×

Konvergenciaprogram a felzárkóztatásért

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 102. számában (2006. szeptember 14.)

Az elvárásnak megfelelően a magyar kormány is kidolgozta konvergenciaprogramját, amely a 2006-2011 közötti időszakot fogja át, ezen belül 2006-2009 között a tartós egyensúly kialakítása, azt követően, 2011-ig pedig a tartós, magas szintű növekedés feltételeinek megteremtése a cél. A programhoz kapcsolódó intézkedések azonban nem érinthetik a nyugdíjakat, a családtámogatást és az európai uniós források nemzeti kiegészítését.

Lassuló növekedés

A konvergenciaprogram részleteit a Pénzügyminisztérium a honlapján tette közzé. Eszerint az eredményszemléletű GDP-arányos államháztartási hiány az idén 10,1 százalék, jövőre 6,8, egy évvel később 4,3, míg 2009-ben 3,2 százalék lesz.

Az ugyancsak GDP-arányos államadósság – amelyben már nem szerepel semmiféle kedvezményes elszámolás – idén 68,5, jövőre 71,3, 2008-ban 72,3 százalék, majd azt követően kezdődik a csökkenés, amelynek eredményeként 2009-ben az adósságráta 70,4 százalék lesz. A GDP növekedése – a kormányfő jelzése szerint – a program alapján lelassul: jövőre 2,2 százalék, 2008-ban 2,6 százalék, 2009-ben pedig 4,1 százalék lesz. Mindez azt jelzi, hogy jövőre a megszorítások hatására visszaesik a növekedés, a reálbér, és 6 százalék körüli értékre ugrik az infláció.

Jövőre a lakossági fogyasztás és a beruházás visszaesése miatt a gazdaság növekedése két százalék közelébe kerül. Ennek ellenére a kormány szerint a 2007-2008-as időszakra tervezett költségvetésihiány-csökkentést a már elfogadott adótörvények garantálják; a 2009-től tervezett további deficitcsökkentést pedig a kiadások lefaragásával szeretnék elérni.

A konvergenciaprogram kész tényként említi az egészségbiztosítási kiadások mérséklését: számol a vizitdíj bevezetésével, és a kihasználatlan kórházak bezárását tervezi már 2007-től. Önálló egészségbiztosítási felügyelet felállítása is szerepel a tervek között 2008-ra, ez ugyanis a magánbiztosítók megjelenésének előfeltétele. Az egészségügyi reform keretén belül átalakul a gyógyszertámogatások rendszere is.

Emelkedő nyugdíjkorhatár

Az ártámogatások felülvizsgálata alapján az energia- és gázártámogatások idővel csak rászorultság alapján járnak majd. 2009-től szigorodik a korengedményes nyugdíjazás, és erősödnek a rendszerben a továbbdolgozásra ösztönző elemek. De más megszorításokra is számíthatnak az idősek. Így a jövőben a dolgozó nyugdíjasoknak is kell nyugdíjjárulékot fizetniük, s ez a járulék beszámít a későbbi nyugdíjba.

Megszüntetik ugyanakkor annak lehetőségét, hogy a 62 éves korhatár alatt úgy menjen valaki nyugdíjba, hogy mellette dolgozik. A nyugdíjkorhatár folyamatos emelése is napirenden van, s a nyugdíj kiszámításánál évről évre hosszabb időszak kereseteit veszik majd figyelembe. Önálló szolgáltatási ággá válik a rokkantellátás azzal, hogy kikerül az egészségügyi és a nyugdíjrendszerből. A részleges munkaképesség-csökkenést szenvedettek jelenlegi ellátása átmeneti járadékká válik azért, hogy az érintettek – megfelelő rehabilitációval - érdekeltté váljanak a munkaerőpiacra való visszatérésben.

Megváltoznak a csökkent munkaképesség megállapításának és ellenőrzésének szabályai is abból a célból, hogy kizárják a ma széles körben előforduló visszaéléseket. Új ellenőrzési módszereket alakítanak ki, és a felülvizsgálati intézményrendszert függetlenítik az egészségügytől. A változtatások indoka többek között az, hogy 2050-re a munkaképes korúakhoz viszonyítva 59,2 százalék lesz a jelenlegi nyugdíjkorhatár felettiek aránya a két évvel ezelőtti 28,6 százalékkal szemben.

Búcsú a kiváltságoktól

Az egyensúlyjavító intézkedések erőteljesen érintik a közszférában dolgozókat is, az illetménytáblát bértömeg-gazdálkodás váltaná fel. A teljesítménymérésen és -értékelésen alapuló díjazást a mai, teljesítményhez nem kötődő juttatások lefaragásával, pontosabban a bértömegbe történő beépítésével lehet előteremteni. 2008-tól – intézménytípusonként - úgynevezett kompetenciarendeletekkel szabályoznák az egyes munkaköröknél elvárható szakmai képzettséget és egyéb kritériumokat, részben ezek alapján határoznák meg az egyéni béreket.

A tervek szerint két évre befagyasztják az érintettek bérét, megszűnik több pótlékuk, illetve illetményük, így a 13. havi illetmény – bár ez a 2006-ra járó többletpénzt még nem érinti -, a gépkocsivezetői és a nyelvpótlék is.

Búcsút kell mondaniuk a versenyszférában dolgozókkal szemben élvezett kiváltságaik közül például az utazási kedvezménynek és a több szabadságnak, s megszűnik a garantált előrehaladást szavatoló életpályamodell is. A tervezet kidolgozói megszüntetnék a főtisztviselői és a központi tisztikari besorolást, ettől egyébként egymilliárd forintos megtakarítást várnak.

Változások várhatóak a felsőoktatásban is: 2008-tól csökkentik az államilag finanszírozott hallgatók számát, s bevezetik a tandíjat, ugyanakkor megteremtik az átjárást az államilag finanszírozott és a költségtérítéses oktatás között, felszámolják a párhuzamos képzéseket.

Elmaradt bérreform

A miniszterelnök a szociális partnerekkel külön-külön ismertette a konvergenciaprogramot, elsősorban azt hangsúlyozva, hogy szembe kell nézni a ténnyel, miszerint a magyar társadalom túlfogyasztott, s az országnak vissza kell állnia arra a szintre, amit a termelése képessé tesz, továbbá vissza kell adni a kölcsönöket is. Mindebből fakadnak azok a megszorítások, amelyeket a kormánynak meg kell tennie. Gyurcsány Ferenc nem titkolta, hogy jelentős többletteher vállalásáról van szó, a GDP 8 százalékáról. Ez – mint hangsúlyozta – nagyságrendileg az egyéves teljes nyugdíjösszeg, vagy 6-7 évre szólóan Budapest teljes költségvetése.

A munkavállalók képviselői visszautasították a kormányfő megállapításait, azt hangsúlyozva, hogy a kialakult helyzetért – azért, hogy a lakosság ezen a szinten fogyaszt - nem a munkavállalók tehetők felelőssé; abba az illúzióba, hogy jól élünk, a politikai elit kergette a társadalmat. Az MSZOSZ legfőbb kifogásai közé tartozik, hogy a vitaanyagban nincs szó sem a gazdaság, sem a jövedelmek felzárkóztatásáról. A szakszervezeti szövetség álláspontja szerint a program csak akkor lesz megvalósítható, ha a kormány további határozott lépéseket tesz a feketegazdaság felszámolására, az adó- és járulékfizetést elkerülők számának radikális csökkentésére.

Az érdekvédők is úgy látják, hogy az egyensúlyi helyzet elérésének, a konvergenciaprogram megvalósításának teherviselői elsősorban a munkavállalók lesznek, nekik kell a nagy elosztórendszerek reformját is megfinanszírozni. Az öngondoskodás további növelését csak akkor lehet támogatni, ha a bérreform is megvalósul, ami megteremti annak forrását. 1990 óta ugyanis elmaradt a bérreform, s ez oda vezetett, hogy ma a munkavállalók 80 százaléka az átlagkereset alatt keres, a szociális jövedelmek elértéktelenedtek, nagy a gyermekszegénység, magas a kis nyugdíjból élők aránya, sok embernek nincs munkája. A munkavállalók ilyen egyoldalú teherviselése az egyensúly helyreállításában teljességgel elfogadhatatlan - hangzik az érvelés. Az MSZOSZ ezért foglalkoztatásbővítő akcióprogramot, 3-5 sávos személyijövedelemadó-táblát, uniós bérfelzárkóztatást és átfogó adóreformot vár a kormánytól.

