×

Elektronikus ügyintézés

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 17.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 101. számában (2006. július 17.)
A kis- és középvállalkozások (kkv) sem infrastrukturálisan, sem a munkamenet szempontjából nem készültek fel arra, hogy elektronikusan intézzék ügyeiket. Jóllehet, az adóbevallás benyújtása, a közigazgatási ügyek intézése, sőt, az üzleti partnerekkel való kapcsolattartás is lényegesen egyszerűbb lenne a világháló segítségével, ez azonban fejlesztéseket és képzéseket igényelne a nemritkán likviditási gondokkal küszködő cégektől.

Hamarosan a kis- és középvállalkozásoknak is át kell térniük az elektronikus ügyintézésre: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) jövő év januárjáról már nemcsak a nagyvállalkozásoktól várja interneten a bevallásokat, hanem valamennyi társaságot erre kötelezi. (Lásd a 20-23. oldalon levő Bevallás – reform cikkünket.) Egyelőre azonban nem világos, hogy a munkáltatók miként fognak áttérni a vitathatatlanul egyszerűbb és kényelmesebb módszerre, amelynek ráadásul az is előnye, hogy gyorsabb és gördülékenyebb kapcsolattartást tesz lehetővé az ügyfél és a hatóságok között.

Hiányzó infrastruktúra

Kétségtelenül előremutató az elektronikus ügyintézés elterjesztése, azonban számos nehézséggel kell szembenézni – hívta fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Vámos György szerint a cégek jó része nem rendelkezik saját internetkapcsolattal, illetve ha a kis üzletekben van is számítógép – és bizonyos feladatok ellátására használják is -, ám számos vállalkozás nem igényelte az internetszolgáltatást.

A kötelező adatszolgáltatások azonban nem is feltétlenül kívánják meg a saját előfizetést. Ha az érintettek megbíznak egy könyvelőirodát ügyeik intézésével, az adóhivatali kötelezettségekről már nem kell gondoskodniuk, függetlenül attól, hogy egyébként kommunikálnak-e a világhálón. Ennek ellenére szembe kell nézni azzal, hogy az elektronikus ügyintézés elterjedésében gondot okozhat az infrastruktúra hiánya. Az ideális az lenne, ha fejlettebbé válna a számítógépes kultúra Magyarországon, s a cégek első teendőik között gondoskodnának arról, hogy legyen számítógépük és elektronikus postafiókjuk, azaz e-mail címük. Ez ugyanis feltétele annak, hogy az elektronikus ügyintézés elterjedjen. Ez azonban még messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.

A másik oldalról nézve viszont éppen a kötelező átállások - mint amire az APEH esetében sor kerül – ösztönözhetik a kis- és középvállalkozásokat arra, hogy létrehozzák a szükséges infrastruktúrát.

A főtitkár szerint a cégek nem a hanyagság miatt, hanem helyzetükből adódóan mellőzik a technikai újításokat. Sokuk ugyanis egyik napról a másikra él. A kereskedők jelentős részének nem jut sem ideje, sem energiája arra, hogy a cég felszereltségét bővítse. Különösen akkor szorul ez háttérbe, ha a vállalkozás likviditási problémákkal küszködik, szűkös a forgóeszköze, s túlélése érdekében minden fillérre oda kell figyelnie. Ilyen körülmények között érthető, ha a lista végére szorul az internetes elérhetőség, s ennek hiányát csak akkor szeretnék orvosolni, ha a cég már stabil lábakon áll.

Látni kell azt is, hogy önmagában az internet miatt egyetlen vállalkozás sem szerelkezik fel számítógéppel, a világháló iránti igény csak akkor vetődik fel, amikor a munkáltatók már rendelkeznek komputerrel. Az ajánlatok böngészésére legtöbbjüknek nincs ideje, arra pedig, hogy korszerű vállalatirányítási rendszert telepítsenek rá, nincs pénzük. Vámos György mindazonáltal úgy látja, ez a jövő útja, s minden kkv-nak érdeke, hogy a lehető legszélesebb körben kommunikáljon. A számítógépes háttér nemcsak az üzleti partnerekkel történő kapcsolattartást gyorsítja, de megkönnyíti a cég nyilvántartását, az árukészlet vezetését, illetve a kereskedők esetében mindinkább teret hódít az elektronikus árubeszerzés is. A nagyobb cégeknél már bevett gyakorlat, hogy összekapcsolják rendszereiket, s számítógép előtt ülve rendelnek árut egymástól.

Elektronikus aláírás

A közigazgatási ügyek elektronikus intézésének kétféle módja lehetséges: az elektronikus aláírással történő változat és az ügyfélkapu igénybevétele. Előbbihez birtokolni kell egy tanúsítványt, amelyben az erre jogosult szolgáltatók egyike hitelesíti, hogy az aláírás valódi és megfelel a jogszabályi követelményeknek.

Magyarországon összesen négy társaságtól lehet ilyet beszerezni: a NetLock Kft.-től, a Mávinformatikától, a T-Com-tól s a Micrasec Kft.-től - tudtuk meg Bodolai Rómeótól, a XIII. kerületi önkormányzat csoportvezetőjétől. A tanúsítványnak kétféle változata létezik: a fokozott biztonságú aláírást alacsonyabb áron lehet regisztráltatni, ezt azonban nem használhatják a vállalkozások. Számukra kizárólag a minősített biztonságú aláírás igényelhető, amelyért nagyjából 30 ezer forintot kell fizetni évente.

A helyhatóságnál ennek birtoklásával a honlapról lehet indítani az elektronikus ügyintézést, de ennek más módja is létezik: gyakori, hogy e-mailben kell az elektronikus aláírást tartalmazó dokumentumot célba juttatni, majd ezt követően használhatja a szolgáltatást az ügyfél. Aki ilyen módon regisztrálta magát, többféle ügyet intézhet attól függően, hogy önkormányzat vagy más szerv szolgáltatásai közül szeretne-e válogatni. Többek között hozzá lehet férni például az Igazságügyi Minisztérium céginformációs adatbázisához is.

Bodolai Rómeó saját rendszerük működésével példázta az eljárás lényegét: az ügyfél először egy 26 karakteres érkeztetőszámot kap, később erre tud hivatkozni, majd az iktatást követően is kap egy számot. A rendszer gyengesége, hogy bár az ügyfél elektronikusan intéz mindent, a másik "oldalon" marad a papír alapú adminisztráció: az érkeztetést tehát manuálisan iktatják, s az ügykezelés valamennyi fázisa is papírhoz kötött. Mindennek oka, hogy a törvényalkotók egy kulcsfontosságú jogszabályt a mai napig nem módosítottak, nevezetesen: egy 1998-ban alkotott belügyminiszteri rendelet kötelezővé teszi, hogy valamennyi lépés papíron legyen nyilvántartva, ez pedig rendkívül nehézkessé teszi a működést.

Az ügyfélkapu előnye

Az ügyfélkapu esetében nincs szükség tanúsítványra, az ügyfélnek csupán egyetlen alkalommal kell regisztrálnia magát – ingyenesen. Ekkor az illető egy azonosítót és jelszót kap – később ezek segítségével intézheti ügyeit a www.magyarorszag.hu honlapon.

Az ügyfélkapu előnye az elektronikus aláírással szemben, hogy térítésmentes, illetve a vállalkozóknak nem kell felkeresniük a négy kijelölt cég valamelyikét. Hátránya viszont, hogy mivel nem társul hozzá aláírás, ezért korlátozottabban alkalmazható. Az elektronikus aláírás tágabb mozgásteret tesz lehetővé, hiszen már egyetlen bit megváltoztatása esetén is sérül a dokumentum, aki tehát ilyet mutat fel, arról kétséget kizáróan megállapítható, hogy eredeti-e, míg az ügyfélkapus regisztrációval történő ügyintézés a bíróság előtt is támadhatóbb lehet.

Hosszabb távon mindenképpen az elektronikus aláírásé a jövő, az ügyfélkapu viszont jó átmenet ehhez – magyarázta Bodolai Rómeó, aki szerint utóbbi kiváló lecke lehet mindenki számára ahhoz, hogy megismerkedjék az elektronikus ügyintézés mikéntjével. Egyelőre még meglehetősen kevés ügy intézhető ekképpen: a helyhatóságoknál a telephely ideiglenes vagy végleges bezárásának bejelentése, a telek- és építményadó bevallása vagy a bontás bejelentése jöhet szóba. Csupán az eljárási cselekmények kerülhetnek fel a listára, s egyelőre számos ügy azért nem intézhető elektronikusan, mert mellékletek csatolását feltételezi. Ez idővel változik majd, ám ehhez jogszabályokat, önkormányzati rendeleteket kell majd módosítani szerte az országban.

Pályázati források

A gazdasági versenyképességi operatív program 4-es fejezetében találhatók azok a pályázatok, amelyek révén az elektronikus kapcsolatok kiépítésére szolgáló pénzek elérhetők. Ezeken 4 és 8 millió forint közötti összeget kérhetnek és kaphatnak a vállalkozások. Mivel azonban minimálisan 50 százalék önrészt várnak el a pályázat kiírói, így azok juthatnak anyagi segítséghez, akik legalább 8 millió forintos fejlesztést terveznek – fejtette ki Antanyák Dóra, a Tenerum Kft. Pályázati Iroda tanácsadója. A szélesebb körű informatikai programok esetében pedig – az 50 százalékos önrészt figyelembe véve - legfeljebb 16 millió forintos beruházásokat segítenek uniós forrásból.

