Az MKDSZ mediátorait évente ötven-hatvan esetben kérik fel a viták rendezésére – mondta Kovács Géza, a szervezet igazgatója. A szolgálat tevékenysége azonban a klasszikus közvetítésen túl a tanácsadást, a képzést és a rendezvények szervezését is magában foglalja.
Munkáltatói erőfölény
Felvetődik a kérdés: ha a munkaügyi konfliktusok rendezésében bizonyítottan előnyös az MKDSZ közreműködése, ráadásul statisztikailag jól mérhetők az eredmények, akkor az érintettek miért nem veszik igénybe gyakrabban a közvetítést. Kovács Géza szerint ennek több oka is van. Egyre kevesebb a nagy munkaszervezet, ahol egyáltalán működik érdekképviselet. Probléma az is, hogy Magyarországon a szakszervezeti szervezettség 25 százalék alatt van, a dolgozóknak csak egyharmadára terjed ki a kollektív szerződés hatálya, ami meglehetősen alacsony.
Másrészt munkáltatói erőfölény érvényesül, következésképpen az erősebb fél nem a tárgyalásos megállapodásra törekszik, hanem dominanciáját érvényesíti. Az is gondot okoz, hogy kevés a nyílt munkaügyi vita, amelyben a felek felvállalják a konfliktust. Ha kialakul is nézetkülönbség, a partnerek – még az esetleg gyengébb pozícióban lévő szakszervezet is – elzárkóznak a külső segítség igénybevételétől. S ha a szakszervezet segítséget kér is, elsősorban a kormányzati szervek beavatkozását sürgeti, mintegy politikai síkra emelve a vita rendezését. Ez főleg a nagy állami cégeknél működő érdekképviseletekre jellemző.
Kovács Géza elmondta: az esetek többségében a többségi állami tulajdonú, köztevékenységet ellátó vállalatok – a Malév, a Volán, a MÁV, illetve a Budapest Airport – veszik igénybe a békéltető szolgálatot. Az MKDSZ munkájában a bérviták, a kollektív szerződés végrehajtásával kapcsolatos ellentétek, illetve a szakszervezeti vagy üzemi tanácsi jogok érvényesítése körüli viták a legjellemzőbbek; ezekben kérik fel őket leggyakrabban a viták rendezésére.
Sokasodó bérviták
"Érdemes kiemelni, hogy még a legbonyolultabbnak látszó esetekben is lehetséges megoldást találni, méghozzá olyat, amely eredményeként tartósan betartható megállapodás születhet. Számolunk azzal, hogy a következő időszakban egyre több súrlódás, illetve vita alakul ki a keresetek kapcsán, hiszen a nehezedő gazdasági környezet a bérekkel történő takarékosságra kényszeríti a vállalkozásokat, míg a munkavállalók a növekvő infláció, illetve a csökkenő életszínvonal miatt nagyobb erőfeszítéseket tesznek keresetük emelésére" – tette hozzá az igazgató. Szerinte a kollektív szerződések számának növekedésére ösztönöz több kormányzati intézkedés, sőt az EU maga is. Márpedig nem könnyű jó kollektív szerződést kötni.
Ugyanakkor az MKDSZ hatékonyabb működéséhez a munkaügyi kapcsolatok kulturális színvonalának emelése is fontos lenne. Kovács Géza hangsúlyozta: nem szükséges kötelezővé tenni az MKDSZ munkájának igénybevételét, de jogi eszközökkel ösztönözni lehetne a feleket abban, hogy igénybe vegyék a szervezetet.
A szolgálatnál összesen 49 közvetítő dolgozik, s az MKDSZ szolgáltatásai – a döntőbíráskodás kivételével – ingyenesek. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) által létrehozott szervezet – a kormány által támogatott – társadalmi szolgáltatást nyújt, költségvetése a tavalyi 25 millió forint után az idén 18 millió.
A munkaügyi közvetítőknek jól kell ismerniük a szakma általános szabályait, de mindig az adott helyzethez kell igazítani tevékenységüket. A munkáltatók és a munkavállalók közötti konfliktusok feloldása sok időt és energiát igényel, tudni kell kérdezni és hallgatni. Fontos, hogy a közvetítő ne akarjon az események középpontjába kerülni, legyen semleges. Nyilvánvaló, hogy a munkaadók és a munkavállalók érdekei sohasem fognak teljesen egybeesni. Konfliktusok mindig lesznek, ezek feloldásához azonban kompromisszumkészség kell, ami nem mindenkiben van meg.
Amerikai tapasztalatok
Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol hatvan éve működik az MKDSZ-hez hasonló szolgálat, törvény kötelezi a feleket - vita esetén – a szervezet tevékenységének igénybevételére. A tengerentúlon a szervezet évente 40 ezer ügyben jár el. Működését az Egyesült Államok Kongresszusa finanszírozza, vezetőjét a mindenkori elnök személyesen nevezi ki.
Magyarországon a vitás feleket nem kötelezi törvény a szolgáltatás igénybevételére, ekképpen azok hívják őket, akik komolyan gondolják az eset rendezését. A magyar szolgálat 1996-os létrehozása során az amerikai tapasztalatok figyelembevételével alakították ki a működési szabályokat, s az USA szolgálatának szakemberei képezték ki a magyar tagságot. Ezért is volt jelentősége annak, hogy az amerikai békéltető szolgálat két képviselője – Joel Schaffer és Mitchell S. Franklin – a múlt év végén, négynapos tréning keretében az amerikai sztrájktapasztalatokról, a sztrájkveszélyt megelőző, feloldó módszerekről, azok alkalmazásának lehetőségeiről, a munkaügyi kapcsolatok amerikai trendjeiről, a jelenlegi helyzetről, illetve a továbblépési-fejlesztési törekvésekről tájékoztatták a magyar szervezet akkor frissen megválasztott 14 új tagját.
Felértékelődő szerep
"Mi nem harcolhatunk ki semmit a dolgozóknak, de éppúgy a szakszervezeteket sem csitíthatjuk el. Arra törekszünk, hogy a két fél között olyan egyezség jöjjön létre, amely mindegyiküknek megfelel. Általában a munkaadó és a szakszervezetek vagy a munkaadó és az üzemi tanácsok, illetve a munkaadó és a foglalkoztatottak bizonyos csoportjai között alakul ki konfliktus, gondoljunk az egészségügyi dolgozókra vagy a pedagógusokra, a vasutasokra vagy más üzemekre; bárhol előfordulhatnak ilyen problémák" - hangsúlyozta az MKDSZ vezetője.
Tervek szerint a jövőben csak azok a munkaadók jutnak majd állami megrendelésekhez, támogatásokhoz, akik rendezett munkaügyi kapcsolatokkal bírnak. Ez felértékeli majd a szolgálat szerepét, mert segítségével szakszerű módon előzhető meg a munkavállalók képviselete és a munkaadó közötti munkahelyi konfliktus.
A munkaadók számára az a legfőbb tanulsága a közvetítéseknek, hogy érdemes megegyezéssel lezárni egy-egy vitát, mielőtt még konfliktussá dagadna. Mégpedig azért, mert a konfliktus több szempontból is hátrányos: visszaveti a vállalkozás eredményességét, a sztrájk anyagi veszteséggel jár, a rossz munkahelyi légkör rontja a dolgozói teljesítményeket, illetve a konfliktus híre rontja a cég társadalmi/üzleti megítélését.
A viták olykor lezárhatók közvetlen tárgyalással, de vannak esetek, amikor a felek ily módon nem tudnak/akarnak megállapodni. Ekkor segíthet a közvetítő, akinek az a "szakmája", hogy átlendítse a tárgyalásokat a holtponton.
Felismerve, hogy a konfliktusba torkolló és ismertté vált munkaügyi viták száma – a munkaügyi kapcsolatok szempontjából egyébként örvendetes módon – nem különösebben magas, a szolgálat egyre nagyobb súlyt helyez a tanácsadási tevékenységre. Tapasztalataik szerint erre nagy igény van mind a szakszervezeti, mind pedig a munkaadói részről.
A tanácsadás egy része konkrét felkérésre történik. Ilyen igények mind a menedzsmenttől, mind a szakszervezetektől, mind pedig az üzemi tanácsoktól folyamatosan érkeznek. A témák igen változatosak. A menedzsmentek főleg a szakszervezeti jogok értelmezésében igényelnek konzultációt, a szakszervezetek a jogszabályokban lefektetett jogosítványaik érvényesítésének lehetőségeiről kérnek útbaigazítást, az üzemi tanácsok pedig a részvételi szerepük tartalommal való kitöltése érdekében keresik meg a szolgálatot.
A tanácsadás másik - és súlyát tekintve mindenképpen jelentősebb – ága a szociális partnerekkel, valamint a gazdasági életben szintén meghatározó szerepet betöltő gazdasági kamarákkal közösen szervezett, lehetőség szerint széles nyilvánosság részére megrendezett programok révén valósult meg.
A közvetítők megbízása
Az MKDSZ közvetítői az Országos Érdekegyeztető Tanács által kiírt pályázat alapján nyerhetik el a megbízásukat. Pályázati feltétel a magyar állampolgárság, a 30 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány, a felsőfokú iskolai végzettség, a részletes szakmai önéletrajz, valamint a munkajog vagy a munkaügyi kapcsolatok terén szerzett legalább 5 éves szakmai tapasztalat.
A pályázónak vállalnia kell, hogy a szolgálat által szervezett képzésben részt vesz. Feltétel a jó kapcsolatteremtő, együttműködési és kommunikációs készség, illetve a pszichikailag kiegyensúlyozott személyiség.
Szemléletváltás kellene
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) alelnöke elmondta: noha az MKDSZ több jó példával szolgált a konfliktusok megoldására, áttörő módon nem tudott megjelenni a munkáltatók és szakszervezetek közötti érdekviták megoldásában. Ennek oka nem a szolgálat közvetítőinek felkészültségében rejlik, hanem a részt vevő felek konfliktusmegoldó kultúrájában. Szerinte Magyarországon a munkahelyi konfliktusok jelentős része nem érdekkonfliktus, hanem jogi természetű. A munkáltatók egy része törvénysértően működik, ennek rendezése pedig nem az MKDSZ feladata.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az MKDSZ által kezelt esetek száma ugyan nem sok, de nem lehet tudni, hogy ha az adott ügyekben nem születne megállapodás, az mekkora bajt okozna. Egy munkahelyi vita, ha nem megfelelően kezelik, társadalmi konfliktussá válhat, s akkor nemcsak gazdasági probléma, hanem politikai kérdés lesz – mutatott rá. Kiemelte: új típusú munkaügyi kultúrára lenne szükség. A békéltetés nem válhat kötelezővé, de a jogosítványok tágításáról lehet gondolkodni. A cégvezetők körében általános vélekedés, hogy az MKDSZ hatékony segítséget adhat a munkahelyi konfliktusok megoldásához. Az pedig a munkáltatók érdeke is, hogy a munkahelyeken ne legyen feszültség, ne a bíróságon kössenek ki a vitában álló munkáltatók és szakszervezetek.
A közvetítés hátrányai
A közvetítés nem alkalmazható minden esetben. Az eljárás csak akkor indulhat meg, ha a felek esélyt adnak a megegyezésre. Bízniuk kell a közvetítő személyben is, ugyanakkor ki kell adniuk számára "titkaikat", s el kell fogadniuk, hogy ő veszi át az események irányítását. Sajnos előfordultak olyan esetek is, amikor az egyik vagy a másik fél valójában nem akart megállapodni, csupán jó ürügyet keresett az időhúzásra.
A közvetítés ma még a kevéssé ismert eljárások közé tartozik Magyarországon. A társadalom inkább a vitás ügyek bíróság általi eldöntéséhez szokott hozzá. Sokan attól is tartanak, hogy a megállapodás rövid életű lesz, s annak betartásához nincsenek meg a jog által hagyományosan alkalmazott kényszerítő eszközök.
Végül szólni kell az MKDSZ egyik (talán egyetlen) versenyhátrányáról. A szolgálat jelenleg szigorúan csak érdekviták feloldásában járhat el, azaz olyan esetekben, amikor az írott jog nem ad eligazítást arra nézve, kinek van igaza.
Felkérés alapján
Amikor 1992-ben elfogadták az új Munka Törvénykönyvét (Mt.), abban a kollektív munkaügyi viták fejezet alatt szerepelt először az MKDSZ. A szolgálat 1996-ban, 99 fővel az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) égisze alatt jött létre azzal a céllal, hogy békés útra terelje a sztrájkokkal fenyegető súlyos munkaügyi konfliktusokat. A tagok listáját – pályázat útján - ötévente megújító szervezetben legutóbb, tavaly már csak 49 tagot választottak, így a 14 új tag mellett 35 korábbi mediátor folytatja munkáját. Szerepük a jogalkotó és a hatóság között van. Nem bírságolhatnak, és nincs a munkaügyi ellenőrökhöz hasonló jogosítványuk sem. Csak felkérés esetén békéltetnek, közvetítenek vagy döntőbíráskodnak. Ez utóbbi a bírósági eljárás alkotmányos jogát nem sérti.
Az MKDSZ felkérését a vitában álló feleknek egyező akaratuk kinyilvánításával, írásban kell eljuttatniuk a szolgálat igazgatójához. A vitában állók együttesen választanak a listán szereplő közvetítők, döntőbírók közül, vagy felkérhetik a szolgálat vezetőit, hogy ajánljanak közvetítőt, illetve döntőbírót. Ha az érintettek megszegik a döntőbíró határozatát – amit már elfogadtak -, akkor elölről kezdődik az eljárás, vagy bírósághoz fordulhatnak a felek.
Nem csak jogászokból áll a szolgálat, akadnak közöttük közgazdászok és pszichológusok is, mivel tevékenységük nemcsak jogi jellegű, hanem érdekegyeztetési, érdekvitákkal kapcsolatos kérdésekben is határozniuk kell. Míg az USA-ban az egyéni jogvitákban is van döntőbíráskodás, az MKDSZ csak a kollektív viták esetén léphet fel. Ez az egyik különbség az amerikai modell és a hazánkban átvett minta között. Ha például egy munkavállaló keresi fel a szolgálatot, akkor ha a munkahelyen van szakszervezet, először hozzá kell fordulnia, ha pedig nincs, akkor a munkaügyi bírósághoz. Ha a munkaadó megsérti a jogszabályokat, akkor azt is megteheti a munkavállaló, hogy panaszával a munkaügyi felügyelőséghez fordul. Ez utóbbi – hatóságként – meg is bírságolhatja a munkáltatót, ám erre az MKDSZ-nek nincs jogosítványa.
Miért lehet vonzó a mediáció?
– A közvetítés, a békéltetés a konfliktusban részt vevő felek közötti legkulturáltabb vitarendezési eljárás;
– gyors: egy-egy ügy pár nap alatt rendeződhet – szemben például a munkaügyi perek több hónapos, olykor többéves átfutási idejével;
– olcsó: a közvetítő igénybevétele az első nyolc tárgyalási forduló alkalmával a felek számára díjmentes. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az esetek döntő többsége ennyi idő alatt megoldható - feltéve ha létezik mindenki számára elfogadható megoldás;
– szakszerű: a szolgálat közvetítői listájáról jelenleg 49 olyan tapasztalt szakember közül lehet választani, akik komoly kiválasztási eljárás során válhattak taggá, és akik speciális vitamegoldó képzést kaptak;
– diszkrét: a titoktartási kötelezettség a közvetítővel szemben megfogalmazott alapvető elvárás. A mediátor konkrét ügyről nem nyilatkozik, és információt sem ad ki, csak ha ezt a vitában részt vevő felek előzetesen igényelték.
