×

Uniós keresetek, hazai teljesítmények

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 98. számában (2006. április 14.)
Az utóbbi hetekben-hónapokban gyakorta felvetődő kérdés: vajon jobban élünk-e, mint pár évvel ezelőtt, az uniós csatlakozás hozzájárult-e ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzék Európa fejlettebb feléhez, illetve a gazdaság teljesítményéhez viszonyítva miként alakulnak béreink? A legfrissebb nemzetközi adatok szerint a magyarországi keresetek jóval alatta maradnak nemcsak az uniós béreknek, de annak a szintnek is, amit a GDP-ben és a termelékenységben meglévő korlát lehetővé tenne.

Az Eurostat előzetes számításai szerint 2005-ben a hazai egy főre jutó GDP vásárlóértékén 61,9 százaléka volt az Európai Unió hasonló átlagának. A bruttó hazai termék növekedése impozáns tendenciát mutat. Tíz évvel ezelőtt, 1996-ban még csak 44,3 százaléka volt az akkori Európai Unió (EU-15) átlagának. Ha átszámítjuk az EU mai 25 tagországára (EU-25), akkor ez 48,5 százalékot jelent. Az egy főre jutó magyar GDP 2002-ben 53,2 százaléka volt az akkori uniós átlagnak és 58,1 százaléka az EU-25-re számítottnak. 2005-ben már 57,2 (EU-15), illetve 61,9 százalékra (EU-25) megközelítettük az uniós átlagot.

Dinamikus GDP-bővülés

A felzárkózás az elmúlt tíz év során látványosnak mondható. A régi tagországok GDP-átlagához 12,9, az EU-25-ök átlagához pedig 13,4 százalékkal kerültünk közelebb. Ez éves átlagban 1,5 százalékos növekedést jelent. Mindebből következően 2014-ben - várhatóan – az Európai Unió tagországai egy főre jutó GDP-átlagának a 75 százalékát meg fogjuk haladni.

Az EU-ban ez a határ jelenti az úgynevezett szegénységi határt; remények szerint tehát – ha az elmúlt évek növekedési tendenciái tartósnak bizonyulnak – 2014-től kikerülünk az EU szegénynek számító országai közül.

A csatlakozás óta eltelt időszakra visszatekintve azonban nem látjuk a felzárkózás gyorsulását. Az egyenletes növekedés várható volt, hiszen a magyar gazdaság – az európai piac szerves részeként – a csatlakozás előtt nyitott volt. Külső forgalmunk nagy részét az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk, s az uniós jogharmonizáció eredményeként évek óta alkalmazkodnunk kellett a közösségi szabályokhoz, szabványokhoz. Pedig a csatlakozással rendelkezésre álló többletforrások pozitív hatását még nem érzékelhetjük a gazdaságban. Ehhez túl rövid az eddig eltelt idő, hiszen a források felhasználása éppen csak kezdetét vette.

Az ország termelékenysége még kedvezőbb képet mutat. Ennek összehasonlítására a legátfogóbb képet az egy munkavállaló által előállított termék összevetése adja, amely egyben az egyik legfontosabb mutatója is az adott ország teljesítményének. Az előzetes adatok szerint 2005-ben a magyar termelékenység 70,4 százaléka volt az Európai Unió átlagának.

Éves átlagkereset az iparban és a szolgáltatásban (2004)

 

EU-25 = 100

EUR

EU-25

100,0

29 540,1*

Németország

138,6

40 954,0

Portugália

51,4

15 195,8

Cseh Köztársaság

24,4

7 210,0**

Magyarország

24,0

7 099,5

Szlovákia

19,3

5 706,1

Lengyelország

21,1

6 230,3

* 2003-as, ** 2002-es adat

Forrás: Eurostat, New cronos, http://epp.eurostat.cec.eu.int

Termelékenységi mutatók

A termelékenység tekintetében – átlagban – évről évre 1,5 százalékkal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz. A felzárkózás 2000-től gyorsult fel, s napjainkig tart a gyorsabb ütem. A trendet kivetítve az EU-25 átlagának 75 százalékát már 2007-2008-ban elérhetjük.

A számok vásárlóerő-paritásos adatokon alapulnak, tehát kiküszöbölik az egyes országok közötti árkülönbségeket. Nem mindegy azonban, hogy a foglalkoztatás miként alakul. A mai kiemelkedően jó eredményünkben szerepe van annak is, hogy a foglalkoztatás – az utóbbi években – messze elmaradt a gazdasági növekedéstől. A termelékenységben bekövetkező felzárkózás dinamikáját a közeljövőben – ha a foglalkoztatás bővülése felgyorsul – csak akkor tudjuk fenntartani, ha a létszámbővülés magas hozzáadott értékű tevékenységekben történik.

Az Európai Unió új tagországaival összehasonlítva, termelékenységben csak Ciprus, Szlovénia és Málta előz meg minket, a GDP tekintetében a Cseh Köztársaság is. Messze mögöttünk marad azonban mind a szlovák, mind a lengyel adat. Jobbak vagyunk tehát azon országoknál, amelyekhez a leggyakrabban hasonlítjuk magunkat. Érdekes, hogy termelékenységünk a portugálokénál is közelebb áll az Unió átlagához.

Lemaradás a keresetekben

A bérek tekintetében az előzőekhez hasonló friss adatok nem állnak rendelkezésre. Az Eurostat legutóbbi kimutatásai szerint – amelyek az éves átlagkeresetekről szólnak – az iparban és a szolgáltatások körében a magyar átlagkereset 24,0 százaléka volt az uniós átlagnak 2004-ben. E mutató nem a vásárlóerő-paritásos adatokból számolt; esetünkben a vásárlóerő-paritáson kimutatott 24 körülbelül 45 százaléknak felel meg.

Az Eurostat szerint az átlagos magyar bérköltség 28,1 százaléka az EU-25-ök átlagának. Azonban akár a 24, akár a 28,1, akár a 45 százalékot tekintjük is, mindegyik messze elmarad a GDP-nél és a termelékenységnél tapasztalt arányoktól. A magyarországi keresetek tehát továbbra is jóval alatta maradnak nemcsak az uniós béreknek, de annak a szintnek is, amit a GDP-ben és a termelékenységben meglévő korlát lehetővé tenne.

Ugyanakkor az is látható, hogy a keresetek és a gazdasági teljesítmény aránya a környező országokéhoz hasonlóan alakult. Alacsonyabb a cseh átlagkeresetnél, ahol a GDP is magasabb, bár termelékenységben náluk kedvezőbb a pozíciónk. Magasabb viszont a szlováknál és a lengyelnél, mely államok a GDP és a termelékenység tekintetében is messzebb vannak az uniós átlagtól. A vásárlóerő-paritásra átszámolt béradatok ettől kissé eltérnek. Az Eurostat 2002-es évre vonatkozó elemzése szerint a szlovákiai átlagos kereset a vásárlóerejét tekintve magasabb a magyarnál, eltérően a valutában (euróban) számolttól. Ez az eltérő árarányok következménye.

Az elmúlt évek adatai nem mutatnak töretlen fejlődést, s a felzárkózás ütemével sem lehetünk elégedettek. A magyar átlagkereset 1996-ban a mai EU-25-ök átlagához mérten 23 százalékot tett ki, ekképpen a mai 24 százalék gyakorlatilag stagnálásnak tekinthető. A "komoly", 1 százalékos közeledés annak eredménye, hogy az 1996 utáni években átmenetileg visszaesés volt, a magyar átlagkeresetek távolodtak az uniós átlagtól egészen 2001-ig. Ettől kezdve azonban felgyorsult a felzárkózás, és - 2004 kivételével – valamennyi évben gyorsabban nőttek a magyar keresetek, mint az EU átlaga.

A bérköltségekben úgyszintén nem mutatható ki érdemi felzárkózás. Ráadásul e területen a járulékmérséklés hatása is jelentkezik, ami a magyarországi keresetek szintjét csökkenti. A bérek lemaradása akkor még markánsabb, ha a GDP és a termelékenység időközben bekövetkezett ígéretes felzárkózási tendenciáját tekintjük.

Előtérben a versenyképesség

Az utóbbi időben előtérbe került a versenyképesség javításának a kérdése. E szempontból persze jó hírnek tekinthetnénk a bérek lassú felzárkózását, a gazdasági növekedés ütemétől való lemaradását. Mérlegelni kell azonban azt is, hogy Magyarország nem a minimálbéresek országa akar lenni, s a jövő szempontjából a magas hozzáadott értékű termelés arányának növelésében, a fejlett technológiára alapozott beruházásokban vagyunk érdekeltek.

A napjainkban lezajló foglalkoztatási szerkezetváltás úgyszintén a bérek növekedésének gyorsulását kell hogy jelentse, hiszen alacsony jövedelmezőségű vállalkozások, alágazatok szűnnek meg, s helyüket a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek veszik át.

Termelékenység és bérköltség

 

1996

2002

2004

2005*

Egy főre jutó GDP (EU-25 = 100,0)

EU-25

100,0

100,0

100,0

100,0

EU-15

109,5

109,3

108,6

108,2

Németország

118,2

108,7

108,7

108,2

Portugália

74,9

79,2

72,1

70,9

Cseh Köztársaság

70,1

66,4

70,3

73,5

Magyarország

48,5

58,1

60,1

61,9

Szlovákia

45,5

50,5

51,9

54,2

Lengyelország

42,2

46,3

48,8

49,8

Munka termelékenysége (egy munkavállalóra) (EU-25 = 100,0)

EU-25

100,0

100,0

100,0

100,0

EU-15

108,0

106,8

106,1

105,8

Németország

106,0

99,8

100,3

100,6

Portugália

67,9

71,1

65,7

65,3

Cseh Köztársaság

57,5

60,0

64,4

69,0

Magyarország

57,0

66,7

68,2

70,4

Szlovákia

46,6

58,3

59,1

61,0

Lengyelország

44,5

51,6

62,1

63,0

Havi bérköltség (EU-25 = 100,0)

EU-25

100,0

100,0

100,0

 

EU-15

 

113,8

115,3

 

Németország

142,0

130,9

125,5

 

Portugália

47,6

45,0

46,7

 

Cseh Köztársaság

19,1

23,8

28,2

 

Magyarország

19,4

22,1

28,1

 

Szlovákia

14,2

17,3

21,3

 

Lengyelország

20,0

28,5

23,4

 

* Előzetes adat

Forrás: Eurostat, New cronos, http://epp.eurostat.cec.eu.inta

 

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. április 14.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem