Hosszú évtizedekig Magyarországon a friss diplomásokra biztos állás várt a munkaerőpiacon, mára azonban jelentősen megváltozott ez az idilli kép. Az egyetemekről-főiskolákról kikerülők körében évről évre magasabb a munkanélküliség.
Start program
A kormány e helyzet megváltoztatását célozta meg, amikor – még az előző Gyurcsány-kormány Száz lépés programjának részeként – 2005. október elsején életbe léptette a pályakezdők elhelyezkedését kedvezményekkel segítő, úgynevezett Start programot. Ez a minden eddiginél nagyobb járulékkedvezmény arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy pályakezdőket alkalmazzanak, legalább két éven át.
E szerint a munkáltatónak az első évben a pályakezdő bruttó keresetének 15, a második évben 25 százalékát kell járulékként kifizetnie az egyébként érvényes 32-34 százalékos kötelezettség helyett, s nem kell lerónia az egészségügyi hozzájárulást és a 3 százalékos munkaadói járulékot sem. Mindez lényegesen csökkenti a foglalkoztatási költségeket.
A kedvezményt 30 évesnél fiatalabb, első alkalommal munkát vállaló felsőfokú végzettségűek esetében a minimálbér kétszeresének megfelelő összegig – ez az idén 125 ezer forint – lehet igénybe venni.
A legfrissebb statisztika szerint a múlt év októbere óta a munkaerőpiacra készülő fiatalok közül 22 ezren váltották ki a Start-kártyát, közülük mintegy hétezren diplomások. Vélhetően ugyanennyien el is helyezkedtek, a munkaügyi tárca ugyanis azt javasolja, hogy csak akkor igényeljék, ha van konkrét munkáltató, aki foglalkoztatja őket.
Anomáliák a rendszerben
A Start program jelenlegi rendszerét a munkáltatók jelzései alapján alakították ki. A 2005 elején bevezetett 50 százalékos járulékkedvezménynél gondot okozott, hogy azt meg kellett előlegezniük a munkáltatóknak, s csak utólag igényelhették vissza. (Vagyis a régi kedvezményrendszer szabálya szerint kilenc hónapos foglalkoztatás esetén, három hónapos továbbfoglalkoztatási kötelezettség vállalásával az állam egy összegben fizette vissza a munkáltatóknak az arra az időre számított társadalombiztosítási járulékok felét.)
Kifogásolták azt is, hogy a fiatal diplomás foglalkoztatása a kedvezményezett időszakban csak egy munkáltatónál történhetett. Ez azért is jelentett problémát, mert a munkaadók is általában több pályakezdőt szeretnének kipróbálni, és a fiatalok is több munkáltatónál szereznének tapasztalatot. A szaktárcánál mindezekre figyelemmel alakították ki a jelenlegi konstrukciót úgy, hogy a kedvezmény mértékét is megemelték.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint tovább kellene fejleszteni a Start programot. Pozitívum, hogy a Start-kártyával a pályakezdő diplomás munkatapasztalatot szerez, de – mint hangsúlyozta – önmagában nem elég a munkanélküliség megoldására. A főtitkár szélesítené a rendszert, meghosszabbítaná azt az időt, amíg a munkáltató járulékkedvezménnyel alkalmazhatja az első munkahelyes fiatalt, ugyanakkor foglalkoztatási garanciát, biztonságot adna az ifjúnak, hogy két év után sem küldik el. Dávid az átmenetet hiányolja, szerinte nem látható, hogy ha a munkáltatónak megszűnik a járulékkedvezményhez fűződő érdekeltsége, mi lesz a fiatal diplomással. A VOSZ főtitkára szerint ez az aggály valamennyi foglalkoztatási pályázatnál felmerül: amíg a támogatás tart, általában működik a dolog, az viszont már nem látható, hogy a rendszerből kikerülők hogyan maradhatnak meg a munkaerőpiacon.
Kompenzációs képzések
Az egyetemi karrierirodák munkatársai szerint a hallgatók többsége kezdetben önállóan próbál állást találni, s csak akkor keresi fel a munkaügyi kirendeltséget, ha már hónapok óta nem tud elhelyezkedni.
E téren szemléletváltozásra lenne szükség – mondta Filep Bálint, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökségi tagja. A mintegy 420 ezer egyetemista, főiskolás közül ugyanis nagyon kevesen dolgoznak tanulás mellett, s nem készülnek fel időben az álláskeresés nehézségeire. Kis túlzással arra számítanak, hogy a cégek már az egyetem kapujában várják őket az állásajánlattal. Azt Filep is elismeri, hogy korábban, ha valaki diplomát szerzett, szinte nem volt gondja az elhelyezkedéssel. Mára azonban – tette hozzá – ez a helyzet gyökeresen megváltozott, sőt egyre inkább látszik, hogy a vállalkozások nem feltétlenül a diploma alapján döntenek arról, hogy kit alkalmaznak. Meghatározott funkcióra s tulajdonságok alapján választanak alkalmazottat, s az számít, hogy a pályakezdő milyen képességű, hogyan beszél idegen nyelveket.
A HÖOK-nak is fontos szerepe van abban, hogy időben felkészítse a hallgatókat az elhelyezkedés nehézségeire, s ösztönözze őket arra, hogy úgynevezett kompenzációs képzéseken is részt vegyenek. Előbb-utóbb azt az ellentmondásos helyzetet is meg kell oldani, hogy miközben a diákok a tanulás mellett nem dolgoznak, kilépve a munkaerőpiacra, azzal találják szembe magukat, hogy a vállalatok szakmai gyakorlatot várnak el tőlük. Ez a huszonkettes csapdája, amit egyelőre az egyébként üdvözlendő Start-kártya bevezetése sem old meg – hangsúlyozta Filep Bálint.
A Start, illetve az ösztöndíjas program tapasztalatairól a HÖOK a közeljövőben felmérést készít a hallgatók és az intézmények, illetve az egyetemi karrierirodák bevonásával.
Kelendő műszakiak
Filep Bálint problémának tartja, hogy a felsőoktatási intézményeknek nincs utánkövetési rendszerük, vagyis nem tudják felmérni, hogy a hallgató miként boldogul a diplomájával. A felsőoktatási törvény előírása szerint ez év szeptember 1-jétől valamennyi egyetemen és főiskolán kötelezően létre kell hozni a monitoringrendszert, hogy nyomon tudják követni a hallgatók sorsát. Ez egyébként az Egyesült Királyságban vagy Amerikában jól működő "öregdiák"-rendszert is erősíti majd Magyarországon.
Azt azonban már szinte ma is borítékolni lehet, hogy bölcsész vagy tanítói diplomával nehéz lesz állást találni. Filep Bálint szerint a bölcsészek vagy tanító végzettségűek jó része csak a diplomáért tanult, s valójában nem is akar a szakmájában elhelyezkedni. Ugyanakkor kicsi a kereslet az ügyvédek, a bírák, általában a jogászok iránt is. Ma leginkább a műszaki végzettségűek és az informatikusok a kelendőek. A győri Audi-gyárban például kétszáz, nyelvtudással rendelkező gépészmérnököt is fel tudnának venni, ugyanakkor ezzel a végzettséggel nagyon sokan azért nem találnak állást, mert nem tudnak angolul vagy németül.
A hallgatói önkormányzatok azt állítják, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai mindazonáltal csalókák. Azok ugyanis, aki ügyesebbek, nem mennek állásért a munkaügyi központba. Sőt, ma már a cégek is úgy gondolkoznak, hogy "nem sok mindenre való" az a diplomás, akit a munkaügyi központ közvetít ki. Tény ugyanakkor, hogy 2005-ben 40 ezer pályakezdő szerepelt a munkaügyi nyilvántartásban, ebből 4500 volt a pályakezdő diplomás álláskeresők éves átlaga. Az összes regisztrált álláskereső között a diplomások aránya elérte a 11 százalékot, harmada volt pedagógus. A második helyen a mérnökök szerepeltek, majd a közgazdászok és a jogászok következnek.
Telített pályák
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) prognózisa szerint a következő négy-öt évben a legkeresettebb diplomás pályakezdők a gépész-, villamosmérnökök, az informatikusok, a kereskedők és a logisztikusok lesznek. A közgazdászok esetében már nagyobb a bizonytalanság, a munkáltatóknál mind nagyobb súllyal esik latba, hogy a jelentkező melyik intézményben tanult. A marketinges pályakezdőkből továbbra is túlkínálat lesz, így várhatóan főként az álláskeresők szakértelme alapján döntenek majd a munkaadók.
Azt a kamara illetékese is megerősíti, hogy a munkáltatók alig tesznek különbséget a főiskolai és az egyetemi diploma között: rendszerint a munkakör jellege, gyakorlatiassága határozza meg, melyik felel meg jobban. Az intézmények között azonban már szelektálnak.
Figyelemre méltó például az a tendencia, hogy a fizetős képzések iránt fenntartással vannak a cégek: ahova könnyű bejutni, ott a képzés színvonala is alacsonyabb. Az is megfigyelhető, hogy a cégek értékelik, ha a nappali tagozatos hallgatók a diploma megszerzése előtt szakmai gyakorlaton vesznek részt, élnek az ösztöndíjas program adta lehetőségekkel.
Bazsa György, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke is úgy véli, a munkaerőpiacon nincs igény a jelenlegi nagyságrendben kibocsátott jogászokra és bölcsészekre, a természettudományos és a műszaki területeken viszont annál inkább keresik a friss diplomásokat. A szakember ugyanakkor szkeptikus. Mint fogalmazott: hiába minden kutatás vagy keretszámátszabás a felsőoktatási intézményekben, ha a diákok fizetős képzésekre iratkoznak be.
Ösztöndíjas foglalkoztatás
Új, a munkatapasztalat megszerzését segítő támogatás az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, amit csak diplomás fiatal létesíthet a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal, legalább kilenc hónapra, illetve legfeljebb egy évre.
Az ösztöndíjas nem tölthet be önálló munkakört, de foglalkoztatása munkaviszonynak minősül, amely végén a munkaadó ajánlólevelet ad az ösztöndíjas munkatapasztalat-szerzéséről. Az ösztöndíjas munkáltatóját is megilleti a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásához társuló járulékkedvezmény. A különbség annyi, hogy nincs korlát az ösztöndíjas életkorát tekintve, s nem feltétel továbbfoglalkoztatása sem. A kedvezmény azonban csak akkor jár, ha a munkavállaló végigdolgozta a kilenc hónapot.
Az ösztöndíjasokat foglalkoztatók tb-járulékkedvezményén túl a központi közigazgatási szervek és azok területi szervei további, legfeljebb 45 ezer forintos, 9 hónapra szóló támogatást vehetnek igénybe, ha az engedélyezett létszámuk 1,5 százalékát meghaladóan foglalkoztatnak ösztöndíjast. A foglalkoztatás nem azonos a köztisztviselői munkavégzéssel, de esélyt ad a fiataloknak munkatapasztalat-szerzésre, a tanultak gyakorlati elmélyítésére.
Előnyös a tárcáknak is, mert kedvezmények igénybevétele mellett kerül sor a foglalkoztatásra, és egyben lehetőséget kapnak arra, hogy utánpótlást neveljenek. A minisztériumok körében végzett felmérés viszont azt mutatta, hogy egyelőre gyér az érdeklődés a támogatott diplomás foglalkoztatás iránt.
Pályakezdő bérek
Egy, az Országos Foglalkoztatási Alapítvány felkérésére a diplomás pályakezdőkről készített felmérés szerint 1991 és 2004 között romlott a pályakezdő főiskolások és egyetemisták munkaerő-piaci helyzete. Ugyanakkor - derül ki a tanulmányból – továbbra is megéri diplomát szerezni, mert ezzel összességében könnyebben lehet elhelyezkedni.
Míg a nyolc osztálynál alacsonyabb képzettségűek esetében a munkanélküliségi ráta meghaladja az 50 százalékot, a diplomások mutatója 3,1, az egyetemi végzettségűeké pedig alig 2,3 százalékos. A felmérés kimutatta azt is, hogy a hallgatók 10,36 százaléka dolgozna akár 80 ezer forintnál is kevesebbért, 42,3 százalékuk 80-119 ezer forintot tart reálisnak, 31,87 százalékuk 120-159, 9,51 százalékuk pedig legalább 160-199 ezer forintra tart igényt. Összevetésül: felsőfokú végzettségű informatikusok havi nettó 250 ezer forint kezdő fizetésért is találnak munkát.
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára – aki korábban az OÉT munkaadói oldalának szakértőjeként is dolgozott – azt tapasztalta, hogy a vállalkozásoknál és a közszférában is eléggé óvatosak a munkaadók a pályakezdők alkalmazásakor. Élnek a próbaidő intézményével. Ez ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy három hónapos foglalkoztatás után minden jogi következmény nélkül felmondhatnak, megszüntethetik a munkaviszonyt. A nagyobb vállalkozásoknál pontosan tudják, hogy a kezdő diplomásoknak nehéz elhelyezkedniük, ezért "nem erőltetik meg magukat" az induló bér meghatározásakor. Különösen így van ez azon szakmákban, ahol a friss diplomások sorban állnak. "Nincs könnyű helyzetük az elhelyezkedőknek, mert ha találnak is egy viszonylag tűrhető munkahelyet, a munkáltató igyekszik a személyi alapbért lefelé nyomni, s bizony elég nagy sikerrel" – érzékeltette a helyzetet a főtitkár. Hozzátette: a hiányszakmákban persze ez nem így működik.
A hazai pályakezdő diplomások és uniós társaik bérének összehasonlítására alkalmas, friss adatokat a munkaügyi szakemberek nem tudtak rendelkezésünkre bocsátani, az azonban valószínűsíthető, hogy – csakúgy, mint az átlagkeresetek esetében – a friss diplomás magyarok kevesebbet visznek haza, mintha az Európai Unió más országaiban dolgoznának. Ennek egyik fő oka, hogy a hazai foglalkoztatás terhei kiugróan magasak. Ugyanakkor, bár a csatlakozó országok zömében az elmúlt években a régi tagországokhoz képest jóval nagyobb arányban emelkedtek a keresetek, a lemaradásuk olyan nagy, hogy alig érezhető a közeledés. Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva Filep Bálint példaként említette Csehországot, ahol a felsőfokú végzettségűek átlagkeresete mintegy 30 százalékkal haladja meg a magyarokét. Ez a különbség a fiatal diplomásokra is jellemző.
A program kulcsa a kártya
A Start program "kulcsa" a Start-kártya, amely két éven át nyomon követi a fiatal útját, mutatja a 2 évből még felhasználható időt, továbbá az ellenőrzés alapjául is szolgál. A kártya kiváltására minden 25 éven aluli – diplomások esetében 30 évnél nem idősebb - fiatal jogosult, aki első alkalommal helyezkedik el.
A programban való részvételt szigorú kritériumokhoz kötik. Csak olyan fiatalok vehetnek részt benne, akik a tanulmányaik befejezése és a Start programba történő belépés között még nem dolgoztak. (Az első munkahely megítélése szempontjából nem kell figyelembe venni a tanulói és a hallgatói időszakot, illetve az iskolai szünet időtartama alatt létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokat, továbbá az iskola befejezését követő, alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkát).
A Start-kártya – amely az adóhatóságnál váltható ki – az adóigazolvánnyal azonos méretű, formájú, azt kiegészítő okmány. Tartalmazza a pályakezdő legfontosabb adatait, a kiállítás keltét és a kártya érvényességi dátumát. A kártyát munkába állásakor a fiatalnak át kell adnia a munkáltatónak.
