A munkavállalási engedélyeztetés általános előírásai

A külföldiek magyarországi munkavégzéséhez kapcsolódó foglalkoztatási típusú szabályozás célja, hogy egyfelől a hazai munkaerőpiacot védje, másfelől az uniós szabályozásnak megfelelőn biztosítsa az uniós és az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgárai munkavégzésére vonatkozó szabályok hazai érvényesülését. A szabályozás központi kategóriája a munkavállalás engedélyezése.

A munkavállalás engedélyezésének alapvető szabályai a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-ában találhatók. Ehhez kapcsolódik végrehajtási jogszabályként a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI. 10.) SzCsm rendelet, valamint - 2004. május 1-jétől - a Magyar Köztársaság által az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően alkalmazandó munkaerő-piaci viszonosság és védintézkedés szabályairól szóló 93/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet.

Külföldi Magyarországon általában csak engedély alapján végezhet munkát. Ebben az esetben a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg.

A törvény szabálya a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyok tekintetében szabályoz, amely nem csupán a munkaviszonyra, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyra vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amely alapján ellenérték fejében munkavégzés történik - tehát például a megbízási, vállalkozási szerződések kötésére is. Az engedélyt a foglalkoztatónak kell kérnie, aki lehet

- a munkáltató, megbízó, megrendelő stb. (aki részére a külföldi foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján munkát végez), vagy

- akinél a tényleges foglalkoztatás történik, ha külföldi munkáltató kirendeli hozzá a munkavállalóját a megkötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében, vagy

- aki a külföldi betanító képzését folytatja.

Általános engedélyeztetési kötelezettség

A munkavállalási engedélyre vonatkozó szabályozás logikája a következő: a főszabály az általános engedélyeztetési kötelezettség. Ez alapesetben a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatán alapul, mivel az a célja, hogy amennyiben egy adott munkára magyar (illetve EGT-s) munkaerő áll rendelkezésre, az állás e személlyel és ne harmadik országból származó külföldivel legyen betöltve. Fajtái:

- egyéni munkavállalási engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatával;

- mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély;

- csoportos keretengedély.

A munkavállalási engedély egy elvi engedély arra vonatkozóan, hogy a külföldi személy az adott munkáltatónál milyen munkavégzés keretében foglalkoztatható. A munkavégzéshez a munkavállalás engedélyezésén túlmenően tartózkodási engedély is szükséges.

A főszabály alól a munkavégzés jellegétől a külföldi állampolgár személyi feltételeitől függően vannak jogszabályi kivételek. Ezek egyfelől az engedély egyszerűbb kiadásában (kivételes elbírálás gyorsított módon, vagy a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül), másfelől bizonyos esetekben engedélymentességben nyilvánulnak meg.

Egyéni munkavállalási engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatával

Egyénileg külföldi akkor jöhet Magyarországra dolgozni, ha nincs más, vele szemben előnyben részesítendő személy. Ennek érdekében az SzCsM rendelet előírja, hogy a foglalkoztatónak előzetesen (a foglalkoztatás megkezdése előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal) jeleznie kell munkaerőigényét a munkaügyi központnál, amely azt megvizsgálja, és ha lehetséges, megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott magyar vagy EGT-s állampolgárt (vagy annak hozzátartozóját) közvetít ki a munkára. Csak ennek hiányában adható ki az engedély.

Az engedélyezés másik feltétele, hogy a külföldi, aki számára a munkavállalási engedélyt a munkáltató kéri, alkalmas legyen az elvégzendő munkára mind szakképzettségét, mind egészségügyi állapotát tekintve.

Az SzCsM rendelet részletesen felsorolja, mikor kell elutasítania a munkaügyi központnak a kérelmet, illetve - mérlegelési jogkörében - mikor utasíthatja el.

Mikor nem adható ki az engedély?

Nem adható ki a munkavállalási engedély, ha:

- az adott tevékenységre előírt képzettséggel és alkalmazási feltételekkel rendelkező, kiközvetíthető magyar vagy EGT-s munkaerő rendelkezésre állt, de a foglalkoztatása a

- foglalkoztató érdekkörében fennálló okból hiúsult meg;

- a külföldi nem rendelkezik a szakmai és egészségügyi alkalmasság feltételeivel;

- a foglalkoztatott külföldiek száma már elérte a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által évente meghatározott, Magyarországon, illetve az egyes megyékben, Budapesten, valamint az egyes szakmákban foglalkoztató külföldiek kvótáját;

- olyan foglalkozásra nyújtottak be engedélykérelmet, amely a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által meghatározott azon foglalkozások körébe tartozik, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel külföldi nem foglalkoztatható;

- a foglalkoztató a külföldi foglalkoztatását a kérelem benyújtásának időpontjától számított 120 napon belül nem kívánja megkezdeni;

- nem az a foglalkoztató nyújtotta be a kérelmet, amely a külföldit ténylegesen alkalmazni kívánja; ez alól csak az alábbi esetek jelentenek kivételt (ilyenkor a kérelem nem utasítható el):

- a szolgáltatás kizárólagos tárgya a külföldi munkáltatóval kötött magánjogi szerződésben a külföldi munkaerejének tartós átengedése (vagyis munkaerő-kölcsönzés);

- a külföldi állandó lakóhelye szerinti ország illetékes hatósága a magyar állampolgárok adott országban történő munkavállalásának engedélyezését más országok állampolgáraira irányadó általános feltételekhez képest indokolatlanul nehezebb feltételhez köti (vagyis nem áll fenn viszonosság);

- a foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó, a Foglalkoztatási Hivatal által megállapított országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért jelölt meg.

A foglalkoztató érdekkörében való meghiúsulásnak számítanak az alábbi esetek:

- a munkaerőigényében a munkakör betöltésére vagy a tevékenység ellátására a foglalkoztató olyan alkalmazási feltételt jelölt meg, amely nyilvánvalóan nem volt ehhez szükséges;

- a foglalkoztató a feltételeknek megfelelő magyar (EGT-s) munkaerő foglalkoztatásától elzárkózott, vagy

- a kérelem benyújtását megelőzően érvényes munkaerőigénnyel rendelkezett, de közvetítést nem kért.

Nem utasítható el a kérelem arra tekintettel, hogy nem az a foglalkoztató nyújtotta be a kérelmet, amely a külföldit ténylegesen alkalmazni kívánja, ha

- a külföldi kulcsszemélyzetnek minősülne;

- külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján kerülne sor üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzésére;

- a belföldi foglalkoztatóval kötött magánjogi szerződés teljesítése érdekében a külföldi munkáltatóval fennálló jogviszonya alapján, kiküldetés keretében kerülne sor a munkavégzésre.

Elutasítás mérlegelés alapján

A munkaügyi központ mérlegelési jogkörében elutasíthatja a kérelem megadását, ha - ahogyan az SzCsM rendelet fogalmaz - "a külföldi foglalkoztatása egyéb foglalkoztatási szempont mérlegelése alapján nem indokolt". Ilyen eset lehet különösen, ha

- a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül jogerősen munkaügyi vagy munkabiztonsági bírságot szabtak ki;

- a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző három éven belül külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt kötelezték az engedély nélkül alkalmazott külföldi részére a foglalkoztatás megkezdésétől az engedély nélküli foglalkoztatás megállapításáig kifizetett munkabér kétszeresének megfelelő összeg befizetésére a Munkaerőpiaci Alapba, és e fizetési kötelezettségének nem tett eleget;

- a kérelem benyújtásának időpontjában a kérelmezett tevékenységre vonatkozóan a munkaügyi központ által támogatott olyan képzés van folyamatban, amely a külföldi foglalkoztatásának tervezett megkezdését megelőzően befejeződik;

- a foglalkoztatónál a foglalkoztatási feltételek nyilvánvalóan nem biztosítottak;

- a foglalkoztatónál a kérelem benyújtásának időpontjában a külföldi által ellátandó tevékenységet is érintő sztrájk van folyamatban;

- a foglalkoztató a kérelem benyújtását megelőző egy évben csoportos létszámcsökkentést hajtott végre;

- a gazdasági kamara állásfoglalása szerint az adott szakma foglalkoztatási viszonyainak, munkaerőigényének figyelembevételével a külföldiek foglalkoztatásának engedélyezése nem indokolt.

Az engedély hatálya

Az egyéni engedélyben a munkaügyi központ meghatározza, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni, tehát a munkaerőigényt előzetesen ismét be kell jelenteni a munkaügyi központnál.

Visszamenőleges hatállyal engedély nem adható ki.

Mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedély

A mezőgazdaságban történő szezonális foglalkoztatás engedélyezése az egyéni munkavállalás engedélyeztetése szerint, viszont ahhoz képest gyorsított eljárás keretében történik. Az engedélyt ebben az esetben is a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata alapján kell kiadni.

A főbb különbségek a következők:

- a tevékenység jellege: mezőgazdasági (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat);

- időtartama: 12 hónapos időszakon belül - melynek kezdetét az első munkavállalási engedély alapján való foglalkoztatás kezdetétől kell számítani - legfeljebb 150 napos lehet, egy engedélyben akár több részletben is meghatározva;

- a munkaerőigényt akár 15 nappal korábban is benyújthatja a munkáltató;

- a kérelem gyors - 15 napon belüli - elbírálása;

- a szezonális foglalkoztatás munkaerő-kölcsönzés keretében is engedélyezhető (ekkor a kölcsönbeadónak kell a kérelmet foglalkoztatóként benyújtania);

- meghosszabbításnak helye nincs.

A kérelem elutasításának esetei alapvetően megegyeznek az általános szabályokkal, speciális elutasítási ok, ha a külföldi a 150 nap időkeretet kimerítette.

A Foglalkoztatási Hivatal a munkaügyi központok bejelentése alapján a kiadott mezőgazdasági szezonális munkavállalási engedélyekről nyilvántartást vezet.

Csoportos keretengedély és azon alapuló egyéni engedély

Csoportos keretengedély kiadására akkor kerülhet sor, ha egy külföldi vállalkozással kötött - vagy kötendő - magánjogi szerződés teljesítéséhez több külföldi magyarországi foglalkoztatása szükséges. Ebben az esetben a jogszabály szerint csak olyan külföldiek foglalkoztatására kérhető keretengedély, akik ugyanazon állam joga alá tartoznak, mint a külföldi vállalkozás.

A csoportos keretengedély speciális esete, ha több külföldi foglalkoztatása olyan magánjogi szerződés teljesítése érdekében szükséges, amelyben EGT-tagállamon kívüli külföldi vállalkozás a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett magyar filmgyártó vállalkozást magyarországi filmgyártással bíz meg, vagy vele koprodukciós filmalkotás gyártásában állapodik meg. Ebben az esetben nem feltétel, hogy a külföldi személy és a külföldi vállalkozás személyes joga azonos legyen, és az elbírálás is gyorsabban, 15 napon belül történik.

A keretengedély kiadását megelőzően a munkaügyi központ beszerzi a Foglalkoztatási Hivatal véleményét. Ha a Foglalkoztatási Hivatal csoportos keretengedély kiadását nem javasolja, a munkaügyi központ mérlegelheti, hogy ennek figyelembevételével elutasítja-e a kérelem teljesítését.

A keretengedély egy elvi engedély arra vonatkozóan, hogy a magánjogi szerződés megvalósításához szükséges tevékenységben - szakma szerinti bontásban - az előre meghatározott létszámkeret erejéig a foglalkoztatás engedélyezhető. A keretengedélyben meg kell határozni a foglalkoztatható külföldiek állampolgárságát, továbbá tevékenység, képzettség szerint a foglalkoztatható személyek számát. A keretengedély a magánjogi szerződés teljesítésének időtartamára adható.

A keretengedély önmagában foglalkoztatásra nem jogosít, ennek alapján egyéni munkavállalási engedélyt kell kérni. Ha a keretengedélyt kiadták, és az abban foglalt feltételek a külföldi munkavállaló vonatkozásában is fennállnak, az egyéni engedély kiadása nem tagadható meg.

Egyéni munkavállalási engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül

Ebben az esetben az engedély kiadásakor nem vizsgálandó, hogy a munkakör ellátására megfelelő magyar (EGT-s) munkaerő rendelkezésre áll-e. Ennek értelmében, az általános feltételektől eltérően, ha a külföldi személy a munkakör ellátására alkalmas, a munkaerő-piaci helyzettől függetlenül kiadható az engedély.

A kivételes eljárás csak az SzCsM rendeletben meghatározott esetkörökben alkalmazható. Ezek:

- nemzetközi szerződésben meghatározott kereteken belül: a Magyar Köztársaság a munkavállalók foglalkoztatásának kölcsönös cseréjéről több országgal - így például Ausztriával, Szlovákiával, Romániával - kötött egyezményt. Az egyezményben meghatározott létszámkeret betöltéséig az engedélyt a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül kell kiadni. A kivétel csak a kétoldalú megállapodásban érintett országok állampolgáraira vonatkoztatható;

- külföldinek kulcsszemélyzetként történő munkavégzéséhez: ezen olyan, Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott, vezető tisztségviselőnek (üzletvezetésre jogosult tagnak, igazgatónak, ügyvezetőnek, részvénytársaság igazgatósága tagjának) nem minősülő, a kérelem benyújtásakor munkaviszonyban álló munkavállalót kell érteni, aki irányítja vagy felügyeli a vállalkozást vagy annak főbb szervezeti egységét, munkáltatói jogot gyakorol, vagy pedig olyan kivételes szaktudással, képesítéssel rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges;

- a többségi külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság esetén a megelőző év december 31-ei munkajogi állományi létszám 2 százalékát meg nem haladó létszámú külföldi munkavégzéséhez;

- a hivatásos sportolónak munkavégzés keretében folytatott sporttevékenységéhez;

- felsőfokú oktatási intézmények, tudományos kutatóintézetek, valamint közművelődési intézmények által meghívott, nemzetközileg elismert külföldi oktatási, tudományos vagy művészeti munkavégzéséhez, ha az naptári évenként az 5 munkanapot meghaladja;

- legalább 8 éve Magyarországon foglalkoztatott 3. országbeli külföldivel legalább 5 éve Magyarországon együtt élő közeli hozzátartozó (házastárs, vér szerinti, illetve örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek) munkavégzéséhez;

- a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinek, továbbá az EGT állampolgárának és tartózkodásra jogosult hozzátartozójának házastársa vagy özvegye munkavégzésének, feltéve hogy ez a személy a külföldivel Magyarországon legalább egy éve együtt él, élt;

- külföldi vállalkozással kötött magánjogi szerződés alapján egybefüggő 15 napnál hosszabb munkavégzéshez, ha annak célja üzembe helyezési, szavatossági, szervizelési és jótállási tevékenység elvégzése;

- az olyan külföldi munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatásához a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala az idegenrendészeti jogszabályok szerint hozzájárult;

- annak a befogadottnak - a befogadó állomáson kívüli - munkavégzéséhez, akinek a magyarországi foglalkoztatását a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal humanitárius szempontból támogatja;

- külföldi állam diplomáciai, konzuli képviselete vagy egyéb szerve által foglalkoztatni kívánt, de a küldő állam delegált tagjának nem minősülő külföldi munkavégzéséhez;

- a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett filmgyártó vállalkozás által alkalmazni kívánt külföldi munkavégzéséhez;

- dán és norvég állampolgárok esetében a viszonosság alapján.

A foglalkoztatás, illetve az általános elbírálástól eltérő feltételek fennállását minden esetben a munkáltatónak kell igazolnia.