×

Atipikus foglalkoztatás

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 102. számában (2006. szeptember 14.)
Az ezredforduló környékén, a világ fejlettebb térségeiben a tudásalapú társadalom megteremtése a cél, amely alapvetően megváltoztatja a munka világát is. Versenyképesség, hatékonyság, rugalmasság az egyik oldalon, nagyobb mozgástér, ám kisebb biztonság a másikon. Összeegyeztethető-e a rugalmasság és a munkavállaló biztonsága? Erre keresik a választ kormányok és nemzetközi szervezetek, s e kérdésekre előbb-utóbb itthon is megnyugtató válaszokat, illetve a megoldásokra árnyaltabb eszközöket kellene találni.

Világszerte terjed a hagyományos, teljes munkaidejű foglalkoztatástól eltérő, különleges – atipikus – foglalkoztatás, amely a munkavégzés helyét, idejét, időbeosztását tekintve sok mindenben különbözik a jól ismert "nyolc óra munka, nyolc óra pihenés" modelljétől. Rossz nyelvek szerint a munkaadók ily módon igyekeznek kibújni a szigorú munkaügyi jogszabályok alól, ám a munkavállalók számára még ez is jobb, mint az állástalanság. A nemzetközi gyakorlatot természetesen nem az érvényes munkaügyi jogszabályok kikerülése motiválja, hanem a gazdasági eredményesség, a versenyképesség fokozása.

Tény, hogy a munkavégzés számos – nem fizikai – munkakörben ma már nincs térhez és időhöz kötve; bizonyos szolgáltatások az infokommunikációs technológia (IKT) jóvoltából a világ bármely pontjáról elláthatók. Nagy-Britannia például élenjár ebben: a főleg pénzügyi óriáscégek ügyfélszolgálatai sok ezer kilométerre vannak a központtól (call centerek, help deskek), anélkül hogy az ügyfél ezt észrevenné. Még "akcentusmentesítő" tanfolyamokat is tartanak Londonban a külhoni (többnyire ázsiai) alkalmazottak számára.

Szakértők szerint fontos, hogy különbséget tegyünk az atipikus (különleges) foglalkoztatás mint jogi forma és az atipikus munkavégzés között. Előbbin a munkavégzés nem hagyományos, nem tipikus jogi formái értendők. Ilyen lehet a régóta ismert, ám lassan háttérbe szoruló bedolgozói jogviszony, az alkalmi munkavállalás, az egyre terjedő távmunka, a részmunkaidő, az (egyéni vagy kollektív) önfoglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés, a határozott idejű (szerződéses) foglalkoztatás, az osztott vagy egyenlőtlen idejű munkavégzés, az úgynevezett tranzitfoglalkoztatás, továbbá a szociális gazdaság és a nonprofit szféra különféle foglalkoztatási formái.

Régi és új formák

Atipikus munkavégzésről viszont akkor beszélhetünk, ha a tevékenység elvégzésének keretei, feltételei, helyszínei eltérnek a hagyományostól. Ilyen lehet az intézmény, cég telephelyén kívül, annak egy vagy több részlegében végzett munka (ügyfélszolgálati iroda, teleház, utazás közben történő [mobil] munkavégzés, ügynöki tevékenység).

Régi és új formák tehát egyaránt megtalálhatók az "atipikus" konstrukciók között, a "legősibb" alkalmi munkavállalástól a néhány évtizede igen népszerű bedolgozáson át a legújabb, mobil vagy határokon átnyúló munkavégzésig (telecooperation). Ráadásul maga a definíció sem végleges, tágabban és szűkebben is értelmezhető (az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO is keresi a pontos meghatározást) – és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a munkaügyi jogszabályok miként tudják követni a hagyományostól eltérő munkavégzést úgy, hogy az a munkaadó és a munkavállaló számára is egyértelmű, sőt, kedvező legyen. A harmadik fél, az állam pedig vagy segít és támogat, vagy a piacra bízza az egészet.

Távmunkaprogramok

Magyarországon a távmunka elterjedésének élharcosa egyértelműen az állam volt az elmúlt években, pályázatokkal is ösztönözve a munkaadókat távmunkahelyek létesítésére.

A történet 1994-re, az Európai Tanács úgynevezett Bangemann-jelentéséig nyúlik vissza; ebben az ajánlásban a távmunka a jövő tíz lehetséges és ígéretes ágazata közül az első helyen szerepelt. A magyar munkaügyi kormányzat már 1997-ben elindította ez irányú programját, ám valódi sikert akkor – az internet kritikus szint alatti elterjedtsége és a munkaadók szerény érdeklődése miatt – nem lehetett elérni.

Az áttörés 2002-ben következett be, amikor is a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a kormányprogramban szereplő távmunkaprogramot a Budapesti Munkaerő-piaci Intervenciós Központhoz (BMIK) rendelte. Ennek szervezeti egységeként 2002. október 1-jétől működik a Távmunka Programiroda, a finanszírozás pedig a Munkaerő-piaci Alap (MPA) terhére történik. Ezután 2003 februárjában megalakult a stratégiai rendeltetésű, kilencfős Távmunka Tanács, amely valójában az FMM tanácsadó testülete, s a kormányoldal mellett részt vesznek benne az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői is. A tanács titkára Bihary Pál, a BMIK igazgatója. 2004-ben szakmai szervezetként megalakult a Magyar Távmunka Szövetség is, amelynek célja a távmunka terjesztésének koordinálása, elősegítése, s amelynek tagja lehet minden cég és szervezet, amely érdeklődik e forma iránt.

A nagy ívű célokat Simon Gábor, a Távmunka Tanács elnöke ekként fogalmazta meg: "Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon 2006-ra a foglalkoztatottak 4-5 százaléka, de legalább 100 ezer fő dolgozzék távmunkában."

 

Rugalmasabbá válik a munkaidő-beosztás

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa, Szeremi Lászlóné elmondta: nemrég kérdezőbiztosok segítségével reprezentatív felmérést készítettek, a kérdőívre 624 tagszervezet válaszolt. Ennek előzetes eredményei azt mutatják, hogy az átlagosan 30-50 főt foglalkoztató vállalkozásokra alapvetően a teljes munkaidejű foglalkoztatás jellemző, de rugalmasabb munkaidő-beosztásban.

Az állattartók például gyakran alkalmazzák az osztott (reggel+este) munkaidőt, a növénytermesztésben pedig – a MEDOSZ-szal kötött kollektív szerződést alkalmazva – az idénymunkák idején, a betakarítás végéig 12 óra a napi munkaidő, míg télen napi 4 óra. Elsősorban saját munkaerőt igyekszenek igénybe venni, de sokszor elkerülhetetlen az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása.

Az alkalmi munkavállalói könyvet jónak tartják, főként tavaly szeptembertől, amikortól a mezőgazdaságra speciális szabályozás vonatkozik. A munkavállalót e szerint 90 napig egyfolytában lehet foglalkoztatni, ám 5 nap után egy nap pihenőidő illeti meg. Romlandó áru esetén ez nem mindig oldható meg, ahol a kollektív szerződésben például hét nap szerepel, ezt kellene figyelembe venni. A részmunkaidő a mezőgazdaságra kevéssé jellemző, de a pénzügyi-számviteli szolgáltatásokat és egyes gépi munkákat jellemzően megbízásba adják ki.

A VOSZ és a MOSZ képviselője szerint az atipikus foglalkoztatásra vonatkozó szabályokat most már nem a Munka Törvénykönyvének újabb és újabb módosításával kellene finomítani (mert tény, hogy finomításra szükség van), hanem inkább foglalkoztatási csoportok alapján, az ágazati vagy munkahelyi kollektív szerződésekben kellene tisztázni a még megoldatlan kérdéseket.

Pályázati források

E célt szolgálta az a négy pályázat is, amelyet először 2003-ban – és azóta minden évben – kiírtak (az elsőt az FMM az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal közösen, 500-500 millió forintos keretösszegben). A munkaadók által megpályázható támogatás részben az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztésére, részben új távmunkahelyek létrehozására szolgált (bértámogatás, képzés/betanítás), munkahelyenként összesen mintegy 1 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyújtva a vállalkozóknak. 2004-ben már csak az FMM írta ki a pályázatot; a bérköltség támogatására 2003-ban 500, 2004-ben 350 millió forint jutott, 2006-ban ez az összeg 440 millió forint.

Az elmúlt négy évben pályázati segítséggel összesen 4 ezer távmunkahely jött létre, de közvetett úton (mivel a munkáltató egy munkahely helyett többet hozott létre) számuk 40 ezerről 90 ezerre, a foglalkoztatottak körében arányuk 2-ről 4 százalék fölé emelkedett – mondta Bihary Pál, a BMIK igazgatója.

Az atipikus foglalkoztatás kitörési pont lehet a munkaerőpiacon – fogalmazott az igazgató. Az Európai Unióban ma már nem szokatlan, hogy egy munkavállaló valóságos "foglalkoztatási portfóliót" állít össze a saját megélhetése érdekében, vagyis többféle, rugalmas formából szedi össze a jövedelmét (részmunka, távmunka stb.). Ez elsősorban a nem fizikai tevékenységekre érvényes, hiszen a fizikai munkát, a személyi szolgáltatásokat aligha lehet távmunkában ellátni.

Az FMM, a Távmunka Tanács és a BMIK – szakértők közreműködésével – az idén több mint 600 oldalas tanulmánykötetben foglalta össze a távmunka eddigi gyakorlatát. Ennek előzménye a Távmunka Tanács kezdeményezésére 2005-ben készült Zöld Könyv, amelyet társadalmi vitára bocsátottak, s a tanulságok összesítése után elkészítették a Fehér Könyvet is, kiegészítve más, a hazai és a nemzetközi tapasztalatokat összegző tanulmányokkal.

Szabályozási keretek

A távmunka fogalma természetesen szűkebb, mint az atipikus foglalkoztatásé, de vannak átfedések, hiszen a legtöbb munkahelyen ma már folyamatosan használják az infokommunikációs technológiákat, s a távmunka végzése sem feltétlenül munkaviszonyban, sőt, Magyarországon az európai átlagnál nagyobb arányban önfoglalkoztatóként történik.

A távmunka fogalma ezért is értelmezhető többféle módon. Magyarországon a jogi szabályozás - egyedülálló módon – már a Munka Törvénykönyvének (Mt.) 2004. évi módosításával rendezetté vált (2004. évi XXVIII. törvény, X/A fejezet), ennek alapjául az Európai Távmunka megállapodás (2002. július) szolgált.

A szabályozás azonban csak a munkaviszonyban végzett távmunkára terjed ki, és feltételezi a munkáltató, illetve a dolgozó közötti szerződés megkötését; értelemszerűen nem szól az itthon igencsak elterjedt, megbízási szerződéssel (önfoglalkoztatással) történő munkavégzésről, amelyhez ma a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alapul venni. A Kopint-Datorgnak a Fehér Könyvet készítő munkacsoportja szerint ezért helyesebb, ha távmunkának tekintünk minden olyan, a munkaadó működési körébe tartozó rendszeres tevékenységet, amit a munkavállaló a munkát adó féltől távol eső helyen, infokommunikációs eszközök igénybevételével végez, s a munkavégzés eredményét elektronikus eszközökkel továbbítja.

Ily módon a távmunka körébe sorolható az otthoni, a mobil és az önfoglalkoztatók által végzett távmunka csakúgy, mint a távmunkaközpontokban (telecenter, teleház, back-office stb.) végzett tevékenység, továbbá a határokon átnyúló, projektalapú együttműködés (ily módon akár virtuális szervezetek/hálózatok is létrehozhatók).

 

A közszférában még nem tipikus

A közszférában még nem terjedt el széles körben az atipikus foglalkoztatás – válaszolta lapunk kérdésére Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke. Ennek fő oka, hogy eddig nem is nagyon szorgalmazták: a közigazgatásban ugyanis még ma is elsősorban a határozatlan idejű, teljes munkaidejű foglalkoztatást preferálják, a jogszabályok is ezt támogatják. A távmunka az utóbbi időben megjelent már (például a Központi Statisztikai Hivatalnál), s a közigazgatásban is egyre gyakoribb e forma, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás, részint azok körében, akik közel vannak a nyugdíjaztatáshoz, részint pedig az elektronikus (e-)közigazgatás kapcsán. Várható, hogy a táv- és a részmunka a közeljövőben az egészségügyi és a kulturális ágazatban is nagyobb szerephez jut.

Munkavállalói körökben úgy vélik, hogy vannak még olyan joghézagok a szabályozásban, amelyeket mielőbb rendezni kell (a munkavállaló védelme, nyugdíjazás stb.), a jelenlegi jogszabályokat tehát mindenképpen indokolt lenne kiegészíteni, illetve összhangba hozni a közszolgálati törvényekkel. A szövetség tagszervezetei eddig nem találkoztak tömeges panaszokkal, jogsértésekkel, de a szabályozás finomítására szükség lenne, mivel várható, hogy e foglalkoztatási formák egyre gyakoribbá válnak.

Mobil és rugalmas

A tanulmánykötet szerzői szerint egyelőre a távmunkától nem várható a foglalkoztatottság számottevő bővülése, inkább a meglévő álláshelyek megőrzése, ha a vállalkozás a távmunkát – versenyképessége érdekében – stratégiájába illeszti. Ennek azonban ára van, mert – miközben csökkenthetők az irodai álláshelyek fenntartásával kapcsolatos költségek - lehet, hogy átmenetileg ennél többet kell költeni az igényesebb IKT használatára, az új menedzsmentmódszerek (munkaszervezés, feladatmeghatározás, ellenőrzés) kialakítására, a speciális képzésre-továbbképzésre, illetve a magasan képzett távmunkások megtartására. Az ugyanis hasznos, hogy ily módon magasan kvalifikált szakemberek is bevonhatók a munkába, félő viszont, hogy ők bármilyen más megkeresésre is nyitottak.

Nincs még kialakult gyakorlata annak, miként lehetne a távmunkavállalót az anyacéghez kötni; sok helyütt nem is tekintik őket a kollektíva tagjának, karrierlehetőséget sem kínálnak számukra, afféle kisegítő személyzetnek tekintik őket. A távmunka önmagában is kétarcú: részben a legkvalifikáltabbakat vonzza, részben pedig a rutinmunkák elvégzésére szerveződik. Bihary Pál szerint forradalmi változás előtt állunk: öt éven belül a szellemi, illetve az irodai munka nagy része átkerül távmunkába. Ilyenek a vezetői, tanácsadói tevékenységek, a hagyományos irodai munkák (gondoljunk az e-közigazgatásra, az adatállomány digitalizálására), az informatikusok, az értékesítési és ügyfélszolgálatok (kereskedő, ügynök, mobil üzletkötő), a fordítás, tervezés, programozás, távoktatás, könyvelés, adatbázis-kezelés, back-office, help-desk, call center, a különféle szellemi szabadfoglalkozások.

A munkavállalók számára sok előnyt kínál e forma, ám vannak hátrányai. Az előnyök között elég csak arra utalni, hogy megszűnik az utazással, a kötött munkaidővel kapcsolatos kényszer, a direkt utasítás helyett nagyobb az önálló munkavégzés lehetősége, mindenki a saját élethelyzete szerint oszthatja be a munkaidejét. Ez jó lehet a kismamáknak, az idős/beteg hozzátartozójukat ápolóknak, az idősebb, ám a munkaerőpiacon már elhelyezkedni nehezen tudó, illetve a hátrányos helyzetű térségekben élő, avagy megváltozott munkaképességű, de megfelelő képzettségű munkavállalóknak.

Hátrányként viszont ott van a munkahelyi kollektívák gyengülése, a lazább kapcsolattartás, az információhiány, esetenként a tisztázatlan munkajogi háttér, a szakmai előmenetel bizonytalansága, ennek következtében a motivációvesztés, az elszigeteltség érzete, teljesítménykényszer esetében pedig a túlterheltség, az önkizsákmányolás. Azt sem sikerül minden esetben tisztázni, vajon az információs technológia költségeit ki viselje; meglévő otthoni infrastruktúra esetén a munkaadó ennek terheit hajlamos a munkavállalóra hárítani.

Európai trendek

Ami az európai tendenciákat illeti, a távmunka elterjedtsége bizonyos földrajzi sajátosságokat is mutat. Míg az Unió átlagában 15 százalék körül van, a skandináv országokban meghaladja a 20 százalékot (az USA-ban 30-40 millió fő körül van a távmunkások száma), addig a mediterrán országokban az arány jóval alacsonyabb.

Magyarország valahol középen fog elhelyezkedni (ma 4,5 százalékon áll) – teszi hozzá Bihary Pál. Ez attól is függ, hogy a munkaadók mennyire ismerik fel a távmunka hasznosságát, miként válik általánossá az internet gyors és biztonságos elterjedése (jegyezzük meg: a "kritikus tömeget" mára már elérte), miként alakulnak a foglalkoztatási viszonyok. Ennek jogszabályain még van mit finomítani, vélték a fórumokon részt vevő szakemberek. Rugalmasság és biztonság – e kettőt kellene ötvözni annak érdekében, hogy mindkét fél tartósan jól járjon.

A társadalmi vita során az a nézet alakult ki, hogy az államnak a következő időszakban már nem annyira a munkáltatókat kell támogatnia (ők üzleti alapon úgyis látják, hogy ez számukra költségmegtakarítással, a versenyképesség növekedésével jár-e vagy sem), hanem inkább a hátrányos helyzetű térségeket és munkavállalókat. Mégpedig megfelelő infrastruktúra telepítésével, illetve képzéssel, továbbképzéssel (felnőttképzés, e-learning, szakanyagok, információ, tanácsadás), ily módon azok is visszakerülhetnek a munkaerőpiacra, akiknek eddig lakóhelyük, családi vagy egészségi állapotuk, életkoruk miatt erre kevés az esélyük.

Teljes és részmunkaidős foglalkoztatás

Időszak

 

Teljes munkaidős

Részmunkaidős

Együtt ezer fő

Részmunkaidősök aránya

2005. év

együtt

2569,2

217,3

2786,5

7,8%

ebből: versenyszféra

1770,3

152,8

1923,1

7,9%

2004. év

együtt

2581,3

208,3

2789,6

7,5%

ebből: versenyszféra

1774,6

144,4

1919,0

7,5%

2003. év

együtt

2562,8

190,0

2752,8

6,9%

ebből: versenyszféra

1751,1

133,5

1884,6

7,1%

2002. év

együtt

2549,5

176,6

2726,1

6,5%

ebből: versenyszféra

1753,4

126,3

1879,7

6,7%

Forrás: KSH

Részmunkában – ahol lehet

A munkaerőpiac feszültségei Európában hamarabb életre hívták az atipikus foglalkoztatási formákat, mint mifelénk, ahol "igazi" munkavégzésnek még mindig a határozatlan idejű szerződéssel körülbástyázott, napi 8 órás, telephelyhez kötött foglalkoztatás számít.

A részmunkaidős foglalkoztatás tekintetében Magyarország nem jár az élen – tájékoztatott Somodi Istvánné, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási főosztályának vezetője. Az Európai Unió átlagában ez eléri a foglalkoztatottak 18 százalékát (Hollandiában 44, Görögországban csupán 5), míg nálunk átlagban 4,4 százalék, ezen belül a férfiaknál 3, a nőknél 6 százalék körül van (Hollandiában ez az arány 72 százalék!).

A hazai szerény népszerűség egyik oka, hogy Magyarországon a mai bérszínvonal mellett két keresőre van szükség a család eltartásához, másrészt a munkaadót csaknem ugyanolyan költségek terhelik (utazás, munkahelyi körülmények megteremtése, egészségügyi hozzájárulás stb.), mint teljes munkaidejű foglalkoztatás esetében, költségelemenként ebben nincs kedvezmény. Ugyanakkor a munkavállaló számára előnyös lehet meghatározott élethelyzetek kezelésére (kisgyermek, beteg hozzátartozó ápolása, nyugdíj előtti évek, munkanélküliség).

A munkáltató a szezonális vagy idénymunkák esetén részesíti előnyben a részmunkaidős foglalkoztatást, e tekintetben kiemelkedő szerepe van a kereskedelemnek és a vendéglátásnak (itt az arány 10 százalék felett van), illetve a textil- és bőrfeldolgozásnak (a varrodáknál például 16 százalék).

Speciális támogatás

A kormány speciális támogatási formákat tart fenn, ezek közül kiemelkedik az a program, amely a munkaügyi központoknál igényelhető, s amely a bérjárulékok 75 százalékát és az utazásiköltség-térítést átvállalja a legalább 3 hónapja állást keresők, a 14 évesnél fiatalabb gyermeket nevelők, illetve közeli hozzátartozót ápolók esetében.

A kormányprogram része a Prémiumévek program, amely a méltányos nyugalomba vonulást szolgálja, s amely 5 évvel a korhatár elérése előtt lehetővé teszi, hogy a dolgozó – heti 12 órás munkavégzés fejében – havi illetményének akár 70 százalékát is megkaphassa, ráadásul (és ez a mostani elbocsátások közepette is figyelemre méltó) a közigazgatásban a központi költségvetés megtéríti a munkaadó ezzel kapcsolatos költségeit. Ez a program egyelőre ez év decemberéig érvényes, de szeretnék meghosszabbítani 2008 végéig.

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) szövetségi titkára, Komoróczki István megerősítette: szövetségüknél az egyedül alkalmazott atipikus forma a részmunkaidő, főleg ott, ahol az adott pozícióhoz tartozó feladatok ellátása nem tölti ki a nyolc órát. Emellett a magas munkanélküliséggel küszködő régiókban hatékony módszerként alkalmazzák ezt a megoldást.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke, Antalffy Gábor szerint a Munka Törvénykönyve még ma is inkább nagy szervezeteket, teljes munkaidőt feltételez. A kis- és közepes vállalkozások számára kedvező változtatásokra voltak már javaslatok, de ezek rendre elbuktak. Az Európai Unióban, a kereskedelemben és a vendéglátásban szokásos gyakorlat például az osztott munkaidő (déli órák, este), nálunk viszont elvárás a folyamatos működés, ami már két teljes műszakot igényel. A részmunkaidős foglalkoztatás a minimálbér előző ciklusbeli emelése után ugrott meg 26-28 százalékkal, a nagy kereskedelmi üzletláncok miatt ugyanis sok helyütt nyújtott nyitvatartásra van szükség. A július 1-jétől (majd jövő januártól újra) megemelt minimálbér miatt – a szövetség kérdőíves felmérése szerint - elbocsátások várhatók, vagy – családi vállalkozásoknál – a családtagok még erőteljesebb önkizsákmányolása.

Hiányzó információk

Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) nemzetközi igazgatója, Solti Gábor szerint szezonális munkavégzés esetén is előfordul, hogy nincs napi 8 órai munka, csak heti 20 órás munkavégzésre van lehetőség, de ennek jogszabályi feltételeit – az érdekképviseletek bevonásával - célszerű lenne finomítani, ha komolyan vesszük a fekete/szürke gazdaság kifehérítését, továbbá több információt kellene kapniuk a mikrovállalkozásoknak az atipikus foglalkoztatás előnyeiről.

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke, Vadász György elmondta: 1998-ig erős volt a bedolgozás és a részfoglalkoztatás, most inkább az idényjellegű foglalkoztatás erősödik a tagvállalatok körében. A részmunkaidő és a bedolgozás a könnyűiparra, a vas-, fém- és műanyagiparra volt jellemző, ám a kínai áruk dömpingje ezt is lehetetlenné tette, csakúgy, mint a bérmunkát.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc úgy véli: a részmunkaidős foglalkoztatás – főleg a magas munkanélküliséggel küzdő térségekben – mindkét félnek megérné, ám gondot okoz, hogy így a munkavállaló számára rövidül a jogszerző idő, a munkaadót pedig csaknem akkora járulékok terhelik, mint főmunkaidős foglalkoztatás esetén. A főtitkár szerint szerencsés lenne, ha a fix járulékok a munkaidő hosszához igazodnának, sőt, járulékkedvezményt is elképzelhetőnek tartana e foglalkoztatási forma ösztönzésére.

Önfoglalkoztatók segítése

Az atipikus foglalkoztatási formáknál több esetben összemosódnak a kategóriák, a távmunkások egy része például önfoglalkoztató vagy határozott időben (megbízási szerződéssel) dolgozik.

A kormányzat az önfoglalkoztatást is támogatja – mondta Somodi Istvánné főosztályvezető. Ennek feltétele, hogy az illető legalább 3 hónapja álláskeresőnek minősüljön, 20 százalékos önrészt vállaljon. További kritérium, hogy legalább 3 évig gondoskodik saját foglalkoztatásáról. Ilyen esetben maximum 3 millió forintnyi tőkejuttatás adható (pályázni a munkaügyi központoknál lehet), de ez kamat nélkül visszafizetendő, s halasztott részletfizetésre is van lehetőség.

Solti Gábor, az IPOSZ igazgatója mindezt nem tartja elégségesnek. Szerinte ma Magyarországon rendkívül magas az önfoglalkoztatók aránya, ők lehetnének a jövő munkaadói, ha - az uniós gyakorlathoz hasonlóan – ehhez megfelelő támogatást kapnának. Antalffy Gábor, a KISOSZ ügyvezető elnöke utalt rá: az Unióban erre külön programok vannak, egyszerűsítik az adminisztrációt, kiemelik az általános munkajogi szabályok alól, tőkét juttatnak számukra.

Magyarországon ma a kisvállalkozók 60 százaléka alkalmazott nélkül működik, többségük 40-60 év közötti. Ők nehezebben alkalmazkodnak, s a kormánynak ezt figyelembe kellene vennie, jobban kellene őket segítenie, például azzal, hogy az általános szabályok alól kivételt adna, egyszerűsítve az adminisztrációt. Vadász György, az OKISZ ügyvezető társelnöke ugyanígy vélekedik, hozzátéve: tagságuk körében nagyon elterjedt (ezer tagból 400) az önfoglalkoztatás, ám a piac ereje ehhez még kevés, az államnak kellene ösztönöznie, ha komolyan veszi a növekedés és a foglalkoztatás bővítésének szándékát.

Kölcsönbe – alkalmilag

A munkaerő-kölcsönzés mint atipikus foglalkoztatási forma ugyancsak egyre elterjedtebb Magyarországon is (lásd: A Munkaadó Lapja, 2006. 6. szám, 27. oldal), és Somodi Istvánné véleménye szerint törvényben is rendezett módon működik (az Mt. 2001. július 1-jétől érvényes módosítása alapján).

E hárompólusú jogviszonyt korábban nálunk kirendelésnek nevezték. Az Unióban eltérő a gyakorlat: van, ahol ösztönzik, van, ahol korlátozzák (Belgiumban például csak néhány területen, általában állami feladatok ellátására engedélyezik, szigorú felügyelet mellett). Valójában mindkét fél számára lehet előnyös: a munkaadó mentesül az adminisztrációs kötelezettségek alól, a munkavállaló pedig – főleg, ha hosszabb ideje nem talált tartós munkát – határozatlan vagy hosszabb határozott idejű szerződéshez juthat. A törvény garanciákat nyújt a munkavállalók e viszonylag szűk köre számára, akik száma 2005-ben 117 ezer – közülük mintegy 100 ezer fizikai dolgozó – volt.

Akik még ennél is nehezebb helyzetben vannak, próbálkozhatnak az alkalmi munkavállalással. Ahhoz, hogy ellátáshoz jussanak, bármely munkaügyi kirendeltségen ki kell váltaniuk az alkalmi munkavállalói könyvet, amelybe az alkalmi munkaadó – kedvezményes köztehervállalással – ragaszthatja be a munkavégzést igazoló bélyeget. E foglalkoztatási forma legfőbb előnye a rugalmasság; alkalmazásáról külön törvény rendelkezik – mondta Somodi Istvánné. A munkavállalónak előny, hogy az alkalmazás jogszerző (e napokkal a munkanélküli-ellátás is meghosszabbodik), a munkaadóra pedig minimális adminisztrációt ró.

E forma népszerűségét jelzi, hogy 2006 közepéig 184 ezren váltották ki a könyvecskét, a közteherjegyek értéke tavaly év végéig megközelítette a 1,5 milliárd forintot, ez év közepéig pedig meghaladta a 900 milliót.

Az érintett munkaadói szervezetek további könnyítést is el tudnának képzelni. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára úgy gondolja: a közteherjegyet rugalmasabbá lehetne tenni, ha a leendő munkavállaló is kiválthatná és "házalhatna" vele. Lehetővé kellene tenni, hogy az alkalmi munkavállalás akár állandóvá is válhassék, vagy legalább az óraszámmegkötést kellene megengedőbben alkalmazni, főleg a mezőgazdaságban.

 

Részmunkaidős adatok

Időszak

Összesen ezer fő

Részmunkaidősök

Részmunkaidős/összes foglalkoztatott

Fogl. ezer fő

Részm. ezer fő

Fogl. száma

Nők aránya %

Fogl. száma

Nők aránya %

Összesen %

Férfi %

nő %

férfi

férfi

2005. év

3901,5

45,8

160,0

64,8

4,1

2,7

5,8

2114,6

1786,9

56,3

103,7

2004. év

3900,4

45,7

171,9

61,0

4,4

3,2

5,9

2117,9

1782,5

67,0

104,9

2003. év

3921,9

45,8

176,1

61,4

4,5

3,2

6,0

2125,7

1796,2

68,0

108,1

2005. IV. n.

3916,4

45,7

155,4

65,0

4,0

2,6

5,6

2126,6

1789,8

54,4

101,0

2005. III. n.

3927,6

45,7

161,8

65,1

4,1

2,6

5,9

2132,7

1794,9

56,5

105,3

2005. II. n.

3891,5

45,8

169,7

64,1

4,4

2,9

6,1

2109,2

1782,3

60,9

108,8

2005. I. n.

3846,6

45,9

143,8

66,1

3,7

2,3

5,4

2081,0

1765,6

48,7

95,1

2004. IV. n.

3909,2

45,7

175,2

60,6

4,5

3,3

5,9

2122,7

1786,5

69,0

106,2

2004. III. n.

3906,6

45,6

169,7

60,3

4,3

3,2

5,7

2125,2

1781,4

67,4

102,3

2004. II. n.

3894,1

45,6

171,4

61,0

4,4

3,2

5,9

2118,4

1775,7

66,8

104,6

2004. I. n.

3891,5

45,9

171,1

62,2

4,4

3,1

6,0

2105,3

1786,2

64,7

106,4

Forrás: KSH-MEF (önbevallás alapján)

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. szeptember 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem