×

Régi-új irányok a munkaerőpiacon

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 102. számában (2006. szeptember 14.)
A második Gyurcsány-kormány Új egyensúly programjához kapcsolódó megszorító intézkedések nemcsak a munkavállalókat érintik érzékenyen, de – a tehernövekedések miatt – a munkaadókat is spórolásra kényszerítik. Mindez negatívan hat a foglalkoztatás bővülésére, s előrevetíti munkahelyek megszűnését is. A munkaügyi kormányzat ennek ellenére különféle pályázatok meghirdetésével igyekszik bővíteni a foglalkoztatást, akkor is, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a pályázati konstrukciók addig működnek, amíg a központi forrásokból futja. Probléma az is, hogy nem követhető nyomon: a rendszerből kikerülők miként maradnak meg a munkaerőpiacon. Ugyanakkor egyelőre nem láthatóak a feketemunka kifehérítését vagy legalábbis a szürkítését hatékonyan szolgáló intézkedések sem, amelyektől a kormány a költségvetési hiány csökkenését reméli.

A tavaszi választások után megalakult kormányban kibővített feladattal, de megmaradt az önálló munkaügyi tárca. E minisztériumhoz kapcsolódott a szociális terület is, s ide került az oktatási tárcától a szakképzés.

Szerkezeti változások

Bár a szakképzéssel kapcsolatban voltak olyan elképzelések, hogy a gazdasági tárca kapja meg, végül e feladat – a felnőttképzéssel együtt – egységes ágazati irányítás, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) égisze alatt valósul meg. Ennek indoka, hogy a szakképzés elsősorban munkaerő-piaci kérdés, jelesül, hogy milyen szakmában képezzék a fiatalokat, illetve miként igazítsák az eddigi rugalmatlan rendszert a piac igényeihez. Minderre pedig elsősorban az SZMM-nek van rálátása mind rövid, mind hosszú távon.

A vezetésben annyi változás történt, hogy ismét Kiss Péter lett a miniszter, elődje, Csizmár Gábor pedig államtitkárként folytatja munkáját. Lényeges módosítás a struktúrában, hogy a helyettes államtitkári posztok megszűntek, helyükbe szakállamtitkárok léptek. Az állami foglalkoztatási és képzési feladatok összehangolása, a közmunkaprogramok szakmai irányítása Székely Judit szakállamtitkárhoz került, aki pályafutása alatt e kérdések elismert szakértője lett. Jelenleg döntően azokkal a szakemberekkel dolgozik együtt, akik korábban is az érintett szakterületen tevékenykedtek.

Az új munkaügyi kormányzat nem állt elő nagy horderejű programokkal; a tárcavezető bejelentése szerint folytatja az előző ciklusban megkezdett munkát, amelynek alapját a munka világát érintő törvények képezik. Szakértők ugyanakkor óva intenek az optimizmustól, szerintük nincsenek csodaszerek, amelyek egy-két hónap alatt érdemi változást hoznának a munka világában.

Hiányzó koncepciók

De nemcsak a szakmai munka folytatódik az új ciklusban; a politikai légkör is változatlan. Kormánypárti és ellenzéki politikusok nyilatkozataiból egymásnak ellentmondó információk kerülnek nyilvánosságra a hazai munkaerő-piaci helyzet alakulásáról.

Az ellenzék rendre azzal ostorozza a kormányt, hogy folyamatosan nő az állástalanság, mert nincs megfelelő koncepció a foglalkoztatás bővítésére, a munkahelyek megszűnésének megakadályozására. A kormány hivatalos kommunikációja szerint viszont nő a foglalkoztatási ráta (egyre többen igyekeznek visszatérni a munkaerőpiacra azok közül, akik már semmilyen regisztrációban nem szerepeltek), és sikeresek az állástalanok elhelyezkedését segítő, központi költségvetésből finanszírozott pályázatok. A Központi Statisztikai Hivatal lakossági munkaerő-felmérése alapján a foglalkoztatottak száma ez év júniusában, átlagban 3 millió 934 ezer volt. Ez 42 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. A munkanélküliek száma és rátája alig változott, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig 0,8 százalékponttal csökkent.

Mindezek ellenére tény, hogy Magyarországon az uniós országokhoz képest továbbra is magas az inaktívak aránya: a 15-64 éves népesség közel 40 százalékát sem foglalkoztatottként, sem munkát keresőként nem lehet besorolni. Az ILO-módszertannal számított munkanélküliségi ráta 2006. április-június hónapok átlagában 7,2 százalékos volt. Mindazonáltal az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaügyi kirendeltségein júliusban 376 624 álláskeresőt tartottak nyilván, ez az egy évvel korábbihoz képest 22 486 fős csökkenést mutat. A pályakezdő munkanélküliek száma júliusban 42 162 volt, az éves csökkenés 3788 fő. Ugyanakkor az ÁFSZ-hez bejelentett üres álláshelyek száma meghaladta a 89 ezret.

Elbocsátás, létszámbővítés

Bár a kormány deklarálta, hogy elszánt a munkaerőpiac rendbetételére, szakértők szerint a második Gyurcsány-kormány Új egyensúly programjához kapcsolódó megszorító intézkedések várhatóan negatívan befolyásolják a munkaadók foglalkoztatási hajlandóságát.

Miközben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) tavaly októberben született megállapodás ellenére az idén novembertől mégsem szűnik meg az eho – a munkáltatók által havonta fizetett egyszerűsített egészségügyi hozzájárulás -, számolni kell az áfa és a jövedéki adó emelésének hatásával is. Igaz, azt sem lehet elhallgatni, hogy miközben az elmúlt hónapokban nőtt a regisztrált munkanélküliek száma, országszerte csaknem 40 ezer tartósan – legalább egy éve – üres álláshelyet tartanak nyilván, s csaknem százezerre tehető a munkaügyi kirendeltségeken folyamatosan kínált állásajánlatok száma. Főként az építőiparban, a feldolgozóiparban, az élelmiszer- és a textiliparban, valamint az egészségügyben küszködnek létszámhiánnyal.

Az álláskeresők és a munkát kínálók egymásra találásának sokszor akadálya az információáramlás nehézkessége, illetve a földrajzi és a szakmák, valamint a foglalkoztatási formák közötti mobilitás hiánya, vagy éppen a közlekedés problémái. A strukturális anomáliákból adódó tartós munkaerőhiányt, illetve munkanélküliséget egyre több cég orvosolja külföldiek alkalmazásával. A statisztikák szerint a külhoni dolgozók mintegy fele európai uniós tagállamból érkezik.

A munkaügyi tárca prognózisa szerint több munkahely jön létre, mint amennyi megszűnik. A tisztán magyar tulajdonú cégek húsz százaléka tervez létszámemelést, a többségében vagy teljesen külföldi tulajdonban lévő vállalatok 30 százaléka növelné dolgozói számát. Az év első felében az idegenforgalom, az építőipar, a feldolgozóipar és a gazdasági szolgáltatások terén volt tapasztalható a nemzetgazdasági átlagot meghaladó létszámemelés, nagyobb leépítésekről pedig a mezőgazdaságban, az energetikaiparban és az oktatásban döntöttek. A létszámot bővítő vállalkozások egyébként ötven százalékban szakképzett fizikai dolgozókat vettek fel, s csak húsz százalékot képvisel a képzett, főként diplomás új alkalmazottak aránya.

Módosított programok

A kis- és középvállalkozások körében is egyre több a felsőfokú végzettségű pályakezdő iránt érdeklődő. Szakértők szerint éppen ezért alakították át a felnőttképzést, illetve az egyes felnőttképzési programok - mint a Lépj egyet előre! elnevezésű, uniós képzési, felzárkóztatási vagy a regionális operatív programból támogatott, s elsősorban kisvállalkozásoknak szóló projekt – támogatási rendszerét, amelyhez eddig csaknem ötszáz képzőintézmény és cég, valamint több mint ötezer felnőtt jelezte kapcsolódását. A képzések a résztvevők számára ingyenesek, költségeiket a munkaügyi kirendeltségek fedezik. Az új szabályozás szerint azonban csak ahhoz a képzéshez lehet támogatást igényelni, amely szerepel az adott régió, megye, kistérség hiányszakmalistáján.

A szaktárca számításai szerint a program keretében mintegy 11 ezren juthatnak piacképes szakképesítéshez, elhelyezkedésüket segítő friss ismeretekhez. Az sem okoz gondot, ha a keret kimerül, mert a humánerőforrás-fejlesztési programból átcsoportosítják a folytatáshoz szükséges összeget. A háromnegyedrészt uniós forrásból megvalósuló felnőttképzési projekt legfőbb célja, hogy emelje az aktív korúak szakmai képzettségi szintjét. Magyarországon ugyanis becslések szerint a munkavállalási korú népesség csaknem 40 százalékának nincs semmilyen szakképzettsége, sőt alapfokú, nyolc általános iskolai végzettsége sem.

