Az adózás rendjéről szóló törvény legutolsó módosítása két különböző, de egymástól nem független, reform jellegű szabályozást vezetett be. Az idén meghatározott adózói körnek, de a jövő évtől minden foglalkoztatónak kötelező elkészíteni havonta az egyéni járulékbevallást, amely a saját, adónemenként összesített kötelezettség mellett magánszemélyenként tartalmazza az adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséhez, illetőleg a társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges adatokat.
Miután az adatszolgáltatással egybefűzött adóbevallás a legtöbb adatot tartalmazó bevallás lett, magától értetődő volt, hogy kezelni, javítani, megőrizni csak akkor lehet, ha ezek elektronikus úton érkeznek az adóhivatalhoz. És ha már az adózó képes egy bevallást elektronikus úton feladni, semmi nem akadályozza abban, hogy minden bevallásával ezt tegye.
E két nagy horderejű változás nehézségeit – újszerűségük mellett – az idén az adja, hogy 2006-ban egyrészt átmeneti szabályokkal kell alkalmazni ezeket, másrészt minden adózónak fel kell készülnie a 2007-től kezdődő teljes körű bevezetésükre.
Egyéni járulékbevallás
A társadalombiztosítás pénzügyi helyzete, a befizetéseken alapuló ellátási rendszer várható kialakítása megkövetel egy, az egyéni kötelezettségek teljesítését jobban követő, átláthatóbb nyilvántartási rendszert. Az adózó összesített saját kötelezettségeit és a magánszemélyekre vonatkozó részletező adatokat tartalmazó bevallás összevonását az a régóta alkalmazott kötelezettség tette lehetővé, amely szerint a kifizetők, munkáltatók a magánszemélyeknek kifizetett jövedelmekről, a levont adóelőlegről, adóról az APEH-nak, míg a tb-ellátások megállapításához szükséges adatokról a nyugdíj-igazgatóságnak eddig is magánszemélyenként szolgáltattak adatokat. Az adózó saját kötelezettségétől elkülönült adatok a különböző közigazgatási szervekhez utólag, az adóévet követően érkeztek be.
Az új szabályok szerint a magánszemély adatai a munkáltató, kifizető adóbevallásának részét képezik, a tárgyévben aktuálisan havonta kerülnek be a rendszerbe, ezzel együtt pedig megszűnik az állami adóhatóságnak, illetve – 2007-től – a nyugdíj-igazgatási szerveknek benyújtandó év végi adatszolgáltatási kötelezettség.
Havi bevallásra kötelezettek
Főszabály szerint az egyéni járulékbevallást az adózónak havonta kell elkészítenie, és a következő hónap 12-éig kell beadnia. Ezzel a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok (szja, tb-járulék, egészségbiztosítási nyugdíj-biztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás, munkaadói, munkavállalói járulék) befizetési és bevallási határideje azonossá válik.
A bevallás elkészítésére nemcsak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kifizető és munkáltató kötelezett, hanem a Magyarországon bejegyzett egyház, a szakképző iskolai tanulót tanulószerződés alapján foglalkoztató adózó, a Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője, illetve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő (nem nyugdíjas) egyéni vállalkozó is.
Megfelelő felkészülési idő biztosítása érdekében az egyes, törvényben meghatározott adózói csoportok az első adó- és járulékbevallást más-más időpontban kötelesek benyújtani. Azok, akiket a törvény még ebben az évben nem kötelez a bevallás havi elkészítésére, 2006-ról összevont bevallást nyújtanak majd be, 2007-től azonban minden egyéni járulékbevallásra kötelezett adóalanynak havonta el kell készítenie a bevallást.
Évközi bevallásra kötelezettek
A nagy adóteljesítményű adózók már most megfelelő nyilvántartással, technikai felkészültséggel, számítástechnikai szakemberekkel rendelkeznek, ezért számukra már az idén sem okozhat gondot az egyéni járulékbevallás havi elkészítése és ennek, valamint egyéb más bevallásaiknak az elektronikus beadása.
Ilyenek a bevallásaikat eddig is elektronikusan beadó, az APEH kiemelt adózók adóügyeivel foglalkozó igazgatóságához tartozó adózók, valamint a 2005. december 31-ei állapot szerint kijelölt 10 ezer legnagyobb adózó. Rajtuk kívül évközi beadásra kötelezettek a költségvetési kapcsolataik tekintetében (ide nem értve az áfát, a társasági adót) a havi vagy negyedéves bevallásra kötelezettek, valamint az eddig felsorolt szempontoknak megfelelő, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók is. Az első adó- és járulékbevallást gyakorlatilag 2006. május 12-én kellett elkészíteniük.
Évközi bevallást választók
Az egyéni járulékbevallás 2006. évközi beadását bármely, egyébként éves bevallásra kötelezett adóalany választhatta, ha az erre irányuló szándékát az állami adóhatósághoz – legkésőbb április 30-áig – bejelentette. A bejelentésnél két dologra kellett figyelemmel lenni: egyrészt a bevallás havi elkészítését választani csak meghatalmazott útján lehetett, másrészt ezt a választást erre az évre már nem lehet visszavonni. A választó körnek az egyéni járulékbevallást május 12-étől havonta kell beadnia, ezzel együtt az egyéb bevallásokat is csak elektronikus úton lehet eljuttatni az APEH-hoz.
A bevallások teljesítési módja
Tekintettel arra, hogy az egyéni járulékbevallás elkészítését ütemezetten és év közben vezette be a törvény, idén az egyes adózói csoportoknak más-más nyomtatványt kell használniuk, és mivel az elektronikus bevallási kötelezettség a járulékbevalláshoz kötődik, ezért a bevallások elküldési módjára is változó szabályok vonatkoznak.
A havi adó- és járulékbevallás teljesítésére év közben kötelezettek
A nagy adóteljesítményű adózóknak 2006. április 30-át megelőzően a bevallást, adatszolgáltatást – a benyújtás módját illetően – a 2005. december 31-én hatályos, egyébként magára az adóalanyra vonatkozó szabályok szerint lehetett teljesíteni. Ha az adózó 2005. december 31-én elektronikus úton (chipkártyával) volt kötelezett a bevallását benyújtani, akkor 2006. április 30-áig is elektronikus utat kellett alkalmaznia, ha azonban tavaly papíralapon adhatta be a bevallásokat, akkor az év első négy hónapjában is így járhatott el.
2006. május 1-jét követően már valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikus úton kell teljesíteni, függetlenül attól, hogy az adóbevallás vagy adatszolgáltatás melyik időszakra vonatkozik, vagy korábban az adózó milyen módon nyújthatott be bevallást.
Átmeneti szabályok
Az egyéni járulékbevallás átmeneti szabályaként 2006 első negyedévéről összesített adatszolgáltatást kellett teljesíteni 2006. május 12-éig a 06081K, illetve – az egyéni vállalkozó saját járulékáról – a 06581K számú adatszolgáltatási nyomtatványon. Az első negyedév saját bevallási adatait a 06081-es nyomtatványon a havi bevallók a tárgyhónapot követő hó 20-áig, a negyedéves bevallók a negyedévet követő hó 20-áig nyújtották be.
Ugyancsak 2006. május 12-éig kellett beadni a 2006. április hónappal kapcsolatos – immár összevont – bevallást a 0608-as, illetve a 0658-as bevalláson.
Ezt követően minden hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel kapcsolatban a bevallást az adókról, járulékokról a 0608-as, illetve a 0658-as bevalláson.
A havi adó- és járulékbevallás teljesítését 2006-ban év közben önként választó adózók
2006. április 30-át megelőzően a bevallást, az adatszolgáltatást a 2005. december 31-én érvényes szabályok szerint teljesíthették ezek az adózók. Ha 2005. december 31-én papíron voltak jogosultak a bevallást benyújtani, akkor 2006. április 30-áig papíron, egyénként elektronikus úton teljesítették a bevallási kötelezettséget.
2006. május 1-jét követően valamennyi bevallást és adatszolgáltatást elektronikus úton kell benyújtani, függetlenül attól, hogy az milyen időszakra vonatkozik, vagy azt korábban hogyan teljesítették. 2006 első negyedévéről az összesített adatszolgáltatást elektronikusan, 2006. május 12-éig a 06081K, illetve az egyéni vállalkozónak saját járulékáról a 06581K számú adatszolgáltatáson kellett teljesíteni. Ugyancsak május 12-éig kellett az év első negyedévéről bevallást adni havi bontásban, elektronikusan a 06081, illetve a 06581-es számú bevalláson. Emellett április hónapról be kellett adni a 0608-as, illetve a 0658-as számú bevallást is. Ezt követően minden hónap 12-éig elektronikus úton kell teljesíteni a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel kapcsolatban a bevallást az adókról, járulékokról a 0608-as, illetve a 0658-as bevalláson.
Az elektronikus bevallásra 2007-től kötelezettek
A 2006. évről 2007. január 31-éig kell elektronikus úton havi bontásban a bevallást, valamint az összesített adatszolgáltatást elkészíteni a 06083-as bevalláson, illetve az egyéni vállalkozónak a 06583-as számú bevalláson a saját járulékáról. 2006-ban teljesítendő minden más bevallást (pl. áfabevallás), ideértve a 2005. évvel összefüggő, de 2006-ban teljesítendő bevallásokat (pl. társaságiadó-bevallás) is, a 2005. december 31-én hatályos, adózóra vonatkozó szabályok szerint kell benyújtani.
Eltérő szabályok vonatkoznak azokra az adózókra, amelyek (akik) 2005-ben a KAIG illetékességébe tartozó adóalanyok voltak, de 2006-ban már nem oda tartoznak. Esetükben a törvény úgy rendelkezik, hogy 2006-ban bevallási kötelezettségüket papír alapú nyomtatványon teljesíthetik, de 2005-ről az adatszolgáltatást csak elektronikusan nyújthatják be.
2007. január 1-jétől valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget elektronikusan kell teljesíteni, függetlenül attól, hogy az mely időszakra vonatkozik. E szabály alapján már elektronikus úton kell beadni például a 2006. decemberrel, illetőleg a IV. negyedévvel kapcsolatos áfabevallást is.
A tevékenységüket 2006-ban megkezdő adózók bevallásának teljesítési módja
A tevékenységét 2006-ban megkezdő adózó a havi adó- és járulékbevallást már 2006-ra akkor választhatta, ha a tevékenységét 2006. május 1. előtt megkezdte. Ha a tevékenységet az adózó 2006. április 30. után kezdi meg, vagy korábban kezdi, de nem választotta a havi adó- és járulékbevallás benyújtását, akkor a 2007-től kötelezettekre vonatkozó szabályokat kell figyelembe vennie.
Regisztráció az elektronikus bevalláshoz
Az elektronikus bevalláshoz vezető első lépés az okmányirodai regisztráció. Az okmányirodai regisztrációt annak a magánszemélynek kell elvégeznie, aki a bevallásokat el fogja küldeni az adóhatósághoz. Ez a személy lehet az adózó önmaga (egyéni vállalkozó esetén), lehet az adózó törvényes képviselője, továbbá valamennyi adózó tekintetében annak meghatalmazottja, megbízottja, például könyvelő, adótanácsadó stb.
Ügyfélkapu
A regisztráló magánszemélynek személyesen kell egy okmányirodában kezdeményeznie az eljárást, ahol személyazonosító okmányra, regisztrációs adatlap kitöltésére, valamint egy működő e-mail cím megadására van szükség. Az okmányirodában az adózó azonosítót kap papíron, az e-mail címre egyszer használatos titkos jelszót, amelyet az első belépés során ki kell cserélni egy legalább 8 karakteres, ezen belül legalább egy nagybetűt és egy számot tartalmazó jelszóra. Az aktiválás a www.magyarorszag.hu weboldalon történik. Az azonosító 5 évig érvényes.
A www.magyarorszag.hu portálon keresztül ideiglenes regisztráció kezdeményezhető, amely korlátozott szolgáltatások igénybevételére jogosít. Az adóbevallás teljesítéséhez a regisztrációt véglegesíteni kell bármely okmányirodában személyesen, az ideiglenes regisztrációt követő 30 napon belül. Időpontfoglalás az okmányirodába a www.magyarorszag.hu portálon, az "időpontfoglalás okmányirodába" link alatt. Az okmányirodák elérhetősége a www.nyilvantarto.hu honlapon, az "okmányirodák" menüben található.
Aki legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással rendelkezik, a www.magyarorszag.hu portálon keresztül regisztrálhat. Ekkor az okmányirodában személyesen nem kell megjelenni. A chipkártyával rendelkező adózók a kártya segítségével regisztráltathatják magukat, május 1-jétől már csak az ügyfélkapun keresztül tudnak ők is bevallást beadni.
Adóhatósági regisztráció
Az okmányirodai regisztrációt követően az APEH-nál is regisztrálni kell, azaz a 06180. számú "Bejelentés és regisztrációs adatlap" elnevezésű nyomtatványon az adózó képviselőjét, meghatalmazottját be kell jelenteni. A törvény a bejelentésre az okmányirodai regisztrációt követő 8 napot biztosítja. Azokat az adózókat, amelyek 2007-től kötelezettek elektronikus bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, az adóhatóság 2006 májusától folyamatosan szólítja fel a regisztrációs kötelezettség teljesítésére. (Az ügyfélkapu nyitását azért kellett a nyári időszakra ütemezni, mert az okmányirodák munkatársai ősszel az önkormányzati választásokkal lesznek elfoglalva.)
A regisztrációs kötelezettség teljesítettnek minősül akkor is, ha az adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselővel rendelkezik, és a képviselő a saját regisztrációját jelenti be. Ezt a bejelentést is a 06180. számú bejelentőlapon kell megtenni, mégpedig az adózótól kapott állandó meghatalmazás keltétől számított 8 napon belül.
Az újonnan alakult (átalakult) adózónak az adószám megszerzését követő 8 napon belül kell regisztrálnia az okmányirodánál, és erről a bejelentést a 06180. számú nyomtatványon további 8 napon belül kell megtennie az adóhatósághoz. Ha az újonnan alakuló adózó állandó meghatalmazással vagy megbízással rendelkező képviselője útján teljesíti adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, akkor az állandó meghatalmazott vagy megbízott köteles a megbízást követő 8 napon belül az adóhatósághoz bejelenteni a képviselt adózó nevét, elnevezését és adóazonosító számát, szintén a 06180. számú nyomtatványon.
Szankciók
Látható, hogy az adó- és járulékbevallással kapcsolatban két fontos adókötelezettség is keletkezik: egyrészt a bevallás törvény szerinti benyújtása, másrészt az okmányirodai, illetve adóhatósági regisztráció elvégzése és bejelentése. Mivel az új rendszer alapvetően változtat az adózók által eddig megszokott renden, ezért az egyéni járulékbevallás elmulasztásáért, hiányos, hibás elkészítéséért kiszabható szankciót – a bevallást év közben teljesítők esetében csak 2006. október 1-jétől – a bevallás benyújtására 2007-től kötelezettek esetében – csak 2007. július 1-jét követően lehet alkalmazni. A bevallással kapcsolatban elkövetett hibáért egyébként kiszabható mulasztási bírság mértékének legmagasabb összegét a bevallással érintett magánszemélyek számának és a bírság legmagasabb értékének (magánszemélynél, egyéni vállalkozónál 100 ezer, más adózónál 200 ezer forint) szorzataként kell megállapítani. A regisztrációs kötelezettség elmulasztását, késedelmes teljesítését az adóhatóság 500 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatja. A szankciót az adózóra vonatkozó határidő leteltét követően azonnal lehet alkalmazni.
Felelősségi szabályok
Az elektronikus bevallásokat nemcsak maga az adózó, hanem meghatalmazottja is benyújthatja. Ha az adózó az adóhatóság előtti képviselete ellátására az adóhatósághoz bejelentett állandó meghatalmazottal, megbízottal rendelkezik, a meghatalmazással, megbízással érintett adókötelezettségek teljesítésével összefüggésben a meghatalmazott, megbízott által elkövetett mulasztások, hibák, hiányosságok tekintetében a megállapított mulasztási bírság a képviselőt terheli. Amennyiben azonban a képviselő bizonyítja, hogy a bevallás teljesítése során felmerült hiba, hiányosság vagy mulasztás az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza, mentesül a mulasztási bírság alól.
Mentesülés a felelősség alól
A Pénzügyminisztérium és az APEH együttes tájékoztatót adott ki az elektronikusan teljesített bevallás és adatszolgáltatás tekintetében felmerülő hibákkal és mulasztásokkal kapcsolatos felelősség kérdéseiről.
Mulasztási bírság
A mulasztási bírságot főszabály szerint az adózó állandó, bejelentett meghatalmazottja, megbízottja terhére szabja ki az adóhatóság. Ugyanakkor a képviselő csak az általa elkövetett jogsértések miatt vonható felelősségre. Ebből következően – miután pl. a könyvviteli szolgáltatást végzők az adózó által átadott adatok, iratok, számlák, bizonylatok felhasználásával dolgoznak - nem felelnek és nem is felelhetnek a rossz adatok, illetőleg az adózó által elkövetett jogsértésekből eredő hiányosságok, hibák miatt. Így ha a képviselő egy adott adókötelezettséget az adózó által rendelkezésre bocsátott bizonylatok alapján teljesített, és utóbb az adóhatóság feltárja, hogy a bizonylatok nem valós gazdasági eseményekre vonatkoznak, vagy olyan hibában szenvednek, amelyért egyértelműen az adózó felel, illetőleg a képviselő úgy járt el, ahogyan az tőle elvárható, a szankciót nem a képviselővel, hanem a jogsértést elkövető adózóval szemben szabják ki.
A képviselő tehát csak a saját érdekkörében felmerült jogsértésért tehető felelőssé, aminek hiányát neki kell és lehet bizonyítania. A felelősség megítélése során az adóhatóságnak mindig az eset összes körülményét kell vizsgálnia, illetőleg azt, hogy "az adózó vagy intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el".
Hibás bevallás
Az adózás rendjéről szóló törvény meghatározza a hibás bevallás fogalmát. E szerint hibás az a bevallás, amelynél kijavításnak van helye, vagy a bevallás adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel. Ehhez képest a hiányos bevallás szűkebb fogalom, kizárólag valamely adat, tény feltüntetésének hiányát jelenti, amit az adóhatóság, valamint az adózó is feltárhat. A bevallási késedelem szintén olyan mulasztásnak minősül, ami alapesetben megalapozhatja a képviselő felelősségét. Amennyiben az adózó a bevalláshoz szükséges iratokat, adatokat nem bocsátja időben a meghatalmazott, megbízott rendelkezésére, kimentésnek, igazolási kérelemnek van helye, de nincs akadálya annak sem, hogy a meghatalmazott, megbízott "nullás" bevallást adjon be.
Késedelem üzemzavar miatt
Más a helyzet, ha üzemzavar, áramszünet és egyéb elháríthatatlan külső ok miatt áll be a késedelem. Ezekben az esetekben sem az adózó, sem pedig a képviselő felelőssége nem állapítható meg, az adóhatóság szankciót jogszerűen nem szabhat ki. (Az üzemzavar miatti igazolt kieséseket az APEH honlapján rendszeresen közzéteszi.)
Gyakorlati tanácsok
A felelősség alóli mentesüléshez olyan technikákat kell kialakítani a megbízóval, meghatalmazóval való kapcsolatban, amelyek segítségével a képviselő és a képviselt mulasztása egymástól jól elhatárolható. Pl. a képviselőnek átadott bizonylatokról, adatokról esetleg írásbeli átvételi elismervény készíthető, mellyel a képviselő a részére átadott és a bevallás alapjául felhasznált dokumentumok átadásának időpontját, valamint azt tudja bizonyítani, hogy a bevallás valóban a rendelkezésére bocsátott bizonylatokon, adatokon alapul. Természetesen, ha több ezer bizonylatról van szó, nyilvánvaló, hogy nem lehet tételes felsorolást készíteni róluk, de maga az átadás időpontja bizonyítható.
A felek közötti megbízásban, megállapodásban – a felek esetleges későbbi jogvitáinak az elkerülése érdekében – fontos lehet rögzíteni a képviselet határait, a képviselő pontos feladatait, de maga a szerződés, megállapodás tartalma az adóhatóság előtti eljárásban önmagában nem minősül a felelősség alól mentesítő, vagy a felelősséget megalapozó körülménynek. Ennek oka, hogy az adóhatóság kizárólag az adójogi felelősséget vizsgálhatja és értékelheti.
Az adóhatóság eljárása hiba, mulasztás esetén
Amennyiben az adóhatóság hibát, mulasztást állapít meg a bevallás tekintetében, a mulasztási bírságot azzal a személlyel szemben szabja ki, akitől a teljesítés érkezett. A mentesüléshez szükséges bizonyításnak a mulasztási bírságot kiszabó határozattal szemben indított jogorvoslati eljárásban van helye. Itt a szabad bizonyítás elve érvényesül. Akin a bizonyítási teher van, szabadon felhasználhat bármilyen bizonyításra alkalmas eszközt (igazolási kérelem, adatok, tények igazolása iratokkal stb.). Sikeres bizonyítás esetén az adóhatóság az eredeti határozatot visszavonja, és új határozatot hoz, melyben most már az adózó terhére állapítja meg a szankciót.
Az olyan hibás teljesítés, amely a bevallás benyújtásával összefüggő jogszabályok, a benyújtással összefüggő körülmények, technikai feltételek ismeretét feltételezi, az esetek többségében nem értékelhetők a megbízó terhére, de ennek megállapítása csak az eset összes körülményének vizsgálatával lehetséges.
Különbséget kell tenni a bevallás elmulasztásáért, hibájáért, hiányosságáért megállapítandó szankció címzettjei között a képviselet jogcíme szerint. Ennek alapján nem azonos a képviselő adóhatósággal szembeni felelőssége az adózó alkalmazottja, vagy nem magánszemély adózó esetén a rá vonatkozó szabályok szerinti képviseleti joggal rendelkező személy, valamint az adózótól független megbízott, meghatalmazott személy tekintetében. Az első esetben a bevallási hiányosságok, mulasztás stb. miatt az adóhatóság a mulasztási bírságot közvetlenül az adózóval szemben, a második esetben pedig a képviselővel szemben szabja ki, aki természetesen mentesítheti magát a felelősség, illetőleg a bírság alól.