Átalakítandó szakképzés

Míg a szakszervezetek felvetései nem, a munkaadók kívánságlistájának egyes elemei már megjelentek a némileg átformált előterjesztésben. Ilyen például a szakképzés piacorientált átalakítása. S bár a munkáltatói szövetségek elfogadják a programot, bírálták az adóemeléseket. Újratárgyalnák egyebek mellett a járulékcsökkentésre és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó döntéseket is, mert továbbra sem értenek egyet a havi 1950 forintos egészségügyi hozzájárulás eltörlésének elhalasztásával.

Szakértőik a költségvetés biztonsági tartalékaiban is találtak hibát. A GDP három százalékának megfelelő fejezeti tartalékokat, a privatizációs bevételeket és az ingatlanadót jelöli meg a program, ez utóbbi pedig meglehetősen kockázatos bevétel lenne – hívta fel a figyelmet Antalffy Gábor soros elnök. Azon túl ugyanis, hogy már adózott jövedelemből vásárolt vagyont vonna be a közteherviselés alá, nincs mögötte biztos jövedelem, így költségvetési tartalékként aligha fogadható el.

A munkaadók is attól tartanak, hogy tovább nő a munkanélküliség, mivel a közszférában elrendelt létszámcsökkentés mellett a lakossági fogyasztás visszaesése miatt a kkv-szektorban is komolyabb elbocsátásra számítanak, így számos vállalkozás megszűnhet.

Munkáltatói támogatás

A konvergenciaprogram fogadtatása az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén sem változott érdemben: a munkaadói szervezetek elfogadták, a szakszervezetek viszont elutasították az 59 oldalas vitaanyagában található megszorításokat.

Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke – némileg meglepő módon – kijelentette: Magyarország már csődben lenne, ha a kormány nem vállalja az önkormányzati választások előtt e népszerűtlen intézkedéseket. Személy szerint tőle is sok külföldi befektető kérdezte, hogy mire lehet számítani, mert fontolóra vették a pénzük kivonását.

A munkavállalói oldal soros elnöke, Palkovics Imre (a Munkástanácsok első embere) viszont közölte: nem fogadják el a közgazdaságilag sem indokolt reálkereset-csökkenést, azt, hogy öt-hat év elteltével jutunk el életszínvonalban, reálkeresetekben, foglalkoztatásban oda, ahol ma tartunk.

A közszféra dolgozóinak érdekeit képviselő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke, Szabó Endre ezúttal keményen bírálta a kormány tervezett és már megkezdett intézkedéseit. Sérelmezte, hogy két évre befagyasztanák a béreket a közintézményekben, hiszen ennek hatására a fogyasztás is erőteljesen lelassul, ami viszont negatívan befolyásolja a gazdaság dinamizmusát. Szerinte a közszolgálatban dolgozókat indokolatlan és aránytalan áldozatvállalásra kényszerítik. "Nagyobb áldozatokat kíván ez a program, mint amekkorát elfogadhatónak és indokoltnak tartunk" – fogalmazott az elnök.

Javaslat a reformbizottságra

A konzultáción Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: a konvergenciaprogram – amely szoros kapcsolatban van az igazgatás, az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer reformjával – nem más, mint az új Magyarország falai, amelyek a kiigazítás alapjaira épülnek.

A miniszterelnök reformbizottság megalakítására tett javaslatot Kiss Péter munkaügyi miniszter vezetésével. A kezdeményezés szerint ez lehet majd a negyedévente-félévente megtartandó egyeztetések fóruma is, ahol a konvergenciaprogram végrehajtásáról, az esetleges további szigorításokról konzultálnának a kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői.

A testület a fő célok eléréséhez adna gyakorlati segítséget, mások mellett ahhoz, hogy a gazdasági egyensúly eléréséhez 2008-at, illetve 2009-et követően már rendelkezésre álljanak a gazdaságot dinamizáló, a versenyképességet javító megoldások.

A grémiumban a kormány a szociális partnerekkel közösen találhatna módot arra, hogy ne csak 2-2,5 millió adó- és járulékfizető finanszírozza a tízmillió állampolgár által igénybe vett szolgáltatásokat, illetve az eddigieknél hatékonyabban mérséklődjék a feketegazdaság – indokolta javaslatát a miniszterelnök.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem