A munkavállalási engedély megkérése
A munkavállalási engedélyt a külföldit foglalkoztatni kívánó belföldi munkáltatónak kell megkérnie a foglalkoztatás helye szerint, illetve – ha a foglalkoztatás helye több megye területére terjed ki – a foglalkoztató székhelye szerint illetékes munkaügyi központtól.
A foglalkoztatónak a kérelem benyújtását megelőzően a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan munkaerőigény-bejelentést kell tennie.
A kérelemhez csatolnia kell
- a külföldinek a tevékenység ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott szakképzettségét, valamint a foglalkoztató munkaerőigényében megjelöltek szerinti alkalmasságát igazoló okiratok hiteles másolatát;
- a munkaköri egészségügyi alkalmasságának igazolását (amennyiben az okiratokat idegen nyelven állították ki, azok hiteles magyar fordítását is);
- a foglalkoztatói jogosultságot igazoló okirat hiteles másolatát (működési formától függően pl.: cégbírósági vagy bírósági végzés, cégkivonat, egyéni vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány stb.);
- a munkaerő-piaci szempontok vizsgálata nélküli engedélykiadásra jogosító feltételek meglétét igazoló adatokat, okiratokat, illetve a kérelemben előadottak igazolását szolgáló iratokat.
A munkaügyi központ a kérelmét 30 napon belül elbírálja, és döntéséről értesíti a foglalkoztatót.
Ha engedélymentes foglalkoztatásról van szó, az engedélymentesség igazolását a foglalkoztató mellett a foglalkoztatott is kérelmezheti. Az igazolás iránti kérelmet a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központ bírálja el.
Idegenrendészeti szabályok
Tartózkodási vízum
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény szerint a külföldi az engedélyhez kötött munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatása céljából csak tartózkodási vízummal utazhat be. A tartózkodási vízumot csak akkor adja ki az idegenrendészeti hatóság, ha a külföldi munkavégzését az illetékes munkaügyi hatóság már engedélyezte.
A tartózkodási vízum egyszeri vagy többszöri beutazásra és 90 napot meghaladó, de legfeljebb egy év időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosít. Az ún. szezonális munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízum 12 hónapon belül legfeljebb 6 hónapos tartózkodásra jogosít.
Hivatalos célú vízum
Azok, akik mentesek a munkavállalási engedély beszerzése alól, munkavállalási vízum helyett hivatalos célú vízum alapján utazhatnak be.
Hivatalos célból kiállítható a vízum egyebek mellett a nemzetközi szerződés, illetve kulturális, oktatási, tudományos és egyéb rögzített célú nemzetközi együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos célból beutazó személyek, továbbá a nemzetközi szerződés alapján Magyarországon működő tudományos, kulturális intézmények személyzete, illetve ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyek részére. Például a Magyar Köztársaság és más állam között létrejött megállapodás hatálya alá tartozó tevékenységet végző kutatók a Magyar Tudományos Akadémia által kiállított igazolás felmutatása alapján mentesülnek a munkavállalási engedély beszerzése és a munkavállalási vízum kérése alól.
EGT-állampolgárok
Az EGT-állampolgár vízum nélkül, érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazhat be, és 90 napot meghaladó tartózkodása is vízummentes (ekkor tartózkodási engedély kiadására van szükség), emellett letelepedési joga is van. Az EGT-állampolgár munkavállalónak, egyéni vállalkozónak, illetőleg önfoglalkoztatónak az a családtagja, aki harmadik ország állampolgára, szintén jogosult tartózkodásra.
Tartózkodási engedély
A tartózkodási engedély iránti kérelmet legkésőbb 15 nappal a vízummentesség lejárta előtt be kell nyújtani. Ha az EGT-állampolgár eleve munkavállalási, kutatási, jövedelemszerzési stb. céllal érkezik, akkor a beutazáskor kérelmeznie kell – pl. kutatók esetében – a hivatalos célú tartózkodási engedélyt, amelyet akár 90 napnál rövidebb időre is kiállítanak részére.
A tartózkodási engedély érvényességi ideje általában 5 év, amely meghosszabbítható. Határozott idejű munkavégzés vagy más jövedelemszerző tevékenység gyakorlására irányuló tartózkodás esetén a tartózkodási engedély érvényessége a munkavégzés, illetőleg a tevékenység gyakorlásának időtartamára korlátozható. Ez a rendelkezés a határozott idejű munkavégzés esetén akkor alkalmazható, ha a munkavégzés időtartama a tizenkét hónapot nem haladja meg. Azon EGT-tagállamok állampolgárai esetén, amelyekkel szemben Magyarország viszonosságot alkalmaz, a tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességi idejére, illetve a foglakoztatás időtartamára tekintettel korlátozható.
A harmadik ország állampolgárának minősülő családtag tartózkodási engedélyének érvényességi ideje megegyezik annak az EGT-állampolgár tartózkodási engedélyének érvényességi idejével, akinek jogán a családtag a tartózkodási engedélyt kapta. Ha az EGT-állampolgár meghalt, a családtag tartózkodási engedélyének érvényessége két év.
A tartózkodási engedély iránti kérelemhez a kérelmezőnek rendelkeznie kell érvényes útlevéllel, és az adatlap kitöltésén túl csatolni kell: a szükséges igazolásokat (pl. MTA igazolását), vagy a munkavállalási engedélyt, munkaszerződést, bérleti szerződést, tulajdoni lapot, szállásbejelentő lapot, az egészségbiztosítást igazoló okiratot. A nem EGT-országból érkezőknek emellett hatósági (ÁNTSZ által kiadott) orvosi igazolást, kereseti igazolást, adóigazolást kell bemutatniuk.
A foglalkoztató kötelezettségei
A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény szerint a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi rendelkezik érvényes, munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel.
A foglalkoztató a külföldi munkavállalási engedélyhez kötött magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint a foglalkoztatás engedély érvényességi idején belüli megszűnését 5 napon belül köteles bejelenteni az illetékes megyei munkaügyi központnak, 3 munkanapon belül pedig az idegenrendészeti hatóságnak. A bejelentésnek tartalmaznia kell a külföldi adatait, a foglalkoztatás kezdő és befejező időpontját, a külföldi által ellátott munkakör megjelölését, valamint az engedély számát.
Engedélymentes foglalkoztatás esetén a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésének bejelentése a foglalkoztatott külföldi állampolgárt terheli, az igazolást kiállító munkaügyi központ felé.
A külföldi foglalkoztatásának meghiúsulása, valamint megszűnése esetén a munkaügyi központ az engedélyt visszavonja.
A foglalkoztató az engedélyt köteles a foglalkoztatás időtartama alatt, valamint annak megszűnését követően 3 évig megőrizni, és a hatósági ellenőrzést végző szervnek felmutatni.
Ellenőrzés
A külföldiek magyarországi foglalkoztatását az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és megyei felügyelőségei ellenőrzik.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (Met.) szerint a munkaügyi ellenőrzés kiterjed a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések, illetőleg a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek megtartásának ellenőrzésére.
Engedély nélküli foglalkoztatásnak minősül, ha
- a foglalkoztató nem kért, illetve nem kapott munkavállalási engedélyt;
- a külföldi tevékenységét nem az engedélyben megjelölt foglalkoztatónál végzi,
- a foglalkoztató a külföldit nem az engedélyben megjelölt munkahelyen, illetve munkakörben foglalkoztatja.
Ezen túlmenően a felügyelőségek vizsgálják a munkavégzés tartalmát is, hogy az megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ellenőrzik pl.
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok tartalmi és formai kellékeit,
- a munkáltató nyilvántartási kötelességeit,
- az egyenlő bánásmód követelményének megtartását,
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok betartását,
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések megtartását,
- a jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések betartását,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának rendjét,
- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések betartását,
- a teljesítménykövetelmény megállapítására lefolytatandó előzetes foglalkoztatói eljárás megtörténtét stb.
Szankciók
Az ellenőrzés jogkövetkezményeit több jogszabály is megállapítja. Ezek enyhébb fokozatai a következők: az engedély visszavonása; figyelemfelhívás; kötelezés a szabálytalanság megszüntetésére; a további foglalkoztatás megtiltása.
Pénzbüntetéssel járó szankciók
Büntetés fizetése
A munkaügyi felügyelő kötelezi a foglalkoztatót, hogy fizesse be a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészébe az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér – alapesetben - kétszeresének, de legalább a minimálbér ötszörösének megfelelő összeget.
Ha három éven belül ismételten előfordul ilyen jogsértés, a munkabér ötszörösét, de legalább a minimálbér tízszeresét kell befizetnie. A befizetési kötelezettség a munkaadót az engedély nélkül foglalkoztatott személyenként és annyiszor terheli, ahányszor az engedély nélküli foglalkoztatást megállapítják.
Munkaügyi bírság
A munkaügyi felügyelő munkaügyi bírságot szabhat ki. Ennek mértéke 2006. január 1-jétől 20 millió forint lehet (legsúlyosabb esetben, ismételt, több munkavállalót érintő jogsértés esetén).
Szabálysértési eljárás
A munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást folytathat le. Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet több szabálysértési tényállást is ismer a külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatosan.
A "munkaviszony létesítésére, megszüntetésére és a munkabérre vonatkozó rendelkezések megszegése" nevű tényállás szerint az a munkáltató, aki a munkaviszonnyal összefüggő bejelentési és nyilvántartási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket megsérti, 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A "külföldi illegális foglalkoztatásának elősegítése" tényállás szerint aki – tehát nem csupán a foglalkoztató – közreműködik abban, hogy külföldit a külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések megszegésével foglalkoztassanak, e foglalkoztatáshoz feltételeket biztosít, vagy ehhez anyagi eszközt bocsát rendelkezésre, szintén 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Kötelezés a szabályok betartására
Fekete- vagy szürke- (szerződéskötés nélküli vagy színlelt szerződéssel történő) foglalkoztatás esetén a munkaügyi felügyelő megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására.
Közterhek megfizetése
Az elmulasztott társadalombiztosításijárulék-, illetve adófizetési kötelezettségeket teljesíteni kell, esetenként az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott további szankciókkal (pl. bírság) súlyosbítva.
Közrendvédelmi bírság
Az idegenrendészeti szabályok értelmében, ha a foglalkoztató nem ellenőrizte, hogy a külföldi rendelkezik-e érvényes, munkavállalás céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy érvényes tartózkodási engedéllyel, a területi idegenrendészeti hatóság őt foglalkoztatottanként 500 000 forintig terjedő közrendvédelmi bírsággal sújthatja.
Kiutasítás
Ha vízum hiányában a külföldi kiutasítására kerül sor, ennek költségeit a kiutasított vagy – anyagi fedezet hiányában – a meghívó viseli. Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert sem a kiutasított, sem a meghívó nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítást elrendelő hatóság megelőlegezi. Ha a külföldi tartózkodása jogellenes, és foglalkoztatását nem engedélyezték, a megelőlegezett kiutaztatási költséget a foglalkoztató köteles megtéríteni.
