Csapatszellem-fejlesztés játékosan

A csapatmunka nagy szerepet játszik egy cég sikerességének fokozásában. Egy vállalat számára sokat jelenthet a munkatársak szaktudása, felkészültsége, azonban a hatékonyság megsokszorozódik, ha az egyes emberek a csapatépítés folyamatában csapattá érnek, és egymást segítve, kreatív hangulatban tevékenykednek a cég sikerének érdekében. Ehhez járul hozzá a csapatépítő tréning.

Szervezetszínház

Nem mindennapos tréningnek számít a szervezetszínház, amely a kommunikációs tréning és az improvizatív színház összevonásából jött létre. A szervezetszínház színpadi szerepléssel szoktatja a résztvevőket a stresszes döntéshozatali helyzetek leküzdésére. A tréning során spontán problémamegoldásra törekednek a résztvevők. A csapat két részre oszlik: a résztvevők egyik fele fiktív helyzetekről, történetekről számol be, míg a csoport másik fele a hallottakat jeleníti meg. A csapat tagjai különböző helyzetekben próbálhatják ki és bővíthetik problémamegoldási repertoárjukat. A közös munka kiértékeléséből mindenki tanul.

A módszert a tengerentúlon és Nyugat-Európában évek óta sikeresen alkalmazzák. A cél: topmenedzserek felkészítése spontán helyzetek és a váratlan döntési szituációk kezelésére. Az improvizációs tréning gyógyír lehet a mindennapi problémák leküzdése során is.

Csapatépítő tréning

A szervezetszínház mellett számos más csapatépítési technikát találnak ki pszichológusok. Például az egyik, csapatépítésre szakosodott cég kockajátékkal konkrét stratégiai tervezésre készteti a workshopon részt vevő felsővezetőket, ahol a közös építkezés innovatív, kreatív elképzelésekre sarkallja a résztvevőket.

Azt kell megtanulni, hogyan is lehet hasznosítani az egyénben meglévő képességeket. A megoldás abban rejlik, hogy az egyébként kiváló munkatársak tudnak-e professzionális módon csapatmunkát végezni.

Az üzleti életben, a szakmai munkában az egyik legfontosabb kérdés az emberekkel való bánásmód. A siker a legtöbb esetben azon múlik, hogy képesek vagyunk-e megnyerni az embereket a saját elképzeléseinknek. Kutatások is bizonyítják, hogy az egyén mérhető eredményeinek sokkal kisebb százaléka írható a technikai tudás javára, ennél jelentősen nagyobb százalék az emberi érintkezés technikájában mutatott ügyességének köszönhető.

Egy amerikai felmérés eredménye szerint a sikeres, minden szempontból jó munkahely:

- fejleszti az alkalmazottak kreativitását,

- támogatja a dolgozók képzését, karrierlehetőségeit,

- jó munkahelyi légkört teremt,

- különösen figyel a munkatársak elégedettségére, a multikulturális környezetre és a baráti légkör megvalósítására.

A csapatépítés célja

A csapatépítés célja, hogy segítsen felfedezni, kifejleszteni és hasznosítani a munkatársak alvó és kihasználatlan képességeit. A csapatépítő tréning során azok a munkatársi viszonyok erősödnek, amelyek elengedhetetlenek az eredményes csapatmunkához:

- önismeret,

- emberismeret,

- magabiztosság,

- optimizmus,

- felelősség- és kockázatvállalás,

- függetlenség,

- önzetlenség,

- teherbírás,

- tolerancia,

- becsvágy,

- beleérző képesség.

Csapatépítés a gyakorlatban

A tréningen a résztvevőknek különböző gyakorlatokat kell megoldaniuk, mesterségesen létrehozott stresszhelyzetekben. Minden egyes feladat elvégzése után, a friss élményre alapozva a trénerek segítségével feldolgozzák a tapasztalatokat, azokat átültetik a mindennapi munkahelyi élet különböző területeire.

A csapatépítő tréning végére reálisabbá válik az azon részt vevők önértékelése, nő az együttműködési készség és a toleranciaszint.

A dolgozók munkamotívumai között az alapvető fiziológiai, biztonsági szükségletek kielégítése mellett jelentős szerepet játszanak különféle szociális igények is: a felelősség, a dolgok befolyásolásának lehetősége, az elismerés iránti vágy, illetve a csapathoz tartozás igénye. A jó munkahelyi kollektívában nemcsak kellemesen telik el a munkaidő, hanem könnyebb, hatékonyabb is a munkavégzés, hiszen mindenki tudja a saját feladatát, de azt is érzi, hogy rendkívüli esetben számíthat a többiekre. Ha jó a munkahelyi közösség, kisebb a fluktuáció is: így nem vész el idő a betanításra, illetve a munkaerő-felvételre sem.

Nem kétséges, nagyon fontos, hogy azt az időt, amelyet munkával a munkahelyen töltünk, jó társaságban, jó kollektívában töltsük el. A jó csapatszellemet megfelelő tréningekkel fejleszteni is lehet. A tréningezés főleg a vezető beosztású munkavállalókat érinti, hiszen a vezetők fogják össze a kollektívát, rajtuk múlik, hogy milyen a hangulat a munkahelyen.

Jó csapatszellem

A rossz munkahelyi légkör következményei nehezen mérhetők direkt eszközökkel, de rengeteg - apróbb-nagyobb - tünetből lehet következtetni rá: az erős fluktuáció, a gyakori hiányzások, a teljesítmény-visszatartás, a munkahelyi konfliktusok vagy az elhúzódó döntések hátterében gyakran hangulati elemek állnak.

A munkahely és a dolgozó között a formális szerződés mellett létrejön egy ún. pszichológiai szerződés is, ami arról szól, hogy a cég céljai iránti lojalitásért a dolgozó milyen bánásmódra számíthat a szervezet részéről. A jó munkahelyi légkör kialakítása így nemcsak a teljesítmény fokozásának hatékony, indirekt eszközeként jelenik meg, hanem egyre inkább közvetlen szervezeti célként is megfogalmazódik.

Tartalmas szabadidő-eltöltés a jó munkahelyi légkörért

A munkahelyi légkört számos tényező befolyásolja. Az alábbiakban azokat a lehetőségeket vizsgáljuk meg, amelyek a menedzsment rendelkezésére állnak a csapatszellem tudatos alakítására.

Partik, bulik

A munkahelyi légkör javításának közkedvelt eszközei a különböző munkaidőn kívüli szabadidős programok, ilyenek a névnapi bulik, a vállalati szilveszterek. A munkavállalók, vezető beosztású dolgozók céges sportnapokon, pincebulikon, vacsorákon, partikon, előkelő bálokon, teniszmeccseken vesznek részt, amelyeket gyakran összekötik az üzlettel, s az üzleti partnereket is vendégül látják. Ezek a rendezvények valóban komoly hangulati váltást jelentenek a hétköznapok robotja után, és az egymás mellett dolgozók új oldalukról ismerhetik meg a másikat, oldott, közvetlen beszélgetésekre kerülhet sor közöttük.

A közös élményen, az együtt eltöltött kellemes órák emlékén túl azonban egy ilyen parti keveset tud hozzátenni a csoportfejlődés folyamatához. A társalgások többnyire felszínesek maradnak, és egymás jobb megismerése is csak olyan területeket érint, amik közvetlenül alig befolyásolják a munkahelyi viselkedést.

Szakmai utazások

A csoportépítés szempontjából nem elhanyagolható a szakmai, vállalati utazásokon való részvétel. Szakmai utazás több formában ölthet testet: megkülönböztetjük a klasszikus szakmai utakat, amikor a munkáltató olyan többnapos utat szervez munkavállalóinak, amely a szakmai továbbképzésüket szolgálja, természetesen sok szabadidős programmal (kulturális és sportprogrammal egybekötve). A munkavállalók hozzátartozói ritkán vesznek részt az ilyen, kizárólag munkahelyi közösségeknek szervezett utakon.

Ezek a szakmai utak is összekovácsolják a csapatot, a puszta munkahelyi kapcsolaton kívül kialakulhat egy szorosabb munkahelyi szellem is azon túl, hogy a szakmai programok által a munkavállalók nyitottabbak, képzettebbek lehetnek. Ezek a programok nem a nyaralást szolgálják, sokkal inkább az ismeretek megszerzésére összpontosítanak. A szabadidős programok is változatosak, sok látnivalót kínálnak.

Luxusutak

Vannak ún. burkolt szakmai utazások, amelyek inkább a nyaralást, pihenést szolgálják. Sok munkáltató a prémiumra, jutalomra, 13. havi fizetésre szánt pénzt a munkavállalók utaztatására költi. Ezekre az utazásokra a luxus a jellemző: az úti cél egzotikus országokat, tájakat céloz meg, a program változatos, színes, a munkáltató arra törekszik, hogy az így jutalmazott munkavállalója a legjobbat kapja, illetve olyan élményben legyen része, amit csak így kaphat meg.

Az út tulajdonképpen a jutalmazást szolgálja, így a legjobban dolgozó munkavállalókat fizetik be egy-egy ilyen útra. Ezeket az utakat, nyaralásokat ki kell érdemelni, a pénzbeli jutalmat ily módon a munkavállaló természetben kapja meg. Ez esetben az út szakmai jellegét az adja, hogy valamilyen szakmai programot is beiktatnak, ami lehet gyárlátogatás, vagy olyan program, ami kapcsolódik a gazdálkodó szervezet tevékenységéhez.

Jutalmazó turizmus

A szakmai utazások egyik fajtája a számos nyugati országban (elsősorban az USA-ban, Németországban, Franciaországban, Belgiumban) elterjedt incentive, azaz ösztönző vagy jutalmazó turizmus. Ez annyiban különbözik a szakmai utazástól, hogy egy gazdálkodó szervezet a legjobb dolgozóit vagy partnereit azért hívja meg egy luxusútra, hogy megköszönje munkájukat, együttműködésüket, és így ösztönözze őket további kimagasló eredmény elérésére. A gazdálkodó szervezet ezért az út keretében bankettet, vacsorát szervez, ahol általában ismerteti a gazdálkodó szervezet eredményeit, a jövőbeli, következő évi terveit, illetve kiemeli a legjobban dolgozó munkavállalóit, üzleti partnereit.

A több, egymástól távol lévő telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet incentive utazás során azt is elősegítheti, hogy a munkavállalóik ilyen rendezvények, utazások keretében ismerjék meg egymást, találkozzanak, szervezzenek közös programokat. Előnye, hogy a munkavállalóknak az erkölcsi megbecsülésen túl olyan maradandó élményt nyújt, ami a munkájukban ösztönzőleg hathat, a munkáltatójukhoz való elkötelezettségüket tovább erősítheti. Mivel a munkahelyi kollektíva van együtt ezeken az utakon, a munkavállalók jobban megismerhetik egymást, ami a jobb közösség kialakításához is vezethet.

Az incentive turizmust elsősorban nagyobb cégek, multinacionális vállalatok, több telephellyel rendelkező óriásszervezetek preferálják.

Képzések, tréningek

A képzési rendszer komoly szerepet tölt be a munkahelyi légkör alakításában. Amellett, hogy a fejlődés, az önmegvalósítás iránti igény kielégítésével javítja az egyének közérzetét, majd minden (megfelelő színvonalú) tréning mellékhatásaként jelentkezik egyfajta csoportfejlesztő hatás. Vegyes összetételű (több szervezet képviselőiből verbuvált) vezetői készségfejlesztő tréningcsoportoknál például gyakori a hosszú távú baráti vagy üzleti kapcsolatok keletkezése. A sikeres tréningek kiváló eszközt jelentenek a cég iránti elkötelezettség növeléséhez.

Képzések

Manapság a cégek szívesen szerveznek 2-3 napos meetingeket, azaz speciális továbbképzéseket munkavállalóik részére. Ezek az összejövetelek egy helyen zajlanak, legtöbbször kibérelnek egy panziót, kisebb szállodát vagy kastélyszállót, és ott a gazdálkodó szervezet vagy a munkáltató a munkavállalóinak előadásokat, továbbképzéseket, személyiségfejlesztő, vezetőképző, önismereti programokat tart.

Továbbképzés

A továbbképzés nagyon hasonlít a meetingre, de abban különbözik tőle, hogy a továbbképzésre általában több helyről jönnek össze a résztvevők, és nem a munkáltató szervezi, szervezteti, hanem meghirdetett továbbképzésekre, nyelvtanfolyamokra fizeti be a munkavállalóját. A továbbképzés lehet kifejezetten szakmai vagy személyiségfejlesztő, vezetőképző, menedzserképző is.

Csapatépítés

A tudatosan felépített, tematikus "team-building" programok szervezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy a részvevők megértsék a csoportokban zajló folyamatokat, elsajátítsák azokat az elméleti ismereteket és fogalmi rendszert, aminek segítségével képesek hatékonyan megoldani a személy- és csoportközi konfliktusokat. A tréninggyakorlatok során olyan módszereket, technikákat sajátítanak el, amikkel a hétköznapi életben magasabb szintű együttműködésre lesznek képesek. Érzékenyebbé válnak egymás iránt, megtanulják tolerálni a másságot, felismerik a csoportszerepek jelentőségét.

A csoportépítő, csoportfejlesztő képzések célja lehet:

- a közvetlen hatékonyság növelése,

- a csoportkohézió, a jó hangulat, az elkötelezettség fokozása.

Komplex, nagyméretű, újszerű feladatok csoportban eredményesebben, gyorsabban oldhatók meg. Ez azonban feltételezi a csoportot alkotó személyek szinergikus együttműködését. Ezek a képzések főleg az elméleti ismeretek, modellek, módszerek, technikák átadására törekszenek, illetve bizonyos elemek készségszintű elsajátításához nyújtanak hathatós segítséget.

Kalandos outdoor tréningek

A döntően szabadban zajló programok hatásmechanizmusa jelentősen eltér a tantermi gyakorlatokra épülő, hagyományos tréningekétől. A kalandtréningek mozgásba hozzák az elfojtott energiákat. A természetben végzett játékos feladatok az élmények egészen más szintjével ajándékozzák meg a részvevőket. A levegő, a mozgás, a természet szépsége kiváló keretet ad az emberi viselkedés mozgatórugóinak jobb megértéséhez. Az önismeret bővítésének és a többiek megismerésének hatékony eszközei ezek a programok. A csoportviselkedés sok mozzanata felértékelődik az új, szokatlan környezetben.

Hátizsákos tréning

A kalandtréningeket gyakran gondosan megépített pályákon szervezik. Legalább ennyire érdekes az ún. "hátizsákos" tréning. Ennél a programnál izgalmas keretként szolgál a csoport azon feladata, hogy gondoskodjon saját ellátásáról, szállásáról.

Kihívástréning

A legnagyobb élményintenzitású, legkatartikusabb program az ún. "kihívás" tréning. A főleg felsővezetők számára szervezett program középpontjában a személyes és csoportos kihívások közös leküzdése áll speciális terepeken, speciális körülmények között (vadvízi kajakozás, hegymászás, éjszakai túrák), itt a kikapcsolódáson kívül cél az is, hogy a munkavállalói közösség jobban összekovácsolódjon, kialakuljon a "csapatmunka", jobban egymásra tudjanak figyelni. Ez alapján a munkáltató azt is lemérheti, hogy a munkavállalóinak a munkabírása, stressztűrő, döntéshozó képessége mekkora, a dolgozók "mennyire terhelhetőek". Olyan alapvető elemekkel találkoznak a csoport tagjai, mint a víz, a hideg, a mélység, a magasság, a sötétség, a tűz. A közösen elért sikerek és a közben önmagukkal és környezetükkel kapcsolatos felismeréseik olyan élményekkel ajándékozzák meg őket, amelyek a szokásostól jóval nagyobb hatást gyakorolnak viselkedésükre, gondolkodásukra.

A veszélyesnek hitt helyzetekben egymásra vannak utalva, kénytelenek kialakítani a jó csapatszellemet, az erősebbnek segítenie kell a gyengébbet, meg kell hallgatni a másik véleményét stb. A tréning élményeit elraktározva teljesen új módon közelítenek személyes és közös problémáik megoldásához.

Túlélőtréningek

A sort folytatva, említést kell tennünk a túlélőtréningekről is. Alapvető különbség az eddigiekhez viszonyítva, hogy ezeken a programokon nem csupán veszélyérzetet élnek át a csoporttagok, hanem valódi veszélyeket (akár életveszélyt is) tartalmazó helyzetekben kell helytállniuk. Ezek a szituációk a személyiség mások és önmaga előtt is elzárt területeit hozhatják felszínre.