A tapasztalatok ugyanakkor azt jelzik, hogy a tanulók főként idegen nyelvi és gépjármű-vezetői tanfolyamokon vesznek részt, új szakmát kevesebben tanulnak. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban megerősítették: általában a magasabb iskolai végzettségűek – érettségizettek vagy diplomások – ülnek újra iskolapadba elhelyezkedésük érdekében, s éppen az alacsonyan iskolázottak maradnak ki a felnőttképzésből.

 

A tárca programja e helyzeten kíván változtatni azzal, hogy elsősorban a nyolc általánossal, szakképzettséggel nem rendelkezők felzárkóztató, illetve szakmai képzését, továbbképzését támogatják, főként az adott régióban, kistérségben leginkább keresett hiányszakmákban. Emellett természetesen a gazdasági szerkezetváltással járó munkaerő-piaci feszültségeken is igyekeznek enyhíteni.

Az idén még nem szűnik meg az EMMA

Kormányzati tervek szerint megszűnik a két éve létrehozott Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA). Az elképzelések szerint az adatnyilvántartást egykapussá tennék, így egyszerűsödne a munkaadók adatszolgáltatása. A Foglalkoztatási Hivatalnál érdeklődésünkre elmondták: a kormány előterjesztéséről egyelőre csak egyeztetések folynak. Úgy tudjuk, a nyilvántartás az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) kerül, ennek jegyében már módosították is az adóhivatalra vonatkozó jogszabályt.

Diplomások Start-kártyával

A hazai munkaerőpiac ugyancsak égető gondja, hogy immár hat éve, 2000 óta folyamatosan nő az állástalan diplomások, főként a pályakezdők aránya. E helyzet megváltoztatását célozta, hogy még az előző Gyurcsány-kormány egy évvel ezelőtt, tavaly október 1-jén életbe léptette a pályakezdők elhelyezkedését kedvezményekkel segítő, úgynevezett Start programot.

Ez a minden eddiginél nagyobb járulékkedvezmény arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy pályakezdőket alkalmazzanak, legalább két éven át. Eszerint a munkáltatónak az első évben a pályakezdő bruttó keresetének 15, a második évben 25 százalékát kell járulékként kifizetnie az egyébként érvényes 32-34 százalékos kötelezettség helyett, s nem kell lerónia az egészségügyi hozzájárulást és a 3 százalékos munkaadói járulékot sem. Mindez lényegesen csökkenti a foglalkoztatási költségeket. A kedvezményt 30 évesnél fiatalabb, első alkalommal munkát vállaló felsőfokú végzettségűek esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig – ez az idén 125 ezer forint – lehet igénybe venni.

A legfrissebb statisztika szerint a múlt év októbere óta a dolgozni készülő fiatalok közül 22 ezren váltották ki a Start-kártyát, közülük mintegy hétezren diplomások. Vélhetően ugyanennyien el is helyezkedtek, a munkaügyi tárca ugyanis azt javasolja, hogy csak akkor igényeljék, ha van konkrét munkáltató, aki foglalkoztatja őket, ugyanis az alanyi jogon járó és az adóhivataltól kérhető kártya által garantált, két évre szóló járulékkedvezmény a kiváltás napjától él.

Szakértők jelzése alapján megújul a Start program, amelynek ugyan pozitívuma, hogy a Start-kártyával a pályakezdő diplomás munkatapasztalatot szerez, ez azonban önmagában nem elég a munkanélküliség kezelésére. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy elenyésző azon cégek száma, amelyek alkalmaznak is Start-kedvezménnyel pályakezdőt. Az okok feltárása után javaslatok készültek mások mellett arra vonatkozóan, hogy hosszabbodjék meg az az idő, amíg a munkáltató járulékkedvezménnyel alkalmazhatja az első munkahelyes fiatalt, ugyanakkor foglalkoztatási garanciát, biztonságot adna az ifjúnak, hogy két év után sem küldik el. Mindazonáltal az egyetemeken és a főiskolákon szeptembertől úgynevezett utánkövetési rendszert vezetnek be, amely azt vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézményekből kikerülők találtak-e állást, és ha igen, hol dolgoznak.

 

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetése

Miniszter: Kiss Péter

Államtitkár: Csizmár Gábor

Szakállamtitkárok:

Forgó Györgyné – családpolitikai, szociális, ifjúsági, gyermekvédelmi és kábítószer-megelőzési tevékenység irányítása;

Dr. Herczog László – társadalmi kapcsolatok - munkaügyi, bérpolitikai kérdések, társadalmi párbeszéd, civil kapcsolatok, fogyasztóvédelem;

Hornungné Rauth Edit – esélyegyenlőség, idős- és fogyatékosügy, rehabilitáció;

Dr. Székely Judit – foglalkoztatáspolitika, felnőttképzés és szakképzés, a közmunkaprogramok szakmai irányítása;

Dr. Tarcsi Gyula – koordináció - humánpolitika, EU-integráció, nemzetközi szervezetek, jogszabály-előkészítés.

Start plusz, Start extra

A hátrányos munkaerő-piaci helyzetű emberek foglalkoztatását célzott, testreszabott, a munkáltatók által egyszerűen, hosszas adminisztráció nélkül igénybe vehető támogatásokkal igyekszik javítani a kormány. Az egyszerűen felhasználható járulékkedvezmények a kis likviditással rendelkező, de növekedni vágyó munkáltatók, a mikro-, kis- és középvállalkozások számára is hathatós segítséget jelenthetnek.

A pályakezdőknek szóló Start-kártya után hasonló program indult a kismamáknak és az idősebbeknek. A Start extra az ötven év fölötti, legalább 12 hónapja regisztrált tartósan munkanélküliek, illetve a foglalkoztatási szempontból leghátrányosabb helyzetben lévő 48 kistérségben és 235 hasonlóan hátrányos helyzetű településen élő tartósan állástalanok élethelyzetén javíthat. Az őket alkalmazóknak az első évben nem kell járulékot fizetniük, s a második évben is csak 15 százalékos fizetési kötelezettséggel kell számolniuk.

A szociális és munkaügyi tárca a napokban hozta nyilvánosságra az ötven éven felüli, regisztrált álláskeresők elhelyezkedésének elősegítésére idén májusban meghirdetett, s 2007. június 30-ig tartó program első adatait. Eszerint csaknem 18 ezer embert értesítettek a lehetőségről, közülük 10 771, főleg alap- és középfokú végzettségű álláskereső jelentkezett a programra, amelyet a Munkaerő-piaci Alapból (MPA) finanszíroznak.

Július elejéig a jelentkezők közül több mint 1100-an helyezkedtek el támogatás nélkül, csak közvetítéssel vagy önállóan. Támogatással 1850-en találtak segéd- vagy szakmunkásvégzettséget igénylő állást. Főleg a kisebb cégeknél alkalmazzák a "munkakipróbálást", melynek révén 320-an helyezkedhettek el. A nagyrészt az önkormányzatoknál alkalmazott közhasznú munkára – például középületek karbantartására – több mint ezer, ötven éven felüli álláskeresőt alkalmaztak két hónap alatt.

Ugyancsak az új kormányzati ciklusban indult el a Start plusz program, amelyhez a gyesről, gyedről, betegápolásról, illetve a legalább egyéves regisztrált munkanélküliségből visszatérők kapcsolódhatnak be. Foglalkoztatásuk után a munkaadóknak az első évben 15, a második évben 25 százalékos járulékot kell fizetniük. A Start plusz két évig járó normatív járulékkedvezménye megegyezik a pályakezdők foglalkoztatása után járóval, de csak a minimálbér kétszereséig érvényesíthető. Azok vehetik igénybe, akik esetében egy éven belül lejárt vagy megszűnt a gyermekgondozási segély, díj, támogatás, illetve az ápolási díj folyósítása, és munkát akarnak vállalni; akik a gyes mellett dolgoznának, de megszűnt a munkaviszonyuk, vagy már a gyes megállapításakor sem volt állásuk. Újdonság, hogy a Start pluszt többször is igénybe lehet venni. A munkaügyi tárca számításai szerint mindössze négyezerre tehető azon kisgyermekes szülők száma, akiket a program keretein belül foglalkoztathatnak.

 

Alkalmi munkavállalás

Sokat várt a munkaügyi kormányzat az alkalmi munkakönyvtől (AM). Az előző Gyurcsány-kormány egy évvel ezelőtt módosította e foglalkoztatási forma szabályait oly módon, hogy bővítette az érintettek körét és a foglalkoztatási lehetőségek skáláját, s több területen a munkavégzés idejét is. Egyszerűbbé vált a közteherjegyek elszámolása is. Mindez meghozta gyümölcsét, hiszen míg 2004-ben mindössze 132 ezer, egy évvel később 270 ezer alkalmi munkakönyvet váltottak ki, most az év első felében már 230 ezren éltek a lehetőséggel.

Előnyei kétségtelenek, hiszen az AM használatával a munkáltató alacsony közteherfizetés mellett a társadalombiztosítás által finanszírozott előnyökhöz juttatja alkalmazottját, akinek alkalmi foglalkoztatása munkaviszonynak minősül, így jogosultságot szerez társadalombiztosítási és munkanélküli-ellátásra, sőt nyugdíjra is. Az adatok egyértelműen igazolják, hogy egyre több munkáltató ismeri fel az alkalmi munkakönyvvel való foglalkoztatás előnyeit, hiszen kevesebb az adminisztráció és jelentős a költségmegtakarítás. Azt ugyanakkor szakértők is elismerik, hogy önmagában az AM sem tudja megszüntetni a feketefoglalkoztatást, de arra számítanak, hogy kedvező feltételeivel és több más intézkedéssel – például a munkaügyi ellenőrök és az ellenőrzések számának emelésével – hatásos eszköznek bizonyulhat.

Prémiumévek

A 2005. január 1-jén elindított Prémiumévek program a mostani kormányzati ciklusban is folytatódik, igaz, csak ez év végéig. Egyelőre azonban elenyésző – nem éri el a százat – azok száma, akik beléptek. A programot azok számára hirdették meg először a közszférában – majd a versenyszférára is kiterjesztve -, akiknek megszűnik a munkaköre, de három éven belül nyugdíjjogosultságot szereznek, és legalább 25 éves munkaviszonyt tudnak felmutatni.

A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy részmunkaidőben, hetente legfeljebb 12 órát dolgoznak. Ellentételezésként a korábbi fizetésük 70 százalékát kapják, és a nyugdíj megállapításáig foglalkoztatottak maradnak. Nyugdíjjárulékukat az állam olyan mértékben egészíti ki, mintha teljes munkaidőben dolgoznának. Ez az érintett idősebb munkavállalók részére foglalkoztatási biztonságot jelent, a nyugdíj megállapításakor pedig megakadályozza a részmunkaidőből származó hátrányt.

A foglalkoztatás bővítésének jelentős, ma még kihasználatlan tartaléka a részmunkaidős foglalkoztatás és az otthonról végzett távmunka elterjesztése. (A távmunka interneten keresztül, számítógéppel végzett munka, amely az adatrögzítéstől az ügyfélszolgálati tevékenységig számos lehetőséget kínál.) E konstrukciók előnye, hogy jól igazíthatók a gyermekes családok, az édesanyák időbeosztásához.

Atipikus foglalkoztatás

A II. Nemzeti Fejlesztési Terv kiemelt figyelmet fordít az atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésére. Az úgynevezett emberierőforrás-fejlesztési operatív program keretében mintegy ezermilliárd forint áll rendelkezésre mások mellett a távmunka-lehetőségek támogatására.

Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke tájékoztatása szerint a keretből az álláshelyek kialakítása mellett az oktatás korszerűsítésére, munkaerő-piaci programokra, szakképzésre és távoktatásra is igényelhetnek összegeket a pályázók. Igaz, Magyarországon ma még kevesen vállalkoznak távmunkára – a foglalkoztatottaknak csupán négy százaléka -, a kormány tervei szerint azonban ez az arány 2010-re eléri a nyolc százalékot. Leginkább azok számára kínálnak lehetőséget, akik kevés eséllyel próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, például a fogyatékossággal élőknek és a megváltozott munkaképességűeknek.

 

A mikrocégek kihasználják a kedvezményt

A Foglalkoztatási Hivatalban, júliusban készült összegzés szerint az év első felében csaknem hatezer vállalkozás, illetve civil szervezet vett fel 7723 álláskeresőt az egyéves járulékmentességet kihasználva. A járulékkedvezményt a legalább három hónapja regisztrált álláskeresőt alkalmazó mikro-, kis- és közepes vállalkozások, illetve civil szervezetek vehetik igénybe. A lehetőséget leginkább a mikrovállalkozások használták ki – áll a jelentésben -, közülük több mint 4400 nyerte el a kedvezményt.

A kis és közepes cégek közül 1420 volt a kedvezményezett, emellett 83 civil szervezet pályázott sikerrel. A legtöbb támogatott vállalkozás és civil szervezet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működik. A legkevesebben Nógrád megyéből igényelték a kedvezményt. A vállalkozások több mint harmada a kereskedelem, a javítás, húsz százaléka az építőipar, 11,1 százaléka a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén kínált munkalehetőséget az álláskeresőknek.

A kedvezmény – bizonyos kereseti mértékig - az év eleje óta vehető igénybe, s a legfeljebb 250 dolgozót foglalkoztató cégek, illetve civil szervezetek jogosultak rá. A dolgozókat egy évig társadalombiztosítási munkáltatói járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás nélkül lehet foglalkoztatni, további egy évig viszont a szokásos járulékok megfizetése mellett kötelező a munkáltatásuk. A kis cégek versenyképességének javítását, egyben az álláskeresők elhelyezkedésének segítését jelentő kedvezmény dolgozónként havonta csaknem eléri a 28 ezer forintot.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem