×

Szakképzési hozzájárulás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 104. számában (2006. november 15.)
Szinte követhetetlenül sok változást hoz az ősz a munkaügyi jogalkotásban, ha minden a tervek szerint alakul. A munka világát érintő négy törvény vár módosításra: a foglalkoztatásról, a felnőttképzésről, a szakképzésről, illetve a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény változásairól szóló javaslatok kerülnek – mások mellett a szociális partnerekkel történő egyeztetések után – a parlament elé, abban a reményben, hogy 2007. január 1-jétől hatályba léphetnek az új jogszabályok.

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt gyakorlatilag évente módosították eddig, miközben a szakképzési hozzájárulás valószínűleg a legrégebbi (1972 óta létező) adóelem – tájékoztatott Kapuvári Béla, az Oktatási Minisztérium Alapkezelő Igazgatóságának (OMAI) gazdasági főigazgató-helyettese. A törvény célja "a nemzetgazdaság és a munkaerőpiac követelményeihez, a társadalmi folyamatokhoz és az információs társadalom igényeihez igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer fejlesztési forrásainak biztosítása, továbbá az Európai Unió által nyújtott támogatások strukturált tervezése és finanszírozási kereteinek kialakítása."

A munkaadói szervezetek többségének régi kifogása, hogy a hazai szakképzés elszakadt a gazdaság, a piac igényeitől, és háttérbe szorult a felsőoktatás mögött. Ennek számos oka van – a korábbi nagy állami vállalatok széthullásától a kis cégek tőkeszegénységéig. Kis- és nagyvállalkozók között azonban egy dologban teljes az egyetértés: nem szerencsés az a – mára kialakult – gyakorlat, hogy a leggyengébb diplomáért is többen szállnak "ringbe", mint a legjobb szakmáért.

Visszaadni a szakmák becsületét, felvázolni egy tisztes életpályát (akár diploma után is) – ezért küzdenek (látszólag egymással teljes összhangban) a kormányzati szervek, a kamarák és a munkaadói érdekképviseletek. Csakhogy sokszor más irányt vesz a - mégoly jó szándékú – törvényalkotás és a mindennapi gyakorlat; hol az ösztönzés bizonyul kevésnek, hol az erre fordítható pénz, hol az érintettek motivációja.

A szakképzési hozzájárulás befizetésének alanyai a törvényekben meghatározott gazdasági társaságok, szövetkezetek, állami vállalatok, ügyvédi irodák, egyéni vállalkozók (kivéve az átalányadózók) és olyan külföldi cégek, amelyek belföldi telephellyel rendelkeznek. A hozzájárulás alapja a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény alapján meghatározott bérköltség 1,5 százaléka.

A gyakorlati képzést nem végzők a befizetést csak a saját dolgozóik szakképzésére fordított költségekkel, illetve szakképző iskolák, felsőoktatási intézmények fejlesztési támogatásával csökkenthetik, jelenleg legfeljebb a befizetési kötelezettség 80 százalékáig. A cégek közül ma mindössze 3500 (az összes 1 százaléka) vállalkozik szakképzésre, ezért a tervezett törvénymódosítás elsősorban a többiek lehetőségeit határozza meg – tette hozzá Kapuvári Béla.

Visszaigénylési metodika

Azok a cégek, amelyek gyakorlati képzést tartanak vagy szerveznek, több jogcímen is visszaigényelhetik a hozzájárulás összegét. Ezek mindenekelőtt a tanulók, hallgatók pénzbeli és egyéb juttatásaival függnek össze, továbbá a szintvizsga szervezését, a munkaviszonyban álló oktató díjazását is el lehet számolni. (Itt helyénvaló megjegyezni, hogy ez a rendelkezés hátrányosan érinti az egyéni vállalkozókat, mivel ők nem lehetnek önmaguk munkaadói.)

A visszaigénylés évente, negyedévente (500 ezer forint felett), vagy akár havonta (negyedévente 1 millió forint felett) lehetséges. Az elszámolásra átalány formájában is mód van: ha valaki nem kíván a költségek tételes elszámolásával bíbelődni, a tanulókkal kapcsolatos költségeket a minimálbér másfélszereséig (a tervezett módosítás szerint jövőre kétszereséig) elszámolhatja, természetesen vállalva a kifizetés ellenőrzését.

Szakértők szerint még a tervezett módosítás is kevés a költségek fedezésére, legalább a minimálbér háromszorosára-négyszeresére lenne szükség, mivel a mai összeg az oktatók díjazásának a felére sem elegendő. Jól jellemzi a helyzetet, hogy tavaly mindössze 36 vállalkozó élt e lehetőséggel, pedig – már csak az adminisztráció csökkentése miatt is – ez lehetne a jövő útja.

További költségelszámolási lehetőségek is rendelkezésre állnak, ha a gazdálkodó szervezeteknek még maradna befizetnivalójuk – ezeket azonban már csak a kötelezettség erejéig lehet elszámolni; a további többletkiadásokat már nem. Idetartozik a csoportos gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszközök beszerzése, az alapképzést is szolgáló tanműhelyek költsége, továbbá a saját dolgozók szakképzése (ideértve a nyelvoktatást is, amely teljes egészében elszámolható).

További felhasználási (elszámolási) lehetőség a szakképző iskolák és felsőoktatási intézmények fejlesztési támogatása (alapképzésre a kötelezettség 75, felsőoktatási intézmények gyakorlati képzésére a kötelezettség 37,5 százalékáig). A gyakorlati oktatást végzők éltek is ezekkel a lehetőségekkel. Ezt igazolja, hogy a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészének 2005. évi, mintegy 29 milliárd forintjából egymilliárdnál is kevesebb volt a képzést folytató cégek befizetése. (Az idén az alaprész bevétele 30 milliárd forint felett várható, a visszaigénylés mértéke pedig elérheti az 5 milliárd forintot).

 

Kamarai álláspont

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, Bihall Tamás szerint Európában meglehetősen egyedülálló a szakképzési hozzájárulás, de figyelemre méltó, hogy mintegy 75 milliárd forintnyi forrást generál évente. Ez folyamatosan segíti, hogy a magyar szakképzés ne menjen tönkre, sőt, hatékony és gyakorlatorientált legyen. A köztestület üdvözli, hogy a törvényalkotók megfogadták a munkaadóknak és a kamaráknak a saját dolgozók képzésére vonatkozó javaslatait. Kedvező irányú elmozdulás tapasztalható a decentralizált alapok elosztásánál is, alapkérdés azonban a pénzek felhasználásának hatékonysága, illetve az, hogy a pályázatok teljes mértékben a kívánt célt szolgálják-e.

Továbbra is érzékeny és megvitatandó kérdés a kamarák és az érdekképviseletek közötti munkamegosztás a szakképzésben – véli Bihall Tamás. Az MKIK közjogi testület, amely állami feladatokat vállalhat át. Ezeket afféle ernyőszervezetként tudja továbbdelegálni a kis-, közép- és nagyvállalkozói, szövetkezeti érdekképviseleteknek. Mindezt a 2005 óta létező Országos Szakképzési Érdekegyeztető Tanács (OSZÉT) ülésein negyedévente megtárgyalják (e testület tagjai az MKIK regionális szervezetei mellett az OÉT munkaadói oldalának képviselői is). A tárgyalás alapjául szolgálhat az a stratégiai koncepció, amelyet a kamara dolgozott ki 2013-ig, s amelyről folyamatosan tárgyal a szaktárcával, illetve a részletekről az OSZÉT képviselőivel.

Újdonság a rendszerben

A rendszer újdonsága, hogy 2007. szeptember 1-jétől preferálja a hiányszakmákat (ezeket regionálisan határozzák meg, hároméves időtartamra). E szerint a hiányszakmák tanulói után anyagköltségre a minimálbér 40 százaléka lesz elszámolható a jelenlegi 20 helyett, és az e mesterségeket tanulók számára a minimálbér 20 százalékának megfelelő különjuttatás adható.

A másik – szakmai körökben máig vitatott – intézkedés szerint tanulószerződést lehet kötni azokkal a fiatalokkal is, akik a 16. évüket betöltötték ugyan, de az általános iskola 8. osztályát nem fejezték be sikeresen.

A családi (mikro- és kis-) vállalkozásokat képviselő IPOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója, Solti Gábor több fórumon hangot adott meggyőződésének, miszerint a jövő kis- és középvállalkozóit nem a hátrányos helyzetű, sokkal inkább a szakma iránt elkötelezett, megfelelő végzettségű, a választott szakmát életpályának tekintő fiatalok között kellene keresni, illetve őket kellene erre ösztönözni.

Az eddig hatályos törvény(ek)en mindenképpen változtatni kell, már csak azért is, mert a szakképzési ügyek nagy része a korábbi Oktatási Minisztériumtól (OM) átkerült a Szociális és Munkaügyi Minisztériumba (SZMM – az előterjesztő az utóbbi lesz); a Szakképzési Alap bevételeit illetően pedig azért, mert 2007-től számottevően megnő az európai uniós társfinanszírozási kötelezettség – hangsúlyozta Kapuvári Béla, az OMAI főigazgató-helyettese.

Jó hírnek számít, hogy az idei 2 milliárd után 2007-től várhatóan 10 milliárd forint fölé emelkedik az uniós társfinanszírozás az alap terhére, hiszen ennek sokszorosa jön be támogatás formájában. Mindazonáltal növelni kell az alaprész bevételeit (hiszen a pályázatokra szánt pénz összegét is szavatolni kell), s ez csak úgy oldható meg, ha megnövelik a szakképzést nem folytató cégek befizetéseit. Ezzel együtt enyhítenének az adminisztrációs terheken a gyakorlati képzéssel foglalkozók számára, tanulónként meghatározott összeget költségként lehet majd elszámolni.

A munkaadók (képzők és nem képzők) régi kívánsága, hogy többet fordíthassanak saját dolgozóik képzésére; ma 5-6 milliárd forint között van ez az összeg, de lényegesen többre lenne szükség, mivel a hazai felnőttképzés jóval az uniós átlag mögött kullog.

Kapuvári Béla szerint arra lehet számítani, hogy a mai, bonyolult engedélyeztetési eljárás megszűnik, felnőttképzésre viszont csak akkreditált cégek vállalkozhatnak, és szigorúbbá válik az ellenőrzés. A jövőben a mikro-, kis- és közepes vállalkozások ugyanakkor a hozzájárulásukból az eddigi kétszeresét (egyharmad helyett csaknem kétharmadát) fordíthatják majd saját dolgozóik (felnőtt)képzésére.

Az iskolatámogatásoknál viszont szigorítás történt: korábban semmiféle korlátozás nem volt, ezért az érdekérvényesítésben erősebb iskolák jóval több bevételre tehettek szert, mint a többiek. Az elmúlt év óta ezt is normatívához kötik: tanulónként legfeljebb a szakképzési normatíva (2006-ban 112 ezer forint) háromszorosát fogadhatják be a szakképző intézmények.

Az MPA Képzési Alaprész bevételeinek és kiadásainak alakulása 2001-2005

Bevétel/kiadás

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

összeg

db

összeg

db

összeg

db

összeg

db

összeg

db

(M Ft)

(M Ft)

(M Ft)

(M Ft)

(M Ft)

Bevételek

16 050

 

18 605

 

20 773

 

23 951

 

28 456

 

Kiadások összesen:

15 983

 

18 553

 

15 297

 

15 930

 

14 710

-

Visszaigénylések, alapképz.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

támogatással együtt

1 742

 

2 378

 

3 074

 

3 928

 

4 912

 

Decentralizált tám.

2 541

669

4 147

1 008

2 829

620

2 897

619

4 132

846

Központi támogatások

programonként

11 341

38

11 695

42

8 784

30

8 154

27

4 240

20

Egyéb kifizetések

359

 

333

 

610

 

951

 

1 426 

 

EU-társfinanszírozás

 

 

 

 

 

 

1 273

 

2 016

 

Felnőttképzés támogatása

 

 

 

 

5 285

 

4 537

 

5 284

 

Forrás: OMAI

Pályázati lehetőségek

A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprésze (ismertebb nevén a Szakképzési Alap) bevételeiből – az uniós támogatásoktól eltekintve – hazai forrásból kétféle, központi és decentralizált keretből juthatnak pénzhez a pályázók, mégpedig kétharmad-egyharmados arányban.

A központi részre 2004 óta célpályázatokat írnak ki – mondta Gegesi Kiss Pál, az OMAI szakképzési pályázati osztályának vezetője. A 2005. évi központi keretből egy pályázatot írtak ki, az 1-10 fős kisvállalkozások gyakorlati szakképzésének eszközfejlesztési beruházásaira. A támogatottak száma 306, a támogatási összeg 200 millió forint volt (az előleg 25 százalék lehet, a többi utófinanszírozás).

Az idén a központi keretből 309 támogatót finanszíroztak, 237 millió forintos összeggel, a szerződéseket már megkötötték. 2006 májusában még egy fejlesztési tervpályázatot írtak ki: ennek témája egy komplex beruházási-fejlesztési javaslat, három éven belüli megvalósításra, konzorciális együttműködésben (intézményfenntartók, iskolák, felsőoktatási-felsőfokú szakképzési intézmények, gazdasági szervezetek együttműködésével); ezúton 36 támogatott 336 millió forinthoz jutott hozzá. Jövő év január végéig lehet benyújtani azokat a projektjavaslatokat, amelyek a második (Új Magyarország) Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódnak majd, s amelyek célja a gyakorlati oktatás kiszélesítése (a pályázati kiírások az OMAI honlapján elérhetők). A kiírásnál figyelembe vették az I. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) pályázati tapasztalatait.

A decentralizált keret pályázatait – hét régióban – a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) írják ki, országos és helyi prioritáslista alapján. A pályázatok keretösszege 2005-ben 5,224, 2006-ban 4,391 milliárd forint volt; tavaly 1123, az idén 765 nyertes jutott támogatáshoz. (A keretösszeget minden év januárjában az Országos Szakképzési Tanács ülésén határozzák meg, ugyanitt összegzik másfél év után az eredményeket is.)

A régiók általában márciusban írják ki a pályázatokat, amelyeket az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) regionális irodáihoz kell benyújtani. Az értékelés először itt, majd az RFKB szakértői bizottságában történik május végéig, a végső döntést a szakminiszter hozza meg.

A pályázóknak részletes (eszköz)beruházási tervet kell beadniuk, az önrész általában 10 százalék. A szerződéseket az OMAI köti meg (az intézmény a két minisztérium összevonása után az SZMM felügyelete alá került), és ellenőrzi a megvalósítást (tartalmi és pénzügyi szempontból egyaránt), felszólítva a pályázót az esetleges hiánypótlásra is. A rendszer újdonsága, hogy 2006-tól – a decentralizált pályázatoknál – mind a pályázati adatlapot, mind az elszámolást, mind pedig a monitoringrendszert (ez utóbbi öt évre szól) le lehet tölteni, az eredményt pedig elektronikus úton el lehet küldeni az OMAI honlapjára (www.omai.hu)

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) Szakképzési Bizottsága október 16-án tárgyalta meg a szakképzési törvények módosítási javaslatait.

Csányi Lászlóné, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) képzési és kutatási igazgatója szerint a szakképzési és a szakképzési hozzájárulási törvényben javasolt változtatások indokoltak, de a várt fő cél – a gazdasági élet szereplőinek előtérbe kerülése – nem valósul meg.

 

Beszámoló a támogatóknak

A Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola október 17-én összehívta annak a 15 vállalkozásnak a képviselőit, amelyek szakképzési hozzájárulásukkal támogatják az intézményt. Marczinek Zoltán igazgató és Pradlik János igazgatóhelyettes bemutatta az intézmény működését, illetve a kapott hozzájárulás felhasználását.

Az intézmény igazgatója elmondta: az iskola több mint 50 éve sikeresen működik, ma az ország legnagyobb szakképzői közé tartozik; 1100 fiatalt oktatnak négy szakmában, ehhez járul a gépjármű-technikai technikusképzés. Éves költségvetésük 900 millió forint, ebből csaknem 45 millió forintot ad – szakképzési hozzájárulás formájában - 25-30 cég, közülük mintegy tucatnyian évi 3-5 millió forintos összegben.

Jövőjüket biztossá teszi, hogy tagiskolájává váltak az Észak-Pesti Térségi Integrált Szakképző Központnak (TISZK), amelynek hét tagiskolája van. Itt kapott helyet a TISZK központi tanműhelye. Az iskola tanműhelyét hamarosan – a jövő év szeptemberéig – több mint 1 milliárd forintos beruházással, jórészt az Európai Unió támogatásával megújítják, oly módon, hogy a TISZK hét tagiskolájának is központi gyakorló képzőhelyévé váljék, ahol az élenjáró technológiákkal ismerkedhetnek meg a hallgatók.

Visszaszoruló munkaadók?

Az Országos Szakképzési Tanács (OSZT) és az Országos Felnőttképzési Tanács tervezett összevonása hátrányos helyzetbe hozza a munkaadókat, mivel a leendő, 30 tagú testületbe (Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács) az eddigi 50 százalék helyett a szociális partnerek csak 8 főt delegálhatnak, s hasonló helyzet várható az OKJ-bizottság megszüntetésével is – miközben folyamatosan a gazdasági partnerek nagyobb szerepéről esett szó.

Kedvező – és a munkaadók által többször javasolt – változás lehet viszont, hogy a tanulóknak juttatandó minimálbér 15 százalékát nem kell majd kötelezően 10 százalékkal emelni (ez az elért eredménytől függ majd), továbbá a saját munkavállalók képzésének keretösszegét az eddigi kétszeresére (egyharmadról kétharmadra) emelik. Végül, de nem utolsósorban, az átalányelszámolás a minimálbér kétszeresére emelkedik, s az adminisztrációs költségekre is el lehet majd számolni tanulónként évi 15 ezer forintot.

Kevésbé örvendetes, hogy a gazdasági élet szereplői az eddigi 80 helyett csak a szakképzési hozzájárulás 70 százalékáról dönthetnek majd. Azt sem sikerült eddig elérni, hogy a munkaadói szervezetek ne csak a kamara útján, hanem saját jogon is részesülhessenek a szakképzésre szánt forrásokból, és szabadon pályázhassanak.

Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) igazgatója jónak tartja, hogy a saját dolgozókat érintő költséghányadot meg kívánják emelni, de ezzel együtt a munkaügyi kormányzat akkreditálni kíván minden képzést, amire pénzt ad, ugyanakkor egy sor szakma hiányzik a képzésből (például az élenjáró technológiák). Kérdés, hogy ezeket ki fogja tanítani és miből. A családi vállalkozások számára továbbra is gond, hogy a saját (családi) vállalkozásában oktató tulajdonos a saját bérét nem igényelheti vissza, csak a tanuló után járó költségeket. Szektorsemlegességet kellene végre teremteni: ne csak az iskola kapjon "fejkvótát", hanem a gyakorlati oktatást végző kisvállalkozó is azonos eséllyel indulhasson a képzésben. A tervezett lépések iránya jó, csak a tempóval és a mértékekkel van baj – fogalmazott az igazgató. A támogatásoknak el kellene érniük a mikroszférát is. Mindezt meg kellene vitatni, de erre jelenleg nincsenek meg a megfelelő fórumok.

Egyeztetés után

Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) október 27-ei plenáris ülése több témát tárgyalt, köztük a szakképzési és a felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatokat. A kormányoldal részéről – az előterjesztő szaktárca nevében – az SZMM szakállamtitkára, Székely Judit elmondta: a képzésekkel kapcsolatos törvénymódosításokat sok fórumon megvitatták már, köztük a legvégső az OÉT plenáris ülése. Hangsúlyozta: a változtatások nem kapcsolódnak a tervezett reformokhoz. Céljuk a kormányzat szervezeti átalakításának jogszabályi követése, ám – ha már hozzányúlnak - célszerűnek látszott a törvény végrehajtása kapcsán tapasztalt anomáliák korrigálása. A fontosabb változtatásokra a jövő év elején érdemes visszatérni, amikor már kirajzolódnak az operatív fejlesztési programok.

Az OKJ önálló és szakmacsoportos bizottságainak megszüntetésével kapcsolatban Székely Judit közölte: ez az elhatározás végleges, de az összevont új bizottság összetételénél nem a kormányé lesz a főszerep; sőt, szakmai (ágazati) albizottságok létrehozásától sem zárkóznak el. A kkv-szektor saját dolgozói képzésének költségei csak a mikro- és kisvállalkozók esetében számolhatók el kedvezményesen; a közepes vállalkozókat kivonják ebből a körből.

Az OÉT plenáris ülésének fontos témája volt az ország 2007. évi költségvetése. Az előterjesztő, Veres János pénzügyminiszter a hosszú vita után elégedetten állapította meg, hogy a változtatások szükségességével végül is mindkét szociális partner egyetért, a megvalósítás mikéntjéről pedig további tárgyalásokat folytatnak. Napirendre került a 2006. évi bérmegállapodás, amelyről a felek kifejtették, hogy várhatóan az egész évet tekintve sikerül teljesíteni. A kormány ezzel együtt beterjesztette a jövő évi keresetnövelés mértékére szóló ajánlását (a bruttó keresetek 6,0-6,5 százalékos növelése mellett a reálkeresetek 4 százalékos csökkenésével számolnak). Az egyeztetést az OÉT szakértői szinten kezdi el. Ismét a plenáris ülés elé kerültek az OÉT-ről és az ágazati párbeszédbizottságokról szóló törvényjavaslatok is, amelyekről még az idén dönthet az Országgyűlés, és január 1-jétől hatályba léphetnek.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. november 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem