Két év az Unióban

Az adatok tanúsága szerint Magyarország eredményesen használja fel az uniós támogatásokat. A tagság első két éve egyértelműen pozitív szaldóval zárult, szemben azokkal a félelmekkel, amelyek szerint kezdetben több pénzt fizetünk be az EU költségvetésébe, mint amennyit kapunk. Bár a 2004. májusi csatlakozás első, csonka évében nehezen indult el a pályáztatás, és különösen az agrártámogatások csúsztak – ami miatt gyakorlatilag nullszaldós volt az egyenleg -, ám ezen valamelyest javított, hogy Brüsszel eleve betervezett némi kompenzációt az új tagoknak, nehogy az első évet veszteséggel zárják. Ugyanakkor az uniós költségvetési maradványból hazánk is visszakapott 5,5 milliárd forintot. A 2005-ös első teljes év azonban már sokkal jobban sikerült; az idén a tavalyi uniós maradékból visszakapott ötmilliárd forinttal együtt mintegy 140 milliárd körüli plusszal zárhattunk.

Magyarország az Európai Bizottság értékelése szerint is jól teljesít az európai uniós fejlesztési források felhasználásában. A legfrissebb adatok szerint 685 milliárd forint támogatást ítéltek meg, amely meghaladja a 2004-2006 közötti első Nemzeti Fejlesztési Tervben meglévő 670 milliárd forintos nominális keretet. Összesen 16 846 projektet támogattak, s szerződéssel lekötötték a keret 89 százalékát, azaz 600 milliárd forintot.

Lekötött források

A kifizetések is a terveknél kedvezőbben alakultak, a keret 35 százalékát, 235 milliárd forintot már megkaptak a projektgazdák. Ez utóbbi összegből 164 milliárd forintot számla ellenében, a többit előlegként folyósították. Az uniós úgynevezett n+2-es szabály alapján két év áll rendelkezésre a programokban adott évre meghatározott pénzügyi keret kifizetésére, így a teljes 2004-2006. évi forrást 2008 végéig kell kifizetni. A szabály alapján a 2006 végéig teljesítendő kifizetési célt Magyarország már most elérte, így az ország nem fog forrást veszíteni.

Az első Nemzeti Fejlesztési Tervre (2004-2006) a strukturális alapokból jutó forrásoknak gyakorlatilag az egészét lekötötte Magyarország az idén áprilisig, s nyolcvan százalékukban a szerződést is megkötötték, miközben már ki is fizették az elkészült projektek egynegyedét. A pénzek 31,4 százaléka jutott vállalkozásoknak, 60,5 százalék önkormányzatoknak és a központi költségvetési szerveknek, 8,1 százalék pedig nonprofit szervezeteknek. A támogatott vállalkozások 295 milliárd forintnyi magánberuházást "hoztak magukkal", ami azt jelenti, hogy egy uniós forint 1,5 forintnyi magántőkét vonzott.

A kohéziós alapból járó pénznek is csupán három százaléka vár kiosztásra; a kohéziós alapokat száz százalékban lekötötték. Az EU három környezetvédelmi és két közlekedési beruházást hagyott jóvá, amelyek összköltsége hatszázmilliárd forint lesz, ebből az EU-támogatás mértéke 371 milliárd forint. A kifizetések jelenleg 30-35 százalékos szinten állnak, de az utófinanszírozás miatt a kifizetésekre a lehívástól számított három év áll az ország rendelkezésére.

Gazdaságélénkítő források

Az első NFT 2004 és 2010 között tíz százalékkal növeli a hazai GDP-t. Ez 2004-es árakon számolva mintegy 16 ezer milliárd forintot jelent, hét évre elosztva. Mivel a beruházásokat 2008-ig kell befejezni, gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatásuk 2010-ig érezhető lesz. A legnagyobb növekedésre, 2,2 százalékpontra az idén lehet számítani, tavaly 1,75 százalékpont többlet-GDP-t köszönhettünk az uniós támogatásoknak. A lakossági fogyasztást az uniós fejlesztések ebben a hét évben összesen nyolc százalékponttal emelik, míg a beruházásokét 17,5 százalékponttal.

Az uniós pénzek hatására a foglalkoztatási szint is javul: évente 30-40 százalékkal több az újonnan foglalkoztatott, mint amennyi a projektek nélkül várható lenne. Az idén több mint 60 ezer ember köszönheti munkahelyét a strukturális programoknak. A foglalkoztatottsági ráta a csúcson 0,7-0,8 százalékkal nő az NFT révén.

A legnagyobb fejlődést az agrárintézmények produkálták tavaly, jóllehet 2004-ben a SAPARD-program csúszása miatt késve kezdődött az agrár operatív program pályázatainak elbírálása is. Mára a hároméves 106 milliárd forintos keretből 104,6 milliárdot elnyertek a pályázók, s 32,2 milliárdot ki is fizettek. A 2004-re járó területalapú támogatások kifizetését késések és botrányok kísérték, mivel számos esetben nem egyeztek meg a parcellákra a hatósági és a jogosultak által benyújtott adatok. Az ilyen vitás ügyek száma a 2005-ös támogatások esetében a felére csökkent, az uniós és a nemzeti kiegészítő támogatásokat pedig már gyakorlatilag mind kifizették, jóllehet a jogszabályok idén június 30-át szabták meg határidőként. E támogatások azonban együttesen is a régi tagállamok gazdáiénak csupán 65 százalékát érik el, s a magyar gazdálkodók csak 2010-től kapnak velük azonos szintű agrársegélyt.

A vállalkozói szféra szeretett volna nagyobb szeletet kapni az uniós pénzek tortájából. A támogatásokból aránytalanul nagy részt kapott az állami és az önkormányzati szféra olyan feladatokra, amelyek finanszírozása az állam feladata lenne - mondja Antalffy Gábor, a Kiskereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (Kisosz) ügyvezető elnöke. Különösen a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nehéz hozzájutniuk az uniós forrásokhoz, mivel a nagy prioritásokat kezelő projektekbe gyakran nem férnek bele. Van azonban néhány nagyon sikeres, kifejezetten a kicsiknek szóló pályázat is, például a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) keretében a hálózatok, vagyis a vállalati együttműködés fejlesztése, az interneten való megjelenés támogatása, vagy a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programon (HEFOP) belül a vállalkozói ismeretek fejlesztésére irányuló pályázat. Antalffy Gábor szerint azonban az eddiginél sokkal több kisebb ívű, célzott projektre lenne szükség.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – a Nemzeti Fejlesztési Hivatal utódja – nem titkolja, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a szerződéskötések és az elszámolások során mind a nyertesek főként formai hibái, mind a támogatást nyújtó intézményi rendszer bonyolultsága gondokat okoztak, amelyeket tovább nehezítettek külső körülmények is, például az engedélyezési eljárások lassúsága vagy a közbeszerzési eljárások elhúzódása.

Gördülékeny pályáztatás

A tapasztalatokra építve ugyanakkor 2005-ben és 2006-ban az NFÜ és az egyes irányító hatóságok is egyszerűsítették az elszámolásokhoz szükséges dokumentációt, a belső eljárásokat, és további könnyítéseket is terveznek. Várhatóan lehetőség nyílik az elszámolások elektronikus úton történő benyújtására is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség dolgozik egy hatékonyabb modell kialakításán, amely 2007-től működne. Ennek lényege, hogy az operatív programok irányító hatóságai az eddiginél több feladatot delegálnak a végrehajtásban fontos szerepet játszó közreműködő szervezetekhez, illetve az eljárási rend több ponton is egyszerűsödik, kevesebb dokumentációt kérnének. Változás lesz az is, hogy differenciált eljárást vezetnek be a kisebb és a nagyobb projekteknél. A kisebbek egyszerűbb eljárás során kapnák a támogatást.

A források felhasználását illetően kedvező, hogy sikerül elkerülni a korrupciót. A Transparency International az Európai Bizottság támogatásával az új tagállamokban végzett kutatásai alapján megállapította, hogy Magyarországon a korrupció kivédését tekintve az intézményi keretek és szabályozások jók, valamint az állami bürokrácia érintett résztvevői nyitottak a civil partnerségre és az információk széles körű megosztására. A rendszer gyakorlati működése persze nem zökkenőmentes. A legjelentősebb hiányosságokat a tervezési folyamatok átláthatósága, a kedvezményezettek jogbizonytalansága, a végrehajtási eljárásrend túlszabályozása, valamint a közbeszerzési eljárások bonyolultsága terén találta a nemzetközi civil szervezet, amely azt is megállapította, hogy a szereplők nyitottak a változtatásokra.

Nyolcezermilliárdos folytatás

A kormányciklus eddigi hónapjait a kiigazítás jellemezte, most következik a reformok és a fejlesztések időszaka – hangoztatta Gyurcsány Ferenc kormányfő. Eddig gyors és határozott döntésekre volt szükség annak érdekében, hogy megalapozzák az egyensúlyi pályára történő visszatérést, mostantól viszont a hosszabb távú kérdésekre kell megadni a válaszokat – tette hozzá a miniszterelnök. Mindennek végső célja a fejlett, működő Magyarország létrehozása. A július végén napvilágra került programról nem egymagában kíván a kormány dönteni, fontos, hogy a felvázolt irányokról, a megoldási javaslatokról érdemi párbeszédet követően alakuljon ki a végső döntés. A foglalkoztatás és a növekedés programját tartalmazza a vitaanyag – jelentette ki Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Ez a tervezet hét évre határozza meg az általános stratégiai célokat, fejlesztési irányokat. Mivel ekkora időtávlatban meglehetősen nehéz a konkrét lépéseket meghatározni, akciótervek is készülnek, ezek két évre előre fogalmazzák meg a tennivalókat.

Az Új Magyarország programja névre keresztelt terv az országba 2007-2013 között érkező nyolcezermilliárd forintnyi uniós támogatást másképpen osztaná meg, mint az első fejlesztési terv, mivel a pénz majdnem negyede felett a hét különböző régió rendelkezhet, amelyek így maguk valósíthatják meg legfontosabb céljaikat. A második legnagyobb keretet a közlekedés fejlesztésére különítették el. "Még mindig sok olyan terület van az országban, ahova nehezen lehet eljutni, ahova a közlekedés nehézségei miatt nem tud betelepülni a tőke" – magyarázta Bajnai Gordon.

Emellett a legtöbb pénzt a környezetvédelemre, illetve az energetikai fejlesztésekre szánták, mivel a kormányzat szerint e téren vannak a legnagyobb lemaradásaink az uniós szabályokhoz képest. Tervezik például az arzénes vízzel sújtott három régió, a Dél-Dunántúl, illetve Észak- és Dél-Alföld problémájának megoldását, s mások mellett a Vásárhelyi-tervben foglalt árvízvédelmi rendszerbe is bevonnának e keretből forrásokat.

Visszatérítendő támogatások

A kifejezetten a vállalkozásoknak szánt öt-kilencszáz milliárdos gazdaságfejlesztési kereten belül mindenképpen nőni fog a visszatérítendő támogatások aránya, például kockázati tőkeként fogják használni a pénz egy részét.

Bár az összeget nézve nem túl nagy keretet kapott, mégis talán az új NFT egyik jelentősebb újítása, hogy az államreform és a közigazgatás korszerűsítése is felkerült a listára. Előbbi elsősorban képzési keret, amelyből a közigazgatás munkatársait képezik majd, míg az utóbbi gyakorlatilag az e-közigazgatás bevezetését rejti. Ám jól jelzi a kormányzat kétségeit, hogy prioritásként kezelje-e ezt a témát, lévén ennél a keretnél hagyták a legnagyobb mozgásteret a társadalmi vita idejére.

Az augusztustól szeptember közepéig tartó társadalmi vitának – amelybe különböző kormányzati és civil szereplőket vontak be – főként az a szerepe, hogy a pénzt a meghatározott elvek szerint osszák el. A különböző fejlesztési programokhoz ugyanis két szélső, egy minimum- és egy maximumértéket határozott meg a kormány. Azt várják, hogy a társadalmi vitában dőlnek majd el a végleges összegek. Például, hogy a gazdaság fejlesztésére – esetleg – a különböző oktatási, egészségügyi és szociális programokat tartalmazó humánerőforrás-projektek kárára több pénz menjen-e, avagy fordítva. A főbb területek arányainak vitája után készülnek majd el az operatív programok részletei, jelesül, hogy mit is szeretnének pontosan elérni egy-egy olyan nagy fejezeten belül, mint amilyen például a közlekedés. A menetrend szerint a kormány szeptember 27-i ülésén fogadja el a tervezetet, majd október elsején benyújtja az Uniónak. Az ágazatokra és régiókra lebontott konkrét terveket október végéig készítik el.

Márk Edina