Az idén szinte valamennyi béren kívüli juttatást érint valamilyen módosítás. Változtak a pénztári szabályok, az étkezési jegyek adómentes határai, módosult a 400 ezer forintban limitált adómentesen nyújtható kereseten kívüli juttatások és támogatások köre is. Módosították az ajándékutalványok és a beiskolázási hozzájárulás értékhatárát is: a korábbi 19 ezer forint helyett 20 ezer forintig lehet adómentesen iskolakezdési támogatást nyújtani a munkavállalónak, az ajándékutalványok adómentes értékhatárát pedig közel 10 százalékkal emelték. Az üdülési csekket januártól szélesebb kör veheti igénybe, s jóval több szolgáltatásra lehet felhasználni, mint eddig. A szociális alapon is megpályázható üdülési csekkekkel ezentúl a wellness-, gyógy- és egészségügyi üdüléskor, továbbá betegségmegelőzési sportoláskor is lehet fizetni. Jelentős módosítás, hogy ez év elejétől üdülési csekket csak munkáltató adhat alkalmazottjának.
Étkezési hozzájárulás
A Tárki felmérése szerint a magyar munkavállalók túlnyomó többsége részesül valamilyen béren kívüli juttatásban. A legelterjedtebb az étkezési hozzájárulás és a ruhapénz; ezek garantálása – a tapasztalatok szerint - nemigen függ a dolgozó beosztásától.
Étkezési hozzájárulást a megkérdezett felsővezetők 60,9 százaléka, a betanított segédmunkások 53,3, a beosztott értelmiségiek 70,5 százaléka kap. A kutatásból kitűnik, hogy a béren kívüli juttatásokból való részesedés és annak nagysága is arányos az alapkeresettel, azaz a bérköltség optimalizálására használt juttatások növelik a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A béren kívüli juttatási rendszer kialakításakor a három legfontosabb szempont, hogy a rendszer lehetővé tegye az egyenlő értékű juttatásokat, támogassa a cég hosszú távú érdekeit, illetve a rendszert alkotó elemekhez adókedvezmények társuljanak.
A cégek humánpolitikai vezetői szerint az egyik legkevésbé fontos szempont a választási lehetőség megteremtése a munkatársak számára – ami például a cafeteria alkalmazásakor valósulhatna meg. Ez az értékelés összhangban áll azzal a nézettel, miszerint a hosszú távú érdekek jobban érvényesülnek, ha a munkavállalók nem kapnak teljesen szabad kezet az igénybe vett juttatások kiválasztása során.
A munkaügyi szakértők arra biztatják a cégeket, hogy a juttatási "csomag" összeállításakor törekedjenek arra, hogy befektetés jellegű, azaz értéküket hosszú távon megőrző és készpénz jellegű elemek egyaránt szerepeljenek benne. A béren kívüli juttatásokat nem nyújtó cégek többsége az e célra fordítható keretet is bér formájában használja fel. Ez utóbbi foglalkoztatók nem vehetik igénybe az adókedvezményeket, ez pedig alacsonyabb értékű jövedelmeket eredményez. Igaz viszont, hogy a munkatársak szabadon dönthetnek arról, hogy mire költik a pénzt.
Adminisztráció, adattárolás
Ugyancsak kiemelendő, hogy a dolgozói igénylések egy évre előre szólnak, év közben nem módosíthatók. A cafeteriát ugyanakkor célszerű úgy kialakítani, hogy az igényelt juttatások csak az adómentes értékhatár keretei között legyenek választhatók, ezáltal egyszerűsíthető az adminisztráció, illetve a költségek szempontjából is optimálisabb lesz az eredmény.
Elsősorban a nagyobb cégeknél lehet hatékony a munkavállalóknak szóló nyilatkozatkitöltési útmutató alkalmazása; ennek segítségével a dolgozók maguk is ki tudják tölteni nyilatkozataikat, amelyeket feltétlenül ellenőrizni kell. A gyakorlat szerint egy jól összeállított útmutató révén a munkavállalók többsége helyesen tölti ki a nyilatkozatokat. Szükséges egy olyan adattárolási rendszer kiépítése is, amellyel a cafeteriaválasztások könnyen átláthatók, adminisztrációs szempontból egyszerűen kezelhető, s a 400 ezres értékhatár esetleges túllépése is jól nyomon követhető – ajánlják a szakemberek.
Ugyancsak felmérések jelzik, hogy a cégek 90 százaléka nyújt dolgozóinak adómentes étkezési támogatást: mintegy 2,5 millióan kapnak munkáltatójuktól készételre váltható hideg-, illetve vendéglátóhelyeken beváltható melegétkezési bont. Az utóbbit, az egészséges étkezést szolgáló utalványt azonban meglehetősen kevesen, mindössze 340 ezren kapják, pedig a havi tízezer forintos kedvezmény elsősorban az alacsony keresetűeknél jelentős segítség. (A hidegétel-utalvány értéke ötezer forint, a dolgozók csaknem fele mégis ezt választaná a melegétel-utalvánnyal szemben, elsősorban a rugalmasabb felhasználási lehetőség miatt.) Igaz, éppen ott igyekeznek megszüntetni az étkezési hozzájárulást, ahol nagyon alacsony az átlagkereset, mert a cégek maguk is gondokkal küszködnek.
Munkahelyi büfé
Az étkezési utalványok rendszere 1989-ben honosodott meg Magyarországon, kiváltva ezzel a munkahelyi étkezdék működtetésével járó higiénés és biztonsági kötelezettségeket. Az utalványrendszer persze szinte kényszer is volt, hiszen a gazdasági szerkezetváltással együtt folyamatosan megszűntek az üzemi éttermek is; ma már csak mutatóban található közülük néhány.
Gyakorlattá vált, hogy a félórás ebédidőt a munkahelyhez közeli kifőzdékben, nem túl drága éttermekben töltik el a dolgozók, ahol az ételért étkezési jeggyel, utalvánnyal is fizethetnek. Ennek ellenére a munkavállalók alig 60 százaléka ebédel meleg ételt, s csak 20 százalékuk teszi ezt a munkahelyén vagy valamelyik, a cégéhez közeli vendéglátóhelyen.
A nagyobb vállalatok, intézmények szinte mindegyike működtet – a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adatai szerint 18 ezer munkahelyen – olyan büfét, ahol meleg étel is kapható. Igaz, korlátozott kínálattal. Elsősorban virsli, melegszendvics, sült krumpli vagy pizza szerepel az étlapon, ami egy idő után nem túl vonzó menü. A kisebb cégek, vállalkozások ezt a "luxust" sem engedhetik meg maguknak, s vélhetően a foglalkoztatottak nem is nagyon vennék igénybe a gyakran borsos árú büfék szolgáltatásait. A büféket ugyanis általában külső vállalkozók működtetik, akik a céggel kötött szerződésben csak bizonyos termékek árát maximálják. Azt, hogy a többi élelmiszerért mennyit kérnek, senki sem ellenőrzi.
Szakértők szerint a cégeknek jobban megéri, ha béremelés helyett több utalványt adnak alkalmazottaiknak. Az új szabályok miatt a természetbeni juttatással összefüggő munkaadói közterhek már meg is haladják a juttatás értékét. A számítások szerint annak, aki a 18 százalékos adósávba tartozik, szinte mindegy, hogy utalványt vagy készpénzt kap, a legmagasabb adósávba tartozó jövedelmek esetében azonban a természetbeni juttatás már kevesebb ráfordítással jár, mint a készpénz, azaz még mindig jobban megéri utalványt adni.
Arnaud Erulin, az Acccor Services Magyarország igazgatója szerint nem valószínű, hogy a tíz százalékpontos adónövekedés miatt bárhol is csökkentenék a természetbeni juttatások mértékét, vagy megszüntetnék azokat. Bár az ajándékutalványok piaca várhatóan visszaesik, ezt ellensúlyozhatja az étkezési jegyek iránti keresletnövekedés. Az igazgató szerint azok a cégek, amelyek nehezen tudnák kigazdálkodni a béremelést, a kevesebbe kerülő utalványokkal oldják meg a munkatársak pluszjavadalmazását. Mindennek nagy nyertese a melegétel-tikett lehet, hiszen ennek adómentes határa a hidegétel-utalvány értékének kétszerese. Vagyis ezzel immár ötezer forint kvázi fizetésemelést lehet adni, méghozzá úgy, hogy a munkavállaló szempontjából nincs adóvonzata, az összeg minden forintját ő költheti el.
Mindazonáltal az utalványok piaca a virágkorát éri: a nagyobb utalványkibocsátó társaságok – az Accor Services Magyarország Kft., a Le Cheque Dejeuner Kft. és a Sodexho Pass Hungária Kft. – mellett több élelmiszer, hipermarket, sőt kisebb boltok is bocsátanak ki bonokat. A béren kívüli juttatások szakértőjeként számon tartott Sodexho Pass többféle szolgáltatásra is beváltható utalványt forgalmaz. Az ENNI-KÉK étkezési jegye élelmiszerek vásárlására használható fel, internetutalványa megvásárlásával pedig a dolgozók otthoni internetezését támogathatja a munkáltató. A gyermekek beiskolázásához nyújt segítséget az iskolakezdési támogatás elnevezésű bonja – amely a postán is megvásárolható -, a sportutalvány pedig a dolgozók testedzéséhez járulhat hozzá. A kulturális kikapcsolódáshoz a kultúrautalványt ajánlja a vállalkozás.
Az Étkezési Utalványforgalmazói Egyesülés adatai szerint a munkavállalók több mint 60 százaléka kap valamilyen, készpénzre nem váltható utalványt; ezeket közel 20 ezer élelmiszerbolt és vendéglátóegység fogadja el. Vélhetően a büfék egyhangú kínálata is magyarázza, hogy mind népszerűbbek a meleg ebédet szállító szolgálatok.
Szigorodó adózás
Egyre több vállalat vezeti be a cafeteriát, mivel nettó értékben többletjövedelmet jelent. (Az étkezési hozzájárulás nem része e rendszernek, amellyel sok helyen a béremelést váltják ki idén a cégek.) A trendet az sem befolyásolja, hogy az elmúlt év eleji enyhítés után két lépcsőben - szeptember elsejétől és ez év januárjától – ismét szigorodott a nem pénzbeli juttatások adóvonzata.
Az érintettség attól függ, hogy az adott vállalati kínálat milyen elemekből áll. Több helyen szoftverfejlesztést kellett végrehajtani, illetve újra át kellett gondolni a juttatási rendszert, nehogy az új szabályok hátrányosan érintsék azokat, akik még nem használták fel 2006 szeptemberéig a kedvezményeket.
Bár a választható juttatások összetétele változott, megmaradt viszont a 400 ezer forintos adómentesen adható természetbeni juttatások limitje. Ugyanakkor többet kell adózni a keretösszeg átlépése után. Az eddigi 44 százalék helyett az idén 54 százalékos az elvonás. A tapasztalatok szerint azonban a cégek körében nem jellemző a limit meghaladása, bár új elem, hogy értékhatártól függetlenül adómentesen nyújtható a helyi utazási bérlet is, jóllehet, beleszámít a 400 ezer forintos korlátba. Az adómentesség kiterjed az étel-ital automatákban használható feltöltő csipkártyákra is. A saját autó használatáért fizetett normaköltség kilométerenként kilenc forintra emelkedett; és a korábbi 110 forintról 500-ra nőtt a napidíj.
Pénztári befizetések
A cafeteriával ellentétben – amelynek adózási feltételei tehát csak a 400 ezer forintos keret felett romlottak – 2007-től szigorodott a cafeterián kívüli nem pénzbeli juttatások adóvonzata, ami többletterhet jelent.
A vállalkozások ezért igyekeznek az ilyen kiadásokat – mint az üzleti vacsora, kávékínálás - alacsony szinten tartani, de teljesen nem kívánják megszüntetni. A csekély értékű ajándék és az üdülési csekk adómentességi feltételei is megváltoztak. Ezentúl csak a munkáltató, illetve a szakszervezet által adott csekély értékű ajándék lesz adómentes, akkor, ha abban a meghatározott kör részesül. Szakszervezet esetében a kedvezményezett a tag, a nyugdíjas tag, a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, valamint az elhunyt tag, illetve a nyugdíjas tag közeli hozzátartozója lehet.
Az üdülési csekk adómentességének szintén az a feltétele, hogy a juttatásban a munkavállaló, a munkavállalóval közös háztartásban élő közeli hozzátartozó, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakképző iskolai tanuló, a kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, illetve a nyugdíjas, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója részesüljön. Feltétel az is, hogy a csekket a munkáltató, illetve a szakszervezet juttassa. Adómentesen rajtuk kívül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adhat üdülési csekket a szociálisan rászorulóknak.
A legnagyobb érvágás az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulásoknál következett be. Míg tavaly az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés havonta a minimálbérig (azaz 62 500 forintig) volt adómentes – csakúgy, mint az egészség- vagy az önsegélyező pénztári hozzájárulás -, mostantól nyugdíjpénztári hozzájárulás esetén csak a minimálbér feléig – az időközben emelkedett minimálbér miatt havi 32 750 forintig – adómentes. A másik két esetben a megváltozott minimálbér csupán 20 százalékáig lehet mentesülni az szja-fizetés alól, így az eddigi 130 százalékos limit majdnem a felére, 70 százalékra apad. A felhasználási lehetőségek változása miatt jelentősen visszaesett az egészségpénztári hozzájárulás mértéke. Míg korábban a minimálbér összegéig lehetett igényelni azt, mára a keret a minimálbér 20 százalékára csökkent. Tavaly óta nem lehet már sporteszközökre sem fordítani, s az év közepétől a wellness-szolgáltatások is kikerülnek a csomagból.
Juttatások kölcsönzött munkavállalóknak
Az egyenlő bánásmód követelményei alapján a cégeknél szokásos természetbeni juttatásokat a kölcsönzött munkavállalók részére is meg kell adniuk a munkáltatóknak. E szerint a kölcsönzött dolgozó közvetlenül a kölcsönbevevőtől kapja meg a természetbeni munkabért és a juttatásokat, bár a kölcsönbevevő természetesen nem a munkáltatója.
A Munka Törvénykönyvén kívül ehhez igazodnak a személyi jövedelemadózás szabályai is, ennek oka, hogy a juttatásokhoz járó kedvezményeket – munkáltatóként – a kölcsönbevevő vehesse igénybe. Utóbbinak erről el kell számolnia a kölcsönbeadóval. A változtatást az is indokolja, hogy a kölcsönbevevő gyakran saját termékét, szolgáltatását bocsátja kedvezményesen saját alkalmazottai rendelkezésére természetbeni munkabérként vagy juttatásként.
Cafeteria – kompenzálásra
A megszorító intézkedések, illetve a járulékemelés hatásainak kompenzálására indította el cafeteria-rendszerét az 1300 alkalmazottat foglalkoztató Praktiker. A barkácsáruházlánc a szakszervezettel egyeztetve a korábbi 13. havi bérkifizetésre szánt keretet alakította át béren kívüli juttatássá úgy, hogy ahhoz hozzáadta a korábban étkezési utalványokra költött összeget, valamint a pluszhavi keresetek munkáltató által megfizetendő költségeinek egy részét is.
A választható csomagba a hideg-, illetve melegétkezési utalványok, a helyi utazási bérlet, az üdülési csekk, az önkéntes egészség-, valamint nyugdíjpénztári hozzájárulás, továbbá az életbiztosítással kombinált rendszeres megtakarítás került be. Ugyanakkor a dolgozók dönthetnek úgy, hogy továbbra is pénzben kapják meg a 13. havi bért, ami azonban adóköteles jövedelemnek számít.
Vélhetően ez utóbbi lehetőséggel is magyarázható, hogy a dolgozók 98 százaléka a cafeterián belül igényelt étkezési jegyet, hiszen erre a juttatásra eddig is jogosultak voltak. Ugyancsak népszerű az iskolakezdési támogatás, amely az idén szülőnként és gyermekenként kedvezményesen már évi 20 ezer forint. Az új elemek közül az egészségpénztárak aratták a legnagyobb sikert: az alkalmazottak 63 százaléka lépett be valamelyik pénztárba. A készpénzfizetést a dolgozók egyötöde választotta.
Más, főleg jelentős nyereséget produkáló cégek választják a béren felüli juttatások közül a munkavállalók sportolásának támogatását, illetve fordítanak mind többet az egészségmegőrző juttatásokra. Ilyen a több helyen és módon kínált rekreációs csomag, amelybe bármilyen sporttevékenység vagy egészségvédő program finanszírozása belefér. Egyre népszerűbb az otthoni internet-előfizetés, nem tűnik viszont túlzottan elterjedtnek az önerőből való tanulás – ennek támogatása a cégek negyedénél található meg a béren kívüli juttatások kínálatában.
A legnagyobb állami cégnél, a MÁV-nál a választható béren kívüli javadalmazási rendszerben idén bruttó 210 ezer forintig választhatnak a vasutasok a felkínált lehetőségek közül. Az előző két évben a legtöbben az ENNI-KÉK utalványt igényelték, a legkevesebben a magáncélú tanfolyamot és az albérleti támogatást jelölték meg a választható juttatások közül. A keretösszeg mintegy 84 százalékát – önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyező – pénztári hozzájárulásra, illetve hidegétkezési utalványra fordították.
Munkavédelmi előírások
A munkavédelmi törvény tavaly elfogadott módosítása szerint ez év márciusától új felügyeleti rendszert kellene működtetni. Az Állami Népegészségügyi Szolgálat, a munka- és a foglalkozás-egészségügy, valamint a munkahigiénés felügyelet az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) részeként működik majd, az új szervezet felállításának azonban még el sem kezdődtek az előkészületei.
A módosított törvény értelmében január 1-jétől az OMMF honlapjára kerülnek azok a vállalkozások, amelyekre munkavédelmi bírságot szabtak ki. A hatóság így akarja elejét venni a munkavédelmi szabályok megsértésének, megelőzni a munkabaleseteket. Borhidi Gábor munkabiztonsági szakértő arra számít, hogy a cégek felismerik: alapvető érdekük, hogy ne kerüljenek fel a "szégyenlistára", ezért odafigyelnek a munkavédelmi előírások betartására, hiszen potenciális partnereik elállhatnak a megbízási szerződéstől, ha megtudják, hogy szerepelnek a biztonsági előírások megszegői között.
Ugyancsak az év elejétől szigorodott a kockázatértékelés határideje is. Eddig az új vállalatoknál egy évet szabtak meg a kockázatértékelés elkészítésére, ez most fél évre csökkent. Rendezte a törvény a felelősség kérdését is: ezentúl - például – nem lesz probléma a jellemzően alvállalkozói rendszerben működő építőiparban egy esetleges baleset körülményeinek kivizsgálásakor kideríteni, hogy kit terhel a felelősség. A szigorítás lényege, hogy az épülő ingatlan tulajdonosa felelősségre vonható, ha baleset történik az építkezésen.
EU-konform törvény
Az EU-konform munkavédelmi törvény előírja azt is, hogy a munkáltatóknak el kell látniuk dolgozóikat egyéni védőeszközökkel, -itallal és tisztálkodószerekkel. Szintén a munkaadók felelőssége, hogy gondoskodjanak a veszélyes munkakörökben foglalkoztatottak védőoltásáról, s arról, hogy a védőeszközök rendelkezésre álljanak, azokat a beosztottak rendeltetésszerűen használják.
A munkavédelmi szakértők tapasztalatai szerint vegyes a kép. A nagyobb vállalkozások komolyabban figyelnek a munkahelyi biztonságra, beszerzik a jogszabályokban előírt védőeszközöket, védőruhákat. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy felismerték, nekik is érdekük, hogy alkalmazottaik egészségesek legyenek, megóvva őket a fölösleges veszélyektől. A munkavédelmi felügyelők ellenőrzései is azt igazolják, hogy a munkabalesetet nem a védőeszköz hiánya, mint inkább annak elhanyagolása okozza.
Az ellenőrzések során gyakran kiderül, hogy a munkáltatók nem is figyelmeztetik alkalmazottaikat a védőfelszerelések és -eszközök fontosságára, nem követelik meg azok használatát. A kisebb gazdálkodókra jellemző gyakori profilváltás viszont nemigen kedvez a munkavédelemnek. A munkavégzés biztonságára kevésbé figyelnek, pedig a törvény szerint is alapvető annak szavatolása, hogy a dolgozónak ne történhessen semmi baja, ne sérüljön meg, vagy ne szenvedjen bármilyen egészségkárosodást.
Nemrégiben egy munkavédelmi konferencián elhangzott, hogy a munkabiztonsági jellemzők amiatt is kedvezőtlenül alakulnak, mert kevesebb a tapasztalt szakmunkás, sok területen alkalmaznak kis gyakorlattal rendelkező, kölcsönzött munkavállalókat. Mindazonáltal míg Nyugat-Európában a munkavállalók is komolyabban veszik a munkabiztonsági előírásokat – a munkaadók körében pedig nagyobb hagyományai vannak a követelmények betartásának -, nálunk a piacon ugyan a védőfelszerelések széles választékát kínálják, a vállalkozások nagy része nem fordít kellő figyelmet az előírások betartására, s nem áldoz elegendő pénzt a balesetek megelőzését szolgáló védőfelszerelések beszerzésére.
Védőfelszerelések használata
Munkavédelmi szakértők szerint a halállal végződő szerencsétlenségek egyharmada építkezéseken történik, döntően fejsérülés következtében. S bár a védősisak vagy más -felszerelés akár életet is menthet, a munkaadók általában nem követelik meg használatukat. Közülük sokan úgy kalkulálnak: a munkavédelmi előírások betartása, a jó minőségű, de drága munkavédelmi eszközök beszerzése helyett inkább megéri kifizetni a munkavédelmi bírságot – ami telephelyenként legfeljebb tízmillió forint lehet -, ha "látogatót", vagyis ellenőrt kapnak.
A munkabaleseti statisztika annak ellenére sem javul, hogy az elmúlt években jelentősen bővült a védőfelszerelések, védőeszközök választéka. Azonban nemcsak a választék és a minőségi különbség, hanem az árkülönbözet is jelentős. A munkaadók törvényi kötelezettsége ugyan, hogy előteremtsék a munkások számára a megfelelő minőségű védőfelszerelést – szabályzat írja elő, hogy milyen munkafolyamathoz, milyen ártalmak esetén milyen minőségű védőfelszerelést kell beszerezni -, de legtöbbször nem is minősített felszerelést vásárolnak. Ezek többnyire nem nyújtanak megfelelő védelmet, ráadásul gyorsan el is használódnak.
Borhidi Gábor szerint az olcsón beszerezhető, EU-jellel el nem látott védőfelszerelés általában nem is felel meg az előírásoknak. Nem véletlen – tette hozzá a szakértő -, hogy a munkavédelmi törvény egyértelműen megfogalmazza a védőfelszerelés juttatásának szabályait, s az eszközök jegyzékét az úgynevezett munkabiztonsági szaktevékenységhez köti. Magyarországon annak, aki nem munkavédelmi szakértő, nincs is joga a jegyzéket összeállítani. Erre azért is szükség van, mert az óriási választékból csak szakember tudja kiválasztani a munkafolyamatnak megfelelő minőségű védőfelszerelést.
Az pedig nem igaz, hogy a munkabalesetek megelőzése csak pénz kérdése. Akár ezer forintért kapható jó minőségű fejvédő sisak; például az úgynevezett Schubert védősisak 1050 forintért, beépített arcvédővel felszerelten 3200 forintért megvehető. Az arc- és szemvédő eszközöket általában 1500 és hétezer forint között kínálják, védőfóliával viszont már csaknem a duplájáért. Kissé borsos áron, 80 ezer forint körül szerezhető be az automata hegesztőpajzs.
Bőséges kínálat
A védőeszközök, felszerelések folyamatosan fejlődnek; a gyártók nemcsak arra törekednek, hogy minél nagyobb biztonságot teremtsenek használójuknak, de arra is ügyelnek, hogy – különösen a fejvédők és védőkesztyűk – tetszetősek is legyenek. Az erdészeti védősisakok például arc- és tarkóvédővel, fültokkal, többnyire narancssárga színben készülnek, a lángálló, antisztatikus Golf védősapka bármely szikraérzékenységi osztályba tartozó anyag jelenlétében biztonságosan használható.
A védőruhák piacán is széles a választék. Ív- és lángálló öltözéket 50 ezer forint körüli áron, savvédő ruhákat 12-15 ezer forintért kínálnak a szaküzletekben. Az egyszer használatos, eldobható ruházatok piaca is gazdag, a 15 ezer forintos fémadagoló kesztyűtől a mindössze pár forintos szájvédő maszkig többezer-féléből válogathatnak a cégek. Borhidi Gábor szerint az Európai Unióban fontos elv, hogy a legértékesebb termelési eszköz az ember. Nálunk inkább csak a multinacionális cégekre jellemző, hogy nem spórolnak a védőfelszerelésekkel, mert felismerték, hogy érdemes vigyázni alkalmazottaikra.
Igaz ez a megállapítás akkor is, ha a magyar cégek egyébként egyre többet költenek munka- vagy formaruhára, felismerték ugyanis, hogy ezzel nemcsak védik, segítik dolgozóikat, de egyúttal saját arculatot is kialakíthatnak. Mindazonáltal a védő- és a munkaruhát megkülönböztetik a jogszabályok. Az előbbit a védőeszközök sorában kötelezően írják elő, utóbbit csak azoknak kell adni, akiknek az öltözéke a munka természetéből adódóan nagymértékben szennyeződik vagy elhasználódik.
Adakozóbbak az állami vállalatok
Egy felmérés szerint az állami vállalatok inkább élnek a béren kívüli juttatás eszközével, mint a magántulajdonúak. A vizsgált cégek 94 százaléka nyújt béren kívüli juttatást munkatársainak. A legelterjedtebb az étkezés támogatása: tízből kilenc cég él e lehetőséggel. A második leggyakoribb az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás vagy nyugdíjbiztosítás, amelyet minden második válaszadó vállalat megad dolgozóinak. Elterjedt juttatási forma az élet- és baleset-biztosítás – a társaságok 40 százaléka nyújt ilyen jellegű támogatást munkavállalóinak. A foglalkoztatottak sportolásának finanszírozásához a válaszadó cégek 39 százaléka járul hozzá.
A magáncégeknél leginkább az étkezési utalvány és az üdülési csekk "dívik". A cégek 31 százaléka jelezte, hogy e támogatásoknak a jövőben növekvő szerepet szán.
