A vállalati jóléti szolgáltatások rendszere és belső struktúrája alaposan átrendeződött az utóbbi években. Mivel a munkahelyi étkezdék többnyire bezártak, mind népszerűbb az étkezési utalvány, s terjed az úgynevezett cafeteria-rendszer is, amelynek lényege, hogy a dolgozók maguk választják ki, milyen béren kívüli juttatásra tartanak igényt – természetesen meghatározott kereten belül. A csomagok tartalma jellemzően az adó- és járuléktörvények függvényében változik; a cégek általában az adómentesség határáig támogatják a dolgozók üdülését, étkezését. Ám ha ezt a juttatást adó is terheli, már nem áldoznak szívesen akkor sem, ha vallják: a rendszeres étkezés révén jobb minőségű munkára számíthatnak. Avendéglátó-ipari fejlődésben érdekelt munkaadók azzal számolnak, hogy az étkezési utalványok piaca pozitív elmozdulást eredményezhet a forgalmukban is.
Étkezési utalványok
Felmérések szerint a cégek 90 százaléka él az adómentesen juttatható étkezési támogatási lehetőségével. Országszerte két és fél millióan kapnak munkáltatójuktól készételre váltható hideg-, illetve vendéglátóhelyeken beváltható melegétkezési-utalványt.
A munkáltatók bizonyos mértékben érdekeltek az utalványok adómentes határának növekedésében, hiszen - tapasztalatok szerint – a kiegészítő juttatásban részesülő dolgozók teljesítménye növekszik, motiváltabbak és lojálisabbak lesznek. Az utalvány kezelésével járó minimális adminisztráció, valamint egyszerű és praktikus használata a bérben történő kifizetésnél sokkal előnyösebb juttatási lehetőséget kínál. E kedvezményt a dolgozók immár járandóságként várják el.
Az étkezési utalványok rendszere 1989-ben honosodott meg Magyarországon. Lényege, hogy a munkaadóknak nem kell az étkezéshez megfelelő higiénés és biztonsági körülményeket szavatolni, elegendő, ha a munkaidő alatt hozzájárulnak a munkavállalók étkezéséhez.
Tizenhét éve még havonta, fejenként ötszáz forint volt a hozzájárulás, majd 1995-től vált szét a készétel vásárlására jogosító és a természetbeni étkezésre beváltható utalvány. 2004. január 1-jétől azon túl, hogy növekedett az adómentes határ értéke, a törvény egyértelművé tette a juttatás utalványos lehetőségét, s azt, hogy természetbeni étkezés étkezőhelyet, munkahelyi étkezést és közétkeztetést is jelent. A kedvezmény egyébként a főállású munkavállalókon kívül megilleti a szakmunkástanulókat, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő diákokat, illetve a munkát végző nyugdíjast is. Egy adott hónapban azonban csak az egyik típusú kedvezmény vehető igénybe.
Szakosodott utalványkibocsátók
A munkavállalók kiszolgálását számos utalványkibocsátó társaság végzi, közülük a három legjelentősebb az Accor Services Magyarország Kft., a Le Cheque Dejeuner Kft. és a Sodexho Pass Hungária Kft. Emellett több élelmiszerlánc, hipermarket, sőt kisebb bolt is bocsát ki utalványokat. Utóbbiak – becslések szerint – a teljes piaci forgalom 40 százalékát teszik ki.
A három, szakosodott kibocsátó társaságot összefogó Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés adatai szerint a dolgozók több mint 60 százaléka kapja valamelyik jegyet. Az utalványkibocsátók függetlenek minden élelmiszer-forgalmazótól, s egyben a legszélesebb beváltóhelyi hálózatot kínálják a felhasználóknak.
A kibocsátók a felhasználók érdekeit figyelembe véve folyamatosan bővítik elfogadóhely-hálózatukat a fővárosban és a vidéki városokban, településeken egyaránt. Ma már közel 20 ezer élelmiszerbolt és vendéglátóegység fogadja el a készpénzre nem váltható jegyeket: országszerte ötezer helyen lehet beváltani a meleg és 14 ezer helyen a hideg élelem vásárlására jogosító bonokat.
Míg azonban az Európai Unió országaiban az adómentes étkezési utalványok értékhatára a bruttó átlagkeresetnek 8-12 százaléka, Magyarországon alig haladja meg a négy százalékot. Úgynevezett hidegétkezési utalványt 2,1 millió dolgozó kap: a versenyszféra munkavállalóinak 80, míg a közintézményekben dolgozók 90 százaléka jut ilyen formában kedvezményhez. A melegétkezést a cégek mindössze 340 ezer embernél támogatják.
Az étkezési hozzájárulás elsősorban az alacsony keresetűeknek jelentős juttatás, hiszen a havi 4500, illetve 9000 forintos kedvezmény nyilvánvalóan többet jelent a 62 500 forintos minimálbérért dolgozóknak, mint a vezetőknek. Míg a százezer forintnál kevesebbet keresők 44 százaléka, a 100-200 ezer forint közötti jövedelműek 66 százaléka kap étkezési jegyet. Ahol nagyon alacsony az átlagkereset, ott kevés az esély az étkezési hozzájárulásban részesülők körének bővítésére, hiszen e cégek általában maguk is gondokkal küzdenek. Ezt a vélekedést támasztja alá az a tény, hogy a minimálbér drasztikus, 25500 forintról 40 ezerre, majd 50 ezerre történő emelése után sok vállalkozásnál megszüntették az étkezési támogatást.
Terjesztendő a melegétkezés
Ugyanakkor az étkezési jegyek "bérkiváltó" hatása egyre több helyen érvényesül: korábban a juttatást nyújtó munkáltatók 30, idén már 35 százaléka szerint helyettesítik a béremelést.
Az étkezési utalványt forgalmazó cégek azt szeretnék – mondta el Glattfelder Mónika, az Accor Services Magyarország Kft. marketing és üzletfejlesztési igazgatója -, ha idővel visszaszorulna a hideg élelemre beváltható utalvány, s helyét teljesen átvenné az egészséges étkezést szolgáló melegétel-utalvány.
A jegyek forgalmazására szakosodott cégek a munkáltatók megbízásával megkeresik a munkahelyhez közeli, lehetséges beváltóhelyeket, amelyekkel érdemes szerződést kötni. Az utalványrendszer jótékony "mellékhatása" a vendéglátóiparban is jelentkezik, bár a vendéglők többsége csak az utóbbi években csatlakozott az elfogadói körhöz. Ma már mintegy háromnegyedük elfogadja fizetőeszközként az utalványt.
A GKI és a Szonda Ipsos közös felmérése szerint a munkavállalók 60 százaléka mindennap meleg ételt ebédel, de csak 20 százalékuk teszi ezt a munkahelyén vagy valamelyik, a munkahelyéhez közeli vendéglátóhelyen. A megkérdezett éttermek kétharmada profitál a szomszédos cégekből: ebédidőben 22 százalékuknál a vendégkör többségét, 45 százalékuknál körülbelül a felét alkotják a környéken dolgozók.
Az, hogy mire elég az étkezési utalvány, sok mindentől függ. Egy azonban bizonyos: egy hónapon keresztül nem lehet megebédelni kilencezer forintból még a legolcsóbb munkahelyi étkezdében sem. Mindazonáltal egy, ezer munkavállalót, félezer cég és 150 vendéglátó-ipari egység vezetőjét megszólító felmérésből az derült ki, hogy a dolgozók 53 százaléka inkább a hidegutalványt választaná a meleggel szemben. A szerényebb összegű "hidegjegy" mellett vélhetően a rugalmasabb vásárlási lehetőség szól. Pedig az egészségügyi ajánlásokban a hétköznapi meleg ebéd fontosságát hangsúlyozzák a szakemberek.
"Házhoz" jön az ebéd
Ma már szinte sehol sem működik üzemi étkezde, a munkahelyi büfék kínálata szerény, a szendvicseken, a főtt vagy a sült virslin kívül legfeljebb a melegszendvicsig terjed. A büféket általában külső vállalkozók működtetik, akik a céggel kötött szerződésben csak bizonyos termékek árát maximalizálják. Így a kávéért, a teáért, a sonkás vagy a szalámis zsemléért megszabott árat kérnek a dolgozóktól, azt azonban nem kötik ki, hogy a gyümölcsöt, a zöldséget, az édesipari termékeket mennyiért kínálja a büfé. Igaz, előnyt jelenthet, hogy az étkezési utalványt itt is beválthatják. Egyetlen kivétel a cigaretta: a dohányáruért készpénzzel kell fizetni.
Vélhetően a büfék egyhangú kínálata is oka annak, hogy egyre több helyen veszik igénybe a meleg ebédet szállító szolgálatokat. A szakosodott, étkezési utalványokat is elfogadó ételszállítók közül az egyik legismertebb a Gastroyal, amely nemcsak a fővárosban, hanem országszerte több megyében is meghonosította közel ezerféle ételből összeállított étlapot kínáló szolgáltatását, amely akár egy napra is igénybe vehető, ha a megrendelés értéke meghaladja a 350 forintos összeget. A telefonon, faxon vagy e-mailen, illetve on-line úton megrendelt menük ára elfogadható: a leggyakoribb adagokért 500-600 forintot kell fizetni.
Ugyancsak közkedvelt a Bestfood és a Daily Feast menüre, illetve egytálételre szakosodott szolgáltatása. Utóbbi vállalkozás 1993-ban az elsők között kezdte meg az egyedi kiszerelésű ételek kiszállítását. A megrendeléseket az előző munkanap 16 óráig fogadják el, s a szállítási nap reggelén hét óráig mondhatók le. A számlázás, a fizetés az első szállítási napon történik az egy hétre előre megrendelt ételek esetén. A napi legalább tíz adagot meghaladó mennyiségnél lehetőség van az átutalással történő fizetésre is. Cégek, intézmények részére a személyijövedelemadó-törvény által nyújtható természetbeni étkezés havi összegéről is ki tudják állítani a számlát.
A napi étkezési gondok megoldását segítő, speciális, hőkezelt tárolókban végzett ebédszállítás közegészségügyi szempontból is biztonságos: az ételeket előhűtött technológiával készítik, s a felhasználás helyén felmelegítve igény szerint tálalható.
Egészség és biztonság
A dolgozók egészsége, illetve a munkavégzés biztonságos körülményeinek szavatolása külön paragrafusok nélkül is érdeke minden munkaadónak. Nemcsak az alkalmazottak elégedettségén, de nyilvánvalóan munkájuk hatékonyságán is érződik, ki és milyen feltételek között dolgozik. Ahogy a teljesítményt nyilván befolyásolja az is, mennyi időt tölt ténylegesen munkával az alkalmazott, illetve hogy mennyit küzd különböző egészségügyi problémákkal.
A józan ész diktálta szabályok mellett azonban külön törvények is rendelkeznek arról, mit kell, illetve mit lehet megtennie a munkáltatóknak. Ezek alapján például mindenkire kötelező, hogy gondoskodjon a biztonságos munkahelyről, ez pedig mind a munkavégzés körülményeit, mind az arra való alkalmasságot érinti.
A munkavédelmi törvény valamennyi foglalkozásra, s azon belül is minden munkakörre részletesen kitér. Előírja egyrészt, hogy a munkáltató mérje fel s folyamatosan ellenőrizze, hogy a munkavállalója egészségileg alkalmas-e arra a munkára, amit végez. Másrészt megmondja, hogy figyeljen azokra az esetleges kockázatokra, amelyek a dolgozókat veszélyeztethetik.
Alapvető elvárás, hogy mindenhol szavatolják: a dolgozónak ne történhessen semmi baja, ne sérüljön meg vagy szenvedjen egészségkárosodást. A biztonságos munkahely érdekében kötelező úgynevezett kockázatbecsléssel feltárni a pontos munkakörülményeket, azaz feltárni minden olyan lehetséges veszélyt, amely bizonyos feltételek mellett fenyegetheti a munkavállalókat. Nem mindegy persze, hogy milyen foglalkozásról beszélünk, más és más a kockázata egy cukrásznak, egy pincérnek, mint egy bányában, irodában vagy például építkezésen dolgozónak. Abban azonban az előírás egységes, hogy tíz mikrorizikónál magasabb nem lehet egyik munkahely kockázata sem. Ez az érték egyrészt a várható egészségkockázatok veszélyességét méri, illetve megvalósulásának esélyét számítja. Mindezek alapján mindenütt kötelező intézkedési tervet készíteni, amely a rizikót a határérték alatt tartja.
Mindehhez garanciát jelentenek a munkavédelmi képviselők is, akiket kötelező minden ötven főnél több embert foglalkoztató cégnél megválasztani. Éppen ezért Magyarországon komoly szemléletváltásra volt s van még ma is szükség: a munkáltatók többsége ugyanis kisüzem, hatvanöt-hetvenöt százalékában tíz főnél is kisebb létszámmal tevékenykednek, s mindössze tíz százalékuk éri el a törvényben meghatározott ötvenes létszámot. Munkavédelmi szakértők tapasztalata, hogy a nagyobb cégek már csak a jogszabály miatt is komolyabban figyelnek a munkahelyi biztonságra. Ugyanakkor a kisebb munkahelyekre jellemző sűrű profilváltás semigen kedvez a munkavédelemnek.
A védelmet a feltétlen, azaz a munkavállalóktól független alapvető biztonsági körülményekkel és védőeszközökkel, illetve a dolgozóktól függő feltételekkel is biztosítani kell. Utóbbi esetében a képzés és az ellenőrzés szerepe meghatározó.
Üzemorvosi szolgálat
Az üzemorvos, illetve a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás szavatolása mindenki számára kötelező: ez akár egyetlen munkavállaló esetén is előírás. Ahogy a soron kívüli egészségügyi ellátás garantálása is, ahol a munkaalkalmasságot kell igazolni.
A foglalkozás-egészségügyben állapítják meg valamennyi munkahely, munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyek teljesítése nélkül adott munka nem végezhető. Ha a dolgozó, illetve a leendő dolgozó mindennek eleget tesz, s megfelel az alkalmassági vizsgálatokon, a munkaadó kötelessége tájékoztatni a lehetséges foglalkozási betegségekről, elsősegély-nyújtási képzést adni, illetve úgynevezett "havária", azaz katasztrófatervet készíteni.
A munkáltató választhat, hogy önálló üzemorvost foglalkoztat, vagy szerződést köt valakivel, esetleg egészségügyi szolgálatot bíz meg dolgozóinak ellátásával. Külön kormányrendelet foglalkozásegészségi kategóriák alapján évi fejkvótákat szab meg minden dolgozó után. E szerint tíz-tizenöt ezer forint az az éves összeg, amelynek fedezetet kell adnia az egészségügyi ellátásra.
Ez az összeg alapvizsgálatokra elegendő, azonban speciálisabbakra már nemigen nyújt fedezetet. Ugyanakkor a megváltozott munkavállalási körülmények mindinkább új helyzetet teremtenek a munkaegészségügyben is. A kémiai, fizikai és biológiai ártalmak mindinkább szűrhetők, csökkenthetők, még ha ezek egy része különösen költséges is. Azonban leginkább a pszichoszomatikus tünetek okozzák a legnehezebb feladatot a szakemberek számára.
A mind nagyobb terhelés, a folyamatos verseny, a stressz ugyanis olyan lelki terhet okoz, amely mérése és kiiktatása a legnehezebb. Miközben a munkaadók többsége rájött, hogy a biztonságosabb munkakörülmények, a védelem mindenkinek az érdeke, a piaci helyzet s a megváltozott feltételek egy egészen más veszélyt rejtenek a dolgozók számára.
Specialitás: menedzserszűrés
Egy sor olyan vizsgálat terjed, amely alapvetően nem a foglalkozás-egészségügyi "alapcsomag" része, azonban mind többek számára fontos ahhoz, hogy munkájukat nyugodtabban végezhessék. Ilyen például a részben divatos, bizonyos elemeiben viszont ténylegesen hatásos és fontos menedzserszűrés.
Ezt azért is célszerű rendszeresíteni, mert a gazdasági társaságok, vállalkozások eredményes működésének egyik alapfeltétele az egészséges, jó munkabírású vezetőréteg. Az irányítói munkakör ellátása azonban az átlagosnál nagyobb megterhelést jelent, ezért a szűrés kifejezetten a menedzsment számára ajánlott. A negyvenöt év feletti menedzserek a betegség elsődleges célpontjai, ám a kór mindenkit érinthet, aki nagy felelősséggel járó munkát végez, az idő szorításában dolgozik és állandó stresszben él. Sokan titkolják, a bajok elkendőzése azonban végzetes lehet. Pedig a menedzserbetegség pszichológusi és orvosi segítséggel megelőzhető.
Reggeli nélkül irány a munkahely, napi hét-nyolc tárgyalás, tíz-tizenöt súlyos döntés, szorító határidők, gyorsan változó piaci környezet, kényszermegoldások, a beosztottak motiválása, számonkérése, feladatok kiosztása, konfliktushelyzetek – töredékek a menedzserek, a vállalatok közép- és felsővezetőinek, a magánvállalkozások irányítóinak mindennapjaiból. Vezetők, akiknek állandóan nagy egyéni felelősséggel járó döntéseket kell meghozniuk, idő nyomása alatt dolgoznak, s ráadásul sok munkatársuk kenyérkeresete függ a döntések sikerétől. Ők azok, akik minden percben feszültségben élnek, s munkájuk velejárója a stressz.
Az egyre gyakoribb konfliktushelyzetek, az életmódváltozás erősen próbára teszik alkalmazkodási gyakorlatunkat, felemésztik a tartalékokat, és így szabad utat engednek az úgynevezett "menedzserbetegségeknek", mint a gyomorfekélynek, a magas vérnyomásnak vagy a neurózisnak. Ezek megelőzésére találták ki azokat a komplex vizsgálatokat, amelyeket, tekintettel a vezetőkre különösen jellemző munkabeosztásra, egy időben és egy helyen végeznek, s általában két óránál többet nem is vesz igénybe. Ebbe laboratóriumi vizsgálat, hasi ultrahang, általános belgyógyászati és kardiológiai, általános sebészeti vizsgálat - amelybe például az érszűkület, visszér, sérv vagy a bőrgyógyászati rákszűrés, a nőgyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti szakorvosi ellenőrzés – tartozik. Az elvégzett vizsgálatok eredményéről összefoglaló véleményt kap a páciens, amely már a tanácsadást és az esetlegesen javasolt klinikai kivizsgálás megszervezését is tartalmazza. Ezt egyes munkahelyeken ugyan már lehetővé teszik a munkavállalóknak, de sokan még saját zsebből is kifizetik a körülbelül hatvan-nyolcvanezer forintnyi díjat. (A vezetői stresszről bővebben lapunk 59. oldalán olvashatnak.)
Egészséges életmód
Mind több munkahelyen figyelnek arra is, hogy külön programokat szervezzenek, amelyek keretében lehetőség szerint a munkatársaknak közösen nyújtanak rekreációs lehetőségeket. Ezzel nemcsak a munkahelyi kapcsolatokat, a légkört kívánják javítani, s a közösséget próbálják mindinkább összehozni. Fontos szempont az is, hogy az érintettek az egészséget védő, pihenést és élményeket is nyújtó programokat azok között az emberek között éljék át, akikkel a terheket is megosztják.
Jóllehet majdnem minden vállalat kínál béren kívüli juttatást dolgozóinak, ennek formájában, elosztásában azonban a vezetőknek szabad kezük van. Ekképpen lehetőségük nyílik arra, hogy a dolgozók elégedettségét és elkötelezettségét növeljék.
Felmérések szerint a cégek csaknem negyven százaléka választja a munkavállalók sportolásának támogatását, illetve fordít mind többet az egészség megőrzését célzó juttatásokra. Ilyen például a munkáltatóknak több helyen és módon kínált "rekreációs csomag", amelybe gyakorlatilag bármilyen sporttevékenység vagy egészségvédő program finanszírozása belefér. Ezzel párhuzamosan terjednek mindinkább az úgynevezett "outdoor-tréningek", amikor a munkahelyen kívüli helyszínen, akár egy-két napos kiruccanással szerveznek sportnapokat, vízi vagy a mind divatosabb "túlélő" túrákat.
Fókuszban a megelőzés
Az "egészséges munkahely" programja ugyancsak a munkahelyi egészségfejlesztést célozza. Olyan vállalati kultúra meghonosítását, amely a munkavállalók egészségét ugyanolyan fontosnak tartja, mint a gazdasági célokat. Mindennek jegyében a prevencióra, azaz a megelőzésre is nagy hangsúlyt fektet.
A munkahelyi egészségfejlesztési programok életre hívásának elsődleges oka nyilvánvalóan az volt, hogy a dolgozók betegsége miatt a munkáltatókra nehezedő költségek radikálisan nőttek. A programok célja tehát elsősorban a munkatársak egészségének javításán keresztül a költségek csökkentése volt. Időközben viszont kiderült, hogy mindezeken kívül egyéb kedvező hatásai is vannak, amelyek közvetett módon szintén javíthatják a vállalat eredményességét.
Magyarországon a 2003-ban országgyűlési határozattal elfogadott Nemzeti Népegészségügyi Program külön alapprogramként foglalkozik az "Egészséges Munkahelyekért" projekttel. Ezzel a törvény alkotói azt tervezték, hogy a munkahelyek, mint együttműködő partnerek, a kötelező munka-egészségügyi, munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi intézkedéseken túl az ott dolgozók egészségfejlesztésével is törődjenek.
E célok jegyében minden évben pénzdíjakat osztanak, illetve a győztesek gyakorlatát a képzések, fejlesztések részévé is teszik.
