ÁNTSZ-ellenőrzés
Mintegy kétmillió forint bírságot szabtak ki az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkatársai az úgynevezett hideg munkahelyeken tartott országos ellenőrzéseik során – közölte februárban az Országos Tiszti-főorvosi Hivatal (OTH). Összesen 265 munkahelyet vizsgáltak, ahol több mint négyezer munkavállalót foglalkoztatnak hidegnek minősülő munkakörnyezetben. E helyeken a munkaidő felében a napi középhőmérséklet szabadban a plusz négy, zárt térben a plusz tíz fokot nem éri el. Az ellenőrök tapasztalatai szerint a munkáltatók az álláshelyek 7,5 százalékában nem gondoskodtak a dolgozók megfelelő védőöltözetéről, 8,7 százalékuk nem alakított ki melegedő és szociális helyiséget, s 7,2 százalékuk nem adta ki az óránként járó pihenőidőt.
Munkanélküliség – számokban
A foglalkoztatottak száma 3 millió 898 ezer volt a 2005. november-2006. januári időszakban, az állástalanok száma 43 ezerrel, 318 ezerre nőtt, ami 7,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent, szemben az egy évvel korábbi 6,6 százalékkal – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban. A tavaly október és december közötti időszakban a munkanélküliek száma a bázishoz képest 47 ezerrel, 310 ezerre emelkedett, a munkanélküliségi ráta 7,3 százalékot tett ki. A foglalkoztatottak száma 3,916 millió, míg 2004 hasonló időszakában 3,909 millió volt. Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő decemberben az EU-15 országaiban 7,5 százalék, az EU-25-ben 8,4 százalék, Magyarországon 7,2 százalék volt. A2005. november-2006. januári időszak átlagában a 15-74 éves népesség 54,6 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 19,8 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15-24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 18,8 százalékot tett ki. Az állástalanok 45,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást.
Adatok a körbetartozásról
Az IPOSZ felmérést készít a körbetartozásról tagsága, illetve az érintett vállalkozók körében. A munkáltatói szervezet úgy véli, a helyzet pontos feltárására van szükség, hogy hathatós intézkedések történjenek a nem-, illetve késve fizetés felszámolására. A www.iposz.hu honlapon elérhető adatlapon többek között a lejárt kintlevőségeikről várnak adatokat a vállalkozóktól, melyeket összegezve az IPOSZ konkrét javaslatokat készít majd a kormány részére.
Konferencia a munkakultúráról
Megváltozott a finanszírozás, ezért ma már nincs pénzhiány a hazai felnőttképzésben – jelentette ki a foglalkoztatáspolitikai miniszter februárban Hajdúszoboszlón, a 15. alkalommal megrendezett "Munkakultúra – szakképzési modellek" című országos konferencia megnyitóján. A szaktárca vezetője szerint az oktatás és a munkaerőpiac széttartó pályán halad, az oktatás más képzettségi szerkezetben bocsát ki munkaerőt, mint azt a munkaerőpiac igényli. Ugyanakkor nem megfelelő a szakmaszerkezet sem, s földrajzilag sem ott képeznek, ahol szükség lenne a munkaerőre. A közelmúltban készült felmérés szerint a 10 legkeresettebb, illetve a legkevésbé keresett szakma között 5 átfedés van. A varrónőkből például az ország egyik részében óriási a felesleg, míg másutt hiány alakult ki. A felnőttképzés felértékelődik, mert korrigálja a strukturális problémákat.
Foglalkoztatási programok
A kormány februárban elfogadta a Start plusz és Start extra programokat, amelyek célja további járulékkedvezmények bevezetése. A Start plusz – a pályakezdő fiatalokat segítő – Start programhoz hasonló támogatást nyújtana a gyesről és a gyedről visszatérő kismamákat foglalkoztató cégeknek, illetve a legalább egy éve munka nélküli személyt alkalmazó vállalkozásoknak. Egy évig 18,5, a következő évben 8,5 százalékos járulékkedvezményt kapnának a tartósan munkanélkülit, a gyesről, gyedről, gyetről, ápolási díjról munkába visszatérő szülőt foglalkoztatók, akiknek az első évben 15, a második évben 25 százaléknyi járulékot kellene fizetniük. A Start extra értelmében azon cégeknek, amelyek tartósan állástalant alkalmaznak a legrosszabb munkaerő-piaci helyzetű 48 térség 235 település lakói közül, egy évig semmilyen járulékot nem, a második évben pedig csak 15 százalékot kellene fizetniük a jelenlegi 33,5 százalék helyett. Hasonló járulékkedvezményt kapnának országszerte azok a cégek, amelyek 50 év feletti tartósan munkanélkülit vesznek fel.
Magyar Termék Nagydíj
Május végéig nevezhetnek a gyártók a 2006. évi Magyar Termék Nagydíj pályázatra, amelynek célja a minőségi hazai termékek népszerűsítése az európai versenypiacon. Az elismeréseket szeptemberben adják át. A pályázatot kilencedik alkalommal hirdették meg. Az első kiírás óta 1105 pályázatot értékeltek, nyolc év alatt 326 terméket ítéltek kimagaslónak, s összesen 102 termék kapta meg a jogot a Magyar Termék Nagydíj cím viselésére.
Munkahelyi diszkrimináció
Tavaly februári indulása óta csaknem félezer beadvány érkezett az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH); a legtöbben a munkahelyi diszkriminációra panaszkodtak. A hatóság kilenc esetben állapította meg az egyenlő bánásmód megsértését, ebből három alkalommal bírságolt, két esetben pedig nyilvánosságra hozta a jogsértést – közölte Gyarmati Edit, az EBH főosztályvezetője februárban. A legnagyobb bírság összege – nem jogerősen – 500 ezer forint volt. Ezt egy kereskedőre szabta ki a hatóság, aki nem akart kiszolgálni egy roma családot. A hatóság több mint száz beadványt utasított el hatáskör hiányában vagy azért, mert a panasz nem volt megalapozott. Több eljárást azért szüntettek meg, mert a felek megegyeztek és visszavonták keresetüket. A jogsértők leginkább a nyilvánosságtól tartanak.
Munkaerőpiac-nyitás
Az Egyesült Királyság, Írország és Svédország után Finnország is vállalta, hogy szabad munkavállalást enged az új tagállamok állampolgárainak – jelentette be Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter februárban. Májustól Finnországban sem kell munkavállalási engedély. Szakértők már tavaly nyáron jelezték, hogy Finnország és Spanyolország is fontolgatja az első kétéves korlátozás után a szabad munkavállalást. A régi tagországok összesen öt évig korlátozhatnak. A magyar kormány nevében Csizmár Gábor régóta szorgalmazza az akadályozó országoknál, hogy ehelyett hatékony monitoringrendszert alkalmazzanak, s csak akkor kérjenek munkavállalási engedélyt, ha ezt a munkaerő-piaci helyzet ténylegesen indokolja. Február végén Portugália is bejelentette, hogy május 1-jétől megnyitja munkaerőpiacát.
Nőtt a reálkereset
A reálkereset – a fogyasztóiár-index 3,6 százalékos növekedése mellett – 6,3 százalékkal nőtt tavaly a nemzetgazdaságban – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) februárban. A múlt évben, a versenyszférában a bruttó nominális átlagkereset 6,9, a nettó átlagkereset 8,4 százalékkal emelkedett. A költségvetés területén – a 2005-ben egységesen januárban fizetett egyhavi különjuttatás miatt – a bruttó átlagkereset 12,8, a nettó átlagkereset 13,7 százalékkal nőtt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2005-ben havonta átlagosan bruttó 158300 forintot, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 148500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 182200 forintot kerestek. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 2005-ben 166 500 forint volt, 8,9 százalékkal magasabb a 2004. évinél.
Külhoni dolgozók Szabolcsban
Mintegy ötszáz külföldi munkavállalót foglalkoztatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg a cégek és intézmények – közölte a térségi munkaügyi tanács februári nyíregyházi ülésén a nyírségi munkaügyi központ igazgatóhelyettese. Az engedéllyel alkalmazottak főként magyar anyanyelvű ukrán és román állampolgárok. A külföldiek elsősorban könnyűipari üzemekben és az egészségügyi intézményekben dolgoznak. A szezonális munkahelyeken, a mezőgazdaságban és a feldolgozóiparban tavasztól őszig több a külföldi alkalmazott, a nyári hónapokban ezer fölé nő a számuk. A nyírségi munkaügyi tanács foglalkozott a külföldiek bérének megállapításával. Ezek szerint az érintett cégek az országos általános alapbér összegétől legfeljebb csak húsz százalékkal adhatnak kevesebb fizetést a külföldi munkavállalóknak. A bérintézkedés megakadályozza, hogy a szabolcsi munkáltatók háttérbe szorítsák a hazai munkavállalókat, holott a térségben jelenleg is több mint negyvenezer helyi álláskeresőt tartanak nyilván.
Fogyatékosok foglalkoztatása
Ne a foglalkoztatók alkalmazzanak fogyatékkal élő embereket, hanem a fogyatékkal élők vehessenek fel normatív támogatásukból olyan foglalkoztatót, aki rehabilitációjukkal is törődik. – Ezt az egyik résztvevő javasolta a munkaügyi miniszternek azon a szabadegyetemi előadáson, amelyet a szaktárca vezetője a fogyatékkal élők érdekképviseleteinek, foglalkoztatóinak, civil szervezeteknek tartott februárban. A hozzászóló svéd példára hivatkozott, mely szerint a fogyatékkal élők által alkotott szövetkezetek a személyenként kapott normatív támogatásból maguk alkalmaznak foglalkoztatót, s ha elégedetlenek tevékenységével, másikat alkalmaznak. Csizmár Gábor nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy ebbe az irányba haladjanak, s néhány év múlva Magyarországon is lehetőség nyíljék hasonló szisztémára.
Vasúti közmunka
A 2002. évi 2 milliárd helyett az idén 10 milliárd forintot sikerül közmunkaprogramokra fordítani; ez 35 ezer személynek nyújt munkalehetőséget – mondta a témában tartott februári tájékoztatón Csizmár Gábor munkaügyi miniszter. A tárcavezető 1 milliárd forintnyi közös finanszírozású projektről írt alá megállapodást Gaál Gyulával, a MÁV elnök-vezérigazgatójával. Utóbbi összeg – amely több mint 1200 személy foglalkoztatását teszi lehetővé – része a 10 milliárdos éves közmunka-ráfordításnak.
