A minimálbér alakulásával összefüggő változások
A minimálbér összegéről (és a garantált bérminimumokról) a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben olvashatunk részletesen.
A havi munkabér teljesítménybérezés esetén
Teljesítménybérezés esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és a teljesítménytől függő mozgóbér együttesen) kötelező legkisebb összege a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén megegyezik a fenti összegekkel.
A járulékalap meghatározása
A társadalombiztosítási kötelezettségek szempontjából:
- az egyéni és társas vállalkozók minimum-járulékalapjának,
- az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végzők (megbízás, választott tisztségviselők, segítő családtag stb.) biztosítási kötelezettsége elbírálása során figyelembe veendő határösszeg: (havi 62 500 x 30 százalék = 18750, illetve ennek harmincadrésze: napi 625 forint) és végül
- a 11 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett belföldi természetes személy járulékalapjának
megállapítása során 2006. február 1-jétől - tekintve, hogy a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér a viszonyítási alap - minden esetben a fenti összegekből kell kiindulni
Garantált bérminimum
A rendelet meghatároz garantált bérminimumokat is. Ez azt jelenti, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló, illetve az 50 év feletti munkavállaló havi garantált bérminimuma meghaladja a minimálbér összegét.
Az 50 év feletti alkalmazottat garantált bérminimumként a magasabb - legalább két év gyakorlati idő esetén meghatározott - összeg illeti meg. A szabályt első ízben arra a hónapra vonatkozóan kell alkalmazni, amikor az érintett 50. életévét betölti.
Részmunkaidő esetén a minimálbért a munkaidővel arányosan kell megállapítani.
A havi garantált bér a minimálbérhez viszonyítva, illetve forintban meghatározott kerekített összege
2 év gyakorlati idő alatt
legalább 2 év gyakorlati idő esetén
2006. 07. 01.-12. 31.
105% 67 500
110% 68 800
2007.
110% 72 100
115% 75 400
2008.
120% 82 800
125% 86 300
A fedezeti rendszer elemeinek a változása
A társadalombiztosítási járulék alapja a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett járulékalapot képező jövedelem.
A biztosítási kötelezettséget érintően január 1-jétől nincs változás, viszont a járulékalapot képező jövedelmek köre [4. § k) pont] ismét bővül, az eddigieken túl járulékalapot képez az Szja-tv. 71. §-a szerinti adóköteles béren kívüli juttatás adóalapként meghatározott részének a személyi jövedelemadóval (44 százalék) növelt összege is.
Adóköteles béren kívüli juttatások 400 ezer forint felett
Az Szja-tv. új 71. §-a értelmében a munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatásnak minősül - ami után 44 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie - a munkáltató által az alább felsorolt, a munkavállalónak az adóévben biztosított juttatások együttes értékéből legfeljebb évi 400 ezer forintot, illetőleg a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összegét meghaladó rész:
- az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulásból az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
- az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt, viselt költségből az a rész, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,
- az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke,
- az adómentes iskolakezdési támogatás értéke,
- a bírót, az igazságügyi alkalmazottat, valamint az ügyészségi alkalmazottat törvény előírása alapján megillető adómentes ruházatiköltség-térítés, továbbá a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján a magánszemélyt megillető adómentes ruházatiköltség-térítés,
- az adómentes internethasználat munkáltató által viselt (átvállalt) díja, valamint az adómentes számítógép-juttatás szokásos piaci értéke,
- az adómentes bankszámlaköltség-térítés összege,
- a művelődési intézményi szolgáltatás szokásos piaci értéke,
- az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott helyi utazási bérlet formájában kapott adómentes bevétel.
Az adóköteles béren kívüli juttatások után tehát az adóköteles természetbeni juttatásokkal azonos módon kell járulékot fizetni.
Szintén a járulékalapot képező jövedelem fogalmát érinti, hogy kimarad "a foglalkoztató által külföldön foglalkoztatott biztosított és a Magyar Köztársaság területén biztosítással járó jogviszonyban álló külföldi személy"-re történő utalás, azaz szja-alap hiányában a járulékalapot képező jövedelem minden foglalkoztatott esetében a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg szerződésben meghatározott díj.
A járulék mértéke
A járulékmértékeket érintően 2006. január 1-jétől nincs változás, de a jogszabály bizonyos csökkentésre "ígéretet tesz".
E szerint a társadalombiztosítási járulék
- 2007-től 26 százalék (melyből 17 százalék a nyugdíj-biztosítási és 9 százalék az egészségbiztosítási rész), míg
- 2009-től 24 százalék (melyből 16 százalék a nyugdíj-biztosítási és 8 százalék az egészségbiztosítási rész) lesz.
Az egyéni járulékok mértéke
Az egyéni járulékok mértéke:
- 4 százalék egészségbiztosítási járulék és
-8,5 százalék nyugdíjjárulék (vagy 0,5 százalék nyugdíjjárulék és 8 százalék magán-nyugdíjpénztári tagdíj) szintén nem változik.
Az egyéni járulék alapja
Az egyéni járulékok alapja továbbra is megegyezik a tb-járulék alapjával a következő eltérésekkel:
- a természetbeni juttatás, illetve az adóköteles munkabéren kívüli juttatás nem alapja az egyéni járuléknak,
- a nyugdíjjárulék (magán-nyugdíjpénztári tagdíj) alapjának van felső határa, melynek összege 2006. január 1-jétől napi 17 330 forint, és végül
- nem alapja a 4 százalékos egészségbiztosítási járuléknak a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a szabadságmegváltás jogcímen kifizetett juttatás, a külön jogszabály szerinti prémiumévek program, illetőleg a különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, és a határozott időtartamú jogviszony megszüntetése esetén a Munka Törvénykönyve 88. § (2) bekezdése alapján kifizetett összeg. A korábbiakhoz képest a felsorolásból a hallgatási díj maradt ki, ami nem érdemi változás, hiszen egyéb jövedelemként eleve nem alapja a járuléknak.
Egészségbiztosítási járulék
További nagyon fontos változás viszont, hogy a január 1-jétől a Tbj-tv. 32. §-a hatályát vesztette. E jogszabályi hely mondta ki, hogy amennyiben a biztosított foglalkoztatása bármelyik jogviszonyában eléri a heti 36 órát, akkor további jogviszonyaiban 4 százalék egészségbiztosítási járulékot nem fizet. Mindez azt jelenti, hogy a jövőben valamennyi egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban le kell róni a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, illetve jogosultságot lehet szerezni pénzbeli (pl. táppénz) ellátásra.
Ez a módosítás a heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező egyéni és társas vállalkozók társadalombiztosítási jogállását és járulékfizetési kötelezettségét nem érinti.
Magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés és bevallás
A magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggésben feltétlenül meg kell említenünk, hogy ismét változik (egyszerűsödik) a pályakezdő, illetve az önkéntes döntéssel csatlakozó fogalma.
Pályakezdő magán-nyugdíjbiztosítási tagsága
Tagságra kötelezett pályakezdő: az a természetes személy, aki
- 1998. július 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében tagságra kötelezett pályakezdőnek minősült,
- Magyarországon első alkalommal létesít biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, illetőleg ennek hiányában a nyugellátás megszerzése érdekében első ízben létesít a Tbj-tv. 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodást, és ebben az időpontban még nem töltötte be a 35. életévét.
Magán-nyugdíjbiztosítói tagság önkéntes döntés esetén
Magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó: az a tagságra kötelezett, pályakezdőnek nem minősülő természetes személy, aki
- 1998. január 1-je és 2005. december 31-e között hatályos rendelkezések értelmében önkéntes döntéssel taggá vált, vagy
- még nem töltötte be a 30. életévét, és a biztosítási kötelezettséggel járó 5. § szerinti jogviszonya, illetőleg a 34. § (1) bekezdése szerinti érvényes megállapodása, vagy
- Magyarországon első alkalommal létesített biztosítási kötelezettséggel járó, 5. § szerinti jogviszonya, illetőleg a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodása, vagy
- harmadik állam állampolgára, illetőleg a hontalan személy, ha az 5. § szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, illetőleg a 34. § (1) bekezdése szerinti megállapodása fennállásának időtartama alatt pénztári tagságát írásban tett belépési nyilatkozatával kezdeményezi.
A módosítással megszűnik a rokkantsági nyugdíj miatt magánnyugdíjpénztárból kilépettek - nyugellátások állapotjavulás miatti elvesztése utáni - esetleges visszalépési lehetősége is.
A minimálbér összege 2006-ban, 2007-ben, 2008-ban
2006
2007
2008
Havibér teljes munkaidő esetén
62 500
65 500
69 000
Hetibér teljes munkaidő esetén
14 480
15 080
15 880
Napibér teljes munkaidő esetén
2 880
3 020
3 180
Órabér teljes munkaidő esetén
360
377
397
Magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, bevallás módja
A Tbj-tv. módosított 51., illetve új 51/A, valamint 51/B §-ai hosszan rendelkeznek a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés, illetve bevallás módjáról. Előírják többek között, hogy a tagdíjat a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni és bevallani, de az egyéni vállalkozó tagdíjbevallási kötelezettségének a tárgyévet követő év február 15. napjáig évi egyszeri tagdíjbevallással is eleget tehet, feltéve hogy e szándékát a magánnyugdíjpénztárnak írásban a tárgyév január 15-éig bejelenti, a tagdíjat a minimálbér (evaelőleget terhelő járulék) alapulvételével negyedévente megfizeti, és a megfizetett tagdíj, valamint a járulékalap figyelembevételével megállapított tagdíjkülönbözetet a bevallással egyidejűleg rendezi.
Magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulás
A 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a magánszemélyt terheli a következő külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelmek után:
- vállalkozásból kivont jövedelem,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,
- árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint
- ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem
azzal, hogy e kötelezettség felső határa 400 ezer forint.
A magánszemélynek csak addig kell adóéven belül a 4 százalékos eho-t megfizetni, amíg
- a 4 százalék egészségügyi hozzájárulása meg
- a Tbj-tv. 39. § (2) bekezdés alapján esetlegesen fizetett 11 százalék egészségbiztosítási járulék meg
- az esetlegesen fizetett 5 százalékos baleseti járulék meg
- a foglalkoztató (vagy egyéni vállalkozó) által fizetett társadalombiztosítási járulék egészségbiztosítási részének együttes összege nem éri el a 400 ezer forintot.
Mentes a százalékos eho alól az a jövedelem, amely után
- tb-járulékot vagy baleseti járulékot kell fizetni,
- amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni, továbbá
- az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ha a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony tárgyát képező tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe.
Továbbra is mentes a százalékos eho alól:
- a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
- az adóterhet nem viselő járandóság, a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
- a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
- az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kifizető által (ezt eddig "úgy mondtuk", hogy a tételes eho fizetésére kötelezett foglalkoztató) az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a tag javára havonta fizetett tagdíj összegének az a része, amelyet az Szja-tv. 7. § (1) bekezdésének ka)-kc) pontja értelmében a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (tehát havonta minimálbér, illetve egyidejűleg két különböző típusú pénztárba történő befizetés esetén pedig a minimálbér 130 százaléka erejéig), továbbá
- az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány.
Változatlanul
- a cégautóadó 25 százalékát kell százalékos eho-ként megfizetni,
- az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányadó (átalányadó-előleg) 25 százaléka,
- a tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka, míg
- a fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül egyéni vállalkozónak.
A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be az adóhatóságnak. (Az egyéni vállalkozó kivételével, aki a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást havonta állapítja meg, fizeti és vallja be.)
A magánszemélyt a naptári év folyamán mindaddig terheli a százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy az egészségbiztosítási járulékot vagy a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a hozzájárulás-fizetési felső határig megfizette.
A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, és ebben az esetben a kifizetőnek nincs levonási kötelezettsége. Amennyiben azonban a hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, akkor a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.
Ha a magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a fizetési felső határt meghaladóan fizette meg, a túlfizetést a tárgyévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásában igényelheti vissza.
Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be.
Amennyiben a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagy visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről akkor is személyijövedelemadó-bevallást köteles benyújtani, ha az az Szja-tv. előírásaiból ez nem következne.
Foglalkoztató táppénzhozzájárulás-fizetési kötelezettsége
A táppénz-hozzájárulás mértéke, szabályai nem változtak. Új szabály ezzel kapcsolatban viszont [Tbj-tv. R. 5/A (3) bekezdése], hogy a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időtartamáról - az ellátásban részesülő személy személyi azonosítóinak, taj-számának megjelölésével - a kifizetés időpontjában köteles tájékoztatni az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárat a táppénzhozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása végett.
Baleseti járulék
A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni és társas vállalkozó tényleges jövedelmét terhelő baleseti járulék változatlanul 5 százalék.
Egészségügyi hozzájárulás
A tételes egészségügyi hozzájárulás szabályai január 1-jétől nem módosulnak, a kötelezettség 2006. november 1-jétől megszűnik, utoljára 2006. október hóra kell leróni.
A százalékos egészségügyi hozzájárulás azonban ezt követően is megmarad, sőt - a magánszemélyeket érintően - már 2006. január 1-jétől kiterjed újabb jövedelmekre is.
A kifizetőt terhelő eho
A kifizetőt terhelő 11 százalékos mértékű eho szabályai alapvetően nem változnak. Ezt a Tbj-tv. szerinti belföldinek minősülő eho-alapot képező jövedelem után kell megfizetnie. (Amennyiben a jövedelem nem kifizetőtől származik, vagy a kifizetőnek nincs adóelőleg-levonási kötelezettsége, akkor az eho a magánszemélyt terheli.)
Az eho alapja
A 11 százalékos eho alapja:
- valamennyi összevont adóalapba tartozó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő jövedelem,
- a külön adózó jövedelmek közül pedig a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, a kamatkedvezményből származó jövedelem, az egyösszegű járadékmegváltás, valamint a kis összegű kifizetés (ha nem biztosított kapja).
Bejelentési határidő az egészségbiztosítási pénztárnál
Az egészségbiztosítási pénztárhoz történő bejelentés mind a határidőket, mind pedig a módot illetően szigorodott.
A Tbj-tv. 44. §-ának (3) bekezdése értelmében
- a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, választással létrejövő jogviszony, külföldi állampolgárságú biztosított esetén, valamint ha a jogviszony nem előzetes megállapodás eredményeként jött létre, a biztosítási jogviszony első napját követő 15 napon belül, munkanélküli-ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig,
- a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül
kell teljesíteni.
A Tbj-tv. R. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a fent említett kötelezettségeket az OEP által rendszeresített (és a kötelezettek rendelkezésére bocsátott) program felhasználásával, elektronikus úton vagy gépi adathordozón kell teljesíteni. A mágneses lemezhez csatolni kell az adathordozó papír alapú, kinyomtatott, cégszerű aláírással hitelesített példányát is.
Amennyiben a bejelentés 5 főnél kevesebb személyre vonatkozik, akkor a bejelentés - engedély alapján (a MEP igazgatója vagy az OEP főigazgatója) - nyomtatványon is teljesíthető.
Bevallás, adatszolgáltatás
Ahogy várható volt, az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bevallási rend alkalmazása kitolódik. A módosítás értelmében az említett jogszabályi hely szerint meghatározott bevallási és adatszolgáltatási kötelezettséget 2006 áprilisától kell alkalmazniuk
- a 2005. december 31. állapot szerinti 10000 legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózóknak,
- azon adózóknak, melyek a Pest megyei és fővárosi kiemelt adózók igazgatósága illetékességi körébe tartoznak,
- a havi és negyedéves bevallásra kötelezetteknek, illetve
- azoknak az adózóknak, amelyek ezt a megoldást választják.
A többi adózó a 2006-ban esedékes bevallásait - a bevallás módját illetően - a 2005. december 31-i szabályok szerint teljesíti.
Az új bevallási módra 2006 áprilisától kötelezett adózóknak 2006. január 1-je és április 30-a között az okmányirodáknál regisztráltatniuk kell magukat (illetve az új rendszerre történő adózó önként vállalhatja a regisztrációt), hogy kötelezettségeiknek a Központi Elektronikus Szolgáltató (KESZ) Rendszer igénybevételével eleget tudjanak tenni. Ennek megtörténtéről 8napon belül bejelentést kell tenni az adóhatósághoz.
A többiek - tehát az új bevallásra 2007. január 1-jétől áttérő adózó - regisztrációjára az okmányirodákban az APEH értesítése alapján kerül sor a KESZ Rendszer igénybevételéhez szükséges egyedi azonosító megszerzése érdekében, melynek megtörténtét szintén 8 napon belül kell jelezni az adóhatóságnak.
Magánszemélyt terhelő egészségbiztosítási járulék
A természetes személyt terhelő 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére január 1-jétől az kötelezett, aki
- belföldinek minősül és
- nem biztosított és
- egyéb jogcímen sem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
2005-ben a feltételek között szerepelt a minimálbér 30 százalékát elérő jövedelem, melyre való utalás 2006. január 1-jétől kimarad
Főoldalra
A lap tetejére
