×

Irodai munkahelyek

     

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 15.) vegye figyelembe!

Megjelent A Munkaadó Lapja 95. számában (2006. január 15.)
Egymillió körül jár hazánkban azok száma, akiknek iroda a munkahelye. Nagy jelentőségű tehát, hogy megtalálható-e az ott dolgozók egészségét védő bútorzat, berendezés, sugároz-e otthonosságot a környezet, a munkáltató gondoskodott-e minden olyan feltételről, amely az oldott légkört, a hatékonyabb munkát és a nagyobb teljesítményt segíti elő. A kép vegyes, az okok összetettek.

Magyarországon hiányoznak az irodai munkahelyek kialakításának átfogó normatívái – véli dr. Nemeskéri Gyula, a Szent István Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem előadója, az Ergofit Tanácsadó és Továbbképző Kft. ügyvezető igazgatója. Bár léteznek törvényi előírások, rendeletek és ajánlások a többi között a munkavégzés egészségügyi feltételeire, a számítógépes munkahelyekre, a biztonságos munkavégzésre, a helyiségméretekre és a világításra, de ezek nem feltétlenül kapcsolódnak egymáshoz, illetve úgy kell összeszedegetni őket különböző helyekről. Jó lenne, ha az egyes segédanyagok, jogszabályok vagy jegyzékük összegyűjtve elérhető lenne valahol, akár rendeletekhez, végrehajtási utasításokhoz csatoltan is.

A tevékenység jellege

Nem mond ellent e szakmai kiskáté igenlésének az, hogy elvileg minden munkahely egyénre szabott, hiszen minden munkavállaló önálló egyéniség. Nemcsak lelki adottságaiban, hanem testi felépítésében és igényeiben is. Természetes és jogos elvárás ezért, hogy például az általános ergonómiai előírásoknak megfelelő, korszerű irodai szék az egyén fizikai, fiziológiai adottságaihoz igazítható, az iroda megvilágítása helyi fényforrásokkal korrigálható és a klímaberendezés is beállítható legyen oly módon, hogy ne sérüljön lényegesen az ott dolgozók komfortérzete.

Dr. Nemeskéri Gyula szerint az irodák kialakításánál, berendezésénél a dolgozók egyéni adottságaival és kívánságaival azonos jelentőségű, ha nem fontosabb szempont a végzett tevékenység jellege. Más munkahelyet kell kialakítani azoknak az irodistáknak, például adminisztrátoroknak, könyvelőknek, akiknek a munkája döntően helyhez és azonos eszközhöz, napjaikban mindinkább a számítógéphez kötött, és mást például az ügyfélszolgálati irodák munkatársainak. Utóbbiak "birodalma" nemcsak azért sajátos, mert közvetlenül érintkeznek az ügyfelekkel, hanem mert alkalmasint beadványokat, törvénytárakat vesznek elő, iratokat tanulmányoznak és másolnak le. Mindez a feladat jellegének megfelelő berendezést követel meg.

A szakember különös hangsúllyal szól az úgynevezett innovatív szervezetekben dolgozókról. Jellemzőjük, hogy egymással közvetlen kapcsolatban, interakcióban fejtik ki alkotó tevékenységüket, ezért teljesítményüknek csak egyik feltétele a szűken értelmezett iroda. A tapasztalatok és a legújabb nemzetközi kutatások szerint számukra már-már nélkülözhetetlen a kartávolságnyira lévő kávézó, az úgynevezett trécselősarok. Afféle "kuckó", ahol meg lehet beszélni a kollégával az éppen aktuális szakmai problémákat.

Korunk kommunikációjának meghatározó eszköze a számítógép, az internet, ez azonban nem helyettesíti az emberi szót és a személyes kapcsolatokat – figyelmeztet a szakember.

Költségkímélő szemlélet

A korszerű irodák napjainkban a tereken belüli arányok bizonyos módosulását tükrözik. Jellemzőek például a melegítőkonyhák és sok helyütt az előterek a futárok szállította ebéd elfogyasztására. Míg korábban a beruházók arra törekedtek, hogy egy téren belül minél több munkahelyet alakítsanak ki – függetlenül a munkavégzés jellegétől -, ma a kutatók hajlanak arra, hogy levegőssé tegyék a tereket, figyelemmel az emberre és a munka jellegére.

Dr. Nemeskéri Gyula tapasztalatai szerint a magyarországi irodakép ergonómiai szempontból roppant vegyes. A meghatározó a költségkímélő gondolkodás, ami bizonyos helyzetekben erény lehet, itt azonban nem az, ha a "minél kisebb helyen minél több iroda" elv érvényesül. Igaz ez a régi irodaépületekre, de igaz az új irodaházak egy részére is. Bár ez utóbbiakat már többnyire úgy építik fel, hogy a belső terek a bérlők igényéhez igazíthatóak legyenek. A költségkímélő gondolkodás következményei az egyteres vagy nagytermes irodák is, amelyeknek szinte minden négyzetcentimétere hasznosítható.

Nyugati példákat követve, az utóbbi időben megjelentek Magyarországon a legutolsó nemzetközi trendet követő épületek, amelyekben a legmagasabb szinten gépesített, teljesen felszerelt, bútorozott irodák bérelhetők. Olyanok, amelyek semmiben sem különböznek az Amszterdamban, Brüsszelben vagy Párizsban találhatóktól, és a multinacionális cégek menedzsereinek szolgálnak hosszabb-rövidebb ideig munkahelyül. Ezek szállodai rend szerint működnek, interneten előre lefoglalhatók, szükség szerinti ideig használhatók, és a költségek bankkártyával téríthetők.

A cégek képviselőinek nincs más dolguk, mint hogy Amszterdamból Budapestre érkezvén elfoglalják az íróasztalukat, beállítsák maguknak az irodai széket, bedugják a laptop zsinórját a csatlakozóba, és bejelentkezzenek New Yorkban lévő főnöküknél, hogy felvették a munkát. A kutató szerint ezek az irodák a tevékenység jellegének adott esetben tökéletesen megfelelnek, és a dolgozó személyiségéhez is igazíthatók.

Irodai világítás

Az irodai világítás – jelentőségét tekintve – a külső feltételek sorában az élre kívánkozik. Ezzel kapcsolatban Arató Andrásnak, a Magyar Világítástechnikai Társaság alelnökének, a Holux Világítástechnikai Kft. vezető elektromérnökének nem megnyugtatóak a tapasztalatai. Nemcsak a régi gyárépületek felújítói, hanem az új irodaházak beruházói sincsenek mindenben tekintettel a hazai és az uniós előírásokra. A gazdaságosság jegyében rendszerint a legolcsóbb világítótesteket szerelik fel, függetlenül attól, hogy a későbbi bérlők milyen célra veszik igénybe azokat. Márpedig az irodák funkciói, a munkafolyamatok, az eszközök alapvetően meghatározzák a világítás módját, ezért ezt a belsőépítészekkel közösen kellene megtervezni.

Az irodák megvilágításának uralkodó eszközei a fénycsövek. A '40-es években kifejlesztett első neoncsövek különböző változatai hazánkban 1960 után terjedtek el, s az izzólámpákénál kisebb energiafogyasztásuk miatt, a folytonos energiatakarékosság jegyében behálózták az irodák és más helyiségek mennyezeteit. Tartósaknak bizonyultak, aminek következtében ma is százezer szám találhatók, ám vibrálásukkal rontják a szemet, különböző egészségügyi panaszokat okoznak.

A technikai fejlődés már régen túllépett a kezdetleges eszközökön, a korszerű fénycsöveket nem lehet egy napon említeni elődeikkel. A mai "neonok" a korábbi jó tulajdonságok megőrzése mellett már egyenletesnek érzékelhető fényt adnak, jobb a hatásfokuk és a fehér fény különböző árnyalatainak előállítására is alkalmasak. A bántóan éles sugarak tompítására különböző technikai megoldásokat találtak ki a mérnökök, árnyékolókat, lamellákat használnak a szakemberek. Míg a régi fénycsöveket az irodák, a műhelycsarnokok dolgozói általában nem szerették, a maiak nem váltanak ki negatív érzelmeket, a legrosszabb esetben semleges hatásúak. Ehhez azonban az is szükséges, hogy arra a célra használják ezeket, például irodák, belső terek általános világítására, amire leginkább valók. A fénycsövekkel az ideálist megközelítő látási viszonyok főleg akkor teremthetők meg, ha úgy helyezik el ezeket a mennyezet alatt, hogy a sík fehér felületről visszaverjék, szórják a sugarakat. A tapasztalatok szerint a beruházók, a tervezők erre ma még ritkán gondolnak, és az armatúrákat többnyire elnyeli az álmennyezet.

Elérhető csúcstechnológia

Ugyancsak gyakori jelenség, hogy az irodák kialakításakor a munkáltatók, a bérlők figyelmen kívül hagyják a végzendő munka jellegét, és a háttérvilágításhoz nem rendelnek helyi, kiegészítő fényforrásokat. Míg a szakemberek a háttérvilágításnál általában ellenzik a különböző mesterséges fényforrások együttes használatát, kiegészítő fényforrásként elfogadhatónak és technikailag megoldhatónak tartják a hagyományos, izzólámpás megoldásokat.

A világítástechnikusok, tervezőmérnökök elképzeléseinek megvalósítását manapság színvonalas és a hazai kereskedelemben is forgalmazott eszközök segítik. Megjelenésükben és árukban különböző irodai, asztali lámpák, önműködő kapcsolók, fényerő-szabályozók egész sora áll rendelkezésükre. Léteznek például olyan fényérzékelő szabályozók, amelyek az íróasztalra, a papírlapra beállított fény mértékéhez igazítják automatikusan a fényforrások erejét. Ezek nem túl drágák, és a mi égövünk alatt, ahol a napszakok változása a világítás szempontjából számottevő, különösen praktikusak lehetnek.

Ma már nem megy ritkaságszámba hazánkban a számítógépes irodatervezés sem. Ez azt jelenti, hogy a komputerek az alapvető paraméterek ismeretében, az érvényes előírások szerint asztalostól, székestől, irattartóstól berendezik az adott munkahelyeket és megalkotják az optimális klíma- és világítási rendszerüket. Vannak olyan irodák, amelyekben okos érzékelők minimális szintre veszik le a lámpák fényét, ha kimennek a dolgozók, illetve olyan kis kabinetek, előadótermek, ahol szükség szerint jegyzeteléshez vagy az írásvetítő használatához igazodnak "maguktól" a "villanyok".

A köznapi gyakorlat azonban ezektől még messze esik. Már csak azért is, mert nálunk – Arató András tapasztalatai szerint – az irodák megvilágításához, mint oly sok máshoz, "mindenki" ért. Ezért a helyzet nem igazán megnyugtató.

Zajos call centerek

Szakemberek arról számolnak be, hogy a fizikai munkakörnyezet gyakori problémája a zaj, különösen a nagyterű irodák esetében. Ugyanakkor sok gondot okoz a terem, a szoba hőmérséklete is.

Molnár Réka mérnök, az irodai munkahelyek ismert kutatója telefonos ügyfélszolgálati irodák, úgynevezett call centerek dolgozói körében végzett zajvizsgálatokat. A 126 centiméteres magasságú paravánok között dolgozók 41 százaléka vélte úgy, hogy a környezet zajos, 36 százalékukat nem zavarta a háttérzaj. Zajforrásaként 55 százalék kollégáit, 18 százalék a klímaberendezést, 27 százalék a telefont jelölte meg.

A kutató eddigi vizsgálatai során kizárólag abban a call centerben nem hallott panaszt a zajra, ahol 145 centiméter magasságú, kimondottan zajvédő paravánokat helyeztek el. Ahol azonban 115-120 centiméter magas térelválasztók voltak, ott kivétel nélkül jelentkeztek a panaszok is. Kétségtelen, az így berendezett munkaterület labirintusszerűen hat, ami kellő belmagasság nélkül nyomasztó lehet. Ennek elkerülésére a paravánt bizonyos magasságon felül lehet üvegből készíteni, csak ekkor a zajvédelmi tulajdonsága romlik.

Nagyterű irodákban vizsgálta Molnár Réka a "légköri viszonyokat" is, és arra a megállapításra jutott, hogy a klimatizálás mindig problémákkal jár. A terem hőmérséklete általában a dolgozók 40-41 százalékának felel meg, a többieknek vagy túl meleg, vagy túl hűvös. A vizsgált közönségszolgálati irodákban megközelítette a 20 százalékot azok aránya, akik huzatosnak találták munkahelyüket, és úgy vélték, hogy ennek a klímaberendezés működésekor keletkező levegőmozgás az oka.

Az irodák királynője

Az irodaszék nem csupán berendezési tárgy, hanem munkaeszköz, szerszám és az egyéniséghez illeszkedő ülőbútor – állítják a szakemberek. Az irodisták rajta töltik a fél életüket, és ha kényelmetlenek, akkor tartási, mozgásszervi panaszokat és rossz közérzetet okoznak, aminek egyenes következménye lehet a romló munkateljesítmény.

Egy hazai felmérés szerint a célnak nem megfelelő irodaszékek miatt a legtöbb probléma a nyaknál, valamint a hát felső és alsó tájékán jelentkezik. Kevésbé kritikus pont a comb és a lábszár, de a megkérdezettek 25 százaléka itt is érez fájdalmakat. Amerikai kutatók ennél továbbmentek, azt is kimutatták, hogy a hátfájásos panaszokból fakadó munkahelyi hiányzások után a munkáltatók évente átlagosan 20 milliárd dollár táppénzt fizetnek ki, s a munkahelyi hiányzások 40 százaléka hátgerincbántalmakkal magyarázható.

Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Ergonómiai Társaság egyik fontos feladatának tekinti a szakmai követelményeknek megfelelő irodaszékek gyártásának és forgalmazásának segítését a maga eszközeivel. Évente díjazza például a legjobb konstrukciókat. Legutóbbi pályázatán, 2004-ben "Az év munkaszéke" címet a RIM Hungária Kft. által forgalmazott "High Way 161356" jelű irodai szék nyerte el. Andráska János ügyvezető igazgató szerint ez a kényelmes és tetszetős ülőbútor szinte mindenre képes, ami egy irodai széktől napjainkban elvárható.

A korszerű irodai ülőalkalmatosság mindenekelőtt – mondja – megfelel az Európai Unió szabványainak. Ez a többi között azt jelenti, hogy testre szabható, könnyen állítható, biztonságos, komfortérzetet nyújt, sokoldalú feladatokra képes és kedvező az emberi testre gyakorolt hatása. Egész napos használat után sem okoz például panaszokat, mert az ülőlap és a háttámla magasságán kívül ezek dőlésszöge is állítható. A testhelyzethez és a munka jellegéhez igazítható a kellő puhaságú kartámaszok magassága, szélessége és mélysége is, a háttámlának pedig vékony kárpitozású feszített háló az anyaga, amely a test alakját könnyűszerrel felveszi.

A minőség vonzereje

Napjaink széke mindezeken túl szinkronmechanikás, azaz az ülőlap és a háttámla a használója mozgását követi, megbízható memóriával rendelkezik, az ülőlap például lehetővé teszi, hogy a comb és a lábszár 90 foknál valamivel nagyobb szöget zárjon be. A fejtámasz minden irányban mozgatható, és újabb keletű tartozék az ugyancsak állítható deréktámasz.

A székek nemcsak ergonómiai kialakításukban és a technikában, hanem megjelenésükben, anyagukban és a dizájnban is magukon viselik korunk jegyeit. Helyváltoztatók, azaz speciális görgőkön gurulnak, nagy, szögletes háttámlájúak, többnyire jól lélegző bőrből és krómozott vagy festett acélból, diszkrét műanyag kiegészítőkkel készülnek. A minőségi skála az alsókategóriától a csillagos égig terjed, az árak is ennek megfelelőek. Egyszerűbbet, de elfogadhatót 10 ezerért, díjazottat, extraklasszist 150-200 ezerért árulnak a kereskedők.

A kínálatra sem lehet panasz. Budapesten van olyan irodaberendezési szakáruház, ahol 35 termékcsalád csaknem kétszázféle irodai széke közül lehet választani. Egyaránt megtalálhatók az irodai közösségi terek kényelmes, úgynevezett klubfoteljei, a várók, tárgyalók e célra kifejlesztett székei és az ergonómiai társaság kitüntetett ülőalkalmatosságai is. Ezek általában úgymond "operatívak", azaz egyformán kielégítik az adminisztrátorok és a vezérigazgatók igényeit.

Andráska János tapasztalatai szerint az utóbbi három-négy évben megnőtt az érdeklődés a jobb minőségű, nagyobb használati értékű irodabútorok iránt. A munkáltatók szívesebben áldoznak a jó bútorokra valamivel többet, semmint hogy félévenként-évenként lecseréljék a teljes berendezést, és ortopédiai panaszaik miatt nélkülözzék távollévő munkatársaikat.

 

Kelendőek az "A" kategóriás irodák

A Jones Lang LaSalle, a világ egyik vezető ingatlan-tanácsadó vállalata 1992 óta van jelen Magyarországon, az új irodák 25-30 százalékát közvetíti a beruházók és a bérlők között.

Tapasztalataik szerint Budapesten elsősorban a magas klasszisú, "A" kategóriás irodák iránt van érdeklődés. Ezek olyan egységekben helyezkednek el, például Dél-Budán az Alkotás Point Irodaházban, melyekben számítógéppel vezérelt az "épületüzemeltetés" és videokamerás megfigyelés, mágneskártyás beléptetőrendszer, korszerű gyorsliftek, illetve a számítógépkábelekhez üregesen kialakított padló található.

Elengedhetetlen, hogy a fűtés és a légkondicionálás egyedileg szabályozható legyen, és a helyiségeket mesterségesen, valamint a nyitható ablakok segítségével is szellőztetni lehessen. Az Alkotás Point egyébként recepciószolgálattal, kerttel, étteremmel és konferenciatermekkel is rendelkezik, s közlekedési szempontból kedvező helyen áll. Aki itt és a hasonló színvonalú épületegyüttesekben bérel helyiséget, annak Tóth Szilvia marketingmenedzser tájékoztatása szerint legkevesebb 3-5 évre előre le kell kötnie az adott teret; az átlag 5 év körüli. Az irodák kialakításáról, berendezéséről a bérlő gondoskodik.

Az átlagos nagyságú bérelt terület ma Budapesten 700-1000 négyzetméter között mozog, mely az elmúlt évekhez képest kismértékben növekedett. A növekedés más vonatkozásban is jellemzi a hazai irodapiacot. 2004 első félévének kereslete például megközelítette a 97 000 négyzetmétert, amely az idei év ugyanazon időszakában már csaknem 120 000 négyzetméter volt. Az idén az első hat hónapban 70000 új irodaterületet adtak át, és további 90 000 készül el az esztendő végéig. 2006-ban további 200 000 négyzetméter iroda felépítése várható.

Figyelem! Kérjük, az értelmezésénél a megjelenés időpontját (2006. január 15.) vegye figyelembe!

dr. Horváth István
tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ügyvéd
ELTE ÁJK
dr. Bérces Kamilla
munkajogász
 
Dr. Petrovics Zoltán
egyetemi adjunktus
ELTE ÁJK és NKE
dr. Kártyás Gábor
habilitált egyetemi docens
PPKE JAK
dr. Takács Gábor
ügyvezető
Opus Simplex
dr. Monzák-Magyar Éva
munkajogász
 

Olvasócentrikus tartalom

„Az olvasó kérdez, a szerkesztő válaszol” évszázados műfaját mi kizárólagossá tettük. A honlapon fellelhető tartalmat a Google-hoz hasonló egyszerűen használható keresőrendszerrel láttunk el.

8330 oldalnyi terjedelem

A honlap mögött több mint 8330 A4-es oldalnyi munkaügyi „okosság” van. 2008 óta 4946 olvasói kérdésre 4946 választ adtak szakértőink.

Sokoldalú keresőrendszer

8330 oldalnyi terjedelmet csak „okos” keresővel lehet feltárni. Szerkesztőink a jellemző tartalom alapján címkézik a cikkeket – e láthatatlan címkék is segítik olvasóinkat a megfelelő tartalom megtalálásában.

7 napos válaszadási garancia

Még a 8330 oldalnyi terjedelem sem garancia arra, hogy egy egyedi munkaügyi problémára választ találjanak előfizetőink – viszont a honlap főoldalán feltett kérdéseikre 7 napon belül választ adnak szerkesztőink e-mailben.

Nem csak munkaügy – adózás és társadalombiztosítás is

Szerzőink a válaszadásnál a munkaügyi vonatkozásokon túl kitérnek a kérdések adózási vonatkozásaira is (ha vannak), azért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel is az előfizetőink pénzügyi eredményességét szolgáljuk.

Szerkesztőink vezető munkaügyi szakemberek

17 éve főszerkesztője a lapnak dr. Horváth István, aki kiemelkedő képességű szerkesztői-szerzői csapattal küzdött meg eddig a 4946 olvasói kérdéssel.

Szakképzési munkaszerződés - a lehetséges időtartam

Az Szkt. 83. §-ának (2) bekezdése szerint "szakképzési munkaszerződés a szakirányú oktatásban részt vevő tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel köthető
a) a...

Tovább a teljes cikkhez

Hallgatói munkaszerződés-kötés - nem a duális képzéstől függ

Az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen,...

Tovább a teljes cikkhez

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Törvényi mértéken felül adott szabadság megváltása

Ha a munkavállalónak jutalmul adunk plusz 1 nap fizetett szabadságot a törvényi mértéken felül (mert jól dolgozott), és nem használja fel, felmondás esetén kötelesek vagyunk pénzben...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaidő-beosztás nonstop vendéglátásban

32 éve működő nonstop vendéglátóegység vagyunk. Jó pár éve 24 órás váltásokban dolgoznak munkavállalóink, kéthavi munkaidőkerettel, a napi munkaidő minimum 4 óra, maximum 24...

Tovább a teljes cikkhez

Elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Ha a munkavállalót felmentettük a munkavégzés alól, mikor kell kiadni a kilépő dokumentumait és elutalni a fizetését? Az utolsó munkanapját vagy a felmondási idő leteltét követő...

Tovább a teljes cikkhez

Munkaruha-ellenérték - bérből való levonása munkaviszony megszűnésekor

Társaságunk cafeteria keretében munkaruhát juttat dolgozóinak bizonyos összegben. A munkaruha kihordási idejét egy évben határozta meg. A cafeteriaszabályzat szerint időarányosan...

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusilletmény-megállapítás és a munkáltatói mérlegelés

Pedagógusok illetményének megállapításánál kötelező beépíteni a 3 évenkénti szakmai gyakorlati idő okán adható 2,5%-os emelést azoknál, akik 2023 decemberében a garantált...

Tovább a teljes cikkhez

Többlettanítási díj az átfedési időre

A Púétv. 130. §-a szerinti átfedési időre járó többlettanítási díj helyes értelmezéséhez szeretnénk segítséget kérni. Jár-e az átfedési időre díjazás azoknak az...

Tovább a teljes cikkhez

Polgármesteri és képviselő-testületi mandátum lejárta

2024 júniusában egy időben kerül sor az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra, azonban a polgármester és a képviselő-testület mandátuma 2024 októberéig tart....

Tovább a teljes cikkhez

Pedagógusbér - sávok és csökkenthetőség

A 2024. évi tanárbéremelés érdekében az 1615/2023. Korm. határozat 6. pontja így rendelkezik: "a kormány felkéri a nem állami fenntartású köznevelési intézmények, valamint a Gyvt....

Tovább a teljes cikkhez

Rendszeres változás a délutáni műszakpótlékra jogosultságnál

A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése szerinti, ún. "délutáni műszakpótlék" szabályának alkalmazása során a "rendszeres változás" meghatározásakor alkalmazható-e az Mt....

Tovább a teljes cikkhez

Online változat

Nyomtatott változat

Egyedi adathordozó

7 napon belüli válaszadás

Plusz kreditpontok díjmentesen

Tematikus videók

Céginformáció (feketelista.hu)

Online változat

A Munkaügyi Levelek jelen online változata (előfizetés) két alapfunkciót lát el: a főoldalon található kereső segítségével kereshetővé teszi a honlap 2008 óta megjelent teljes tartalmát; az ugyanott található kérdezőmező segítségével pedig kérdés intézhető a szerkesztőséghez. Az online változat tartalma 2-3 hetente bővül a nyomtatott lapként megjelenő – azzal teljesen egyező – tartalommal. Az online változatban is kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol szerkezetben találhatók a cikkek, jelenleg összesen 4946 cikk (kérdés-válasz). A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Nyomtatott változat

A Munkaügyi Leveleket a hatályos munkaügyi szabályozásnak megfelelő igény hívta életre. A 2-3 hetente ma is megjelenő nyomtatott változat tartalma kizárólagosan az olvasó kérdez – a szerkesztőség válaszol logikára épül fel. Tartalomjegyzékét az olvasói kérdések képezik, melyek rövid címmel vannak ellátva – így a lap tartalma akár egy perc alatt áttekinthető. A nyomtatott változat (előfizetés) tartalmával folyamatosan bővül az azzal tartalmilag egyező jelen online változat. A lap első száma 2008. május 19-én jelent meg, legfrissebb lapszáma az 258-ik lapszám, amely az 4946-ik cikkel zárul. A szerkesztőség tagjait lásd itt. A nyomtatott változat
címlapja itt 
Munkaügyi Levelek legfrissebb szám
látható.
A Munkaügyi Levelek előfizetői (igénylés esetén) egyedi adathordozón is megkapják a lap teljes tartalmát a tárgyévet követő első negyedévben.

Egyedi adathordozó

A Munkaügyi Levelek teljes tartalma megjelenik minden naptári évet követő első negyedévben, melyet a lap előfizetői az előfizetés jogán (igénylés esetén) kapnak meg egyedi adathordozón lévő alkalmazás formájában.
Az alkalmazás mindig a 2008. május 19-én megjelent első lapszámtól a legutolsó naptári év decemberéig bezárólag tartalmazza valamennyi cikket, amely ebben az időintervallumban megjelent. Az alkalmazás tartalma így mindig az utolsó hozzáfűzött naptári év tartalmával bővül. Az alkalmazás egyszerű keresővel van ellátva, amelynek segítségével ugyanúgy kereshető a Munkaügyi Levelek tartalma, mint annak online változatáé. .
Az alkalmazás futtatásához szükséges rendszerkövetelmények:
minimális hardverigény: optikai meghajtóval rendelkező számítógép, minimum 500 MB szabad tárhely, az operációs rendszer Windows 7 vagy annál magasabb verzió. Az alkalmazás indítása után csak a képernyőn megjelenő utasításokat kell követni.

7 napon belüli válaszadás

Előfizetőink számára nyújtott személyi szolgáltatás, amely során egyedi munkaügyi kérdéseikre, problémáikra 7 naptári napon belül e-mailben írásos választ kapnak szerkesztőinktől. A szolgáltatás igénybevételéhez lásd: Tudnivalók kérdezőknek.

Plusz kreditpontok díjmentesen

A könyvvizsgáló, adótanácsadó, adószakértő és mérlegképes könyvelő előfizetőink társhonlapunkon, a kotelezotovabbkepzes.hu-n díjmentesen szerezhetnek újabb kreditpontokat a honlap tananyagainak megtekintésével. A kotelezotovabbkepzes.hu használata előzetes regisztrációhoz kötött, amely a személyes e-mail-cím megadásával elvégezhető a https://kotelezotovabbkepzes.hu/ regisztracio/ oldalon a tananyagok megtekintése előtt.

Tematikus videók

Így működik az eÁFA-rendszer 2024-től Megnézem

Számviteli változások 2024 Megnézem

Az adótörvények 2024. évi változásai Megnézem

Összes korábbi konferenciánk videón Megnézem

Céginformáció (feketelista.hu)

A feketelista.hu 10 közhiteles állami nyilvántartás összevonásával létrejött cégnyilvántartás, amely az adószám segítségével összekapcsolja és céghez köti az utolsó öt évben nyilvánosságra hozott különféle hatósági eljárásokat és törvénysértéseket.
Megnézem