Bővülés a humánszektor piacán

A korábbi recessziós hullámvölgyek után az elmúlt két évben kifejezetten konjunktúrát érzékelnek a munkaerő-közvetítés piacának szereplői. Gárdus Zsuzsanna, a svájci tulajdonú Adecco Kft. ügyvezető igazgatója a piac fellendülését a gazdaság fejlődésével, a cégek bővülésével és a sok új befektető megtelepedésével magyarázza. A piac fejlődését jól mutatja, hogy csaknem minden meghatározó piaci szereplő javítani tudott az eredményességén - hangsúlyozza Fazekas Zsolt, a felsővezetők keresésével foglalkozó Hill International ügyvezető igazgatója.

Keresik a mérnököket

A cégek leginkább műszaki végzettségű diplomás szakembereket keresnek, főleg mérnököket és informatikusokat – mondja Gárdus Zsuzsanna. A jól képzett szakmunkások iránt is folyamatosan nagy az igény, különösen a számítógép által vezérelt munkagépek kezeléséhez értő szakemberek kelendőek, például a CNC-, NC-esztergályosok. Ráadásul ma már nemcsak a nagy multinacionális cégek a közvetítők ügyfelei, hanem a megerősödő magyar középvállalkozások is egyre több megbízással állnak elő.

A munkaerő-közvetítőknek lendületet adtak az egyre szaporodó nemzetközi szolgáltatóközpontok (shared service center) is. Ezek több nyelven beszélő pénzügyi, számviteli és logisztikai munkatársakat keresnek. Gárdus Zsuzsanna szerint azonban a diplomás túlképzés ellenére sem könnyű megtalálni a megfelelő jelölteket, mivel a magyar munkavállalók nem állnak túl jól a nyelvtudás, pláne a szolgáltatóközpontok által igényelt magas szintű nyelvhasználat terén.

Kisebb részben az uniós csatlakozás is növelte a személyzeti tanácsadók feladatait, hiszen azóta külföldről is több megbízás érkezik, mint korábban. Az Adeccót például nemrég egy angliai cég kereste meg azzal, hogy magyar hegesztőket szeretne toborozni. A topmenedzserek körében pedig egyre több Kelet-Közép-Európáért felelős regionális vezetőt keresnek a nemzetközi vállalatok – teszi hozzá Fazekas Zsolt.

Adatbázis és piacismeret

A szakemberek állítják: a toborzó cégek sokkal jobban is ki tudnák használni a fellendülést, ha nem ütköznének a magyar munkaerőpiac korlátaiba, jelesül, hogy a kínálat nagyban eltér a kereslettől. Műszaki végzettségű diplomásokból ugyanúgy hiány van, mint jól képzett szakmunkásokból és több nyelven beszélő pénzügyi és számviteli munkatársakból. Így a személyzeti tanácsadóknak sem könnyű a megbízások teljesítése, sőt előfordul, hogy nem is sikerül - mondja az Adecco ügyvezetője.

Több mint ötszáz cég tevékenységi körében szerepel a munkaerő-közvetítés és -kölcsönzés, ám köztük sok az egyszemélyes vagy pár fős cég. A komoly adatbázis és piacismeret azonban komoly befektetést is igényel - hangsúlyozza Gárdus Zsuzsanna, így inkább a nagyobb, ismertebb cégeket ajánlja a vállalatoknak. Az ügyvezető szerint bumerángként visszaüthet, ha nem megfelelő személyzeti tanácsadót választ a megbízó, mert bár olykor a nem professzionális közvetítők is megtalálhatják a megfelelő jelöltet, de annak már kevés az esélye, hogy hosszú távon is kellő színvonalon tudják teljesíteni a megbízásokat.

A szakemberek szerint jó fogódzó lehet a cégeknek a 2004-ben megalakult Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége (SZTMSZ), amelynek csak olyan piaci szereplők lehetnek a tagjai, amelyeket elismer a szakma és teljesen törvényesen működnek. A tanácsadók honlapjai is jó eligazodási pontként szolgálhatnak, hiszen azokon tallózva meg lehet nézni, hogy mely vállalatoknak dolgozott az illető cég, és általában milyen típusú szakembereket szokott keresni.

Az árérzékeny megbízókat persze elsősorban a szolgáltatási díjak motiválják. A piacon a felsővezetők direkt keresésével foglalkozó fejvadászok a legdrágábbak, ők az éves fizetés 30 százalékát is elkérik. A toborzás ennél lényegesen olcsóbb, hiszen a diplomásokért két-három havi, a szakmunkásokért pedig egy-két havi bérnek megfelelő összeget kérnek el közvetítési díjként.

Előnyben a rugalmasság

Az elmúlt évtized során a munkaerőpiac legdinamikusabban fejlődő ága a munkaerő-kölcsönzés volt, mivel folyamatosan nő az igény a rugalmas foglalkoztatási formák, így a kölcsönzés iránt is. Bár a szakemberek szerint a hazai piac Amerikához és Nyugat-Európához képest még mindig kicsi, hiszen Magyarországon az összes foglalkoztatott körülbelül 2-3 százaléka dolgozik kölcsönzött munkavállalóként, miközben az USA már tíz százaléknál tart, Franciaországban öt százalék feletti, Ausztriában és Németországban 3-4 százalékos a bérelt dolgozók aránya. Magyarországon még mindig jellemzően az ezer fő feletti multinacionális cégek a kölcsönzőirodák ügyfelei.

A munkaerő-kölcsönzés háromszereplős, rugalmas foglalkoztatási forma: a kölcsönző cég szerződést köt a foglalkoztatóval, ám a dolgozó az ő állományában marad. A kölcsönbe vevő a kölcsönző cégnek szolgáltatási díjat fizet, amely a munkabért, annak közterheit, valamint az egyéb operatív költségeket is tartalmazza. A munkáltatók főleg a szezonális teendőkre veszik igénybe a kölcsönzést, mert így az alkalmi nagyobb megrendelések esetében nem kell felvenniük újabb dolgozókat, akikre később - esetleg – nem is lesz szükségük. Ez különösen jellemző a szórakoztatóipari termékeket és a telekommunikációs eszközöket gyártó vállatokra, ahol a megrendelések rapszodikusak, így a létszámot nehezen lehet előre tervezni - mondja Varga Krisztina, a Workplus Kft. ügyvezető igazgatója.

A betegállomány, a gyes és a szabadságolás idején kieső munkaerő pótlásához szintén a kölcsönzés a leghatékonyabb megoldás, de a bérköltség minimalizálása is motiválja a vállalatokat. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az anyavállalat létszám- vagy bérstopot hirdet, hiszen a kölcsönmunkás "ára" nem minősül bérjellegű kifizetésnek – mondja Gárdus Zsuzsanna, a két legnagyobb kölcsönző cég egyikének számító Adecco ügyvezető igazgatója.

A zöldmezős beruházásokat gyakorta ugyancsak kölcsönzött munkavállalókkal indítják el a befektetők. Miként az is előfordul, hogy végleges alkalmazás előtt a vállalatok kölcsönzés keretében próbálják ki a munkavállalót. Egyelőre még a fizikai munkakörök dominálnak, de a cégek szellemi státusokban is egyre inkább alkalmaznak bérbe vett dolgozókat. Az Adeccónál például már egyharmad a magasan képzett szellemi dolgozók aránya.

Átvállalt feladatok

A kölcsönvevő számára nemcsak azért előnyös e módszer, mert bizonyos helyzetekben áthidaló megoldást jelenthet egyes jogi, munkaerő-gazdálkodási, költségvetési problémára, hanem azért is, mert a közvetítő cégek magukra vállalják a munkaerő-toborzással járó összes járulékos feladatot is. Egyrészt elképzelhető, hogy meglévő adatbankjukból azonnal képesek küldeni a megfelelő embert, ha pedig nem, akkor felkutatják a jelölteket. Másfelől azáltal, hogy a közvetítő cég egyfajta "szűrőként" is funkcionál, vagyis átnézi az önéletrajzokat, referenciákat, lebonyolítja az interjúkat.

A sorra alakuló kölcsönző cégek között nehéz eligazodni. A több mint ötszáz regisztrált szolgáltató között sok a kicsi, egyszemélyes vagy néhány fős vállalkozás. Milliárdos árbevétel felett nagyjából 10-12 cég van a piacon. E sor élére az Adeccót és a Trenkwalder-Multimant teszik a szereplők.

A szakemberek azt ajánlják, hogy a nagyobb számú és hosszabb távú munkaerő-kölcsönzés esetén inkább a nagyobb, megbízható hátterű szolgáltatókat válasszák a munkáltatók. Ezek egyik előnye, hogy általában a személyzeti szolgáltatások széles spektrumában tevékenykednek, s mivel munkaerő-közvetítéssel is foglalkoznak, nagyobb adatbázis áll rendelkezésükre, amelyből könnyen és megbízhatóan ki tudják választani a szükséges munkavállalókat.

Bőséges kínálat

A Foglalkoztatási Hivatal (FH) nyilvántartásában 2005 végén, Magyarországon 584 munkaerő-kölcsönző cég szerepelt, 15,6 százalékkal több, mint 2004 végén. Az FH összesített adatai szerint tavaly összesen 76 184 munkavállalót foglalkoztattak munkaerő-kölcsönzés keretében. Ez 2004-hez képest jelentős, 44,6 százalékos növekedés. Összesen közel 8,3 millió munkanapot dolgoztak 2005-ben kölcsönzési formában, ez az elmúlt három év alatt több mint 5 millió munkanapos növekedést jelent, de tavalyhoz képest is 53,2 százalékos emelkedést.

A legtöbb munkaerő-kölcsönző cég Budapesten és a legfejlettebb megyékben (Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest) működik. Ez nem véletlen, hiszen e térségekben található az ezer fő feletti multinacionális cégek többsége, amelyek a munkaerő-kölcsönzést leginkább igénybe veszik. De a legnagyobb munkanélküliséggel küszködő megyékben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád) is sok kölcsönző működik, ahol nagyszámú állástalan várja, hogy elhelyezkedhessen.

Az 584 munkaerő-kölcsönzővel összesen 2294 foglalkoztató szerződött, azaz egy kölcsönzőre átlagosan majdnem négy partnercég jut. Leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben és a sport-, kulturális, valamint egyéb szolgáltatásban alkalmaznak a cégek kölcsönzött munkaerőt. Néhány ágazatban, például a kereskedelem, a pénzügy, az oktatás és az egészségügy területén szinte csak Budapestre koncentrálódnak a kölcsönvevők, a vendéglátás és a szállítás, raktározás pedig a főváros és Pest megye között oszlik meg. A legtöbb megyében a szerződött cégek több mint kétharmada a feldolgozóiparban tevékenykedik.

A munkaerő-kölcsönzőkkel munkaviszonyban álló 76 184 főt összesen 92 089 alkalommal kölcsönözték ki, az esetek többségében fizikai munkára. Szellemi dolgozókat leginkább a pénzügyi területeken és az egészségügyben vettek ily módon igénybe. Az összes bérelt dolgozó több mint egyharmada szakmunkás volt, s közel ugyanennyire tehetők a 8 általánost végzettek vagy az ennél is kevésbé iskolázottak. Bár alig négyezer diplomást kölcsönöztek, 2005-ben már hetven százalékkal többet, mint 2004-ben. A kölcsönzők a 21-35 év közötti korosztályt részesítik előnyben, hiszen 2005-ben e korcsoportból került ki a kölcsönzöttek több mint 56 százaléka.

Kedvező tendenciát mutat, hogy a bérelt munkavállalók 67,1 százalékával határozatlan idejű munkaszerződést kötöttek tavaly, míg 2004-ben még fele-fele arányban szerepeltek a határozatlan és a határozott idejű szerződések. Ez előnyös változás a foglalkoztatottak számára, hiszen a határozatlan idejű együttműködés jóval nagyobb biztonságot ad a dolgozóknak, mint az alkalmi munkákra szóló határozott idejű kontraktusok. Ezt jól mutatja, hogy a határozott idejű szerződéssel tevékenykedők 79,5 százalékával a kölcsönző cégek egyszer kötnek szerződést az év folyamán.

Szigorodó szabályok

A kölcsönzés dinamikus terjedését látva a kormányzat úgy döntött, hogy a törvényi előírások szigorításával a szereplők számára biztonságosabbá teszi a rugalmas foglalkoztatás e formáját. A másik fontos cél az volt, hogy kiszűrjék a szürke- és feketekölcsönzést, s ezáltal mérsékeljék a kieső adó- és járulékbevételeket.

A január elsején életbe lépő törvény például megtiltja a kölcsönzést, ha a dolgozó korábban a kölcsönvevőnél állt munkaviszonyban, illetve ha a két cég (a kölcsönző és a kölcsönvevő) egymással tulajdonosi kapcsolatban áll. Ezzel azt a gyakori visszaélést akarják megszüntetni, amikor a munkaadó másik céget hoz létre azért, hogy olcsóbban visszakölcsönözze saját dolgozóit. A feketefoglalkoztatást úgy igyekeznek tiltani, hogy a kölcsönbeadó köteles a munkába állásig igazolni a kölcsönzést, vagyis bejelenteni a dolgozót az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázisba (EMMA). Az ezt igazoló okirat másolatát pedig át kell adnia a kölcsönvevőnek.

A legkeményebb szigorítás az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítését kimondó paragrafus. Ezek szerint, ha a kölcsönmunkás a megelőző két évben már legalább hat hónapja dolgozik a munkáltatónál, akkor ettől kezdve az azonos munkakört ellátó kollégáival megegyező személyi alapbérre, műszakpótlékra, rendkívüli munkavégzésért járó ellentételezésre, továbbá ügyeleti, készenléti díjazásra jogosult. Sőt, a törvény azt is kimondja, hogy ha a kölcsönzés határozott időre szól – és a folyamatos munkavégzés két éve tart -, akkor a természetbeni juttatások is megilletik a kölcsönmunkást.

Magasabb költségek

A kölcsönző cégek leginkább azt sérelmezik, hogy sem nekik, sem a kölcsönvevő cégeknek nem volt idejük felkészülni, hiszen nem sokkal karácsony előtt fogadták el a törvénymódosítást, januártól pedig már hatályba lépett - mondja Gárdus Zsuzsanna. A nagy számban kölcsönző vállalatoknak emiatt át kellett írniuk az idei éves terveiket. Azzal egyébként egyetértenek a kölcsönző cégek is, hogy meg kell tisztítani a piacot, hiszen a törvényes vállalkozások nem tudnak versenyezni a nem legális, éppen ezért jóval olcsóbb kölcsönzőkkel.

Az egyenlő bér elve miatt azonban drágul a kölcsönvevő cég költsége, ráadásul a munkavállalók sem biztos, hogy jól járnak. Az Adecco praxisában volt már olyan megbízó az idén, aki csak hat hónapra kérte a kölcsönzött munkavállalókat, akiket újakra fog cserélni további hat hónapra. Külön probléma, hogy a cégeknek ki kell adniuk a bérekre vonatkozó adataikat akár több kölcsönző vállalkozásnak is, holott ezeket eddig a konkurencia elől igyekeztek gondosan eltitkolni.

Egyelőre még kiszámíthatatlanok a szigorítás piaci hatásai. Gárdus Zsuzsanna szerint elképzelhető, hogy visszaesik a munkaerő-kölcsönzés. Másrészt tisztulhat a piac és a munkavállalók is motiváltabbá válhatnak.

Varga Krisztina úgy véli: a reakció attól függ, hogy a kölcsönzött munkaerő hathavonként történő cseréje mennyire könnyen vagy nehezen megoldható az adott területen. Ahol ez nehezen megy, ott az intézkedés kiszoríthatja a szürke-fekete kölcsönzést. De előfordulhat az is, hogy a kölcsönzött munkavállalót papíron más – a kölcsönbevevőnél nem használt elnevezésű – munkakörben foglalkoztatják, így esetleg ideig-óráig elkerülik az összehasonlítás lehetőségét.

Toborzás a világhálón

Az elmúlt években a munkaerő-toborzás Magyarországon is felköltözött a világhálóra. A legkonzervatívabb cégek is sorra adják be a derekukat, s a hagyományos munkaerő-kiválasztási formák mellett egyre inkább igénybe veszik a világhálót. Ma már olyan cégek is az internetes állásközvetítőkhöz fordulnak, amelyek néhány éve még az internetet sem használták – érzékelteti a változásokat Szabó Szilvia, a CV Online értékesítési menedzsere.

Persze erre leginkább az – az egyáltalán nem elhanyagolható szempont is – ösztönzi őket, hogy az internetes toborzás messze a legolcsóbbnak számít: akár tizedébe is kerülhet a hagyományos kiválasztásnak. Egy féloldalas újsághirdetés egyszeri megjelenése 200-300 ezer forintba kerül, míg ugyanaz az ajánlat hetekig folyamatosan szerepelhet egy állásközvetítő portálon, ráadásul bármikor változtatni lehet rajta – érvel Szabó Szilvia. A cégek számára fontos lehet az is, hogy az interneten nincs terjedelmi korlát, több információt közölhetnek az adott pozícióról, s egy linkkel továbbküldhetik az érdeklődőket saját honlapjukra.

Az on-line toborzási megoldások további előnyei a rugalmasság, a gyorsaság és a hatékonyság. A munkaerő elcsábításáért vívott küzdelemben gyakran előfordul, hogy a cégeknél egyik napról a másikra kell betölteni a megüresedett pozíciókat. Ilyen esetekben nincs idő arra, hogy nyomtatott médiumban jelentessenek meg álláshirdetést, ekképpen kihasználják az internet adta lehetőségeket. A CV-Online oldalán például az igény felmerülésétől számítva akár kevesebb, mint egy óra alatt láthatóvá válik a hirdetés, az adatbázisban talált jelöltekkel pedig azonnal felvehetik a munkaadók a kapcsolatot.

Találati arány

A HR-vezetők szerint az internetes jelentkezéseknél jobb a találati arány, mint az újsághirdetéseknél, hiszen a bővebb kiírás alapján a jelentkező jobban felmérheti, hogy megfelel-e a kritériumoknak. S az sem elhanyagolható, hogy az internetezők iskolai végzettsége általában magasabb, jobban fel tudják mérni alkalmasságukat. Ha a cégek még azt a kis kockázatot sem akarják vállalni, hogy a nem megfelelő jelentkezőkkel bajlódjanak, akkor az internetes állásközvetítők vállalják az előszűrést.

Ráadásul az álláskeresők egyre szélesebb rétegei érhetők el a világhálón keresztül. Már az on-line állásközvetítés "hőskorába" vész ugyanis az a kezdeti időszak, amikor még szinte csak az informatikusok kerestek a neten állást. A világháló munkahelyi és otthoni használatának terjedésével párhuzamosan folyamatosan szélesedik a potenciálisan elérhető munkavállalók köre. Ma már a raktárostól egészen a felsővezetőkig kereshetők munkatársak az on-line állásközvetítők segítségével. Igaz, utóbbiakat még mindig inkább a fejvadászok közreműködésével keresik meg a cégek. A CV-Online-nál úgy tapasztalják, hogy a munkaadók elsősorban informatikai, pénzügyi, értékesítési, termelés/gyártás irányítói és a kereskedelemben jártas szakembereket keresnek. Egyelőre a szellemi munkavállalók túlsúlya figyelhető meg, de az on-line közvetítők igyekeznek kedveltté tenni ezt a csatornát a diplomával nem rendelkezők körében is.

Felmérések szerint Magyarországon a cégek 2-4 százaléka használja az on-line toborzást. Nyugat-Európában az arány 40-45 százalék között mozog, az USA-ban pedig a vállalatok 80 százaléka él e lehetőséggel. Európán belül Nagy-Britanniában (70-75 százalék) – ahol mintegy 700 internetes toborzócég működik – regisztrálnak az USA-hoz hasonlóan magas számot. A szakemberek abban bíznak, hogy Magyarországon továbbra is töretlen lesz a növekedés, s néhány éven belül a vállalatok 20-30 százaléka szerez majd ily módon munkaerőt.

Magyarországon több tucat internetes oldal foglalkozik munkaerő-közvetítéssel, s évről évre egyre több állásportál jelenik meg. Ezért a piac nehezen nyomon követhető. Abban nincs vita, hogy kik lehetnek a legnagyobb szereplők: a CV-Online, a Jobline, a Jobpilot és a Profession. A megfelelő minőséget és hatékonyságot többnyire azok tudják garantálni, akik biztos háttérrel és tapasztalattal rendelkeznek – mondja Szabó Szilvia. Szerinte a munkáltatóknak az aktív hirdetések, a látogatottság, az önéletrajzok száma és minősége alapján érdemes választaniuk a közvetítők közül.

Mivel az on-line állásbörze bárhonnan elérhető internetkapcsolattal, az álláskeresőknek nem kellett több száz kilométert utazniuk a részvételhez. Az állásbörzén 74 cég vett részt, többek közt az informatika, az építőipar, a gyógyszeripar, a kereskedelem és az oktatás területéről. A CV-Online oldalának látogatottsága a börze hetében jóval magasabb volt a szokásosnál: több mint harmincezren voltak kíváncsiak a portálra.

Állami szerepvállalás

Magyarországon az állam kisebb súllyal szerepel az állásközvetítés piacán, mint sok európai országban. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) 20-25 százalékra becsüli saját részesedését a piacon. Bár a szervezet szolgáltatásai a magán-munkaerőközvetítőkéivel szemben ingyenesek, a munkaadók nagy részét azonban a rugalmatlan és nehézkes ügyintézés távol tartja a munkaügyi központoktól. Legfeljebb a betanított munkások iránti tömegesebb igény esetén fordulnak a cégek a munkaügyi kirendeltségekhez.

Az uniós csatlakozás azonban e téren is változtatásokat ösztönzött, hiszen az EU foglalkoztatáspolitikai stratégiája Magyarország számára is fontos célként tűzte ki az állami foglalkoztatási szolgálat piaci részesedésének növelését és szervezetének modernizálását.

A fejlesztés első lépcsője már lezárult: az 1,22 milliárd forintos költségvetésű PHARE-program keretében 2002-2005 között húsz kísérleti kirendeltségen (megyénként egy-egy) új szolgáltatási modellt vezettek be - tudtuk meg a Foglalkoztatási Hivatal modernizációs programirodájától. Ennek lényege, hogy minden ügyfelet – így a munkaadókat és a munkavállalókat - személyre szabott, vagyis differenciált kiszolgálásban részesítenek.

Az a cél, hogy az ÁFSZ gyorsan és a legjobb jelentkezőkkel tudja kielégíteni a munkáltatók létszámfelvételi szükségleteit. Ennek keretében a munkaadók egyrészt önkiszolgáló módon tallózhatnak az üres állások naprakész adatbázisában, másrészt szoros személyes kapcsolatot is kialakítanak a meglévő és potenciális munkáltatói ügyfelekkel. Az új szolgáltatási modell alkalmazásához szükséges ismereteket a munkatársak belső képzés keretében sajátították el, amelyet svéd és dán szakértők segítettek.

A projekt részeként eddig 19 kirendeltség képe is megváltozott: a hagyományos papír alapú irodát felváltotta a Svédországban és Dániában bevált önkiszolgáló tér, ülő és álló számítógépes kioszkokkal. Az ügyfelek itt bizonyos mértékig önállóan intézhetik ügyeiket és gyűjthetik össze az őket érintő információkat. Az új modellt támogató informatikai infrastruktúra teljes rekonstrukciója várhatóan 2006 végére fejeződik be. A fejlesztést – a kísérleti szakasz után – a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program viszi tovább, amelynek keretében 8,16 milliárd forintból 2004 és 2007 között újabb 60 kirendeltségen folytatódik a modernizáció.