A cégbejegyzési eljárást az új Ctv. szabályozza, azzal együtt, hogy a cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárás változatlanul bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárás, amely esetén, ha a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, illetve nemperes eljárás jellegéből más nem következik, a Polgári Perrendtartás rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Az új cégjogi törvény is fenntartja az 1997-es Ctv. szabályozását, és kötelező cégbejegyzés esetén általános érvénnyel kimondja: a társaságalapítást a társasági szerződés (alapító okirat) aláírásától, illetve az alapszabály elfogadásától számított 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak.

Változást jelent, ha a társaság létrehozásához alapítási engedély szükséges, úgy az engedély kézhezvételétől számított 30 nap helyett 15 nap a benyújtás határideje, azzal együtt, hogy a kérelem benyújtására nyitva álló határidőre vonatkozó általános szabály alól a cégtörvény továbbra is kivételt tehet.

A kérelem benyújtását meghatározott határidő elmulasztása továbbra sem eredményezi a bejegyzési kérelem elutasítását, hanem az új Ctv. irányadó rendelkezése szerint a késedelem szankcionálásaként - a hatályos szabályozással egyezően - 50 000 forinttól 500 000 forintig terjedő pénzbírságot von maga után.

Kérelembenyújtás

Az új cégjogi törvény 33-34. §-ai alapján a cég adatainak a cégjegyzékbe történő bejegyzése főszabályként továbbra is kérelemre történik, amelyet továbbra sem a cég szervezeti (törvényes) képviselője terjeszt elő, hanem - a cégeljárásban változatlanul fenntartott jogi képviselet követelményét fenntartva - annak jogi képviselője.

Az 1997-es Ctv.-hez képest viszont fontos változás, hogy bizonyos körben, különösen a törvényességi felügyeleti eljárás keretében a törvény feljogosítja az ügyben eljáró megyei bíróságot mint cégbíróságot arra, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás alapján, más bíróságok jogerős határozata alapján hivatalból is bejegyeztessen adatokat a cégjegyzékbe, vagy törölje azokat.

Emellett az elektronikus benyújtás lehetősége megilleti továbbá azt is, akit a törvény valamely irat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül, a személyében kötelez. E személy választása szerint, jogi képviselő útján ennek a kötelezettségének elektronikus úton is eleget tehet.

A polgári eljárásban irányadó rendelkezési elvből következik, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható, a hatályba lépő cégjogi törvény egyúttal rögzíti ezen rendelkezési elvből következő, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek az elsőfokú határozat meghozataláig történő visszavonásának feltételeit is. [Ctv. 33. § (3) bek.] Kétségtelen, ezáltal elkerülhetővé válik, hogy a cég tagjainak, illetve az önálló képviseletre jogosult vezető tisztségviselőinek esetleges vitája a bejegyzési eljárás minden alap nélküli megszüntetéséhez vezessen.

Formai követelmények

Változnak a társasági irányelvekkel összhangban a kérelem benyújtásának formájára vonatkozó rendelkezések: az új Ctv. 35. §-ának megfelelően a cégbejegyzésre (változásbejegyzésre) irányuló kérelmet a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságon a cégformának megfelelő, a jogi képviselő által aláírt papíralapú vagy elektronikus nyomtatványon kell, a törvényben meghatározott módon és mellékleteivel együtt előterjeszteni.

Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet és annak mellékleteit a jogi képviselő elektronikus okirat formájában, elektronikus úton a Cégszolgálathoz küldi meg, ez esetben a kérelem benyújtására vonatkozó határidők szempontjából a Cégszolgálathoz érkezés időpontja irányadó.

Bár a hatályos szabályozással egyezően tartalmazza az új Ctv. is az ún. egyablakos rendszer működésére vonatkozó előírásokat, azonban a bejegyzési kérelem előterjesztője az elektronikus bejegyzési kérelem benyújtása során lehetőséget kap arra, hogy az adóhatóság, illetve a Központi Statisztikai Hivatal által az általuk vezetett nyilvántartáshoz szükséges egyéb adatokat, illetve ezek változásait is a bejegyzési kérelemmel együtt - a Cégszolgálat útján - juttathassa el ezekhez a szervezetekhez anélkül, hogy ezek az adatok a cégnyilvántartás részévé válnának.

Lényeges szabály a Cégszolgálat hatáskörével kapcsolatban: a Cégszolgálat az elektronikus okiratot semmiféle formában nem értékeli vagy bírálja el, azokat kizárólag informatikai szempontból vizsgálja meg. Ennek eredményeként, ha a kérelmet informatikai szempontból szabályszerűen nyújtották be, azt haladéktalanul továbbítja az illetékes cégbíróságnak, míg ellenkező esetben, ha az iratokat informatikai szempontból hiányosnak vagy hibásnak találja, az erre vonatkozó tájékoztatással küldi meg a cégbírósághoz.

Az utóbbi esetben a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet be nem nyújtottnak kell tekinteni.

Mindenesetre a Cégszolgálat a kérelem megérkezéséről és arról, hogy azt milyen tájékoztatással továbbította a cégbírósághoz, elektronikus igazolást küld a jogi képviselőnek.

A cégbíróság számára megállapított ügyintézési határidő pedig az azt követő első munkanapon kezdődik, amikor a Cégszolgálattól az informatikai szempontból szabályszerű bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem a cégbírósághoz megérkezik. Lényeges, hogy e rendelkezés szabályszerű kérelem továbbítása esetén áll fenn.

A Cégszolgálat tehát az elektronikus úton benyújtott bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmek fogadóállomása, melynek feladata, hogy a cégbíróságok tehermentesítése érdekében benyújtott kérelmeket kizárólag informatikai szempontból vizsgálja meg, megtakarítva ezzel, hogy az ország 20 cégbíróságán informatikai ellenőrző rendszereket kelljen külön-külön kiépíteni.

Kétségtelen, bár az elektronikus eljárás gyorsabb és egyszerűbb, ám az elektronikusan benyújtott kérelem esetén sem mentesülhetünk az illeték, illetve a közzétételi költségtérítés megfizetése alól.

Fizetési kötelezettség

Az eljárási illeték és a közzétételi költségtérítés megfizetésére elektronikus úton, a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem benyújtását megelőzően kerül sor.

A fizetési rend nagyrészt megegyezik az 1997-es Ctv., illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási jogszabály, az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus úton történő megfizetéséről a cégeljárásáról szóló 15/2005. (VIII. 5.) IM rendeletben megállapított szabályokkal. A rendelet szerint a Cégszolgálat honlapjáról kell letölteni az illetékbefizetési utalványmintát, valamint a közzétételi költségtérítési utalványmintát. Segítséget jelent, hogy az utalványminta tartalmazza a kérelem típusának megfelelően a fizetendő illetéket, illetve a költségtérítés összegét.

Mindenesetre lényeges szabály, hogy az illeték és a költségtérítés befizetésének összegéről és időpontjáról szóló, a Magyar Államkincstár által egy munkanapon belül, a jogi képviselő kérelmére megküldött igazolást a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez mellékelni kell.

Szükséges és kötelező okiratok

Az új Gt. követi a hatályos szabályozást annyiban, hogy változatlanul külön meghatározza azokat a mellékleteket, amelyek hiánya hiánypótlás nélküli elutasításhoz vezet, de ezeket a választott bejegyzési eljárástípushoz igazítja. Így tehát koncepcionális változás, hogy a törvény az adott eljárástípus alapján határozza meg, hogy milyen okiratokat kötelező, illetve a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges csatolni.

Eljárástípusok

A törvény a cég alapítására vonatkozó bejegyzési eljárás három típusát határozza meg:

1. Az új cégjogi törvény változatlanul főszabályként kezeli azt az esetet, amikor a cég tagjai olyan létesítő okiratot készítenek, amelynek tartalmát a cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályok keretei között maguk állapíthatják meg.

2. Változik az eljárási rend, amikor az új Gt. 10. §-a (4) bekezdésének megengedő szabályozása alapján egyes gazdasági társasági formák (kkt., bt., kft.) tagjai úgy döntenek, hogy e törvény mellékleteiben meghatározott valamelyik szerződésminta felhasználásával alkotják meg a létesítő okiratukat.

3. Egyszerűbb és olcsóbb lehet a cégbíróság eljárása akkor, ha a szerződésmintát alkalmazó cég a bejegyzési kérelmet és a törvény által bevezetni kívánt egyszerűsített cégeljárás más feltételeit is elektronikus úton nyújtja be.

Mellékletek

Mindenesetre általános érvénnyel rögzíti a törvény, hogy a cégbejegyzési kérelemhez - e törvényben meghatározott kivétellel - valamennyi cég esetében csatolni kell a cégforma, illetve a választott cégeljárás szerint szükséges okiratokat. Nem jelent változást az 1997-es Ctv.-ben foglalt szabályozáshoz képest, hogy az új Ctv. 41. § (2) bekezdése, a bejegyzési kérelem, illetve a csatolandó mellékletek kötelező példányszámát és azoknak a bejegyzést kérő részére történő visszajuttatását szabályozza. Az új Ctv. szintén önálló mellékletekben határozza meg a csatolandó iratok körét.

Az I. számú társasági jogi irányelv módosításával összhangban épült be a hatályos cégtörvénybe az a rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy a cég a cégbejegyzési kérelemhez csatolja a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak, illetve a cégiratoknak, de legalább a létesítő okiratnak az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén készült hiteles fordítását. Ebben az esetben a cégbíróság a céget a választott idegen nyelven is nyilvántarthatja.

Változatlan rendelkezésként tartja fenn az új Ctv., hogy a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság bejegyzésére (változásbejegyzésre) irányuló kérelem esetében a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét elektronikus okirattá kell alakítani, ám a hatályos szabályozástól eltérően a kérelem érkezésétől számított 2 munkanap határidőt állapít meg a jelenlegi 8 nap helyett.

Ügyintézési határidők

Kétségtelen, a vállalkozások mielőbbi piacra lépése miatt komoly igény mutatkozott arra, hogy az 1997-es Ctv.-ben meghatározott ügyintézési határidőket az új cégjogi törvényben lerövidítsék, egységesen az eljárás rendjéhez, illetve a cégbírósági munka fokához igazodóan. Változást jelent, hogy az új Ctv. a cégbírósági bejegyzési eljárása során egységesen, minden esetben munkanapban állapítja meg az ügyintézési, eljárási határidőket.

Elutasítás - hiánypótlás nélkül

Az új Gt. egyértelművé teszi azt a bírói gyakorlat által kimunkált elvet, hogy a cégbíróság a bejegyzési kérelmet először csak formai szempontból, alakilag vizsgálja meg. A hiánypótlás nélküli elutasítást eredményező mellékletek számának, fajtájának jelentős szűkítése alapot ad arra, hogy a cégbíróság e formai vizsgálatot a jelenleginél rövidebb időn belül, három munkanapon belül végezze el.

A cégbíróság a cégbejegyzés iránti kérelmet legkésőbb ezen időtartam lejártával hiánypótlási eljárás lefolytatása nélküli elutasítja, ha

- a cégbejegyzési kérelemhez nem nyújtották be a nyomtatványt vagy a törvény 1. számú mellékletében felsorolt valamennyi szükséges okiratot,

- az illetéket vagy a költségtérítést nem, vagy csak részben fizették meg.

Változatlan szabály, hogy a bejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító végzés kézhezvételekor a cég működését meg kell szüntetni, és a mulasztás igazolási kérelem előterjesztése útján nem menthető ki.

Mivel az elutasítás oka technikai jellegű, a törvény változatlanul biztosítja a cég számára, hogy a végzés írásbeli közlését követő 8 napon belül a bejegyzési kérelmet újra benyújthassa. Ez esetben az elutasítás jogkövetkezményei nem alkalmazhatók, és a korábbi eljárásban benyújtott okiratokat is felhasználhatja a cég, a 8 napos határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Érdemi vizsgálat

A cégalapítás bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálata során irreleváns, hogy a cég a bejegyzési kérelmet papíralapú formában vagy elektronikus úton nyújtotta-e be, ennek csak az elbírálást megelőző szakaszban és kizárólag eljárásjogi szempontból van jelentősége, azt követően a kérelem előterjesztési módja már nem bír jelentőséggel.

Ha a kérelem előzetes formai vizsgálata során a hiánypótlás nélküli elutasításra nincs szükség, az eljáró bírósági titkár, fogalmazó vagy a bírósági ügyintéző továbbítja az ügy iratait az ügy elbírálására kijelölt cégbírónak, hisz továbbra is változatlan szabály, hogy a cég tagjai által meghatározott tartalmú létesítő okirat alapján benyújtott cégbejegyzési kérelem elbírálásáról csak cégbíró dönthet.

A cégbíróság döntés előtti érdemi vizsgálata során a kérelem érkezését követően, legkésőbb nyolc munkanapon belül megvizsgálja, és ha a bejegyzést kérő nem csatolta a törvény mellékleteiben felsorolt szükséges iratokat, illetve ha a cégbejegyzési kérelem, valamint mellékletei nem felelnek meg a jogszabályoknak, a cégbíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlásra felhívó végzést ad ki. Ezt a végzést legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolcadik munkanapon kell meghoznia. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb negyvenöt nap lehet.

Az új Ctv.-nek a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései lényegében megegyeznek a hatályos szabályokkal, azzal együtt, hogy a cégbíróság a hiánypótlás elmulasztásának késedelmes vagy nem megfelelő teljesítésének jogkövetkezményeként a bejegyzési kérelmet elutasítja.

A cégbíróság a forgalom biztonsága, a hitelezői érdekek védelme érdekében - ha e törvény másként nem rendelkezik - köteles legkésőbb a cég bejegyzésére irányuló kérelem érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról.

Az új Ctv. is megőrzi azon hatályban lévő rendelkezést is, hogy a cégbírósági ügyintézési határidő elmulasztása esetében a bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság vezetője gondoskodik, legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye.

Ha a bejegyzési kérelem elbírálására ily módon nem került sor, a cégbejegyzés ezen határidő leteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelem szerinti tartalommal - létrejön.

Szerződésminta

Az új Gt. 10. §-ának (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy a közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság alapításakor a tagok a bejegyzése iránti kérelemhez a törvény mellékletében foglalt szerződésminta alapján készült létesítő okiratot csatoljanak.

A Ctv. indoklása szerint a szerződésminta alkalmazása módot adhat a bejegyzési és változásbejegyzési eljárások jelentős mértékű felgyorsítására, ami egyben a cégek alapítási költségeinek csökkentését is eredményezi.

A szerződésminta alkalmazása esetében a társasági szerződés tartalmát kizárólag a kitöltött mintában foglalt rendelkezések adják, egyébként a létesítő okirat tartalmát a társaság tagjai szabadon határozzák meg.

Kétségtelen, hogy a létesítő okirat tartalmi ellenőrzése lényegesen egyszerűbb, mint ha az okirat tartalmát a társaság tagjai maguk határoznák meg. A bejegyzési kérelemből viszont világosan ki kell tűnnie, hogy a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készült.

A szerződésminta alkalmazásával előterjesztett bejegyzési kérelmet a cégbíróságnak legkésőbb a bejegyzési kérelem érkezésétől számított nyolc munkanapon belül el kell bírálnia. (A hiánypótlás nélküli elutasítás, a hiánypótlási végzésre vonatkozó rendelkezések lényegében azonosak a fentebb ismertetett eljárási szabályokkal.)

Egyszerűsített cégeljárás

Az új cégjogi törvény 49. §-a egy teljesen új intézményt teremt meg, a gyors cégalapítást elősegítő egyszerűsített cégeljárást, amelyre kizárólag a cég alapításának bejegyzésére irányuló eljárásban kerülhet sor.

Az eljárás alkalmazhatóságának három együttes feltétele:

- a cégalapítás során a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával készüljön el,

- a leendő cég előzetes névfoglalással éljen a törvény 6. §-ában foglaltak szerint, ezzel is szűkítve a cégbíróságnak a bejegyzés körében felmerülő vizsgálati kötelezettségét,

- továbbá a bejegyzés iránti kérelmet a cég elektronikus úton nyújtsa be.

Mindenesetre a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon fel kell tüntetni, ha a cég egyszerűsített cégeljárás lefolytatását kéri.

Az eljárás lényege annak gyorsasága, így ha a bejegyzést kérő nem nyújtotta be az új Ctv. 3. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó iratokat, illetve a benyújtott iratok tartalma nem felel meg a jogszabályoknak, a cégbíróság hiánypótlásra felhívó végzést nem bocsát ki, a bejegyzési kérelmet elutasítja.

Az egyszerűsített eljárás során egyebekben a cég bejegyzésére irányuló, szerződésminta alkalmazásával készült és papíralapon benyújtott kérelem elbírálására irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.