A támogatás minimális összege jelentősen behatárolja a pályázók körét; mindazok kiesnek a rostán, akik nem képesek a 4 millió forintos önrészt előteremteni. További nehézség, hogy – miként az uniós kasszából származó támogatások esetében általában – a nyertesek utófinanszírozással juthatnak hozzá a megítélt összeghez. A kis- és középvállalkozások büdzséjében tehát akkora összegnek kell lennie, amelyből ki tudják gazdálkodni az elektronikus fejlesztések ellenértékét. Mindez azt jelenti, hogy a likviditási nehézségekkel küszködő cégek jó része aligha számíthat e forrásokra.

Emellett megterhelő lehet a kkv-k számára az is, hogy garanciát kell nyújtaniuk az 5 millió feletti támogatási összeg esetén, s bár ennek több változatát is elfogadják, vannak cégek, amelyek nem rendelkeznek megfelelő ingatlannal, kezessel, és a bankgarancia feltételeinek sem felelnek meg. Hogy mely cégek képesek belevágni a fejlesztésbe, nem a munkáltató méretétől, a dolgozók számától, sokkal inkább a társaság tőkeerejétől függ, ám befolyásoló tényező lehet az is, hogy milyen kapcsolatban van az informatikai rendszer szállítójával – magyarázta a pályázati tanácsadó. Aki mégis bele tud vágni a minimálisan 8 millió forintos beruházásba, az ebből az összegből már biztosan érdemben előreléphet.

Olvasatlan e-mailek

Hasonlóan vélekedik Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke is, aki szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv gazdasági versenyképesség operatív programjának keretében meghirdetett pályázatok - legalábbis e téren – meglehetősen kétes sikerűek. Ugyanis főként a tőkeerős cégek tudnak pályázni, s így éppen a leginkább rászorulók maradnak ki. A minimális 8 millió forintos határ elképzelhetetlenül nagy összeg a folyamatosan likviditási gondokkal küszködő cégek számára. Speciális megoldásokra van tehát szükség – tette hozzá az alelnök.

Rendkívül megterhelő lesz a cégek számára, hogy 2007 januárjától elektronikusan kell intézni az adóügyeket – szögezte le Bihall Tamás. Tapasztalataik szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások nincsenek felkészülve erre. A szakképzés terén korábban bebizonyosodott: a vállalkozások kétharmadával az interneten keresztül nem lehet kommunikálni. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nincs kapcsolatuk a világhálóval, "csupán" azt, hogy nem érhetők el a segítségével. S ez talán még nehezebbé teszi a helyzetet, hiszen azt jelzi: nem elegendő a technikai eszközök megléte, rá is kell nevelni a cégeket a használatukra.

A tanulás terhét senki sem képes levenni a cégek válláról. Világosan látszik, hogy a minőségi termelés és szolgáltatás mellett ma már létfontosságú az innováció is.

A szlovákok, a lengyelek, a csehek, sőt, még a csatlakozás előtt álló románok is magasabb mutatószámokat produkálnak az internethasználat terén, mint mi. El kell érni, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakot felölelő II. Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmazzon erre vonatkozó forrásokat – mondta Bihall Tamás.

Az e-közigazgatás eddigi tapasztalatai sem adnak okot az optimizmusra: még az e téren sokkal felkészültebb nagyvállalati szektor is döcögősen lépett be az elektronikus adóbevallás rendszerébe, kétséges tehát, hogy erre miként kerül sor a több százezer kkv esetében.

A kis- és középvállalkozások vezetőinek és munkatársainak képzése nélkülözhetetlen az elektronikus csatornák használatára – szögezte le Bihall Tamás, hozzátéve: nem bonyolult és hosszadalmas tanfolyamokról van szó, hiszen az ismeretek viszonylag rövid és hatékony kurzusokon elsajátíthatók. Elegendő 80-120 óra arra, hogy a legfontosabb tudnivalókat megtanulják a vállalkozók.

A kamarai alelnök szerint szorít az idő, legfeljebb egy-két év áll a vállalkozások rendelkezésére. Vélhetően türelmi időt kell adni a cégeknek az e-közigazgatásra való átállásnál, ám ez sem lehet több fél évnél - mondta Bihall Tamás, aki szerint nyilvánvaló, hogy a legszűkebb keresztmetszet az adóhatósági kötelezettségek teljesítése lesz, s a legtöbb probléma az adóbevallások elektronikus továbbítása esetén merül majd fel. Idővel azonban megtanulják ezt a cégek, s a statisztikai adatszolgáltatás, az engedélyeztetés és egy sor más ügyintézés is elektronikus útra terelődik majd.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. július 17.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem