-6 ezer szűnik meg.

Az ágazat árbevétele mintegy 2200 milliárd forint, az árbevétel-arányos nyereség átlagosan 2-3 százalék. Az építőipar teljesítménye tavaly 1,6 százalékkal esett vissza, a tendencia várhatóan folytatódik.

Kutatás, fejlesztés

A vállalkozások versenyképességét nagyban meghatározó tényező, a kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások tekintetében Magyarország kedvezőtlen adatokról számolhat be. A GDP arányában számított K+F-kiadás 1 százalék körül alakult az elmúlt évtizedben, s ez bizony alacsony: például Finnországban eléri a 3 százalékot.

Sajnálatosan Magyarországon gyenge a kapcsolat az ipar és a tudomány között, az állami K+F-költésben túlságosan magas az alapkutatásra fordított összegek aránya a vállalati kutatás-fejlesztés rovására. E területet intézményi reformokkal, illetve a K+F-költések GDP-hez viszonyított arányának növelésével kellene fejleszteni. Különösen fájó, hogy a kis- és középvállalkozások részvétele a K+F-kiadásokban rendkívül alacsony. Az innovatív kisvállalkozások aránya is épp csak 15 százalék, miközben a vállalati K+F-kiadások főként a külföldi tulajdonú vállalatoknál jellemzőek. Hosszabb távon is hátrányt eredményez, hogy Nyugat- és Közép-Magyarország néhány szektorát kivéve nem jöttek létre regionálisan koncentrált klaszterek.

Az innováció egyik fő gátja, hogy a magyar vállalatok nagyon nehezen jutnak kockázati tőkéhez, s csekély vigaszra ad okot, hogy még mindig könnyebben, mint a régió más vállalkozásai.

Ugyanakkor a gazdaságkutatók éles kritikával illetik a közoktatást, amelynek sem a struktúrája, sem a minősége nem megfelelő. A felsőoktatás mennyiségi bővülése a tapasztalatok szerint súlyos szerkezeti torzulással járt: 1990 óta négyszeresére emelkedett a felsőoktatásban részt vevők száma, azonban a képzés mégsem áll összhangban a munkaerőpiac igényeivel. Mindezek dacára a vállalkozások jobban tudnak kvalifikált műszaki szakembereket toborozni, mint a régió más országaiban.

Uniós trendek

Az Európai Unió versenyképessége ugyancsak kívánnivalókat hagy maga után az utóbbi évtizedben. Bár a gazdasági növekedés 2006-ban a bővülés jeleit mutatta, az EU Bizottságának 2006. évi versenyképességi jelentése a reformok felgyorsításának szükségességét vetíti előre.

Az Unió ugyan eredményeket tud felmutatni a termelékenység javulásában, az energiapiacok liberalizálásában, az üzleti környezet javulásában, illetve a fejlett technológiák alkalmazásában is, azonban ez kevés ahhoz, hogy az EU versenyképes maradhasson a világ nagy gazdasági térségeivel. A jelentés sürgeti a gyorsabb előrejutást a liberalizációban, a hatékonyabb szabályozást a hosszabb távú beruházások és az infrastruktúra területén, s nagyobb támogatást tart szükségesnek a kockázati tőke számára a finanszírozás korai szakaszában.

Az EU számára nem kétséges, hogy egyesült gazdasági térségként a tagországok felzárkóztatása alapvető, amit támogatási politikájával kíván megvalósítani. A támogatások igénybevételéhez hiteles fejlesztési terveket vár a tagországoktól – ezzel a magyar kormánynak is számtalanszor szembesülnie kellett. A források megfelelő felhasználása érdekében az Európai Parlament iránymutatásokat fogadott el, amelyek célja, hogy a 2007-2013-as időszak kohéziós politikájában összhangot teremtsen a lisszaboni stratégiával, s ezzel szolgálja az európai versenyképességet. A cél elérése érdekében az EU fókuszba helyezi a kis- és középvállalkozások támogatását, az innovációt és a humán tőke felértékelését.

 

Szélesedő szakadék a nagy cégek és a kkv-k között

Az élelmiszer-feldolgozó iparban nagy a szakadék a hazai piacon működő multinacionális vállalatok, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképessége között – mondta Boródi Attila, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke.

A nemzetközi társaságok versenyképessége nem kérdéses, hiszen kellő forrásaik vannak ahhoz, hogy fejlesszenek és piacra juttassák a termékeiket, de a hazai jövedelemtermelő képességük mérsékelt. A kisebb cégek szűkölködnek az innovációhoz szükséges tőkében. Boródi Attila szerint hétéves távlatban 20-25 milliárd forint fejlesztési forrásra lenne szükség az ágazatban. Technológiafejlesztésre évi 120-125 milliárd forint kellene.

A szövetség adatai szerint a magyar élelmiszergyártók termékeik mintegy 80 százalékát belföldön értékesítik, ugyanakkor a külföldi cikkek aránya a magyar boltokban eléri a 20 százalékot. A honi termelők számára nagy gond a dömpingáron érkező import, hiszen a reális termelési költségeket nem tartalmazó áruval nem tudják felvenni a versenyt – az ÉFOSZ becslései szerint ilyen termék az import 15-20 százaléka. A magyar élelmiszeripar versenyképességét javíthatja, hogy a következő években megszűnik támogatottsági hátránya az Európai Unióban, ugyanakkor fejlesztési források állnak majd rendelkezésre a támogatási programokban.

Az iparágban mintegy 8000 vállalkozás tevékenykedik, ebből 45 cég adja az éves árbevétel 60 százalékát. További mintegy 1000 olyan vállalkozás van, amely még működőképes, és azért képes talpon maradni, mert piaci vákuumot tölt ki. A hazai élelmiszergyártók árbevétele 2005-ben elérte a 2400 milliárd forintot, 1-2 százalékos árbevétel-arányos nyereség mellett.

EU-s pályázatok

Magyarország jó eséllyel indul neki az EU új költségvetési időszakának, hiszen a tagországok közül az egy főre jutó kohéziós támogatás itt az egyik legmagasabb. Ebből mintegy 8000 milliárd forintnyi fejlesztés valósítható meg, jóllehet, a keret kihasználása a sikeres pályázatokon múlik.

A versenyképesség javítására már az első, 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terv is hangsúlyt helyezett, külön ezt a célt szolgálta a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP). Ez nagy érdeklődést keltett, három év alatt több mint 21 ezer projektre igényeltek támogatást a vállalkozók és önkormányzatok, noha ez volt az első próbálkozások időszaka, amikor a pályáztatóknak és a pályázóknak is tanulniuk kellett az új lehetőséget.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint mintegy 350 milliárd forint fejlesztési pénz igénybevételére érkezett beadvány. A kérelmek közül végül mintegy 10 ezer projektnek adott zöld utat a hatóság, aminek eredményeként 165 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak az igénylők. A forrás 341 milliárdos beruházás megvalósításához járult, illetve járul hozzá. A szerződéssel lekötött összeg megközelíti az eredeti teljes keretet, s a támogatási szerződések alapján február elejéig már több mint 80 milliárd forintot ki is fizettek.

A GVOP támogatásaira túlnyomórészt kis- és középvállalkozások jelentkeztek, ezek tették ki a pályázók 93 százalékát. A legtöbben azokra a konstrukciókra jelentkeztek, amelyek a kkv-k műszaki-technológiai fejlesztését, korszerű menedzsmentrendszerek és technikák kialakítását szolgálták – ezeket jelölte meg célként a beérkezett pályázatok 70 százaléka.

Források "kicsiknek"

A programban megnyíló források 64 százalékát nyerték el kis- és középvállalkozások, ezek csaknem 100 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak céljaik megvalósításához. A mintegy 9000 támogatott projektből 7500-at kkv kívánt megvalósítani. Mellettük 117 nagyvállalat is sikeresen jelentkezett, ezek 14 milliárd forintnyi támogatáshoz jutottak.

Az önkormányzatok 107 projektre 24 milliárd forintot kaphattak; összesen 220 önkormányzat pályázott. Utóbbiak jellemzően az információszolgáltatásuk fejlesztésére, az önkormányzati adatvagyon másodlagos hasznosítására, valamint a szélessávú hálózatok kiépítésére igényeltek támogatást 44 milliárd forint értékben.

A GVOP által nyújtott források az ügynökség kimutatásai szerint 42 ezer munkahely létesítését és mintegy 90 ezer megőrzését segítették. A GVOP az NFT I. nyílt pályázati konstrukciói közül a legnépszerűbbnek bizonyult, a legsikeresebb pályázati felhívás ezen belül a kis- és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztését szolgálta, ami híven mutatja, hogy mi a hazai kkv-k versenyképességének egyik fő akadálya. Ennek leküzdésében az NFT II.-nek is szerepe lesz. Ezt a pályázatot összesen öt alkalommal hirdették meg az NFT I. során.

A GVOP keretében 24 nyílt eljárásos pályázat kiírására került sor, az erre szolgáló keret több mint 140 milliárd forint volt. Meghirdettek továbbá két központi programot, amely ugyan állami szervek támogatását célozta, de azzal a céllal, hogy a vállalkozások számára nyújtsanak jobb szolgáltatásokat. A központi programok forrásaiból az ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. például 1,5 milliárd forintot kapott az egyablakos ügyintézés létrehozásra, a hatékony ügyfélkövetési rendszer kiépítésére és az emelt szintű beruházásösztönzésre. Mintegy 2 milliárd forint jutott a helyi vállalkozói központoknak is.

NFT II.: szemléletváltás

Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési időszakának hét éve alatt Magyarország összesen 22,45 milliárd eurónyi támogatást kap, amely – tekintettel a hazai társfinanszírozásra – mintegy 8 ezer milliárd forintot tesz ki.

A támogatások túlnyomó része az EU kohéziós és strukturális alapjaiból érkezik, ezeket kiegészítik a vidékfejlesztési források. Az egy főre jutó kohéziós támogatás Magyarország esetében eléri az évi 319 eurót, amellyel Csehország mögött a második helyen áll a fejlesztési forrásokhoz jutó tagországok között.

A fejlesztési források mintegy 80 százalékának felhasználását az Új Magyarország Fejlesztési Terv, azaz az NFT II. határozza meg. Ez a tervezet átfogó célként tűzte ki a foglalkoztatottság bővítését, a gazdaság gyors, fenntartható növekedését, oly módon, hogy eközben a területi és szociális különbségek mérséklődjenek.

A terv nyolc ágazati és hét regionális operatív program keretében osztja el a rendelkezésre álló forrásokat. A közlekedés, valamint a környezet és az energia projektjére jut a legtöbb pénz, az elsőre hét év alatt összesen 1712 milliárd, illetve 1054 milliárd forint. A társadalmi megújulásra 933, a gazdaságfejlesztésre 674, a társadalmi infrastruktúrára 539, az elektronikus közigazgatásra 99, az államreformra pedig 41 milliárd forint.

Regionális programok

A regionális programok közül a közép-magyarországi régió 430 milliárd forintra számíthat, ez a legmagasabb összeg a térségek között. A legalacsonyabb keretet a nyugat-dunántúli régió kapja, mindössze 127 milliárd forintot. A többi régió 140-250 milliárd körüli összeghez jut a tervek szerint; a pénzek elosztásánál figyelembe vették a térségek eltérő fejlettségét.

Az EU-támogatások mintegy 1300 milliárd forintjáról egy másik stratégiai terv, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program gondoskodik. Ennek célja az agrárium, a vidéki térségek fejlesztése. Ezen belül a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének fejlesztése 649 milliárd forintnyi támogatást élvezhet, míg a környezet és a vidéki térségek helyzetének javítására 414 milliárd forint fordítható. A diverzifikáció ösztönzése, vagyis az életminőség javítása 159 milliárd forintnyi támogatásban részesül, továbbá a helyi közösségek építését segítő Leader Programra 71 milliárd forint jut.

Az NFT II.-ben megjelenő szemléletváltozás leginkább – az ágazati operatív programok közül – a Gazdaságfejlesztési Operatív Programnál mutatkozik meg. A GOP-ban prioritást élvez a kis- és középvállalkozások fejlesztése; hozzájuk a támogatás elsősorban visszatérítendő forrásként ér el. Ilyenek például a hitel-, a tőke- és a garanciaprogramok, amelyek által a becslések szerint több mint 3 milliárd forint tőke mozdulhat meg és áramolhat a beruházásokba. A források legalább felét K+F-területre kívánják fordítani, oly módon, hogy elsősorban a vállalkozásfejlesztést szolgálják. Erősödik az a törekvés is, hogy minél több forrás jusson az üzleti környezet fejlesztésére.

Megjelent pályázatok

A GOP keretében január végén megjelentek az első pályázatok, amelyek öt területen 31 milliárd forintot tesznek elérhetővé a vállalkozások számára. Az elbírálás egyik fő alapelve, hogy a jelentkezők 3-5 év alatt 8-15 százalékos növekedést mutassanak fel. Ezt az elvet a munkaadói érdekképviseletek élesen bírálják, mondván, hogy figyelmen kívül hagyja a kormánynak a költségvetés rendbetétele céljából hozott megszorító intézkedéseit, az ennek következtében romló gazdasági klímát, valamint a gazdasági prognózisokat.

A munkáltatók súlyos retorziónak nevezik azt is, hogy ha a pályázó nem tudja teljesíteni a feltételt, akkor a piaci kamatok mellett kell visszafizetnie a felvett támogatást. A vállalkozói érdekképviseletek magasnak tartják az elvárt önrészt is, szerintük nem éppen bőkezű a segítség, ha 60-75 százalék önrészt kell felmutatniuk. Ez valószínűleg sok kisvállalkozást akadályoz meg a pályázásban. A kormány számításai szerint az első körben meghirdetett öt pályázaton mintegy 3000 mikro-, kis- és középvállalkozás juthat forráshoz – több tízezres tömegükhöz viszonyítva nem éppen sokan.

Az első körben 6 milliárd forint jut technológiafejlesztés címén a kkv-knak, amelyek 1-5 millió forintot nyerhetnek el egyenként. A támogatás normatív, a beruházás 30 százalékát érheti el. A komplex vállalati fejlesztési programra szintén 6 milliárd forintot ad a program, ez esetben 5-50 millió forint közötti forráshoz lehet hozzájutni. A támogatás ez esetben is a beruházás 30 százalékát éri majd el.

Komplex beruházások

A komplex vállalati technológiai fejlesztési program 7,6 milliárd forintos kerete az innovációs képességet fejleszti a tervek szerint, s a kormány arra számít, hogy ez a projekt a tőkevonzáshoz is hozzájárul. A teljes beruházási összeg 30 százalékát lehet elnyerni, pályázatonként 50-500 millió forintot.

Némileg jobb, 40 százalékos a támogatási arány a munkalehetőséget teremtő komplex beruházások támogatásainál. Összességében 3,9 milliárd forint áll a kis- és középvállalkozók rendelkezésére, projektenként 5-50 millió forint. A munkahelyek bővítését szolgálja a komplex beruházásokat támogató további 5,1 milliárd forint is, amelyet a hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások használhatnak fel. A pályázható összeg 50-500 millió forint.

Az Európai Unió nem gördített akadályokat az elé, hogy az operatív programok kiírása minél hamarabb megkezdődjön, azonban a tárgyalási menet szerint az Európai Bizottságnak – az NFT 2006. november 28-ai benyújtását követően – három hónap áll rendelkezésére, hogy kérdéseket intézzen Magyarországhoz, véleményét közölje. Az ÚMFT-vel kapcsolatban a bizottságnak tudomásulvételi joga van, az operatív programokat viszont – a menetrend szerint – várhatóan júniusig elfogadja. A bizottság január végén már megküldte véleményét az ÚMFT-ről, s megvitatásra javasolja mások közt a környezetvédelmi és a közlekedési ráfordítások arányának esetleges módosítását, illetve a versenyképességi célú források további növelését.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2007. március 13.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem