Elszámolható üzemanyagárak

Az APEH a 31-es számú Magyar Közlönyben közzétette a 2006. április 1. és április 30. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ha a magánszemély az üzemanyagot a közleményben szereplő árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.

Ólmozatlan motorbenzin

ESZ-95 262 Ft/l

ESZ-98 272 Ft/l

Gázolaj 259 Ft/l

Keverék 279 Ft/l

A 48-as számú Magyar Közlönyben tették közzé a 2006. május 1. és május 31. között alkalmazható üzemanyagárakat. Ezek a következők:

Ólmozatlan motorbenzin

ESZ-95 275 Ft/l

ESZ-98 284 Ft/l

Gázolaj 268 Ft/l

Keverék 292 Ft/l

A munkáltatók társadalmi felelőssége

A Magyar Közlöny 32. számában található az 1025/2006. (III. 23.) Korm. határozat, amely a munkáltatók társadalmi felelősségének erősítéséről és az ezt ösztönző intézkedésekről szól.

A határozat deklarációval kezdődik, miszerint a kormány kifejezésre juttatja, hogy "a haladás és az innováció olyan új elemének tekinti a munkáltatók önkéntes társadalmi felelősségvállalását, amely a társadalmi partnerek párbeszédére alapozva a gazdálkodásba integrálja a fenntartható fejlődés, a társadalmi összetartozás és környezetért viselt felelősség szempontjait".

A fenti magasztos célt a kormány a következő intézkedésekkel kívánja megvalósítani: a Gazdasági és Szociális Tanács munkálja ki a társadalmilag felelős munkáltatói magatartás ismérveit, az olyan jó gyakorlatokat, amelyek a gazdaság versenyképességét, a társadalmi összetartozást, valamint a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását szolgálják. Az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében és az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban arról kell egyeztetni, hogy miként segítheti a vállalkozások társadalmi felelősségvállalásának erősödése a rendezett munkaügyi kapcsolatokra irányuló törekvéseket. Az ágazati miniszterek az ágazatban tevékenykedő munkáltatókkal folytatnak párbeszédet, kidolgozandó azokat az eszközöket, amelyekkel a munkáltatók felelősségvállalását elismerik, másrészt azokat az ismérveket, amelyek a társadalmilag felelős munkáltatói magatartást megjelenítik.

Ki kell alakítani azokat a kommunikációs eszközöket, amelyek révén szélesebb körben megérdemelt társadalmi elismerésben részesülhetnek ezek a munkáltatók. Ennek keretében különböző címkéket, megjelöléseket, védjegyeket, emblémákat is ki kell dolgozni: így például a "társadalmilag felelős vállalkozás" jelölés (Social Label), az "Akadálymentes munkahely" (azon munkáltatóknak, amelyek foglalkoztatnak fogyatékos személyeket, és a munkahelyeket akadálymentesen alakították ki), az akadálymentes termék megjelölés (amely tanúsítja, hogy a termék kifejlesztése során olyan tervezési alapelveket követtek, amelyek révén a termék használata akadálymentes a különböző fogyatékossággal élő emberek számára is).

Az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter a vállalati esélyegyenlőségi tervek elkészítéséhez módszertani útmutatót; a hirdető és kommunikációs cégek részére a nők és a kisebbségek reklámokban és hirdetésekben történő előítéletektől és sztereotípiáktól mentes ábrázolására ajánlást készít május végéig.

A szakképzés feltételrendszere

A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet a Magyar Közlöny 32. számában található. A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény új végrehajtási jogszabálya, a korábbi, hasonló című 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet helyébe lépett 2006. április 1-jétől.

A rendelet kitér az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a szakképzés folytatásának feltételeire (pedagógiai program, szakmai program, képzési program, nyilvántartásba vétel, személyi és tárgyi feltételek), rendelkezik a szakmai elméleti képzés keretében annak speciális formájáról, a beszámoltató rendszerű képzésről, a gyakorlati képzés vonatkozásában pedig a képzési helyekről, felszereltségükről, működtetésük személyi, munkavédelmi feltételeiről, továbbá az egyéni munkahelyen folyó gyakorlati képzés speciális szabályairól.

A térségi integrált szakképző központ tanácsadó testülete (TISZK) a szakképző iskolák fenntartói, valamint felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmények megállapodása alapján létrehozott térségi integrált szakképző központ mellett működik. A tanácsadó testület a szakképzésben érdekeltek képviselőiből (oktatási intézmények, munkaadók és munkavállalók képviselői, gazdasági kamarák, munkaügyi központ) áll. A TISZK véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik. Véleményezi például a központ szabályzatait, költségvetését, az iskolák szakmai programjait. Javaslatot tesz a benne részt vevő oktatási intézmények szakképzési szerkezetével, a fejlesztési támogatás felhasználásával, a képzési kínálattal kapcsolatos kérdésekben.

A szakmai vizsgáztatás rendje

A Magyar Közlöny 33. számában található a 9/2006 (III. 27.) OM rendelet, amely a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szól, s a 26/2001. (VII. 27.) OM rendeletet módosítja. Az április 4-étől hatályos jogszabály részletelőírások módosítását tartalmazza, mint például a szakmai vizsga előkészítéséről a szakképesítésért felelős miniszter részére készítendő jelentés; a vizsgabizottság kijelölése; a szakmai vizsga ellenőrzése a miniszter megbízottja által; a vizsga eredményének szabálytalanság miatti utólagos megsemmisítése a miniszter által.

Igazságügyi munkabiztonsági szakértők

A 33. számú Magyar Közlönyben található a 4/2006. (III. 27.) FMM rendelet, amely az Igazságügyi munkabiztonsági szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlat szakirányú jellege igazolásának rendjéről és eljárási szabályairól címet viseli.

A szakmai gyakorlat szakirányú jellegét az OMMF igazolja. A rendelet meghatározza a kérelem és mellékleteinek, valamint a kiadandó igazolás tartalmát, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat (3000 Ft). Az igazolás kiadása közigazgatási eljárásnak minősül, melyre a Ket. szabályait kell alkalmazni.

Hulladéklerakás

A Magyar Közlöny 2006/38. számában található 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a lerakással ártalmatlanítható hulladékra, a hulladék lerakására, valamint a hulladéklerakó létesítésével, üzemeltetésével, lezárásával és utógondozásával kapcsolatos tevékenységre, valamint ezek engedélyezésére, valamint a műszaki védelem nélkül létesített hulladéklerakó felülvizsgálatára, üzemeltetésére, rekultivációjára vonatkozóan állapít meg szabályokat. Az április 13-ától hatályos jogszabály szerint hulladéklerakó az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben, valamint a létesítés telephelye szerinti területi, helyi hulladékgazdálkodási tervekben foglalt célokkal és feladatokkal összhangban létesíthető és üzemeltethető.

Hulladéklerakó nem létesíthető például:

- erózióveszélyes területen,

- a földtani közeg mozgása által veszélyeztetett területen,

- árvíz- és belvízveszélyes, továbbá ármentesítéssel nem rendelkező területen,

- a külön jogszabály szerinti természeti területen, védett és fokozottan védett természeti területen, valamint az európai közösségi jelentőségű területen,

- védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, műemléki ingatlanon, műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területen.

A hulladéklerakó telekhatára és összefüggő lakóterület, lakóépület, valamint más, védendő területek, létesítmények között a védőtávolságot az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg, amely - ha egyéb jogszabály eltérően nem rendelkezik, akkor - nem lehet kevesebb, mint:

- veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 1000 m,

- nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 500 m,

- inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó esetén: 300 m.

Tilos a hulladék keverése, hígítása abból a célból, hogy az így nyert hulladék megfeleljen a hulladéklerakóban való ártalmatlanítás átvételi követelményeinek.

Tilos hulladéklerakóban lerakni például:

- folyékony hulladékot,

- nyomás alatt lévő gázt,

- hulladékká vált gumiabroncsot, a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső átmérőnél nagyobb gumiabroncsot, továbbá 2006. július 1-je után tilos lerakni az aprított hulladék gumiabroncsot,

- előkezelés nélküli szennyvíziszapot,

A hulladéklerakás díját az üzemeltetőnek úgy kell megállapítania, hogy az fedezze a hulladéklerakó létesítésének, üzembe helyezésének és üzemeltetésének teljes költségét, továbbá a hulladéklerakó lezárásának és utógondozásának legalább 30 évig történő becsült költségét.

Fizetési felszólítás felszámolás előtt

A Magyar Közlöny 2006/40. számában megjelent 15/2006. (IV. 7.) IM rendelet szerint július 1-jétől felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőző fizetési felszólítás formai és tartalmi kellékeinek változása szerint a fizetési felszólításnak tartalmaznia kell:

- az arra való figyelmeztetést, hogy felszámolási eljárás kezdeményezhető az adós ellen, ha a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem vitatja indokolt írásbeli nyilatkozatban a fizetési felszólításban megjelölt követelést, és nem is egyenlíti azt ki,

- az adós nevét és címét,

- a hitelező nevét és címét,

- a követelés - azon belül a főkövetelés és járulékai - összegét, mértékét és esedékességét,

- a tartozás jogcímét,

- az engedményező nevét és az engedményezés időpontját, ha a hitelező a követelést engedményezés útján szerezte,

- a hitelező meghatalmazott képviselőjének nevét és címét, ha a hitelező meghatalmazott képviselő útján jár el,

- a hitelező vagy a hitelező meghatalmazott képviselőjének aláírását.

Nyelvvizsgák honosítása

Április 15-étől hatályos a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok honosítási eljárására vonatkozó 16/2006. (IV. 6.) OM rendelet.

A honosítási eljárás díjai a következők:

1. Általános honosítási eljárás:

- egynyelvűről egynyelvűre 3500 Ft,

- egynyelvűről kétnyelvűre (kiegészítő vizsgával)3500 Ft.

2. Egyedi honosítási eljárás:

- egynyelvűről egynyelvűre5000 Ft,

- egynyelvűről kétnyelvűre (kiegészítő vizsgával)5000 Ft.

A honosítási eljárás lefolytatására a Magyarországon vizsgatevékenységet folytató külföldi szervezettel egyeztetve, az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ jogosult.