×

Diplomák presztízse

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. június 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 100. számában (2006. június 15.)
A munkaerő-piaci trendek azt jelzik, nem mindegy, hogy valaki mely egyetemen, főiskolán szerez diplomát, ugyanis a rangosnak tekintett oktatási intézmény által kiállított oklevél jobb elhelyezkedési lehetőséggel kecsegteti a végzőst. A lapunknak nyilatkozó cégvezetők úgy vélik, hogy az iskolai kapuk szélesre nyitása nem javította a végzősök tudásának színvonalat, sőt, "felhígult" a mezőny.

Jelzésértékű, hogy az állástalanok között sok a pályakezdő fiatal, s nem kevés friss diplomás is elhelyezkedési gondokkal küszködik. Utóbbiak közül sokan nem állami finanszírozású intézményben kaptak oklevelet – a diploma megszerzése esetenként több százezer forintjukat emésztette fel -, s kérdés, hogy a befektetett pénz mikor és hogyan térül meg. Elmondható, hogy az egyetemek, főiskolák szakmai teljesítménye annyit ér, amennyire a képzés és az annak eredményeképpen megszerzett diploma eladható a munkaerőpiacon.

Egyetemi, főiskolai rangsor

Bár folyamatosan nő a diplomás munkanélküliség, a szakemberek úgy vélik: a valóság még rosszabb, mint a statisztika, hiszen sok felsőfokú végzettségű fiatal nem is regisztráltatja magát.

A felvételizőknek mindenesetre segítséget jelenthet, hogy 2005 végén az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) (www.felvi.hu) is megjelentette a hazai felsőoktatási intézmények rangsorát. Az adatbázis ugyanakkor nemcsak a pályaválasztóknak nyújt segítséget, hanem azoknak a vállalati vezetőknek, HR-szakembereknek is, akik azt elemzik, hogy saját kiválasztási szempontjaiknak, illetve vállalati kultúrájuknak mely egyetem, illetve főiskola friss diplomásai felelnek meg leginkább.

A felsőoktatásban tevékenykedő szakemberek úgy vélik, ha rendszeresen készülne ilyen lista, akkor az hozzájárulhatna ahhoz, hogy a felsőoktatásban is jó értelemben vett versenyhelyzet alakuljon ki. A fizetős szakok nagy részén ugyanis "tömegtermelés" folyik, s ez érthetően gyakorta a minőség rovására megy.

Ha modellezhető lenne a végzettségek piaci értéke, akkor javulhatna a végzettségtípusok eloszlása. Az optimisták a diplomások képzési színvonalának javulását várják a független minősítő rendszertől.

Mérséklődő színvonal

A személyzeti tanácsadó és fejvadász cégek nem szívesen vállalkoznak arra, hogy konkrétan megnevezzék a megbízóik által preferált főiskolákat, egyetemeket, illetve azt, hogy melyek végzettjeit részesítik előnyben a kiválasztás során. Ám nem tagadják, hogy van hallgatólagos rangsor.

A megrendelőktől kapott visszajelzések alapján elmondható, hogy kiváltképp a mérnököknél és az informatikusoknál nem csupán a felsőfokú végzettséget jelentő diploma, hanem a szakirányú végzettség is szükséges. A kiválasztásnál meghatározó szempont a tapasztalat, illetve az idegen nyelvű kommunikáció. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a diplomás pályázónak jó együttműködési készsége legyen, illetve hajlandóságot mutasson a csapatmunkára.

A megkérdezett munkaadói szervezetek úgy vélik, hogy a piac kényszere miatt jelentősen kibővült felsőoktatási képzés felhígította a színvonalat. Többen úgy látják, hogy ez a tendencia kedvezőtlenül hatott még a jó hírű, patinás egyetemekre is. A megkérdezett munkaadói szervezetek főleg a nyelvi és a gyakorlati képzés színvonalát ítélik alacsonynak, s szerintük a felsőoktatási képzés súlyos hiányossága az elméletorientált képzési struktúra. Ugyanakkor van olyan vélemény is, miszerint a gyengébb minőségű felsőoktatási intézmények végzettjeire is szükség van, ők ugyanis olcsóbban megszerezhető munkaerőt jelentenek, főleg a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) számára.

Vállalati elvárások

Szinte szakterülettől független, hogy a munkahelyi vezetők nagy része nem, vagy nem szívesen tesz különbséget az ágazatán belül működő felsőoktatási intézmények között. A diplomások közötti különbség mégis láthatóvá válik, ha a diploma mellett a végzettség munkaerő-piaci megítélése, illetve a szükséges készségek kerülnek górcső alá. Sólyom Ferenc, az ASG Gépipari Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott: nem befolyásolja, hogy a felvételre jelentkező friss diplomás hol szerzett oklevelet, annak ellenére, hogy szerinte is van különbség, hogy valaki főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkezik-e. Utóbbi ugyanis szilárdabb szakmai alapokat nyújt.

Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta: egy magyar tulajdonban lévő kis- vagy középvállalkozás lehetőségei mások, mint egy multinacionális nagyvállalaté. Utóbbi megteheti, hogy elsősorban a már szakmai tapasztalatokkal rendelkező diplomások szerződtetését preferálja, míg a kkv-knak elsősorban az a lehetőség marad, hogy pályakezdő fiatalokat próbáljanak beépíteni csapatukba. Jó esetben közülük kerülhetnek ki azok az értékes szakemberek, akikre majdan hosszú távon is számíthat a cég. Ezért az ASG-nél a fiatal diplomások kiválasztásakor nem elsődleges szempont, hogy valaki hol végzett, hanem az, hogy a jelölt milyen emberi kvalitásokkal bír.

Motiváltság és kreativitás

Előny, ha az ifjú jelentkező nyitott, érdeklődő, kreatív, motivált és gyorsan tanul. A cégnél a jelölteket hirdetés, illetve humánerőforrás-tanácsadó cég segítségével próbálják megtalálni.

Sokszor segítséget jelenthetnek az úgynevezett hagyományos módszerek, amikor a vállalatnál dolgozók találnak ismeretségi körükben potenciális jelölteket. A kiválasztottakat állásinterjúra hívják, amelyen részt vesz nemcsak az ügyvezető igazgató, hanem az érintett szakterület - ahova szakembert keresnek – vezetője is. Sólyom Ferenc hozzátette, tisztában van azzal, hogy két-három évre szükség van, amire egy kezdő diplomásból igazán értékes munkaerő válik. Előfordulhat az is, hogy a kiválasztásnál "melléfognak", illetve előfordulhat, hogy a már gyakorlattal rendelkező szakembereket a multinacionális cégek jobb ajánlattal elcsábítják. Ezt a kockázatot azonban vállalniuk kell.

A tatabányai cégnél elhelyezkedő fiatalok számára vonzó lehet, hogy az adott szakmát alaposabban megismerhetik, s nem csak egy-egy részterület megoldására szerződtetik őket, mint ez sokszor előfordul egy nagyobb munkáltató esetében. A jövedelmek tekintetében azonban nem könnyű felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel, ezért igyekeznek egyéb juttatásokat – például posztgraduális képzést, nyelvi oktatást, albérleti hozzájárulást – is ajánlani a pályakezdő diplomásoknak. Az ASG-nél az is lehetőséget jelenthet a kezdőknek, hogy a cég vezetői generációváltás előtt áll, s aki beilleszkedik a csapatba – és jól teljesít -, annak reális esélye lehet arra, hogy feljebb kerüljön majd a vállalati ranglétrán.

Alacsony tudásszint

Sólyom Ferenc szerint a felsőoktatási képzés színvonalára nem volt jótékony hatással, hogy manapság jóval könnyebben lehet bejutni az egyetemekre, főiskolákra, mint a megelőző évtizedekben. Egy főiskolai oktató figyelmeztette arra, hogy ezen intézményekből kikerülő fiatalok jó része kevesebb szakmai ismerettel rendelkezik, mint húsz évvel ezelőtt egy technikus.

Kollár Márton, a Jászberényi Aprítógépgyár humánigazgatója úgy véli, számít, hogy valaki mely felsőoktatási intézményben szerez diplomát, még ha ez nincs is "kőbe vésve" egy-egy munkáltatónál. Szakterületükön egy-egy fővárosi, illetve vidéki főiskolát, valamint egyetemet nevezett meg, amelynek diplomája jó ajánlólevélnek számít a cégüknél állásra aspirálóknál. Ugyanakkor a munkaadóknak sokszor kompromisszumot kell kötniük, hiszen nem mindig kopogtatnak az ajtón olyanok, akik jó hírű egyetemen szereztek diplomát, ráadásul többéves szakmai tapasztalattal is rendelkeznek.

Vannak olyan tevékenységek – például logisztikus, jogász, közgazdász -, amelyek az utóbbi években felkapottá váltak, s ezekből túlkínálat van a munkaerőpiacon. Ugyanakkor a profiljukba vágó gépipari szakemberekből inkább hiány mutatkozik.

A humánigazgató szintén úgy látja, hogy a felsőoktatás "tömegesítése" nem hozta meg a várt eredményt, s egyelőre az oktatásban végbemenő állandó reformok sem eredményeztek színvonaljavulást.

Ritka a karrierkövetés

A munkaadók, felvételizők objektív informálása érdekében a felsőoktatási intézmények rangsorolására szükség van, de nem mindegy, hogy a listák milyen szempontok szerint készülnek – mutatott rá Láng László, az IBS (Nemzetközi Üzleti Főiskola) főigazgatója. Szerinte az adna reális képet az iskolákról, ha aszerint rangsorolnák azokat, hogy a náluk végzett hallgatókat hogyan fogadja a munkaerőpiac.

Az ideális az lenne, ha az egyetemek és főiskolák, valamint a munkáltatók által elfogadott módszer szerint végeznék a mérést. A főigazgató véleménye szerint azonban erre a közeljövőben kicsi az esély, nem valószínű ugyanis, hogy a felsősoktatási intézményeket úgymond egy asztal mellé lehet ültetni. Nem minden intézménynek érdeke ugyanis, hogy ilyen rangsor szülessen.

Láng László úgy véli, a munkaadók nem ok nélkül kritizálják a felsőoktatás színvonalát, ugyanakkor problémának tartja, hogy igényeiket konkrétan nem fogalmazzák meg.

Jelenleg a felsőoktatási intézmények közül kevés végez úgynevezett karrierkövetést, az IBS azonban a kivételek közé tartozik. A Nemzetközi Üzleti Főiskolán ugyanis már három éve végeznek ilyen irányú felmérést. A főigazgató kiemelte: bár közgazdászokból túlkínálat van a munkaerőpiacon, elmondható, hogy az IBS-en végezettek átlagban három hónapon belül el tudnak helyezkedni. Szerinte ennek három oka van. Az ott tanulók egy-két nyelven jól beszélnek (nem csak papírjuk van róla), a képzés gyakorlatorientált, s a hallgatókat felkészítik arra, hogy az általuk elsajátított ismereteket kellőképpen tudják prezentálni, vagyis jól tudjanak kommunikálni.

 

Intézménylisták külföldön

Külföldön több országban is jellemző, hogy évente elkészítik a felsőoktatási intézmények, karok rangsorát. Magyarországon 2005-ben az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) készített először ilyen listát. A jelentkezési, illetve a felvételi adatok, a hallgatói minőség, az akadémiai potenciál és a presztízs is befolyásolta, hogy egy-egy felsőoktatási intézmény hányadik helyre került.

Külföldön más és más metodika, illetve szempontrendszer szerint készülnek a felsőoktatási intézménylisták. Nagy-Britanniában a lista – Guardian University Guide – nem az intézmények általános összehasonlítására helyezi a hangsúlyt, hanem a különböző egyetemeken tanulható szakok szerint vizsgálódik, s a hallgatók az internet segítségével saját maguk is osztályozhatják az intézményeket. Lengyelországban külön lista készül az állami és a magán -felsőoktatási képzőhelyekről. Ez utóbbiban az értékelés alapját a presztízs, a kutatási potenciál és a tanulmányi feltételek jelentik. Németországban az egyetemisták, illetve professzoraik véleménye alapján állapítják meg a rangsort.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. június 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem