×

Prognózisok a munkaerőpiacról

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 16.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 97. számában (2006. március 16.)
A gazdasági szereplők szerint további fejlesztésre vár a munkaerő-piaci prognózisok rendszere. Bár az évente két alkalommal készülő elemzés egyre megbízhatóbbá vált az évek során, azonban a kisebb cégeket továbbra is nagyon nehéz megszólítani. A tavaly bevezetett rövid távú munkaerő-gazdálkodási bejelentéssel némiképpen orvosolható e helyzet – ugyanis a kisfoglalkoztatók is készségesebbek az adatszolgáltatásban –, azonban az előrejelzések pontossága, illetve megbízhatósága érdekében további finomításokra lenne szükség.

A munkaerő-piaci információk nemcsak a gazdasági szereplők, de a munkaügyi szervezetek tevékenységét is megkönnyíthetik. Ha néhány hónapra, fél évre vagy egy esztendőre előre lehetne vetíteni, hogy milyen irányban "mozdul el" a munkaerőpiac, akkor a munkaadók és a munkavállalók könnyebben egymásra találhatnának. Gyakorta ugyanis a munkaerő-kínálat és a -kereslet egyidejűleg jelentkezik, a kettő azonban nem találkozik egymással. Előfordul tehát, hogy adott térségben a munkanélküliségi adatok viszonylag magasak, mégis betöltetlen álláshelyeket hirdetnek a munkaadók. Éppen ezért nélkülözhetetlen a foglalkoztatás várható tendenciáinak feltérképezése, a munkáltatók szándékainak regisztrálása.

Rövid távú előrejelzés

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) rövid távú munkaerő-piaci prognózisa tizenöt éve hasonló módszertan szerint készül, igaz, az egyes adatfelvételek súlyponti elemei az eltelt időszakban változtak, s a tapasztalatok alapján folyamatosan módosult az adatlap is – tudtuk meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) vezető tanácsosától.

Demkó Olivér elmondta: az adatfelvétel a gazdasági szervezetek munkaerő-gazdálkodásának megfigyelésére fokuszál, mindenekelőtt tehát arra keresi a választ, hogy milyen nagyságrendben és összetételben terveznek elbocsátást és létszámfelvételt. Rendszeresen rákérdeznek a tartós vállalati munkaerő-keresletre, illetve igyekeznek meghatározni a hosszabb időszak alatt kielégítetlen munkaerő-igényeket. Tavaly az információk összegyűjtése során ez kiemelt hangsúlyt kapott. Ugyanakkor az adatfelvételnek eddig minden alkalommal része volt a vállalati munkaerő-gazdálkodást befolyásoló reálfolyamatok megfigyelése is. Az ÁFSZ – a felméréssel – fényt szeretne deríteni a pályakezdők foglalkoztatására irányuló szándékokra is, illetve tájékoztatást kíván kapni a gazdasági szervezetek képzési tevékenységéről.

A vezető tanácsos elismerte, hogy a rövid távú munkaerő-piaci prognózis nem alkalmas arra, hogy a vállalatok annak alapján hozzák meg stratégiai beruházási döntéseiket, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az előrejelzések hasznos információkkal szolgálnak gazdálkodók számára. A cégek megismerhetik az ágazatukat jellemző foglalkoztatási tendenciákat, s mindezeket figyelembe vehetik saját munkaerő-gazdálkodási döntéseik meghozatalakor is.

Módosuló kérdéssorok

A kérdéssor kisebb-nagyobb mértékben folyamatosan módosul, méghozzá a munkapiac változásával párhuzamosan, hiszen a foglalkoztatás jellemzői is rendre átalakulnak. Az első rövid távú prognózisok készültekor, a 90-es évek elején a munkanélküliség előrejelzése állt a középpontban. Ezek a prognózisok segítették a munkaügyi szervezetet abban, hogy meghatározhassák az állástalanság kezelésére szolgáló eszközök várható forrásigényét. A munkaerőpiac viszonylagos stabilizálódása után a foglalkoztatottság várható alakulása kapott egyre nagyobb szerepet a prognózisokban. Mostanában ezeken túlmenően a tartós munkaerőhiány, az atipikus foglalkoztatási formák, illetve a külföldiek magyarországi munkavállalása kerül előtérbe.

Somogy megyében 28 ezer gazdálkodó szervezet működik, s közülük 400 adatai alapján állítják össze a megyei helyzetképet – tudtuk meg a Somogy Megyei Munkaügyi Központ igazgatójától. Tarrné dr. Törzsök Piroska kifejtette: e cégek adatai jól reprezentálják a foglalkoztatás jellemzőit, hiszen a megyében munkát vállalók 40 százaléka ezek alkalmazásában áll.

Somogyban főként az ipar és a mezőgazdaság szereplői vesznek részt a felmérésben, nem véletlenül, hiszen legnagyobbrészt e szektorokban tevékenykednek a társaságok. A munkaerő-piaci prognózis készítésekor az ipari vállalatok 60, a mezőgazdasági nagyüzemek 50 százalékának szándékait vehetik figyelembe a szakemberek.

Az adatszolgáltatók összetételén azonban lehetne javítani. A megkérdezettek listájának összeállításakor ugyanis arra törekednek a munkaügyi központban, hogy a kis-, a közepes és a nagyobb vállalkozások egyaránt képviseltetve legyenek. Mégis, tapasztalatok szerint a kisebb foglalkoztatókat rendkívül nehéz elérni, ezek nem szívesen működnek közre. Holott a tőlük származó információ már csak azért is rendkívül fontos lenne, hiszen belőlük van a legtöbb. A működő társaságok 80 százaléka tíznél kevesebb embert alkalmaz, s kiemelkedően sok a négy vagy kevesebb munkatársat számláló vállalkozások száma is.

Főként az építőipar, a kereskedelem, a vendéglátás és a gazdasági szolgáltatások terén jellemző, hogy gyakorta egyetlen ember dolgozik a cégben – legfeljebb néhány kollégájával -, ám ez előfordul az egészségügyben, sőt, a költségvetési intézmények körében is. Ezek – általában – még rövid távon sem tudnak nyilatkozni arról, hogy milyen fejlesztéseket terveznek, fontolgatják-e a létszám növelését vagy csökkentését. Nem reális elvárás tehát, hogy a kisebb cégek közép- vagy hosszú távon megbízható adatokat szolgáltassanak szándékaikról.

Utólagos "szembesítés"

A legutóbbi a huszonnyolcadik alkalom volt, amikor munkaerő-piaci prognózis készült, s összességében elmondható: a jelentés korrekt, megbízható képet ad a változásokról – értékelte Tarrné dr. Törzsök Piroska. A munkáltatókat minden alkalommal szembesítik – természetesen utólag – azzal, hogy mit mondtak fél esztendővel korábban, s kiderül, mennyire váltak be a várakozások.

Az utóbbi évek tapasztalata szerint többé-kevésbé az válik valóra, ami az előrejelzésben szerepelt. Van viszont különbség a két félév prognózisának megbízhatósága között is, hiszen jellemzően az év első felében készített felmérés összesítésének eredménye sokkal megbízhatóbb, mint a hat hónappal későbbié. Ez abból adódik, hogy a cégek egyéves periódusra terveznek, a naptári év kezdetén fogalmazzák meg szándékaikat a következő 12 hónapra. Ekkor határozzák meg fejlesztési terveiket, s rögzítik azt is, hogy a feladatokat mekkora létszámmal tudják majd elvégezni. Az alkalmazottak felvételét, illetve elbocsátását ilyenkor még jobban látják a társaságok, azt viszont, hogy fél évvel később mire lesz szükségük a zavartalan és gazdaságos működéshez, sokkal kevésbé tudják megítélni.

Megkésett szerkezetváltás

Az év eleji tervezéssel ellentétben, szeptemberben és októberben nemigen készítenek koncepciót a vállalkozások, ekkor sokkal bizonytalanabbak a tekintetben, hogy márciusban hány dolgozóra lesz szükségük és milyen munkakörökben. Ezért ha mód volna változtatásra, akkor az igazgató szerint fontolóra kellene venni, hogy évenként csupán egyszer, az esztendő elején kérdezzék meg a munkáltatókat szándékaikról, létszámterveikről.

Főként persze közép- és hosszú távra látható előre, hogy mi fog történni a munkaerőpiacon, s e trendek alapján a munkaügyi központok is kialakíthatják stratégiájukat, meghatározzák, hogy milyen támogatási eszközökkel szeretnék javítani a foglalkoztatást, milyen képzéseket indítanak, hogyan használják fel a foglalkoztatási alapban rendelkezésre álló forrásokat, s milyen irányelveket határoznak meg a támogatási rendszerben.

Somogy megye speciális helyzetben van, hiszen itt az országos tendenciával ellentétes folyamatok zajlanak. Míg hazánk több térségében érzékelhetően emelkedik a foglalkoztatottak száma – hol dinamikusabban, hol mérsékeltebben -, e dél-dunántúli megyében csökkenő adatokat regisztrálnak. E térségben ma is gyakori a létszámleépítés, s úgy tűnik föl, még nem ért véget a munkaerő-piaci szerkezetváltozás. Ennek egyik oka, hogy azokban az ágazatokban tevékenykedik a cégek jó része, amelyek nehezen vészelik át az átalakulást. Jellemzően az élelmiszer-, a fa-, a textil- és a ruhaipar, a mezőgazdaság és a honvédség a legnagyobb foglalkoztató, s az egykori húzóágazatok máig sem tudtak talpra állni.

Veszteséges ágazatok

Az élelmiszeripar helyzete miatt az ágazatra vonatkozóan nem igazán megbízhatóak a munkaerő-piaci prognózisok. Piros László, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének főtitkára úgy véli, amíg nem stabilizálódik a helyzet, addig nemhogy fél évre, de sokkal rövidebb távra sem tudnak megbízható adatokkal szolgálni a munkáltatók.

Az élelmiszeripar jövedelemtermelő képessége rengeteget romlott, s a szektorban tevékenykedő vállalkozások több mint 50 százaléka veszteséges, nemigen terveznek tehát a cégek, fő céljuk a túlélés. A főtitkár szerint a vállalkozások többsége egy évre sem lát előre, nem tudja, lesz-e megrendelése. Olyannyira súlyos a helyzet, hogy beláthatatlan következményekkel járhat, ha egy áruházlánc piacra lépésének híréről értesül a piac. Egy ilyen helyzet felülír minden beszállítói koncepciót, s a cégeknél – mivel nincsenek megfelelő kompenzációs mechanizmusok - tömegesen sor kerülhet elbocsátásokra – részletezte Piros László, aki szerint legalább másfél évre van szükség ahhoz, hogy az élelmiszeripar helyzete javuljon. A tervezés csak akkor kezdődhet.

A munkaerő-piaci prognózis adatait a munkaügyi központok elküldik az iskolákat fenntartó önkormányzatoknak, nem titkoltan azért, hogy az információk birtokában a gazdaság igényeihez igazítsák képzési kínálatukat. Az intézmények jól láthatják az előrejelzésekből, hogy mely szakmák iránt van kereslet, illetve mely végzettségekkel nehéz elhelyezkedni. A szándék tehát egyértelmű: a megyei munkaügyi központok ösztönözni szeretnék a szakképző iskolákat arra, hogy tanfolyamaik, képzéseik összeállításakor vegyék figyelembe a munkaerőpiac szereplőinek jövőbeni szándékait. Ekképpen elérhető lenne, hogy olyan szakmákra képezzék a tanulókat, amelyekkel el lehet helyezkedni.

Naprakész információk

A munkapiaci előrejelzések a szülők és a diákok számára is jelzik, milyen mesterségeket érdemes tanulni – állítja egy munkaügyi szakember. Gyakorta azonban hiábavaló mindez: az érintettek előre látják ugyan a veszélyeket, mégsem mondanak le terveikről, s abban bíznak, hogy mire végeznek a tanulmányaikkal, addigra változik a munkaerő-kereslet. Nehéz tehát tudatosítani, hogy érdemes komolyan venni a gazdaság jelzéseit, a megyénként több száz munkaadó megkérdezésével összeállított értékelést.

A munkaügyi központok tapasztalatai szerint a prognózisnál sokkal megbízhatóbb az elmúlt évtől készülő rövid távú munkaerő-gazdálkodási bejelentés. Ennek előnye, hogy gyors, naprakész információkkal szolgál a társaságok szándékairól, s kiderül az is, hol vannak szabad álláshelyek, illetve ha voltak ilyenek, sikerült-e betölteni azokat. A munkáltatók is sokkal szívesebben közreműködnek ebben, hiszen a kérdéseket tíz perc alatt meg lehet válaszolni, illetve elektronikusan is továbbíthatják az adatokat. A felmérésből azonban nem marad ki az sem, akinek nincs internet-hozzáférése, hiszen postára is feladható a kitöltött kérdőív.

Ebben a konstrukcióban négy kérdéscsoport különül el egymástól: a létszámadatok, a munkakörök betöltését firtató kérdések, a létszámcsökkentési vagy -növelési szándékok, illetve a munkaügyi szervezettől elvárt szolgáltatások.

A rövid távú munkaerő-gazdálkodási bejelentéssel sikerült megszólítani a kisebb cégeket is; viszonylag nagy arányban érkezik válasz a 100 főnél kevesebb foglalkoztatottat regisztráló vállalkozásoktól. A PHARE-program keretében bevezetett újítást eleinte tíz mintakirendeltségen alkalmazták, mára országosan elterjedt módszerré vált. A munkaügyi szakemberek szerint még jobb lehetne akkor, ha képzettségre irányuló kérdéseket is tartalmazna, hiszen ezzel a munkaerő-keresletet pontosabban meg lehetne határozni.

Képzési program

A munkaerő-piaci prognózis próbája a "Lépj előre egyet!" elnevezésű program lesz - véli az Országos Felnőttoktatási Tanács elnöke. Szilágyi Antal elmondta: a munkaügyi tárca, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és a munkaadók együttműködésével megvalósuló projekt keretében ingyenesen tanulhatnak a jobb álláshelyet remélők. Fontos, hogy a kereslet és a kínálat között összhang teremtődjék, s a hiányszakmák iránt felkeltsék az érdeklődést.

Az elnök szerint a prognózisok gyengesége az, hogy túlságosan nagy területet fognak át, s kevéssé adnak megbízható adatot arról, hogy a munkát keresők saját szűkebb környezetükben milyen lehetőségekkel számolhatnak. Aki ugyanis Balmazújvárosban vagy Ajkán keres munkát, az adott városban szeretne elhelyezkedni, s kevéssé érdekli, hogy a megyében másutt mi a helyzet. Ráadásul mind a munkáltatók, mind a munkavállalók taktikáznak, s néha ez is ferdíti az adatokat – hangsúlyozta Szilágyi Antal, aki szerint van még mit finomítani a rendszeren.

Sokkal személyesebb adatszolgáltatásra van szükség, s nem lehetünk elégedettek azzal, hogy a prognózisok 2050-re nagyobb megbízhatósággal adnak útmutatást, mint 2006-ra - véli az elnök, hangsúlyozva: az elemzések azt láttatják, hogy a gazdaság jó pályán halad, fejlődik az ipar. Azt viszont nemigen lehet biztonsággal kiolvasni, mi várható néhány hónap vagy fél év múlva. Középtávon pedig egyáltalán nem jósolható előre, melyik cég terjeszkedik s merrefelé, hová helyezik át ilyen vagy olyan okból telephelyeiket.

Hiányzó pénzforrások

Fokozza a nehézséget, hogy hiába jelzi egy vállalkozás az adatgyűjtéskor, hogy milyen álláshelyeket hirdet meg a következő néhány hónapban, ha arra nem talál megfelelő képesítéssel rendelkező jelentkezőt. Márpedig a szakma elsajátításához idő kell. Képtelenség, hogy a féléves prognózisok megjelenését követően azonnal kitanulják a szakmát azok, akik munkát keresnek a térségben, a képzések ugyanis jellemzően nem fél- vagy egyévesek.

Szilágyi Antal szerint áttörő változásra van szükség, s középtávon nem ilyen típusú munkaerő-piaci prognózisokat kell készíteni. Alaposan meg kellene vizsgálni a stabil helyzetű térségek gazdasági mutatóit, az ipar, a szolgáltatás, az egészségügy és egy sor más terület foglalkoztatási adatait, s összevetni azokkal a térségekkel, ahol problémás a foglalkoztatás. Utóbbi régiókban tudatosan kellene kialakítani a megfelelő munkaerő-kínálatot. Szilágyi Antal szerint erre állami pénzt kellene adni, pályázatokat kellene kiírni a vállalkozások számára, hiszen így alakulhatna át a munkaerőpiac szerkezete. Ez lehetne a garancia arra, hogy az ipari vállalatok az állástalansággal küszködő régiókba települjenek.

Ily módon a Dél-Alföld vagy Kelet-Magyarország kevéssé preferált városaiba és falvaiba is oda lehetne csalogatni az ipart, s ezzel párhuzamosan lendületet kaphatnának az infrastrukturális fejlesztések. Kellő odafigyeléssel – Szilágyi Antal szerint - akár három év múlva érzékelhető lenne a hatás. Mindehhez azonban szemléletváltásra van szükség. Mindenesetre az újítás bevezetéséhez szinte azonnal hozzá lehetne fogni, hiszen a magyar munkaerő felkészültségéről meglehetősen pontos információk állnak rendelkezésre.

Lépj előre egyet! elnevezéssel, 4 milliárd forintos forrással új, a résztvevők számára ingyenes képzési program indul – jelentette be januárban a munkaügyi miniszter. A projektet 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza. Ez a pénz 10-15 ezer személy képzésére elegendő, de nagyobb érdeklődés esetén további forrásokat csoportosítanak át, illetve – a későbbiek során – újabb európai uniós finanszírozás is igénybe vehető. Az érdekeltek – az akkreditált képzőintézmények által kínált képzésekre - a munkaügyi kirendeltségeken jelentkezhetnek. A programban bárki részt vehet attól függetlenül, hogy munkaviszonyban áll, illetve munkanélküli vagy inaktív. A program a munkaadóknak is kedvező, mert dolgozóik – anyagi ráfordítás nélkül - képzettséget szerezhetnek. Az ingyenes oktatást a munkaügyi kirendeltségek segítségével vehetik igénybe az érdeklődők.

Mindazok, akik alapfokú 6 osztállyal rendelkeznek, befejezhetik általános iskolai tanulmányaikat, majd szakmát szerezhetnek. Azoknak is módjuk lesz valamilyen szakma elsajátítására, akik ilyen módon nem tudják megszerezni a 8 általános iskolai végzettséget. Számukra különféle közismereti, szakmai kompetenciák megszerzését követően kínálnak majd ehhez igazodó képzést. Bekapcsolódhatnak a képzésbe azok is, akik csak 8 általános iskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkeznek, de azok is, akik szakmája nem keresett a munkaerőpiacon.

Jelenleg 30 ezer olyan betöltetlen állást tartanak nyilván, amelyre több mint egy éve nem találnak a munkáltatók szakképzett munkaerőt. Az egyes térségekben jelentős eltérés van a keresett szakmák között. Mivel a munkavállalási korú népesség 40 százaléka nem rendelkezik a munkaerőpiacon szükséges szakképesítéssel, igen fontos, hogy minél többen bekapcsolódjanak a különféle felnőttképzési programokba.

Lépj előre egyet!

Lépj előre egyet! elnevezéssel, 4 milliárd forintos forrással új, a résztvevők számára ingyenes képzési program indul – jelentette be januárban a munkaügyi miniszter. A projektet 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a Munkaerő-piaci Alap finanszírozza. Ez a pénz 10-15 ezer személy képzésére elegendő, de nagyobb érdeklődés esetén további forrásokat csoportosítanak át, illetve – a későbbiek során – újabb európai uniós finanszírozás is igénybe vehető. Az érdekeltek – az akkreditált képzőintézmények által kínált képzésekre – a munkaügyi kirendeltségeken jelentkezhetnek. A programban bárki részt vehet attól függetlenül, hogy munkaviszonyban áll, illetve munkanélküli vagy inaktív. A program a munkaadóknak is kedvező, mert dolgozóik – anyagi ráfordítás nélkül - képzettséget szerezhetnek. Az ingyenes oktatást a munkaügyi kirendeltségek segítségével vehetik igénybe az érdeklődők. Mindazok, akik alapfokú 6 osztállyal rendelkeznek, befejezhetik általános iskolai tanulmányaikat, majd szakmát szerezhetnek. Azoknak is módjuk lesz valamilyen szakma elsajátítására, akik ilyen módon nem tudják megszerezni a 8 általános iskolai végzettséget. Számukra különféle közismereti, szakmai kompetenciák megszerzését követően kínálnak majd ehhez igazodó képzést. Bekapcsolódhatnak a képzésbe azok is, akik csak 8 általános iskolai vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkeznek, de azok is, akik szakmája nem keresett a munkaerőpiacon. Jelenleg 30 ezer olyan betöltetlen állást tartanak nyilván, amelyre több mint egy éve nem találnak a munkáltatók szakképzett munkaerőt. Az egyes térségekben jelentős eltérés van a keresett szakmák között. Mivel a munkavállalási korú népesség 40 százaléka nem rendelkezik a munkaerőpiacon szükséges szakképesítéssel, igen fontos, hogy minél többen bekapcsolódjanak a különféle felnőttképzési programokba.

LÉPJ ELŐRE EGYET!

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 16.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem