×

Foglalkoztatási formák és terhek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 16.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 97. számában (2006. március 16.)
A munkaadó – érdekeinek megfelelően – minimalizálni igyekszik a terheit és kockázatait, de lehetőségeit behatárolja a dolgozója által betöltendő munkakör, illetve az elvégzendő feladat jellege. Ebből adódóan az optimális megoldás (munkavállaló foglalkoztatási forma) kiválasztásához mind a lehetséges jogviszonyok ismérveinek, mind pedig az egyes változatokhoz kapcsolódó kötelezettségek biztos ismerete szükséges.

A munkavállalók foglalkoztatásának terhei (adó- és járulékfizetés, adminisztrációs kötelezettségek) az adott munkavégzésre irányuló jogviszonytól (pl. munkaviszony) és a foglalkoztatás jellegétől (pl. főfoglalkozás), illetve kisebb mértékben a munkavállaló státusától (pl. nyugdíjas) függnek.

A társadalombiztosítási kötelezettségeket alapvetően az határozza meg, hogy az adott jogviszony biztosítási kötelezettséggel jár-e vagy sem. Ha igen, akkor a járulékalapot képező jövedelem után (amely erősen leegyszerűsítve megegyezik a személyijövedelemadó-előleg számításánál figyelembe veendő jövedelemmel) járulékfizetési kötelezettség áll fenn. Ha nem, akkor biztosítás hiányában járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, de az adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem után 11 százalék eho-t kell fizetni.

Munkaviszonyban foglalkoztatottak után fizetendő terhek

Munkaviszony esetén a biztosítási kötelezettség minden esetben fennáll. Amunkavállalót meglehetősen komoly munkaügy szabályok védik, bár ezeket a próbaidő, illetve a határozott idejű jogviszony alkalmazása némileg enyhíti. Amunkaviszonyban álló dolgozót legalább a minimálbér megilleti, sőt a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet július 1-jétől bizonyos munkavállalói körre vonatkozóan bevezeti a garantált bérminimum fogalmát is.

Az adójóváírásnak köszönhetően a munkaviszonyban álló dolgozóra az átlagosnál kedvezőbb személyijövedelemadó-szabályok vonatkoznak.

A munkaviszony további előnye, hogy a START kártyával rendelkező pályakezdők alkalmazása esetén komoly járulékkedvezmények vehetők igénybe.

Terhek főfoglalkozás esetén

A biztosított után főfoglalkozás esetén a foglalkoztató 29 százalék tb-járulékot és tételes eho-t fizet, a biztosítottat pedig egyéni járulék (8,5 százalék nyugdíjjárulék és 4 százalék egészségbiztosítási járulék) terheli.

Terhek mellékfoglalkozás esetén

Mellékfoglalkozás esetén (amennyiben az érintett más foglalkoztatónál rendelkezik legalább heti 36 órás foglalkoztatással) a járulékterhek megegyeznek a főfoglalkozásnál írtakkal, azzal a különbséggel, hogy itt nem kell a tételes eho-t leróni.

Terhek nyugdíjas alkalmazásakor

Nyugdíjas biztosított alkalmazása esetén nem áll fenn egyénijárulék-fizetési kötelezettség.

A diákfoglalkoztatás terhei

A nyugdíjasok említése után ejtsünk pár szót a diákok alkalmazásáról. A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségre vonatkozó társadalombiztosítási jogszabályok nem tesznek különbséget a tekintetben, hogy az érintett munkavállaló nappali tagozaton (esetleg csak általános iskolában) tanulmányokat folytató tanuló-e vagy sem.

A főszabály tehát az, hogy a diákok alkalmazása esetén a biztosítási kötelezettséget az általános szabályok szerint kell elbírálni, és annak fennállása esetén valamennyi járulékot (29 százalék tb-járulék, 8,5 százalék nyugdíjjárulék, 4 százalék egészségbiztosítási járulék, tételes eho – vagy mindezek hiányában százalékos eho) le kell róni.

Iskolai szövetkezetben munkát végző diák után fizetendő terhek

Nem terjed ki a biztosítás az iskolai szövetkezet nappali tagozatos hallgató tanuló tagjára. Az iskolai szövetkezetben munkát végző – nappali tagozaton – tanuló diákok után járulék- vagy (tételes, százalékos) eho-fizetés nincs.

Tanulószerződéssel foglalkoztatott diák után fizetendő terhek

A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók viszont a képzési idő tartama alatt biztosítottak. Esetükben a járulékalapot képező jövedelem a tanulószerződésben meghatározott díjazás, ami után valamennyi járulékot meg kell fizetni. A foglalkoztatót (egyéni vállalkozót vagy gazdálkodó szervezetet, akivel vagy amelylyel a diák a tanulószerződést létesítette) tételes eho viszont nem terheli.

Nyári diákmunka után fizetendő terhek

A (nyári) szakmai gyakorlaton lévő tanuló és a vállalkozás között – ha egyéb munkavégzésre irányuló megállapodást nem létesítenek – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony nem keletkezik. Ez azt jelenti, hogy az ilyen diák nem biztosított, vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel. Díjazása havonta a minimálbér 15 százalékáig (főiskolai vagy egyetemi hallgató esetén a minimálbér erejéig) adóterhet nem viselő járandóság, az e feletti rész után viszont már a kifizetőt 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.

Nappali tanulmányokat folytató vállalkozó után fizetendő terhek

A nappali tagozaton tanulmányokat folytató egyéni vagy társas vállalkozó nem kötelezett minimumjárulék fizetésére, járulékait (29 százalék társadalombiztosítási járulék, 8,5 százaléknyugdíjjárulék) csak a tényleges kivétje, illetve tagi jövedelme után kell leróni. A tételes eho viszont terheli.

Nappali tagozaton tanuló biztosított kötelező magán-nyugdíjpénztári tagsága

2006. január 1-jétől a nappali tagozaton tanuló biztosítottaknak is – feltéve hogy első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyukról van szó – kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot kell létesíteniük.

Diák költségtérítése, javadalmazása

És legvégül szót kell ejtenünk arról az esetről, ha a diák valamely kifizetőtől tanulmányaival összefüggésben – az eddig elmondottakon túl - költségtérítésben, javadalmazásban részesül. Ebben az esetben két dolgot kell vizsgálnunk: a juttatás személyi jövedelemadó szempontból történő minősítését és a felek közt fennálló jogviszonyt. Ha a juttatás

- adómentes, akkor sem járulékot, sem százalékos eho-t nem kell fizetni,

- szja-köteles, de az érintett nem áll a kifizetővel biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, akkor százalékos eho-t kell leróni,

- szja-köteles és fennáll a biztosítás, akkor az általános szabályok szerint járulékot kell fizetni.

Megbízási jogviszony

Az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok közül – mely esetében a biztosítás csak akkor áll fenn, ha a tevékenységből származó jövedelem havonta eléri a minimálbér 30 százalékát – a megbízást kell első helyen megemlítenünk. Jól alkalmazható olyan feladatok elvégzésére, amelyek nem igényelnek szigorú alá- és fölérendeltséget, helyhez és időhöz kötöttséget, hiszen ebben az esetben a Munka Törvénykönyve helyett a Ptk. előírásai alkalmazandók. Személyi jövedelemadó szempontjából a megbízási díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, ennek megfelelően 10 százalék költséghányad vagy – tételes költségelszámolás esetén – az igazolt költségekkel csökkenthető a bevétel.

Felhasználási szerződés

Szintén az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok körébe tartozik a felhasználási szerződés alapján történő munkavégzés. Amennyiben felhasználási szerződés alapján – valamilyen szerzői jogi védelem hatálya alá tartozó tevékenységért - személyes munkavégzésre tekintettel kerül sor kifizetésre, akkor a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a megbízás szabályai szerint bírálják el. Ezzel szemben a jogok felhasználásának az ellenértékeként fizetett díjazás nem képezi járulék alapját, utána 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell leróni.

Alkalmazás társas vállalkozóként

A társas vállalkozás a tagját társas vállalkozóként is foglalkoztathatja. Ez abszolút kötetlen forma. Hátránya, hogy ebben az esetben legalább a minimálbér alapulvételével meg kell fizetni a járulékokat (ideértve a 4 százalék vállalkozói járulékot is!), és tagi jövedelem esetében nem lehet adójóváírást érvényesíteni. Amennyiben az érintett tag másutt heti 36 órás foglalkoztatással rendelkezik, akkor csak a tényleges jövedelme után kell a járulékokat megfizetni.

Nyugdíjas társas vállalkozó

A nyugdíjas társas vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, tényleges jövedelme után mindössze 5százalékos baleseti járulékot kell leróni.

Egyéni vállalkozó alkalmazása

Amennyiben az elvégzendő feladatra egyéni vállalkozót "alkalmaznak", abban az esetben közvetlen közteher-fizetési kötelezettség nem merül fel.

Amire viszont feltétlenül ügyelni kell:

- az önálló tevékenységet folytató "adószámos" magánszemély – annak ellenére, hogy "számlaképes" – nem minősül egyéni vállalkozónak, tehát a vele létesített vállalkozási jogviszony társadalombiztosítási szempontból vállalkozási jellegű jogviszony, mely esetében a megbízás szabályai szerint kell a biztosítási kötelezettséget elbírálni, illetve

- a vállalkozási szerződés megfogalmazása során nagy gondot kell fordítani arra, hogy azt egyetlen ellenőrzési hatóság se minősíthesse színlelt munkaszerződésnek. (Ilyen esetben célszerű, ha az érintett vállalkozó több vevőtől rendelkezik bevétellel.)

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás

Végül szót kell ejtenünk az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról. A konstrukció lényege, hogy a munkáltató a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvébe történő közteherjegy-beragasztás útján tesz eleget a foglalkoztatáshoz kötődő valamennyi bejelentési, bevallási, járulék- és adófizetési kötelezettségének.

A munkavállaló pedig ennek révén egészségügyi szolgáltatásra és szolgálati időre, illetve nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemre tesz szert.

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás esetén munkáltató lehet:

a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. 73. §-ában,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv. 1. §-ában, továbbá

c) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 1. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltató.

Korlátozások

Az a) pontban meghatározott munkáltatónál alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló az ugyanazon munkáltatónál fennálló munkaviszonya szerinti munkakörébe tartozó feladatok ellátására alkalmi munkavállalói könyvvel nem foglalkoztatható.

A b)-c) pontban meghatározott munkáltató közvetlenül az alaptevékenysége körébe tartozó feladatokra alkalmi munkavállalói könyvvel munkavállalót nem foglalkoztathat.

Alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás terhei

Alkalmi munkavállalói könyvvel

- legfeljebb 5 egymást követő naptári napig,

- egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és

- egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesíthető munkaviszony.

A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban.

Ettől eltérően több, de legalább három természetes személy munkáltatónál vagy kiemelten közhasznú munkáltatónál összesen 200 napot lehet alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozni évente.

Ha a munkavállalót más munkáltató is foglalkoztatja alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony keretében, az alkalmi munkavégzés időtartama egy éven belül nem haladhatja meg együttesen a 200 napot, ezen belül a más munkáltatóknál munkáltatónként a 90, együttesen a 120 napot.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. március 16.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem